Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-01-29 / 5. szám
Uj menetrendi beosztások Komárommal kapcsolatban Megváltozik a gyorsvonat! menetrend is Budapest—prágai viszonylatban ;im jmuár 29.______________________ KOMA KOMI MPQK______________________________________ 3. oldal. HETI FIGYELŐ Masaryk szobra Komáromban Jaross Andor írja a P. Ml H.-ban: »...Minden magyar ember tisztában van azzal, hogy milyen méretű egyéniség volt Masaryk Tamás, a csehszlovák köztársaság egyik megalapítója. aki hatalmas szellemével egy új cseh nemzedéket nevelt föl, mely minden tekintetben alkalmassá vált arra a nagy feladatra, hogy a történelmi pillanatot fölhasználva, újból megteremtse a cseh államtörténelmi utódát, a csehszlovák államot. Minden egészséges nemzeti öntudattal bíró egyén csak tiszteiéitől gondolhat Masarykra: az emberre, a humanistára, a csehszlovák hazafira. Ez a tisztelet megvan a kisebbségi magyarság azon tagjaiban is, akik ugyanolyan jó magyarok kívánnak lenni, mint amilyen jó csehszlovák Masaryk volt. Mi, magyarok Masarykot tisztelni tudjuk, egyéniségének egész értékét tökéletesen meg tudjuk mérni és meg tudjuk érteni azt a rajongó, szinte fanatikus szeretetet, mellyel emlékét a cseh nép körülveszi. Mindaz, amit Masaryk alkotott, a cseh nép érdekében történt, ezért iránta hálára köteles minden cseh ember kivétel nélkül. De tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy amikor Masaryk népét fölszabadította és naggyá tette, akkor lettünk mi kisebbségi magyarokká. A mi lelkűnkben lehet tisztelet Masaryk iránt, de ez a tisztelet nem értékelhető át úgy, hogy szeretettel karoljunk föl egy olyan akciót, mely azt célozza, hogy a ni agyai- többségű Komáromban Masaryk Tamásnak szobrot állítsanak. Masaryk a cseh nemzet nagy fia, nem a magyaré. A magyar ember is tisztelettel vesz tudomást egy Masaryk szoborról, ha az egy cseh vágj- szlovák többségű városban díszít egy tóiét, vagy uccát, de Komáromban egy ilyen szobor hatalmi gesztus lenne, amely éppen Masaryk egyéniségével ellentétes... Egv szobor akkor és ott jelent értéket, ahol a lakosság túlnyomó, nagy többsége nemcsak a nagy embernek kijáró tisztelettel, de azon felül még osztatlan hálával és szeretettel is tud önkéntelen kalapot emelni a szoborra rögzített történelmi alak emléke előtt. Ellenben ügyetlen politikai gesztus egy szobor ott, ahol ezek a lelki föltételek nincsenek meg. őszintén, férfiasán meg kell mondanunk a csehszlovák közvéleménynek, hogy Komáromban ezek a lelki föltételek hiányoznának.« küldeni neki, amellett ellát engem, végzi a háziteendőket, megélünk szépen kettesben. Ennek a keresztülvitelére alázattal kérek ötszáz pengő előleget... A vezérigazgató jóságosán mosolygott, megveregette Pál vállait és mivel szolgalmas, derék hivatalnok is volt Pál úr, azonnal kiutalta neki a kért összeget és egy heti szabadságot engedélyezett Pál úrnak. Még elérte a gyorsot. * Vágtatva, sisteregve szaladt vele a vonat lankás erdőségek, égbeigyekvő sziklák, zöldbecsikló lapályok, verőfényes régi kis dunántúli városkák mellett. Az ősz hordta szét érett fodormenta illatát mindenütt az ismerős Tankások felett és a hegyek felől már a - tél küldözgette hideg metsző sóhaját az elárvult rétek felé. Pál elérzékenyülve bámult ki a vonat ablakán s így gondolkodott: — Nem hozhatom mégsem fel anyámat Pestre!... Az én édes