Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-02-12 / 7. szám

1-938; febr'uár '1’2. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. HÍREK Kél színházi tört énét ke Két kis történetet ajánlunk fel az olvasó mulattatására. a színház kö­rül történtek. Az egyik: Mihályi Ernő tizenegykor hagyja el a színházat valamelyik este. Sike­rült lemosnia a festéket az arcáról s átöltözni éppen akkorra, amikor a közönség utolsó mohikánjai is eltá­voztak az előadásról. Néhány em­ber azonban az előcsarnokban áll, szoros gyűrűben. Mihályi odamegy s családi jelenetet lát: egy idősebb em­ber kegyetlenül pofoz egy gyereket. A gyerek bőg, ordít, de a gyűrűből nem menekül, a pofonokat sűrűén, csattogva kapja. — Hallja, miért pofozza ezt a köly­­köt? — kérdi a művész. Az, aki pofozott, megáll munkájá­ban, méltatlankodva feleli: — Hát hogyne verném ezt a bitan­got. Most, amikor mindenki lejött eb­ben a zsúfoltságban, ez a kölyök, ez a gyatra, idegen zsebekben kotorá­szott. Azon kaptam rajta, hogy egy télibunda zsebébe nyulkál. Én az ap­ja vagyok, hát csak megverhetem! — És talált valamit a zsebben? El­lopott valamit? — Még csak az kellene! Idejében kirántottam a kezét s nem lophatott semmit. — Akkor csak verje tovább, — mondja halálos nyugalommal Mihá­lyi, — aki ilyen ügyetlen, hogy sem­mit sem talál, az érdemes a hél­­poíonra... A másik történet: Szombaton este a társulat néhány tagja, komáromi civilbarátaival együtt, bizony kimaradozott s volt már haj­nal, amikor hazafelé akartak indul­ni. Aztán mégsem mentek haza, mert nyitva találták a gőzfürdőt s besé­tállak a jó, forró gőzfürdőbe, kissé mámorosán s kegyetlenül álmosan. Megfürödtek, gőzöltek s rögtön le­feküdtek a pamlagokra, öt perc múl­va aludtak, mint a bunda. llgy tíz óra felé kezdenek ébredez­ni. Mivel Mihályinak próbája volt, kénytelen-kelletlen kapta magát s öl­tözködni kezdett. Sarlai Imre azon­ban, — az »Ember Tragédiájáénak nagyszerű Ádámja, — tovább húzta a bőrt. Próbája nincs, felkelnie nem kell. Ebben a pillanatban azonban az egyik civil-jóbarátnak eszébe jutott, hogy Sarlai holmi gázsifizetési napot emlegetett: ma, vasárnap délelőtt van gázsifizetés, tizenegykor s ha idejé­ben nem megy a gázsija után, akkor kergetheti a pénzt négy napig is... Fel kell tehát költeni a mélyen alvó Sarlait is, hadd legyen pénze e szent vasárnapon. — Sarlai! Nem felel, alszik. — Gázsifizetés napja! Az áldozat nem mozdul. — Sarlai! A contót kapsz, guba, dohány! Felkelni! Meg se moccan. Ezt az alvást! — Sarlai, hallod? Elkésel a gázsi­fizetésről. De olyan mélyen szunnyad, hogy felkölteni nem lehet. Mihályi most odalép. — Várjatok. Tudom én, hogyan kell ezt felkölteni. Semmi lárma, semmi zaj, ellenben ••• S suttogva közelhajiik a hétalvó füléhez, belesúgja az Egyiptomi Jele­net híres mondatát: — Királyom... Milliók egy miatt... Ebben a pillanatban Sarlai felug­rik, ijedten körülnéz, megdörzsöli a szemét, királyi tartást vesz föl s foly­tatja a madáchi szavakat ott, ahol elhagyták... — Lelkészmeghívás. A nagyszöllősi református egyház presbitériuma a le­mondás folytán megüresedett lelkészi -állásra Vendégh Lajos