Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-17 / 51. szám
4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. december 17. Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy az HTTUON 1 l A kávéházban minden este és vasárnap délután a rádióból közismert FÁTYOL JANCSI III 1 Iliin-ka vehazat a mai napon átvettem. S^állthŐ IiSSjOS í kombinált cigányzenekara muzsikál. Fojtogató testvéri szeretet A történelmi Komárom vármegye egyesítése A napokban olvastam az egyik újságban, hogy egy kisfiú annyira összeölelgette kisebb leánytestvérét, hogy a végén megfojtotta. Csupa szerétéiből. Testvéri szerétéiből. Mondhatnám, hogy mi is erre a sorer a jutottunk. Minket is agyonszerettek túloldali testvéreink a viszontlátás nagy örömében. Ahogy felszabadultunk, megindult az áradat felénk, az ország közeli és távoli vidékei mind minket akartak látni. De nem őnáluk, hanem itt, minálunk. Megindultak külömböző címeken, egyenként és csoportosan, tömegesen lepték el városunkat és üzleteinket s akik reggel ölelő karokkal jöttek hozzánk, azok este csomagokkal megrakodva távoztak tőlünk. Megbotránkozva tárgyalták kedves testvéreink, hogy milyen hallatlan olcsó itt minden és összevásároltak annyit, amennyit csak el tudtak vinni. Jöttek bennünket bámulni, a csehek állal lesanyargatott és leszegényített magyar testvéreiket s elvitték, elvásárolták előlünk a még megmaradt olcsó áruinkat, nehogy maradjon belőle nekünk, akik a megszállás utolsó hónapjaiban teljesen pénztelenné váltunk és így nem voltunk képesek a kedves testvéreket a magunk szegénységében megelőzni. A katonai parancsnokság azonban átlátott a szitán és kivásárlásunk megakadályozása céljából alaposan megnehezítette a határátlépést. Rajtunk azonban ez mit sem segített, mert mi továbbra is csak munka és kereset nélkül maradtunk, az olcsó áruból nem tudtunk magunknak kellő tartalékot biztosítani. December 5-én, amikor teljesen szabaddá vált a trianoni határon az átkelés, délelőtt átmentem a hídon. A hídmegnyitás csak déli 12-re volt tervezve, de 10 órakor már olyan hatalmas tömeg várakozott a bebocsájtásra, hogy nem lehetett őket visszatartani, s az utasítás félretételével át kellett őket engedni. i — Igazán megható ez a testvéri szeretet, — gondoltam magamban és röslelkedve morzsoltam szét egy-ket könnycseppet a szememen. Amikor azután délután visszaérkeztem, szerettem volna a könnyeket valahogy visszacsinálni. Mert a testvéri látogatóba érkezetteket nem az ittélő magyarsággal láttam összeölelkezve, — »Magyar a magyarért« mozgalom céljaira 1 P-nél nagyobb adományt adtak: Tromler M. 50, Komáromi Első Hitelintézet 50, Győrfi Lajos 30, Slovenska Banka 20, dr. Antal József, Leitersdorf Endre 10—10, Bakácsné, Dosztál és Beck, Dorner B., Evangélikus Egyház, Goldstein Ernő, Kreft Gyula, Lehrer Izaiás, Laky Nándor, Laky Testvérek, dr. Lestár István, Pressler Viktor, Szunyoghycég ,dr. Szilárd, Unió, dr. Waldmann, Vitek Róza 5—5 P.; Kovács Tihamér, Kertész Jenőné, Schwartz Fülöp 4— 4 P.; dr. Gross, Huber János, Ipovitz gépgyár, Kiss Albertné, Kollányi Miklós, Nádor N., Weiss Katinka, Karácsonyra lényképezőgépei 1 Kitűnő 6-1-9 rollfilmes ZALÁN BOX csak P 7.50, 1 tekercs film hozzá (8 felvétet) P 120. Levelező-lap rendelésre postán küldjük utánvéttel. ZALÁN fotóbolt, Budapest Vili., József-körút 19. hanem kettes sorokban, rendőri és katonai felügyelet mellett álldogáltak üzleteink előtt s órák hosszat türelme-f sen várták, mikor kerül rájuk a sor, Ivogy testvéri öleléssel magukhoz öleljék azt, amit a korábbi napokban érkezett protekciósok még meghagytak a »cseh« árukból. — Gyarló az ember, — gondoltam magamban, és magam is odaálltam közéjük, hátha valami jó hírt hallok tőlük odaátról. Kórusban vágtak azonban rám, hogy »vissza«, maga csak most jött, álljon a sor végére. Nézze csak az ember, milyen szemtelenség elénk állni, akik pedig mióta várunk itt. Láttam, hogy itt