Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-24 / 52. szám
4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. december 24. Gyuljanak a gyertyák! Gyűlj anak a gyertyák A karácsonyfákon, A magyar ajkakról Hálaima szálljon. Szálljon a magasba, Találjon az égbe, Angyalok vigyék az Űristen elébe! Gyuljanak a gyertyák A karácsonyfákon, Hirdessék: miénk már Kassa és Komárom. Losonc, Léva, Munkács, Rimaszombat, Ungvár, Beregszász, Ipolyság, Rozsnyó, Érsekújvár. Gyuljanak a gyertyák A karácsonyfákon, Ragyogjon át fényük Erdélyi határon. S adja a jó Isten, Hogy a jövő évbe, Minden szál gyartyának Szabad szép hazánkért, Nagy Magyarországért Ragyogjon a fénye... Murgács Kálmán. Iparlórsulati közlemények Követelések és tartozások bejelentése. A m. kir. minisztérium 8070/1938. M. E. sz. rendeletével bejelentendők a visszacsatolt területeken egyes követelések, tartozások és vagyontárgyak cseh-szlovák és általában külföldi viszonylatokban. A bejelentés határideje 1938 január hó 10. Bejelentési nyomtatványok díjtalanul a pénzintézeteknél kaphatók. A m. kir. minisztérium 8220/1938. M. E. sz. rehdelete kiterjesztette a visszacsatolt területekre a külfölddel való fizetési forgalomnak, valamint a külföldi fizetési eszközök, az értékpapírok és az aranyforgalomnak korlátozására vonatkozó az anyaországban érvényben lévő jogszabályok hatályát s ezzel kapcsolatban 1939 január hó 10. napjáig elrendelte a meglévő külföldi fizetési eszközök és külföldi követelések, továbbá aranykészletek bejelentését. Bejelentési nyomtatványok díjtalanul a pénzintézeteknél kaphatók. Kisipari hitelakció. Társulatunk a kassai Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve lépésekéi szándékozik tenni aziránt, hogy az Anyaországban a kisiparosok részére már életben lévő kisiparos hitelakció áldásaiban a Felvidék kézműiparossága is részesülhessen. Ehhez azonban szükséges tudnunk, hogy tagjaink körében mutatkozik-e hiteligénylés, körülbelül milyen összegben és hány iparos részére. Természetesen csak hitelképes iparosok jöhetnek számításba. Az érdeklődőket irodánk szeretettel várja. Kisipari kivitel. Az anyaország kisipari termékeinek külföldi exportja megfelelő szervezettel bír, a Felvidék iparosságának bele lehet kapcsolódnia ebbe a szervezetbe. Kérjük tagjainkat, tegyenek javaslatot, melyek azok a szakmák, amelyek magas színvonalú kézműipari termékeket állítanak elő, s amelyeknek belföldi értékesítése ezídőszerint nehézségekbe ütközik. Borbély és fodrászüzletek karácsonyi zárórája. Tudatjuk az érdekelt iparosokkal, és a nagyközönséggel, hogy Karácsony második ünnepén, 26-án, hétfőn a borbély- és fodrászüzletek reggel 7 órától déli 12-ig nyitva tarthatók. Aranykészletek bejelentése. Hogy az összes érdekelteknek pontos felvilágosítást nyújthassanak az idevágó 2360/935. M. E. sz. min. rendeletről 1939. január 2-án este fél 7 órakor az Ipartársulat Nádor ucca 67. sz. alatti tanácstermében szakelőadást tart a kérdéses rendeletről Benke Oszkár úr a Budapesti Nemesfém és Drágakőcsarnok főtitkára. Az érdeklődőket szívesen várjuk. Czibor Géza ipart, elnök. Komáromi magyar fiú élményei a besztercebányai katonai börtönben Még hatazren sínylődnek Szlovenszkón magyarok ... Még mindig jönnek, jönnek haza | Csehszlovákiából a felvidéki magyar ka- j tonák. Ezek a katonák