Jóanyám nem való Pestre!... Lépcsők, kormos falak, hideg emberek!... Á, nem szabad őt kis házából kiragadnom!... Ennek a pénznek a felét odaadom neki és minden hónapban támogatni fogom, arra esküszöm!... Hej, most is hallgattam volna Zsófikára!... Azt sem tudom, mikor ment haza, de mikor nem bírt velem, ott hagyott..., Zsófika majd meg fogja érteni, ha a feleségem lesz; hogy nekem támogatni kell az édesanyámat!... A fiúnak, kötelessége!..., * Mikor lehajtotta fejét, hogy meg ne üsse az alacsony ajtó kenesztfijiban, A magyar külpolitika folytonossága Kánya Kálmán magyar külügyminiszter a napokban tartott külügyi expozéjában Magyarország külpolitikájáról a következőket mondotta: — A magyar kormány nagy súlyt helyez külpolitikájának fontosságára és stabilitására. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy aki megértést mutat Magyarország érdekeivel szemben, biztosan számíthat annak barátságára. Külpolitikánknak egy másik alapvető elvé pedig az, hogy barátainkhoz való következetes ragaszkodás mellett kerülünk minden olyan akciót, amely komoly ok nélkül bántaná más államok jogos érdekeit. Ezeket az elveket tartottuk szigorúan szem előtt a most lefolytatott tárgyalásoknál is, amelyek egymás érdekeinek szem melt artása mellett a legbarátságosabb légkörben folytak le. Ily módon sikerült barátainkkal szemben való szolidaritásunkat kimutatni és egyúttal tartózkodni attól, hogy más államok érzékenységét indokolatlanul megsértsük. A román király és az alkotmány Az amslerdámi »Telegraph c. lap Bukarestben tartózkodó szerkesztőjének nyilatkozott Mónin Gyűlő, a román parasztpárt vezére, aki a román politikai helyzetről többek között a következőket mondotta: — Mi, románok, erősen monarchikus érzelműek vagyunk. Szeretjük uralkodócsaládunkat s tiszteljük királyunkat is, de tiszteljük a parlamentarizmus elvén alapuló alkotmányunkat is. A baj csak az, hogy a király és az alkotmány mindjobban állandóan nem hozsannázhatunk azért, állandóan nem hozsannázhatunk azért amit a dinasztia tesz. Szeretjük Károly királyt, de nem értünk egyet minden intézkedésével. Különösen azért nem, mert nem veszi tekintetbe a nép jogait, olyan kormányokat nevez ki, »amelyeknek sem a parlamentben, sem a nép között nincsen gyökerük.« Most is ezt tette a Gogakormány kinevezésével. A Goga-karmá’ny mögött a szavazatoknak tíz százalékát találjuk, a Goga-kormány olyan politikát űz, amelyet a román nép nem hagyhat jóvá. Az újságíró itt közbevetette, hogy hogyan mer Maniu ilyen erős szavakat használni. — Ez az igazság, amit mindenki tud és vall, — válaszolta Maniu — miért ne merjem hát éppen én ezt mondani ?!... megállt, elszorult a melle. Párnák között felduckolva feküdt egy üvegesszemű kis öregasszony. A mellén öszszekulcsolt fonnyadt kezei között az ő levelét szorongatta, azt a bizonyos utolsó levelet, melyben Pál annyi sok pénzt Ígért neki. Az ágy melleit idős asszony ült és csendesen intette Pálnak: — Ne zavarja!... Mindjárt vége!... Várta!... — Itt vagyok, anyám — hajolt föléje Pál kétségbeesetten. — Itt vagyok, elhoztam a sok pénzt!... Az összegyűrt százasokat reszkető kezekkel gyömöszölte anyja hideg kezébe. A haldokló feleszmélt. — Kedves jó fiam... Köszönöm a jóságodat!... Nekem.... a levél is elég volt... több volt, mint a pénz, sok volt... A boldogságtól halok meg... Isten veled, drága jó fiam! A szó