vérre megy, akárcsak a háború alatt a hentesboltok előtt, félreálltam tehát. így is megtudtam azonban, hogy az egyik Győrből jött, a másik Veszprémből, a harmadik Székesfehérvárról. Azt is megtudtam, hogy egyiknek sincs Komáromban se rokona, se ismerőse, csak vásárolni jött, mert hallotta, hogy itt botrányosan olcsó minden. Bementem az egyik boltba, ahol egy tatai néni válogatott az áruban, mint lót a vadkörtében. — Mi ennek az ára? — Kétpengőötven — feleli a kereskedő. — Akkor nem kell, ennyiért nálunk is kapni, — feleli a tatai testvér. Tovább kutat. — Hogy a rizs? Hát biz ez olcsóbb, mint odahaza. Valódi cseh áru. — Adjon belőle egy zsákkal — böki oda foghegyről. Kifordultam a boltból. Csordultig telt keserűséggel a szívem. Ez már túlságos emberi gyarlóság. A Laky-üzlet előtt megállók, az ajtó nyitva. Hallom, amint egy hang kérdi: — Ez cseh áru? — Nem, ez már magyar áru — feleli a segéd. — Akkor nem kell! — Szégyelje magát,— mondja Laky és kitessékeli a kedves, rég nem látott, vágyva vágyott testvért. így kellett volna csinálni minden kereskedőnek. Közeleg a karácsony. Ha elő tudunk teremteni egy pár fillért ajándékra, a régi, olcsó áruból már nem jut. Azt elvitte a nagy testvéri szeretet. Weisz Kornélia 3—3 P.; Czibor István, 2.85 P. Ábelesz Ernőné, Auxner Károly, dr. Bardócz József, dr. Borka Gézáné, Broczky Béla, Csepy Dánielné, Csizi Istvánná, Chiriac C., Derzs Béláné, Faldáné, Fekete József, Fried Ernő, Fried N., Gesztes J., Hacker Testvérek, Hoffmann N., dr. Kállay Endréné, Konyicsek K., özv. Kosárné, Krausz Istvánná, Krik N., özv. Lipthay J.-né, Mayer Ernő Marossfy Lajosné, Mórocz Zoltán, özv. Nagy Andrásné, Nagy Ferenc, Nagy Gyula, Németh Ödön, Néveri Imre, Pathó F.-né, Pech Margit, Pongrácz József, Pöhler M., Preizinger, Prónay Aladár dr. Bozsár Sándor dr., Buzsicska Vencel, Soókyné, Szatmáry L., Soós Imre dr., Soltész, Telkes Mihályné, Tóth Kálmánná, Vavra Imréné, Witausek, Zsombor Miklós dr. 2—2 P.; Blágáné, Kádárné, Nagy Jánosné, ifj. 1.50—1.50 P.; Somorjaifüszerkereskedő 50 kg lisztet, Danis pékmester kenyeret s azonkívül sokan használt ruhát, kabátot, fehérneműt, cipőt adtak a mozgalom céljaira. Amikor Trianon ránkszakadt és kerekded vármegyénket az új határ kettéosztotta, a dunántúli kél járás előbb' élte a vármegye önálló életét, majd 1922-ben törvénnyel fűzték Esztergom vármegyéhez. Az új alakulat felvette az »egyelőre egyesített Esztergom— Komárom vármegye« nevet. Az »egyelőre" szócska maga is kifejezésre juttatta, hogy ez az egyesülés nem végleges és csupán addig tart, amíg úgy Esztergommegyéből, mint Komárommegyéből elcsatolt részek a cseh járom alól felszabadulnak. Ez a felszabadulás ]>ekövetkezett, amikor 1938. november 6-án Horthy Miklós kormányzó úr Öfőméllósága átvezette a komáromi hídon a magyar nemzeti hadsereget. Bekövetkezett tehát a bontó feltétel, az »egyelőre« a múlté lett s immár csak a törvényes formaságok hiányoznak ahhoz, hogy a Duna két partján elterülő történelmi Komárom vármegye ismét egyesüljön, egybeforrjon, necsak érzelmileg, hanem gyakorlatilag es egymás keblére boruljon. Ez az örvendetes körülmény indította vármegyénknek a történelmi tradíciókhoz magyar hűséggel ragaszkodó fiait arra, hogy az egyesülés mielőbbi keresztülvitele céljából a kezdeményező lépéseket megtegyék. G h y c z y Elemér felsőházi tag, a vármegye törvényhatósági bizottságának szeniora értekezletre hívta össze a múlt héten Komárom-Ujvárosba a négy járás azon vezető fiait, akik az egyesítés sürgőssége mellett máris megnyilatkoztak, hogy a megindulás módozatait és lehetőségeit mérlegeljék és a szükséges lépéseket megtegyék. Az értekezlet Ghyczy Elemér indítványára kimondta, hogy a kérdéssel foglalkozni kíván s ezért állandó intézőbizottsággá alakult, elnökévé pedig egyhangú lelkesedéssel E s l e r h á z y Móric gróf orsz. képviselői választotta meg. Egyben új tagok behívásával kiegészítették a