ref. segédlel­készt egyhangúan meghívta. — A Jótékony Nőegylet teadélulán­ja. Mint előre jeleztük, a Komáromi Jótékony Nőegylet február 5-én ren­dezte második teadélutánját a Tromler vendéglő nagytermében. Mint mindig, úgy ezúttal is teljes siker koronázta jótékony hölgytársadalmunk fáradsá­gát. A mai nehéz viszonyok közt ál­landóan szaporodik azok száma, akiket sorsuk a jótékonyság igénnybevételére kárhoztat s ezért hangsúlyozottan kell elismernü nk, hogy társadalmunk meg­értő szívvel siet az elesettek támogatá­sára és szívesen hoz áldozatot azért, hogy juttasson a magáéból azoknak is, akiknek a legelemibb létfenntartási le­hetőséget is nélkülözni kénytelenek. De különösen elismeréssel kell adóz­nunk a rendező egyesület hölgygár­dájának, akik özv. Csepy Daniné egye­sületi elnök és Erdős Vilmosné vezetése és irányítása mellett fáradságot nem ismerve buzgói kodtak a nemes ügy sikeréért. v — Kinevezések a városnál. Múlt számunkban a járási választmány ülé­séről szóló beszámolónkban közöltük a Komárom város közigazgatási és szám­vevői hivatalában történt kinevezése­ket és rendszeresítéseket. Minthogy egyesek neve tördelési hiba folytán a közleményből kimaradt, itt egészít­jük ki a közlést azzal, hogy Végh De­zsőt közig, fogalmazóvá, Lázár Andrást, Kecskés Lászlót és Bossányi Józsefet pedig rendes tisztviselőkké nevezték ki. — február 11. Károly román király az új koalíciós nemzeti egység kormányának megala­kulása alkalmából kiáltvánnyal for­dult a román néphez, amelyben a kö­vetkezők foglaltatnak: — Nyolc esztendeje minden gondo­latom és vágyam — így kezdődik a kiálvány —, hogy az ország rendjét szilárd alapokra fektessem. Az orszá­got eddig a politikai szervezetekre tá­maszkodva akartam vezetni, attól a hittől vezéreltetve, hogy a kormány­zás terhét minél szélesebb alapokra fektessem. A választási propagandák során azonban, abban a törekvésben, hogy minden egyes párt mennél na­gyobi» szavazatarányt biztosíthasson magának, olyan propagandát fejtett ki, amely népem életéi és lelkét nyugtalanság­gal telítette. Ez a nyugtalanság igen károsnak bi­zonyult és valósággal aláásta a nemzet létét. Romániát meg Kell menteni és ezért el vagyok szánva, hogy minden esz­— Szabadoktatási előadás. A Ko­máromi Református Ifj. Egyesület elő­adássorozatában f. hó io-én ifj. dr. M o h á c s y János, egyesületi elnök tar­tott előadást »Korszerű aktualitások« címen, melyben a háború utáni Német­ország gazdasági helyzetét ismertette. Bevezetésként felvázolta a harmadik birodalom gazdaságpolitikai fejlődését. Beszéde folyamán ismertette Németor­szág külkereskedelmét, ipari és mező­­gazdasági termelőképességét, és önel­látási törekvéseit. Ennek kapcsán rá­tért a négyéves tervre, feltárta annak előnyeit és hátrányait az ország gazda­sági helyzetére nézve, végül rámuta­tott azokra a következményekre, ame­lyeket a négyéves terv megvalósulása von maga után gazdasági és politikai téren. A beszédet élénk vita követte. A hozzászólások közül kiemelkedett Abkarovics József tanítók, tanár állás­­foglalása, aki Németország terveit né­met szemszögből fogta fel. — A leg­közelebbi előadás f. hó 