Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-02-05 / 6. szám

6. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. február 5. KOMÁROMI SZÍNHÁZ Ha azt akarja, hogy lapunk még élénkebb, színe­sebb legyen, lépjen be munkatársa­ink, tudósítóink közé és szellemi fris­seségével, élénk tudósításaival tegye még változatosabbá lapunk hasábjaik Igyekezzék mindenki, hogy lakóhelye és környéke is nyomokat hagyjon lapunk hasábjain és ha otl történik valami, ne sajnálja egy levelezőlapon megírni azt nekünk. Röviden, csak a száraz eseményeket megírni is elég. mi majd kidolgozzuk és hálásan kö­szönjük ... Nagyon jól tudjuk, hogy sok tehet­ség lappang vidékünkön, ki kell ezek­nek lépni az ismeretlenség homályá­ból és szellemi termékeikkel hadd ismerkedjék meg a nagy közönség is. Ma, amikor a magyar kultúra ne­héz csatákat vív, a magyar Iá­itoknak, a magyar sajtónak köteles­sége minél több új tehetséget adni a magyar kultúrának! Szereplők, ha olvasóink és lapunk szerkesztősége között még szorosabb lenne a kapcsolat, mint egv nagy csa­lád tagjai, mondjuk el egymásnak, ami fáj, ami szép és ami kinek-kinek. nagyon tetszik. Komárom és környé­ke ügyes-bajos dolgainak, örömének, bánatának hű krónikásai akarunk lenni és ehhez az olvasóink, a nagy közönség szives támogatását és sze­­retetét kérjük. Keressenek fel a toll­­forgatók bennünket minél többször és minél többen. Hogy régi újságírói nyelven szóljunk, ami megüti a mér­téket és ami beleesik programunkba, annak szívesen adunk helyet.-ay -ef. — Megjelent az új telefonkönyv. Az 1938-asévrc. szóló telefonkönyvet most osztották szél az előfizetők között. Komáromban az előfizetők száma sza­porodik, már a kétszázon jóval túl van, nemsokára a kétszázötvenedik előfizető kapcsoltatja be a telefont. A telefonkőnyvnek üzleti s nemzeti­ségi szempontból egy nagy hibája van: minden tudnivalót csak szlová­kul hirdet s néhány közleménye van németül. Tudtunkkal pedig éppen Szlovákiában nem a német, hanem a magyar kisebbségi nyelv a túlnyomó s ha a posta azt akarja, hogy előfize­tői meg is értsék a rendelkezéseket, akkor jobban tenné, ha magyarul is közzéaduá a fontos tudnivalókat. A posta ezúttal ismét nem üzleti s néni méltányossági alapra helyezkedett, Inanem arra törekedett, hogy lehető­leg ne vegye észre a magyar előfize­tőket, akiknek szintén joguk van ah­hoz, hogy a fontosabb intézkedéseket, tudnivalókat megértsék. Vagy üzletet csinálunk, vagy nemzeti politikát. Ez­úttal üzletről vau szó, a posta üzle­téről s bizonyos előzékenységről, amellyel az államnyelvet nem biró előfizetőt kiszolgáljuk. Akinek pénzé­ért éppen olyan ellenszolgáltatás jár, mint másnak. — A Komáromi Izr. Jótékony Egy­let népkonyhája számára e hét folya­mán a következő adományok érkez­tek: Spitz Sándorné 50 Ke, Braun Ar­­noldnc 100 Ke, N. N. 50 kg finomliszt, Krausz Samu 50 Ke, Blumenstein Hermanne 5 kg borsó, 5 kg bab, 1 kg gerslii, Neufeld Jenőné 3 kg rizs, 2 kg cukor, 2 kg lencse, 1 kg Ceres, 1 kg malátakávé, 1 kg szilvaíz, Her­mann Miksáné 5 üveg paradicsom, 2 nagy üveg zöldbab, N. N. 100 Ke, Klafter Lipótné 2 kg rizs, Vü kg bor­só, Gold Benőné 5 kg hab, 2 kg dió, 35 kg burgonya. Mind e nemesszívű adományozónak a Jótékony Egylet Elnöksége hálás köszönetét fejezi ki és további adományok mielőbbi kül­dését kéri. Németül és csehül beszélő lány, rendes és becsületes, bi zonyítvá n y okkal, állási keres Elmenne gyermekek mellé, vagy