Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-24 / 52. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. december 24. Megkezdődön a polgári közigazgatás — december 23. A katonai közigazgatás a felszabadult Felvidék egész területén december 21-én éjjel 12 órakor megszűnt s helyette működésbe lépett az egész vonalon a polgári közigazgatás. A Kormányzó Ür által kinevezett főispánok s a belügyminiszter által kinevezett vármegyei tisztviselők és polgármesterek december 22-én átvették hivatalukat és a vármegyeházán a szolgabírói és polgármesteri hivatalokban a polgári közigazgatás lépett életbe. Komárom vármegye főispánja B a r t a 1 Iván december 21-én este érkezett Budapestről székhelyére, Reviczky István alispán pedig 22- én reggel megjelent a Vármegyeházán, alvói megkezdte működését. A délelőtt folyamán a Vármegye kinevezett tisztviselői testületileg jelentek meg az alispán előtt és Barlal főispán személyes jelenlétében letették a hivatalos esküt. Reviczky István alispán meleg szavakkal köszöntötte a főispánt, akit arra kért, hogy a vármegyének az új magyar jövő kiépítésére irányuló munkájában támogatást nyújtani szíveskedjék. Bartal Iván főispán megköszönte az üdvözlést, ő is szívből üdvözölte a vármegye tisztikarát és arra kérte, hogy a haza és a nemzet érdekében kifejtendő munkájuk alatt mindenkor a legnagyobb szeretettel dolgozzanak elsősorban a kisemberekért. Népjóléti munka a városnál Megnyílt a népkonyha Szociálpolitikai ügyosztály felállítása — december 23. A téli idő beálltával a város vezetősége ez évben is gondoskodott azoknak az intézményeknek a felállításáról, amelyek a munkanélküliek és a szegénysorsban élők helyzetének enyhítésére szolgálnak. December 15-én megnyílt a városmajorban a városi népkonyha, amely naponként ízletes ebédet szolgáltat ki az arra rászorult szegényeknek. A népkonyhán étkezők létszáma 400-at tesz ki s bár a város vezetősége készséggel biztosítana nagyobb számú résztvevők részére élelmezési segítséget, azonban a költségvetésben erre felvett fedezet csak az említett mérvben felállított népkonyha költségeit képes biztosítani. Az idén úgyis már magasabb számban osztja ki az ebédet a népkonyha, amely az ebéden kívül fejenként 20 dkg friss kenyeret is ad az olt étkezőknek. A népkonyha étlapján minden nap leves, főzelék, szerdán és pénteken tészta, vasárnap pedig húsétel van előírva. A karácsonyi ünnepek alkalmával, — részben egy érdemes polgártársunk szíves adományából, — mhidkét napon húsételt fog kiszolgáltál ni a konyha, ezenkívül még kalácsot is fognak kapni. A népkonyhán ezidő szerint csakis a munkaképtelen szegények és többgyermekes családéi munkanélküliek kaphatnak ebédel. A belügyminisztérium a múlt héten az egész országban megkezdte az országos szociálpolitikai munkálkodást. A belügyminisztérium illetékes osztályán ebben a tárgyban beható tanácskozás folyt, amelyen résztvett vitéz I m - rédy Béláné, a Magyar a magyarért« országos akció elnöke is. Komárom város szociálpolitikai ügyosztályának megszervezésére a belügyminiszter dr. Csukás István komáromi városi főjegyzőt nevezte ki, aki a szükséges előkészítő munkálatokat, melyek az ügyosztály megszervezésére vonatkoznak, a napokban megkezdte. Uj katasztert állítanak fel, amelybe a város területén lakó munkanélküliek és ellátatlanok vétetnek fel. Ez a szociálpolitikai ügyosztály intézményesen fog gondoskodni arról, hogy a szegényügy, valamint a munkanélküliség kielégítő módon nyerjen. megoldást. Apja jótevőjét Bálint Gyula 22 éves nemeshodosi legény vasárnap éjjel megleste Hodosi Mihály 55 éves ugyancsak nemeshodosi gazdát, aki a kocsmából tért haza és egy hámfával hátulról rátámadva agyba-főbe verte, míg végre a kiáltozásra a szomszédok előrohantak és Csiba Zsigmond kiszabadította szomszédját a feldühödött legény kezei közül. Hodosi Mihály — akinek az erős ütések következtében feje több helyen betörött, két bordája és jobb felső lábszára szintén eltörött — eszméletét vesztette. Autón azonnal a komáromi városi kórházba szállították. verte félholtra Állapota igen súlyos és komoly aggodalomra ad okot. Bálint Gyula azért haragudott Ilodosi Mihályra, mert édesatyja, Bálint József, fiának rabiátus természete miatt Hodosihoz menekült, aki be is fogadta az öreg Bálintot. Az apja hiúdból ráíratta a házát és földjét, fiát pedig, aki majdnem minden nap megverte, míg nála lakott, kitagadta az örökségből. Bálint Gyula már régebben megfenyegette áldozatát, míg most vasárnap aztán szavát beváltva végre is hajtotta embertelen merényletét. Fontos értesítés! Közöljük igen tisztelt ügyfeleinkkel hogy a Merkur Biztosító R. T.