17-én, csütör­tökön este 8 órakor: dr. De me Lajos tanítók, tanár »A magyarok Európá­ban«. — A SZMKE-szervezetek munkája. A SZMKE új csallóközi helyiszervezet­tel lett gazdagabb, megalakult a ko­máromi járás Tany községében az új szervezet, a SZMKE központjának közbenjárására. Az új szervezet össze­— Gyász. Lesújtó gyász érteiparos­­társadalmunkegyik köztiszteletben álló vezető tagját, Dosztál Jakab géplaka­tos és harangöntő tekintélyes iparost. Mint őszinte részvéttel értesülünk, ál­­dottlelkű szeretett hitvese: szül. Ta­kács Mária hosszas szenvedés után február 7-én, életének 80-ik évében elköltözőit az élők sorából, mélysé­ges gyászba borítván halálával "sze­retteit. A példás életű, vallásos lelkü­letű, családja boldogságáért élő, ne­­messzívű, hűséges és jóságos hitves, a minden áldozatra kész szerető jó édesanya, aki 51 éven át boldogítot­ta szeretteit, öt év óla viselte vallásos türelemmel a földi élet szenvedéseit, míg hétfőn csendesen elszunnyadt s lelke elköltözött az örök élet világá­ba... A megboldogult kihűlt porré­szeit február 10-én, csütörtökön he­lyezték a helybeli róm. kát. temető ravatalozójából, a kát. temetőben levő családi sírboltban nagy részvét mellett örök pihenőre. Elhunytál lesújtott férjén kívül, kinek vesztesége iránt a magyar társadalom széles rétegeiben igaz és nagy részvét nyilvánul meg, — gyermekei: Dosztál Nándor. Dosz­­lál Etelka férj. Tóth Lőrincné, Dosz­tál Julia, Dosztál Mária férj. Fara Miklósné, Dosztál Rózsa férj. Posgay Pálné, menye, vejei, testvérei és uno­kái a n agy kiterjedésű rokonsággal együtt mély fájdalommal gyászolják. Áldás emlékére! közzel megvalósítom egyetlen és ál­landó gondolatomat: a haza meg­­mentését és megerősítését. Étért vál­toztattam a veszedelmes helyzeten és ingadozás nélkül véget vetek leg­sürgősebben a jelenlegi helyzetnek. — A nemzet létének parancsoló szükségessége, — folytatódik ezután a kiáltvány, — hogy olyan kormányt alakítsak, amely a Pátriárka elnöklete alatt áll és amelyolyan felelős egyénekből áll, akik legmélyebb hazafiságuktól ve­zéreltetve és « pártpolitikai tevé­kenységfői felszabadulva, ezentúl minden idejüket és gondolatukat, egész munkájukat csakis a közjó érdekében fejtsék ki. Ez ft kor májig mentessé teszi majd a közigazgatási a politikától. — Szilárdan elhatároztam, hogy ezentúl teljes erőmmel és minden eréllyel a haza megmentésén dol­gozom, végtelén hazaszeretettől vezé­reltetve:, Isten kegyelmiéből s a jiem­­zel akaratából. Súlyos időkben csak heroikus eszközök segíthetnek és menthetik meg Romániái. hívója Kovács Károly volt. Elnök lett Budai Ferenc, jegyző Bokor Géza, pénztáros Farkas Kálmán, ellenőr Hejtejjer Béla és Mayer István. — A kitünően működő dunamocsi SZMKE szervezet előadássorozatában Erdélyi Gáspár madari igazgatótanító tartott előadást a falusi kulturmunka akadá­lyairól s azok orvosságairól, Szalay Sándor történelmi előadást tartott. Kele Margit, Lajos András, Kukola Lajosné, Czibor Eszter, Viczena Ist­ván, Mocskos Ilona volt a többi sze­replő. Január 22-én a dunamocsi szer­vezet látogatta meg a madari csopor­tot, nagy sikerrel. Biró Camilló