háztartási alkalmazottnak. — Szives megkereséseket német vagy cseh nyelven: Finni Redok, Znaim Rumänische Gasse 7. U. Urileány szobát keres Rejtő, Kulinyi és Zsigmondi ope­rettje péntek, szombat és vasárnap este szórakoztatta a közönséget mókái­val és sok helyzetkomikával. Az ope­­reltszövegíróknak ugyancsak nehéz do­log v alami újat kiagyalni, meri a té­mák alaposan le vannak tarolva. Ez­úttal pár meglepő helyzetkomikum néni tévesztette el a hatását és a kö­zönség jól mulatott. Természetesen ebben nagy szerep jutott a színészek­nek. Mihályi Idei, a komáromiak ked­venc. primadonnája bájos jelenség volt Székely Klári temperamentumos sze­repében. Játéka, éneke, tánca sok me­leg tapsot aratod. Hasonlóan szép si­­kerl könyvelhetett el Kolár Mária, Márfi Vera, Faragó Mária, Kárpáti Margit. Férfias, erélyes szerepében Gárdonyi László most is növelte sike­reit. Eleven, mozgékony volt Váradj Mohácsi szerepében és Erdős Józsefei is megdicsérjük. Pompásan, de azért túlzástól nem volt mentes Mihályi Ernő különösen a Maár Jánossal való jelenetében. De minek olyan erősen a karzatnak játszani? A többiek kis sze­repeikben is tudásuk legjavát nyújtot­ták. (bj) Fehér kór Csapek Károly hatalmas drámája hétfőn meleg sikert liozott szülészeink­nek. A háború és béke közötti harc érdekes alakját mutatja be a szerző. A béke kezében egy injekciós fecs­kendő vau a háború arzenáljaival, fegyvergyáraival szemben és kicsibe mull, hogy nem a béke győzött, de az osloba tömeg lámpavasra húzta jótevőjét, a békeapostolként szereplő orvost és a küzdelem végei ért, idei­­ve újra kezdődik. Dr. Gálén orvos sze­repében Mihályi Ernő, a társulat e jeles tagja igazán művészi alakítási nyújtott. Átérzeli, szívvel-lélekkel meg­játszott alakítása osztatlan sikert vál­­lod ki. Hasonló szép sikere volt Sigé­­lius szerepében Erdős Józsefnek. A drámai lendület magas nívóján állott. Sarlai Imre marsai szerepében, Gár­donyi László Krüg bárója is meg­rázó és nagy sikert váltott ki. A töb­biek kis szerepeikben is a legjobbat nyújtották. Az egész előadás, rendezés a legjobb volt, amit eddig Földeséktől látott a közönség. Az előadást Hodzsa miniszterelnök 60-ik születése napja alkalmából az igazgatóság díszelőadás­nak avatta és ez alkalomból Soltész Pál, közigazgatási főbiztos az előadás előtt szlovákul, majd magyarul beszélt a nap jelentőségéről. (bj} A Csodatükör Gyönyörű, költői magyar mese az igen tehetséges, somogyi származású szerzőnek, Babay Józsefnek zenés já­téka. Az egyik legszebb magyar me­sét öntötte drámai formába s ölelte körül tánccal, muzsikával Babay Jó­zsef s a zeneszerző: Buday Dénes, olyan darab, amelyet minden héten más-más faluban szeretnénk előadat­ni, kulturegyesületek színpadán, a magyar ember gyönyörködtetésére. A vélemények, mint mindig, mikor ha­sonló rendkívüliség fordul elő a meg­szokott sablon helyett, nagyon eltérő­ek voltak, a városi közönség egyrésze nem tudta »hová tenni« ezt a mese­játékot. Megegyezhetünk azonban ab­­ban. hogy ez a színjáték üde szín­folt a polgári környezetben játszódó színdarabok szürkébe játszó palettá­ján. Magyar István Katalint szereti, egy dalos magyar lányi s Katalin százéves öreganyja szívesen is látja ezt a készülő házasságot addig, amíg meg nem tudja, hogy a halál már Magyar Istvánra feni a kaszáját. El­tiltja egymástól a szerelmeseket. Ek­kor érkezik a falu határába a fehér király s a fekete király, akik meglát­ják Katalint, belészeretnek