-ot, illetőleg annak biztosításait a színtiszta magyar Foinciéré Általános Biztosító Intézet (Budapest), amely egyike a legrégibb és legnagyobb magyar biztosító társaságoknak, vette át. Felhívjuk feleink szives figyelmét, hogy a Merkur Biztosító R. T.-nál fennálló biztosításokat más társaság, mint a Foinciéré Biztosító nem veheti át. A Foinciéré Biztosító, mely minden irányban és minden ágazatban a legnagyobb készséggel áll ügyfelei rendelkezésére, a Merkur Biztosító R. T.-nál érvényben levő biztosításokból folyó mindennemű kötelezettséget átvállal-Foinciéré Általános Biztosító Intézel lrnmnrnmi Irironrlollcórro Ifnmnrrnni Nnrrlrvr-iitnrr 3R A járási pártvezetőség gyűlése Az akut panaszok feltárása. — A kongresszus előkészítése. — A pártszervezetek munkájának megkezdése. — Bzalommal néz a magyar munkás a magyar jSvő elé. Az Egyesült Magyar Párt komáromjárási vezetősége dec. 19-én d. e. 10 órai kezdettel tartotta a felszabadulás óta első gyűlését a városháza nagyterűié ben. A gyűlést Fiilöp Zsigmond és Kiró.'y József járási elnökök vezették fel váltva. Fülöp Zsigmond elnöki megnyitójában örömmel emlékezik meg a felszabadulás magasztos fényéről, amellyel pártunk eddigi programja 100 százalékosan testet öltött. A szabad magyar haza szabad levegőjében tartott ezen első találkozás alkalmából hálás szavakkal emlékszik meg mindazokról, akiknek a mi örömünk beteljesedése köszönhető. Különösen bálával tartozunk a Kormányzó úr öfőméltó:ágának (hoszszantartó éljenzés), Imrédy Béla miniszterelnöknek, Kónya Kálmán és gróf Teleky Pál minisztereknek, akiknek bölcs vezetése és soha meg nem hálálható önzetlen tevékenysége eredményezte azt a nemzetközi sikert, melyért Jaross Andor felvidéki miniszter és Esterházy János gróf szlovenszkói képviselő vezetésével küzdött 20 éven át az ittélő trianoni magyar kisebbség. Legyen ezután mindenki munkása a magyar hazának, mert csak egyesült erővel érhetjük cl a vágyaink tökéletes beteljesedését, a független nagy Magyarországot. Javaslatára kimondta a gyűlés, hogy távirati hódolatot küld a kormányzó úr őfőméltóságának, valamint Imrédy miniszterelnököt és Jaross felvidéki minisztert is sürgönyileg üdvözli. Király József csicsói esperes-plébános állott fel a tapssal és általános helyesléssel fogadott elnöki megnyitó után, hogy a gyűlés összehívásának célját ismertesse. Ez a magyar család — úgymond — apró emberekből, dobogó szívekből áll. Élete kálváriás, különösen az volt az elmúlt 20 esztendő alatt. De mindanynyiszor érezhettük, valahányszor felhők tornyosultak egünkön, hogy nem szabad elernyednünk, hanem magyar reménységgel kell várnunk sorsunk jobbrafordulását. Tudjuk, miért küzdöttünk. E küzdelmünk alatt sorainkat sokszor megbolygatta a vihar, rendet vágott benne a munkanélküliség s az elmúlt uralom iparkodott népünket letörni, szolgaságba hajtani terrorral és csábítással egyaránt. Most, hogy szabad haza talaján állunk ismét s neki indultunk a magyar haza építésének, érezzük, hogy nem lidércfényt kergettünk. Nem akarunk lesajnálással nézni azokra, akik a küzdelem idején megtévedtek, meginogtak, megszédültek s odaadták lelkűket, mert mi keresztény és magyar nemzeti alapon állunk, keresztényi megbocsájtással szívesen várunk tehát mindenkit, aki a magyar jobb jövőért harcolni akar velünk. Első sorban Istennek kell hálát adnunk azért, hogy vér és pusztulás nélkül jutott diadalra a keresztény magyar zászló, de hálát kell mondanunk mindenkinek, aki ebben akár kívülről, akár belülről segített minket. Amikor elsírhattuk először szabadon a mi nemzeti imánkat, megláttuk az öröm első napjaiban a szegény falusi népet, mely nem tudta, hogyan adjon kifejezést örömének. Szegénye-gazdagja egyaránt úszott a boldogságban, örömkönnyek öntötték a napbarnított és gondbaicízdázott arcokat. Néhány hét óta azonban, hogy elmúltak a meleg őszi napokkal az öröm első napjai is, úgylátszik, hogy az öröm mellett a gond is megvillant a lelkekben, a tél gondja; elhangzott itt-ott panaszos szó is, a türelmetlenség jelei ütötték fel fejüket főleg azok között, akik eddig sem tudtak hinni és harcolni a Inagyar jövőért, tovább is működnek a gonosz kezek, melyek