igaz­gatótanító a finnekről adott elő, Nehéz Ferenc előadásának címe: »Bízzál a magyar kultúrában«. A madari ének­kar dalszáma s több szavalat egészí­tette ki az estet. — A hasonlóan lelkes és sokat munkálkodó tardoskeddi SZMKE-csoport gazdag műsorral ren­dezett kuruc-estet, a kulturházban, mintegy 600 hallgató előtt. Holota Ká­roly tanító, elnök tartott lelkes beveze­tőbeszédet s ismertette Rákóczi korát. Szőke Béla érsekujvári főiskolás a ku­ruc időkről tartott vonzó történelmi előadást. A szervezet zenekara kuruc nótákat adott elő, Domazsina Károly tárogatószólójával, énekszámaival, Zsi­linszky Géza, Tartioskiedd költői hajla­mú községi bírája saját versét szavalta, SÓSBORSZESZ Szőgyéni János és Sztrecskó Piroska táncokat lejtettek ügyesen, majd egy­­felyonásos vígjáték következett, Ho­lota Károly rendezésében, Borbély Manci, Borbély Margit, Cibulka Sán­dor, Holota Károly, Major And, Mad­­zin Ilona, Vanya Mihály, Vida József tűntek ki. Vanya József Lévay József: Mikesét szavalta igaz érzéssel. A kon­feráló szerepében Micsek Marcelka aratott sikert. Befejező szavakat Holota Károly mondott. A kulturestjnek, amely minden tekintetben magán viselte a jól rendezettség jeleit, rendkívül nagy sikere volt. — A zsérei csoport amely a csendes kulturmunkában elől­jár, — nagy sikerrel hozta színre Borka—Mihola »Karikagyűrű« című zenés játékát. — A kürti SZMKE cso­port nagy sikerrel rendezett Jókai-em­­lékestet. — Az in oly pásztói helyiszer­vezet minden második vasárnap telt házzal rendezett kulturestet. Legutóbbi estjükön Farkas István író, dr. Gyapay Ede és Várady Aba Károly szerepeltek nagy sikerrel. — A vághosszúfalusi szervezet a »Sárgapitykés közlegény« című énekes darabot nemcsak saját községében játszotta el sikerrel, hanem Sók községben is vendégszerepeit, ahol testvéri szeretettel fogadták őket. — Az Izr. Jót. Nőegylet műsoros estje. A nemes célokat szolgáló Ko­máromi Izr. Jótékony Nőegylet feb­ruár 12-én, szombaton este a Tromler­­féle Központi szálloda színháztermé­ben műsoros táncestélyt rendez. A műsor a »Csodabár«-ban fog lepereg­ni s változatos pontjait Sarlai Imre, a nyugatszlovenszkói magyar színház tagja rendezi, ami már magában véve biztosítja a sikert. Belépődíj nincs, szives adományokat a zsidó szegélyek támogatására köszönettel fogad az Izr. Nőegylet elnöksége. A rendezőség bul­iéról gondoskodik, elsőrangú jazz-zene. Kezdete este 21 órakor. — Miss Nagy megyeri választottak. Nagy m egy er e n a NSG kitünően sike­rült sportbált rendezett a farsang alkalmával. A bálon bálkirálynőt vá­lasztottak s az idei Miss Nagyme­­gyer Grossmann Ilonka, az első ud­varhölgy Schlesinger Ilona lett. — Halálozás. Walther Leone, a ko­­nní vom i orth. hitközségi kántor felesége 40 éves korában elhunyt. Temetése vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz a helybeli izraelita temetőben. Leltári árusítás 1938. 7/II.-19/II. Alkalmi vétel BÚTOROK Zilina Uíhorod Praha II. spi§ská Nová Vés Usti n. 1. Bratislava NOVÉ-ZAMKY Noveveska 54. Komaromi utca. Kérjen képes árjegyzéket! Meg kell menteni Romániát -mondja Károly király kiáltványa

Next

/
Thumbnails
Contents