már nem teljesí- i tenek szolgálatot, nem is számíthatók a csehszlovák hadsereg kötelékébe: legtöbbje internáló táborból, munkástáborból vagy börtönből érkezett meg, soványan, elhasználtan, rongyos ruhában. A napokban érkezett haza néhány komáromi s csallóközi katona: a besztercebányai s a pozsonyi börtönben ültek hetek óta. Semmi más vétkük nem volt, mint az, hogy akkor, amikor megtudták, hogy városuk Magyarországhoz tartozik, hazakéredzkedtek s nem akartak többé cseh katonaként szolgálni. Egy visszatért katona, aki őrvezető volt, Sterk István a következőket mondja: „NYŰGÖDJATOK MEG .. .* Kezdetben a barsmegyei Csánkon teljesítettünk szolgálatot. Kötözőhelyet akartak ott berendezni a csehek, mert akkor még háborúra gondoltak. Hogy történt, hogy nem: bennünket egy álló hétig kerestek a katonai orvosok, amíg megtaláltak, holott nyilt napiparancsban voltunk Csánkra rendelve. Onnan Oremlázra mentünk. Nem akarok hosszasabban kitérni azokra a napokra, amikor majdnem úgy volt, hogy kitör a háború: csak ott folytatom, hogy a komáromi tárgyalások után még mindig Oremlázon tartottak bennünket s nem akartak hazabocsátani. Zúgolódni kezdtünk. Az első lázongás akkor kezdődött, amikor az élelmezési hadnagyhoz vágtuk az ehetetlen szalonnát. Erre sok magyart leszereltek ugyan, de még többen ott maradtunk. Rapporton kértük hazabocsátásunkat. Ez a rapport csendesen végződött, mert csak bíztató beszédeket tartottak nekünk és folyton azt hangoztatták: nyugodjunk meg, nemsokára hazamehetünk. Később munka száza do kát alakítottak a magyar s a szlovák századokból, ezek ajéle büntetőtáborok voltak. Elmúltak ezek a napok is: elkövetkezett az az idő, november közepén, amikor már a munkaszázad magyarjait is hazaeresztették. A mi csoportunkkal még mindig nem tudtak mit kezdeni, voltunk néhány ezren, akiket nem bocsátottak haza. PUHA ÜR KÉMKEDIK Kétségbeejtő volt a helyzet. Elhatároztuk, hogy nem fogjuk teljesíteni a parancsokat, hiszen mi már ekkor régen magyar állampolgárok voltunk, már hallottuk, hogy a magyar hadsereg bevonult a Felvidékre, hogy új élet kezdődik mifelénk, bennünket pedig úgy ottfelejtettek a Republikában, hogy ha nem jut eszünkbe valami okos megoldás, akkor örök időkig ott maradunk. Mikor tehát sorakozóra hívtak bennünket, nem sorakoztunk. Készültséget hoztak ellenünk, fegyvereseket állítottak fel szemben velünk s voltunk olyan elszántak, hogy harmincketten tagadtuk meg az engedelmességet. Komáromi, csallóközi és gömörmegyei fiúk. Elvették a fegyvereinket s huszonnégy katona gépfegyveresen őrizett bennünket. Este félnyolckor megjelent a szobánkban egy újabb »lázadó«. Puha a neve, altiszt volt. Elmondta, hogy ő is haza akar menüi s nem engedelmeskedik semmiféle parancsnak. Ez volt a kém, de jóhiszeműségünkben ezt nem sejtettük. Egész éjjel magyar bakanótákat énekeltünk. Puha úr mindent kipuhatolt. Reggel újra kihallgatásra jelentkeztünk, hazabocsátásunkat kértük. Puha úr ekkorra mindent besúgott. A KAPITÁNY LETSZ WA A kihallgatáson azt mondja a kapitány: — Szeretném elfelejteni ezt a ti dolgotokat, fiúk. Várjátok ki ezt a háromnégy napot békességben s akkor hazamehettek. — Ha valóban csak egy pár napról van szó, — feleltük, — akkor türelemmel várunk. — Becsületszavamra fogadom, — — felelte a kapitány, — senkinek nem lesz