még mindig átnyúlnak a határon túlról, jönnek üzenetek, küldöncök, hogy nyugtalanságot szítsanak. Panasz mindig van, különösen egy ilyen súlyos operáció után soká tart még a fájdalmas utókezelés. De ha van panasz, beszéljünk róla nyíltan, őszintén, keressük a bajok gyógyítási lehetőségét: Ha 20 éven keresztül tudtunk szenvedni és áldozatot hozni, a változással járó nehézségeket szeretettel kell elszenvednünk és a jobb jövőért áldozatokat is kell hoznunk, mert aki erre nem képes, az nem érdemelte meg a felszabadulást. Foglalkozott ezután a szónok a speciális bajokkal is és megadta ennek természetes magyarázatát. Panaszkodunk, hogy 7-es árfolyammal váltották át a cseh pénzt, de arra nem gondolunk, hogy a külföldön a cseh koronát egyáltalán el sem fogadják. Ha hátrányos is ez az árfolyam a vásárlóra, de viszont előnyös az adósra, márpedig a magyar gazda eladósodása a cseh uralom alatt a maximumra hágott. Nem lehet állandó lakodalom, dolgozni kell, ez pedig magával hozza a helyzet enyhülését. A kormány dolgozik a szociális helyzet megjavításán, az eredmény azonban máról holnapra nem vár- I ható. A kormány minden gondot el akar oszlatni, de mi még túl szegények vagyunk ahhoz, hogy egy-két hét alatt ; talpra tudjunk állni. Minden arra hivatott tényezőben meg van az akarat munkaalkalmak teremtésére, de bizony a csehek által kirabolt gyárak, műhelyek újbóli berendezése bosszú időt vesz igénybe, ezt türelemmel kell kivárnunk. Az Egyesült Magyar Párt januárban tartja programmalkotó kongresszusát. Gyűjtsük addig össze a felmerülő nehézségek anyagát, hogy mindazt ott előterjeszthessük és így kívánságainkat illetékes helyre juttassuk, mert ha csak alattomosan sírjuk el panaszainkat, azzal nem a helyzet javulását érjük el, hanem nyugtalanságot, amit pedig egy ilyen súlyos operáció utáni beteg, mint mi, nem bír ki. A betegség gyógyítószerei között első helyen áll a szeretet. Most tehát, hogy a szó és gondolat szabadságát viszszanyertük, öleljünk magunkhoz szeretettel minden magyart. A fulmináns beszédet sokszor megszakította a helyeslés és éljenzés, a végén pedig hatalmas tapsorkán igazolta, hogy a hallgatóság a kiváló szónok álláspontját mindenben magáévá tette. Fülöp Zsigmond megköszönvén az értékes előadást indítványozta, mondja ki a járási pártvezetőség, hogy a párt eddigi szervezeteit fenntartja s a helyiszíervezeteket a pártmunka újbóli felvételére utasítja. E pártmunka különösen a szervezetek kiterjesztésére irányuljon, hogy végül is minden felvidéki magyar tagja legyen ennek a nagy családnak. Krislójf Sá./dor pártigazgató szerint a munka egyelőre az előkészítésre szorítkozhatik, az intenzív munkának a januári kongresszus után kell megindulnia, amikor a párt új programmját összeállították. Addig új tagokat sem lehet felvenni, de a jelentkezőket elő kell jegyezni. A községi Nemzeti Tanácsokat most már mindenütt fel kell oszlatni, mert feladatukat elvégezték. Össze kell gyűjteni a kívánalmakat és panaszokat, hogy a kongresszusig tiszta helyzetképet nyerhessünk. Bratkovics István p'árttitkár a kér. munkásszervezet helyzetéről számol be. A helyzet változása folytán elszakadtunk, a központtól s így új megoldásokat kell keresni. Többek hozzászólása után úgy határozott a pártvezetőség, hogy a szervezet tagjai tagságdíjukat egyelőre ne fizessék be, hanem azokat majd akkor kell levonni, amikor a központtal megejtendő elszámolás után megkapja a szervezet az őt megillető összegeket. Bognár Gergely gutái plébános, szentszéki tanácsos szólt ezután a megindítandó pártmunka kérdéséhez. A kongreszszusig is van elég teendő. így le kell rombolni a válaszfalakat, amelyek a falu népét még mindig több csoportra osztják, ki kell mutatni a népnek a panaszok jogtalanságát s meg kell értetni a néppel, hogy ezután már nem lehet munkanélküliségből megélni. Árvái Vince nagymegyeri munkás a magyar munkásságnak a magyar hazához való hűségét biztosítja, bár ennek: az osztálynak van legtöbb oka a panaszra. Aratáskor alig keresett valamit, azután bevonult a mozgósítás folytán és azóta alig dolgozik. Kéri az igazságos elosztást, hogy a legnehezebb időkön át tudjon a munkásság vergődni. Ezután a csehek által besorozott lovak vissza nemadása miatt, valamint a viszszaadottak tönkretétele és leromlása miatt hangzottak el panaszok, majd folyó ügyek tárgyalása után Király József elnöki zárószavaival ért véget a népes gyűlés.