elhalt a száján, pedig Pál érezte, hogy mondani szeretett volna még valamit. Fáradtan mutogatott kezeivel a szoba égjük sarkába, aztán leestek kezei, egy rövid sóhajtással elcsendesült. Pál sírt, megrendülve, bűnbánóan. * .Temetés után a kis szoba sarkába tévedt a tekintete, ahová haldokló anyja mutogatott, de .Pál akkor nem értette meg anyja erőtlen kézlegyintéseit. Most odament, lehajolt és ruhákba burkolt kis vaskazettát ginéit fel a földről. Kinyitotta. . Ezer arany volt benne és egy írás. — Neked, a fiamnak gyűjtöttem I Az államvasutak igazgatósága minden májusban ad ki új menetrendet s nagyon helyes intézkedéssel, néhány év óta, mindig meghallgatja az érdekelteket, a legtöbbet utazókat, hogy azok is szóljanak hozzá az új tervezethez, tegyék meg észrevételeiket, hogy a menetrend a lehetőség szerint kielégíthesse az utazó közönséget. Igen sokféle érdeket kell összehangolni s éppen ezért eszményi menetrendet, amely egyaránt mindenkit kielégítsen, iskolásgyermeket, hétvégi kirándulót, utazóügynököt, hivatalnokot. ilyen menetrendet alkotni nem lehet. A vasúti kiküldöttek azonban meghallgatják a különféle véleményeket s a lehetőség szerint igazítanak az új menetrenden. Kedden tartottak a komáromi Kereskedelmi Grémiumban megbeszélést az államvasutak kiküldöttének részvételével s ennek az volt az eredménye, hogy ű menetrend valamivel javulni fog komáromi viszonylatban. A kiküldöttek igen előzékenyek voltak, de feltárták azokat a nehézségeket is, amelyek egy mindenkit kielégíteni kívánó menetrend alkotása elé tornyosulnak. Teljes felhatalmazásuk nem volt, de megígérték, hogy a kívánságoknak a lehetőség szerint elegei tesznek. így: lesz egy pozsonyi vonat, amely 6 óra 32 perckor indul Komáromból. Érsekújvárod van 7 óra 25 perckor s Pozsonyban van 9 óra 52 perckor. Lesz egy vonat délután 12.35-kor s lesz egy, amelyik 13.01-kor indul Komáromból s csak Ujvárott áll meg. Ezeknek megfelelő ellenvonalok is Északi fény Komáromban Mindenki az! hitte, hogy valahol messze nagy tűz pusziit. Akik kedden este kimentek az tidvarra és az uccára. nyolc óra tájban vörös fényben látták az eget úszni. Az egész látvány olyan benyomást tett, mintha messze valahol nagy tűzveszedelem pusztítana. Különösen fenségesen szép volt az ég északi fele tíz óra tájban, amikor egyes fénysávok is lövettek ki a vörös fénj'övből. A moziból kilenc órakor kijövök nagy csodálkozással látták, hogy a Klapkatér zsúfolásig tele van emberrel, akik találgatják, hogy hol lehet a tűz? Aztán az a tömeg megállapodása, hogy valószínűleg Keszegfalván lehet nagy7 tűzvészedéi em. A tömeg később haza szállingózik azzal, hogy majd másnap megtudják a tűz pontos helyét. A tűzoltóság is megfújta a tűzriadót. Sokan ugyan azt tartották, hogjr nem tűz ez, hanem valahol messze fényszóró-gyakorlatot tartanak. Csak otthon tudtuk meg a rádió bemondásából, hogy nem tűz okozta ezt a szokatlan égi fényt, hanem a sarki, vagy északi fény, amely csaknem egész Európában látható volt. Norvégiában. Párizsban olyan fényességgel tündöklőit, hogy olvasni lehetett mellette. Talán negyven évvel- ezelőtt volt ilyen csodálatos égi tünemény. A tudósok azt mondják, hogy a ■Sy 1*1* 1 I BT gyorsan segít a végtagok és ar |g|| izületi fájdalmaknál, tejfáiásnál Jn|| és meghűléseknél. Leg’ hizafM lommalaTogal iránt.Eg> értét meggyőzi Számtalan orvosi elis- H