bántódása! Dr. Wirgusz kapitány szavának hittünk is. Másnap azonban négy csendőr jelent meg a századirodában s letartóztatott négyünket, egy magyar orvost is. Mindenünket elszedték, megbilincseltek s négy csendőr kisért bennünket Besztercebányára. Ott a börtönbe vittek. Levetkőztettek, kopaszra vágták a hajunkat, padlón aludtunk. Egy hosszú hét múlva vittek kihallgatásra. Az orvos kiszabadult, mi maradtunk. így hihettünk a kapitány szavának. Ebben az időben, november közepén, Besztercebányán kétszáznyolcvan katonai fogoly ült a börtönben. Ennek hatvan százaléka magyar volt, a többi szlovák fiú. Azok is haza akartak menni, az volt a bűnük. MAGYAR FOGLYOK SZÁZAI Cseh fogoly alig csellengett a börtönben, azokat is hazaengedték néhány nap múlva, noha nagyobb vétkeik voltak, mint nekünk. A bírák csehek voltak. Volt egy szlovák börtönőrünk, az nagyszerűen viselte magát. A cseh őrök azonban lépten-nyomon ezt mondták: — Marha magyar, buta magyar, sok öröme ugyan nem lesz belőled új hazádnak, Magyarországnak... Annyira beleélték magukat a magyarok dicséretébe, hogyha egy cseh hibázott valamit, annak is az volt a jelzője: te buta magyar! Kaptunk kenyeret, amelyben homok ropogott. Leveleinket nem kézbesítették. Zsoldot nem adtak. Szlovákiában jelenleg még 18.000 katonát tartanak elzárva, vagy nem engedték még haza, ennek egyharmada magyar nemzetiségű, a többi szlovák. FEHÉRNEMŰ: - LÁZADÁS! Volt közöttünk egy szlovák gyerek, aki szeretett volna már tiszta fehérneműt kérni. Jelentkezett s új inget kért. — Lázadó! — mondták s három hónapi zárkát kapott. Ugyanakkor történt, hogy három cseh katona őrzött egy raktárt s a raktárt ismeretlen tettesek kirabolták. A három katona ezért a figyelmetlenségért három hetet kapott. Be nem bizonyított »lázadásért« kapott egy szlovák fiú két és fél évet. Viszont egy 'cseh szakaszvezető, aki revolverrel kényszerített szerelemre az országúton egy parasztasszonyt, csak 21 napot kapott. V'olt közöttünk 21 hidász is, letartóztatva. A hidászok egyikét Mester Jánosnak hívták. Ez a Mester János soha sem tudta, miért kell ülnie. Három hét múlva derült ki, hogy Mester Jánost Mester Sándor helyett tartóztatták le. Mester János előtt kinyílt váratlanul a börtönajtó, bocsánatot sem kértek érte, örült, hogy hazamehetett, amíg vissza nem hívják. Persze, a magyar katonák a maguk módja szerint feleltek ezekre a kegyetlenkedésekre. Lövészárkot ásattak a fogoly katonákkal, de a magyar katonák »tévedésből« a cseh oldal felé hányták az árok mellvédjét: akkor jöttek rá a tévedésre, amikor már a magyarok ellen ásott lövészárok készen volt. A szlovák fiúk is kitalálták a szabotálásnak ezerféle módját. Nem adtak a lovaknak enni s a lovak elhullottak. A hurcolkodások közben kilyukasztották a gabonás zsákokat s 0000000000000p 1 Műkedvelői színdarabok I H Térképek $g Törvények és rendeletek KÓKAI LAJOS könyvkereskedésében 0 Budapest, IV., Kammermayer Károly u. 3. g ^ Minden szakról ingyen árjegyzék! g 0000000000300! 1 a csehek által tonnaszámra cipelt gabona elhullott útközben. Szegény embereket ajándékoztak meg a búzával. Dühöngött a »cseh-szlovák testvériség«. Azért van még úgy enniök a cseheknek, mivel a magyar vidékről töméntelen mennyiségű élelmiszert harácsoltak. „GYORSAN MENJ EL!