bizottságot. Az intéző bizottság Esterházy gróf elnöklése mellett nyomban beható tárgyalás alá vette az egyesítés kérdését és többek hozzászólása^után határozatilag kimondta, hogy memorandummal fordul a belügyminiszterhez, amely utal arra, hogy a törtéi nelmi Komárom vármegye újbóli egybeforrásának bekövetkeztek a törvényes feltételei, a vármegye ipso jure visszanyerte egységét és ezért a jog-, szolgáltatás, unifikálásáig egyelőre elvileg, majd az unifikáció megtörténte után gyakorlatilag is kéri az egyesítésnek a felhatalmazási törvény alapján rendeleti úton leendő kimondását. Elhatározta az intéző bizottság, hogy a memorandumot nagyobb nyomaték kedvéért küldöttségileg nyújtja át a belügyminiszternek, amit a jövő hétre vettek tervbe. Mielőtt ez megtörtént volna, máris hirek szivárogtak szét a megvéügn afelől, hogy a vármegye egyesítését a kormány is tcrvbevelte ugyan, de állítólag a történelmi megye megcsonkításával. E híresztelések szerint egyesítik ugyan a vármegyét, azonban az északkeleti részéből 9 községet, az Érsekújvár—Párkány vasúti vonal mentén és ettől északra fekvő községeiíet lev ígják a történelmi vármegye I estéből és az Érsekújvár székhelylytl- alakítandó új vármegyéhez csatolják. A hir nagy megdöbbenést keltett a vármegyében és minden irányból a leghevesebb tiltakozás hangjai hallhatók a tervbevett csonkítás ellen. Megismétlődik az 1919. évi igazságtalanság, amikor a háborút vesztett fegyvertárs. Ausztria belekanyarított az ugyancsak háborúvesztes fegyverbarát Magyarország nyugati szélébe s fájó szívvel és baráti részvéttel Mr, de bekebelezte annak az országnak egy részterületét, amely a legtöbbet vérzett a közös háborúban és a legtöbbet, területének kétharmadát vesztette él a háború után. Komárom vármegye és város szenvedett legtöbbet a cseh uralom alatt. Intézményesen építették és szegényítették le, mert a határon volt. Elvitték Komáromból a hivatalok legnagyobb részét, kultúr mérnökséget, I'olyammérnökséget, iparfelügyelőséget, sőt papíron Érsekújvárnak ajándékozták a csehek a törvényszéket és a munkáspénztárt is csak azért, mert Komárom a határszélen volt. S most, hogy felszabadultunk a cseh járom alól, hogy megszűntünk határszélien-, ni, hogy a szabaddá vált Duna révén fokozottabban is belekapcsolódtunk az ország életébe, megint csak az a sorsunk, hogy ami testünket szabdalják, a szentistváni vármegyét Szent István évében megcsonkítják? Lehetetlennek tartjuk a hír valódiságát. Lehetetlen, hogy a 20 éves szenvedésnek és hűségnek ez legyen a jutalma. Nem tudjuk elképzelni, hogy a kormány első unifikációs lépése az annyiszor hangoztatott hagyományok félretételével éppen azt a Komárom várost és megyét sujtjsa, amelyből 19 évvel ezelőtt kiindult a magyar ellenállás megszervezése és amely az elmúlt 20 év alatt soha nem paktált le a csehekkel, hanem a maga kárán is megőrizte nemzeti intaktságát. Lehetetlennek tartjuk és tiltakozunk ellene. — ALKALMI VÉTEL. Egy Add Index amerikai összeadógép, egy. Őrig. Odhner svéd gyártmányú kalkuláló gép és egy nagy, tűzmentes pénzszekrény eladó. Cím a kiadóban. (456)' Az üde. bársonyos arc iiika a SALVATOR gyöngyvirágkrém. mely már egy tégely használata után eltávolítja szeplőil, májfoltjait és pattanásait, az arcot fiatalosan üdévé teszi. beszerezhető : Solváior gyógyszertárban Komárom. Városház utca. &)ándékoZZO£l áÁ'ái« é’is^ert karácsonyra! Legolcsób árban és legszebb kivitelben találja Alapítva 1840. O <o Király jozsef órás- és ékszerésznél, Nádor u. 25. DÖMBÄY PENZIÓ Budapest, V., Zoltán u. 16.1. em. — Tulajdonos: BOMBAY ZOLTÁN. Tel. 113-372 és 119-377 A főváros egyik legrégibb és legelőkelőbb, valamint Siófokról is Strand Hóiéi néven általánosan közismert és közkedvelt családi otthona. Legmodernebb komfortja, elsőrangú konyhája és el'nyös árai révén a Felvidék kedvenc találkozási központja. .. Karácsonyi ünnepekre szeretettel várja t. vendégeit. 0