meres.Azösszesgyógyszertárakk M banké I2'-Ps277tPárbankarhau lesznek. Sajnos, van egy régi panasza a komáromiaknak: ha azt a gyorsvonatot akarjuk elérni, amely reggel 7 óra 15-kor van Ujvárott s Pozsonyból Zólyomba megy, csak úgy érhetjük el, ha már hajnali 5 órakor elindulunk s Ujvárott várni kell másfél órát erre a csatlakozásra. Meg volna oldva azonban a kérdés, ha Komáromból később is indítanának egy vonatot. Ezt azonban az illetékes vasúti igazgatóság megígérni ismét nem tudta, hiába minden kérés. A gyorsvonatok rendjében is változás lesz. Prágából a hajnali gyorsvonat 4.58-kor érkezik Komáromba s Magyarkomáromban ez a vonat 4.57- kor van. Onnan 5.35-kor indul tovább. A vámvizsgálat egy óráról félórára redukálódik, viszont a magyarkomáromi állomásra ezentúl a reggeli gyorshoz nem lehet átmenni, a korai idő miatt: t aki ezzel a vonattal akar Budapestre utazni, az már a csehszlovákiai oldalon fog felülni. Viszont lesz később egy Becs felől Budapestre tarló gj’orsi vonat Magyarkomáromban, amely 8.3fi-kor van Magyarkomáromban s 10 óra tájban Pesten. Visszafelé sem lehet a hidal használni: a pesti gyors Magyarkomáromba 22.52-kor érkezik, ugyanonnan. Csehszlovákia felé indul 23.28-kor s Komáromunkban van 23.37-kor. Ekkor lehet nálunk a Prága felé vivő gyorsra ülni éjjel. Uj autóbusz is lesz, ha elkészül a megfelelő út: Dunaszerdahely, Negyed, Gitta—Újvár irányában s vissza fog közlekedni egy7 állami autóbusz. Ez bizonyos kárt jelent Komáromnak, mert a gúta iforgalom Újvár felé fog tájékozódni. föld levegő rétegének legmagasabb részén rengeteg meteorit atom szállott és a ráverődő napsugarakat visszatükrözték a földre és ez okozta az északi fényt. Azt mondják, hogy az érsekujvári tűzoltóság Tótmegyer felé vonult, mert azt hitték, hogy arrafelé van a tűz. Éjjel ugyanis legtöbb helyen nincs telefonszolgálat, hát nem érdeklődhettek, hogy ott van-e a tűz? A látszat az volt, hogy7 /a tűz ott pusztít. Komáromban sokan látták ezt a ritka égi tüneményt, de viszont sokan csak másnap hallottak róla. Akinek nem volt künn dolga és bent volt ,a lakásában, nem gyönyörködhetett benne. A babonásak persze világkatasztrófától félnek. — A városi magyar könyvtár olvasóihoz! Január 1-ével újólag be kell iratkozni a magyar könyvtárba, éppen azért a könyvtár vezetősége kéri az olvasókat, hogy ezen kötelezettségüknek tegyenek eleget. Az idén, mive] új katalógus, könyvári címjegyzék jelenik meg, minden könyvtárváltási jog után egész évre 10 koronát kell fizetni és az új katalógusért már nem jár semmi díj. Ez a katalógus már a befedik címjegyzéke a könyvtárnak és most rendezi sajtó alá a könyvtáros. Közel ezerötszáz kötet új szerzeményt fog a katalógus fölsorolni, ezenkívül Jókai száz kötetes jubileumi kiadását is. Az új olvasók, akik még nem használták a könyvtárat, négy egymást kiegészítő katalógust kötelesek megvenni, de egyéb más díjat nem fizetnek. Ez a négy katalógus 20 koronába kerül és olvasó díjat se szed a könyvtár az új olvasóktól akik ezt a 20 koronát részletekben i; űzethetik, de aki egyszerre fizeti ki, két könyvre szerez váltási jogot. A közel tizenkétezer kötetes könyvtár szellemi kincstárával mindenki siessen élni. Beiratkozni lehet a kölcsönkönyvtári órák alatt: hétfőn, szerdán és pénteken d. u. 2—5 óra között a kultúrpalota földszintjén elhelyezett városi magyar közkönyvtárban. Ajtószám 2.