s felesé­gül akarják venni. Persze, hogy össze­vesznek. A nagyanyó előveszi most csodatükrét s belenéz, mi sorsot lát Katalin számára, ha a fehér s ha a fekete király udvarába jut. A mesébe tehát egy újabb mese van illesztve: a csodatükör azt mutatja, hogy a fe­hér király országában Katalinnak mosolyognia kellene., de minden mu­­latlatás hiábavaló. Katalin nem tud nevelni. Ki akarják végezni már hó­hér bárdjával, mikor felhallatszik Ma­gyar Pisla énekszava s Katalin moso­lyogni kezd. A fekete király országá­ban meg sírnia kellene, de hiába szo­morít ják, csak akkor könnyezi el ma­gát, amikor meghallja Pista távoli da­lát. A tükör tehát nem mutat jól. Még egyel pillant nagyanyó a tükörbe s lám, most azt látja, hogy Katalin Magyar Istvánnal él szerelmes há­zasságban ez már nagyon tetszik nagy­anyának, csakhogy erre őt viszi el a halál büntetésből, mivel a tükörbe harmadszor belenézni nem szabad. Tiszta mese, finom költészet, szívhez­­szóló muzsika. Hogy a darabot néhá­­nyan bizonyos kétkedéssel fogadták, annak oka abban rejlik, liogy ezen a mi kis színpadunkon túl közel ül a néző a meséhez, nincs meg a mese­játék kívánta megszépítő távolság s a kiállítás sem lehet pompás, mesesze­rű, amit pedig ez a mesejáték fény­ben, kulisszában, kellékekben okvet­len megkíván. A jelmezek ellen ez­­ultál kifogás nem merülhet föl, s a szereplők megtalálták a mesejáték vi­dám. könnyed hangját s a »ködbe vesző fényeket« érzékeltetni tudták. Magyar Pista szerepében, — sajnos, elég rövid szerep volt, — Szűcs Lász­ló remek hangja s melegtónusú ének­száma gyönyörködtette a hallgatót, Katalin szerepében Mihályi Lici volt bájos, finom. Remek volt Mihályi Ernő a bajuszos, zsinóros mesebeli Halál képéi>en, Faragó Márta Mikán nénije a művésznő sokoldalú tehetsé­géről győzött meg. Váradi Pál és Sarlai Imre a két mesekirályt hozták ked­vesen, mulatságosan elénk, Erdős Jó­zsef, Sághy István. Maár János és a statisztéria lelkesen olvadtak föl a szép mesejáték hangulatában. A zene, Hemerka Gyula Iván vezetésével si­­mulékony s jó. A Vasgyáros Szerencsés ötletnek tartjuk a . régi, linóm francia darab felújítását. Fran­cia darab« címszó alatt ma finom ma­­lacságokat, Flers és Cai 11a vet-féle sze­relmi négy és ötszögeket értünk s a mai fiatal színházlátogató alig tudja, Irodalmi pályázat A Barázda Magyar Néplap hetilap Pozsony, Ventur u. 15. I. az Egyesült Orsz. Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt hivatalos lapja, pályá­zatni hirdet egy falusi aratóünnepély leírására. Leirandók az ünnepség cse­lekményei, egész lefolyása, az abban szereplő személyek és az elmondott versek és beszédek. I. díj 100, II. díj 200, III. díj 100 Ke. A pályázatokhoz jeligével ellátod zárt boríték melléklendő, mely a szerző nevét és címét tartalmazza. A bekül­dési határidő 1938. május 1. A munka célja az, hogy olyan le­írás birtokába jussunk, melynek se­gítségével az aratóünnepélyek kive­szőiéiben levő szokása felújítható len­ne. Ép ezért fontosnak tartjuk, hogy a kis munka megírásánál figyelem fordíttassék az ősi magyar aratási emlékek és momentumok felelevení­tésére és annak egész szellemét ál­hassa a magyar föld szere tele, nemzet­­hűsége, sorsközösségének és az ösz­­szetartás szükségének álérzése és ab­ban a magyarság dcmiokraliküs egyen­lőségérzete kifejezésre jusson. Épp ezért nem elegendő a régi verseknek slb. leírása, hanem úgy ezeket, mint a beszédeket a leírt