“ December tizedikén váratlanul megnyílt a besztercebányai börtön kapuja előttünk. Szüntelenül hangoztattuk, hogy magyar állampolgárok vagyunk, engedjenek haza. »Gyorsan menj el!«. — mondotta egy altiszt s a havas besztercei utcán találtam magamat. Rongyos voltam, éhes és gondozatlan. Ruhám sem volt. Rongyokban utaztam Pozsonyig, itt találtam meg a motorbiciklimet. Ha jó emberek nem segítenek rajtam, nem tudom, hogyan jutok haza. De legalább hazaérkeztem Komáromba, karácsonyra. Hidd el kérlek, olyan furcsa, különös ez a magyar világ. Még most is felriadok éjjel, azt hiszem, spion ül az ágyam szélén s ha valami bizalmasat akarok mondani, óvatosan körülnézek a komáromi utcán s úgy sugdosok az ismerős fülébe. Akkor veszem észre, hogy már Magyarországon vagyunk, Komáromban s nem kell a hídnál útlevél! Vitéz Temessy Milán ünneplése A katonai közigazgatás befejezvén munkáját, vitéz Temess y Milán hadtestparancsnok visszatért székhelyére, Székesfehérvárra. Ebből az alkalomból Komárom polgársága és a halóságok, intézmények és testületek december 21-én a Központi Szálló nagytermében a hadtestparancsnok tiszteletére társas vacsorát rendeztek, amelyen 200-an vettek részt. Ez a társas vacsora a katonai közigazgatás; vezetője iránt érzett általános tiszteletnek és nagyrabecsülésnek volt kifejezője, mert a hadtestparancsnok itteni tartózkodása alatt a polgárság érdekeiért mindenkor készséggel nyújtott támogatást. A hadtestparancsnokot a terembe léptekor hatalmas éljen fogadta,- majd a vacsora alatt F ül ö ]) Zsigmond polgármester köszöntötte őt. A polgármester beszédében rámutatott arra a súlyos feladatra, amelyet a katonai közigazgatásnak magasabb állami érdekekből megoldani kellett, de az eredményes megoldáshoz nemcsak a katonai pontosság, hanem emberi szív, mindent megértő lélek is kellett. A hadtestparancsnok kötelességét híven teljesítette és a szóló tanúsíthatja, hogy mindenkor az állam fontos érdekeit tartotta szem előtt, de Komárom városa iránt is, valahányszor csak ennek a sok viszontagságon keresztül ment városnak a helyzetéről volt szó, a legnagyobb megértést és jóakaratot tanúsította és jó szívvel ajánlotta fel támogatását a város jövő problémáinak megoldására is. Ezért a polgármester a város nevében legmélyebb köszönetét és háláját fejezi ki vitéz Temessy Milán hadtestparancsnoknak, akit arra kér, hogy továbbra is tartsa Komáromot szeretetében és jóindulatában. Poharát a hadtestparancsnokra és kedves családjára ürítette. A jelenlévők lelkes ovációban részesítették a hadtestparancsnokot, aki szíves közvetlen szavakkal köszönte meg az iránta megnyilatkozott tiszteletet és szeretetet és megígérte, hogy a jövőben is készséggel áll a vá-* ros rendelkezésére, ö nem búcsúzik és a viszontlátás reményében üríti poharát a város polgárságára. A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után B a r t a 1 Iván főispán köszöntötte a hadtestparancsnokot és arra kérte a jelenlévőket, hogy a magyar haza érdekében kifejtendő munkájában őt is támogatni sziveskedjenek, A társas vacsora résztvevői, amelyen a helyőrség tisztikarán kívül igen nagy számban vettek részt a polgári hatóságok és a társadalom képviselői, az éjjeli óráldg a legjobb hangulatban maradtak együtt. Komáromban, Nádor ucca 44. sz. alatti ház nagy kerttel eladó. Bővebb felvilágosítást ad: Tokarik Gyula Komárom, Fazekas u. 22.