szellemmel kell átszőni. A jutalommal díjazott munkák a lap tulajdonába mennek át és annak joga van azokat eredeti mivoltukban felhasználni, vagy« pedig belátása sze­rint, több munkából a megfelelőket egy felhasználásra alkalmasnak ítélt formában egyesíteni. A pályázat eredményét ugyanezen helyen, május végén közölni fogjuk. hogy volt valaha egy roppant válasz­tékos, finom drámai műfaj a harminc­­negyven esztendő előtti színpadokon, a francia társasági színmű, elegáns márkik s finom hercegek közeledtek s társalogtak a színpadon, emelkedett stílusban s a lelki nemesség minden látható s érzékeltethető jelével. A hervadhatatlan Olmet-darab, szüléink s nagyszülejük kedvenc olvasmánya s gyönyörködtetője is mintaképe volt ennek a drámai fajtának: a verhe­tetlen jellemű s nagyvonalúan szerel­mes Derbiay Fiilöp, de sok korabeli lányszívet megdobogtatott vala! Csü­törtökön este hallottuk s láttuk Derbiay Fülöpöl, melyet érdemes volt Sarlai Imrének eljátszania: modern tónusban, halkítottán, pátosz nélkül, de férfias erővel hozta elénk a szi­lárd jellemű va&gyárosl, gondosan ügyelve a darab arhaikus fordítására: leszesz és »botor«: jó volt hallani ezeket a félmúlt szavakat. Kolár Má­ria kellemes, jó partnere volt a márki­lány merevebb szerepében, Kárpáti Margit, Megyeri Ferenc, Erdős Jó­zsef. Sághy István, Péterfi Gitta. Márfi Vera, Maár János, Faragó Már­ta, Gárdonyi László jeleskedtek a da­rabban. Ajánlatos volna többször ját­szani ezt is és hasonlót, a stílus, a megszokás, a gyakorlat kedvéért, mert néha Iái szott, hogy a szokatlan leve­gőben. a Vasgyáros sajátos miliőjében nem tudták azért teljesen feltalálni magukat a művészek. Más a mai stílus, viszont az igazi színész minden kor­szak levegőjében jól keil, hogy forog­jon... (szu) Színházi műsor: Szembaton d. u. 1—5 koronás hely­­árakkal »Csodatükör«, nagy magyar mesejáték. Szombaton este Egy vidám éjszaka«, nagy operett az új primadonna. Gel­lert Marika fölléptével. Vasárnap d. u. 2—8 koronás hely­árakkal >Sárga-pitvkés közlegény«, nagy operett. Vasárnap este »Egy vidám éjszaka«, nagy operett. Hétfőn »Romantikus asszony«, ope­rett. Kedden Delila«, Molnár Ferenc nagy­sikerű vígjátéka. Szerdán Romantikus asszony«, ope­rett. Csütörtökön »Fehér kór«, dráma. Pénteken »Hulló falevél«, nagy ope­rett. — A náthaláz a levegőben fekszik! Ködös és változékony időben, a ned­ves levegőben tartózkodnak minden­féle kórtámasztó baktériumok. Aleg­­alattomosabbak a náthalázat okozók. Meglepnek minket, mikor legkevésbé vagyunk rá előkészülve. A testbe szá­jon és lélekző utakon jutnak. A fertő­zést megelőzzük, ha a száj üreget Alpa sósborszesszel desinfikáljuk, melyet kis mennyiségben egy pohár vízbe öntünk ,a száj öblítéséi'e és gurgulá­­záshoz. Kérdezzük meg az orvosun­kat! — Munka közben érte a szerencsét­lenség. A komáromi kikötőben súlyo­san szerencsétlenül járt egy szerb ha­jós. Mrabits Antal gabonarakó hajón dolgozott s az uszály fedélzetéről a mély raktárhelyiségbe zuhant, össze­törte magát s kiesett nyolc foga is. Kórházba vitték. — Lengyel János kingyespusztai szolgalegény rozsét vitt a mezőről. Kocsija egy kátyúban meg­akadj felborult, a rőzsecsomó rádőll Lengyel Jánosra, akinek néhány bor­dája összetört s a kiálló hegyes rő­­zsedarabok erősen megszurkálták. Br. Eötvös ucca forgalmas helyén 140 □ öles telek eladó. Érdeklődni lehet: Br. Eötvös u. 32. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents