Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-17 / 51. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza ötvenkilencedik évfolyam__________________51» szám_________________Szombat, 1938. december 17 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr. Új földreform Komárom, — december 16. A kormány munkaprogramjának megvalósítására irányuló törvényjavaslatok között legfontosabb a föhlbirtokpolitikai javaslat, amelyet a kormány még a karácsonyi ünnepek «lőtt beterjeszt a képviselőházban. A javaslat akként fog intézkedni, hogy a birfokbajuttntás még a jövő év folyamán megtörténhessen. Mint Ismeretes, egymillió holdat fognak eloszlani olyan magyarok között, akik eddig a magyar földnek csak roboiosai voltak, de sajátjuknak nem mondhattak abból semmit, vagy csak elenyésző keveset. Imrédy Béla kormánya átíratva attól a gondolattól, hogy annál biztosabb a nemzet jövője, minél több és megbízhatóbb magyarnak von földje, a földkérdés évszázados problémáját népies szellemben akarja megoldani. A miniszterelnök több ízben nyilatkozott a kormányprogram; eme sarkalatos kérdéséről és nyíltan hirdette, hogy jobb egyensúlyt kell teremteni a nagy-, közép- és kisbirtok között és amennyi igazság cseng ki ezekből a szavakból, ugyanannyi igazság az az elv is, hogy a földbirtok-, politikát úgy kell végrehajtani, hogy a reform a mezőgazdasági termelést ne zavarja meg. A reformnál a kormány sorrendet akar tartani, mely szerint a külföldiek, vagy azok, akik gyökértelenek e hazában, a részvénytársaságok, a hilbizoiuányok előbb veendők igénybe, birtokpolitikái célra, mint a magyar egyéni birtokok. Ezenkívül a reform pénzügyi megalapozásáról is gondoskodni akar a kormány, ami szintén fontos teendő ennek a kérdésnek megoldásánál. Ezzel a tervvel nagyban és egészben valamenynyi nemzeti és keresztény alapon álló párt és politikus egyetért, a legfontosabb tehát az, hogy ez az új földreform az egyetemes nemzeti érdekek keretében jöjjön létre, hogy hasznára váljék az a nagybirtokosnak, a kis* gazdáknak és a mezőgazdasági munkásságnak egyaránt s belőle egy boldogabb ország képe rajzolódjék ki a Duna-Tisza közén, Európa szivében. A reform megvalósításánál ne a gyűlölet, hanem a megértés és méltánylás s ezzel együtt az ország érdeke jálsza a döntő szerepet. A történelmi Magyarország felosztása után volt már egy földreform Magyarországon, 1921. és 1931. között! hajtották végre ezt a reformot, mely lehetővé tette, hogy a jelzett idő alatt 1,269.600 hold föld került a kisparasztok kezére s emellett 259.000 falusi házhely és beépült 109.090 kisparasztház keletkezett. Tagadhatatlan, hogy ez a Nagyatádi Szabó István által kezdeményezett s Bethlen Islváni gróf és kormánya állal végrehajtott földreform a magyar földmívelő életében a legnagyobb jelentőségű volt húsz év óta. Ha voltak hibák ennél a földreformnál, itt az ideje, hogy azokat kiküszöböljék, de a kis- és lör-t pebirtokok megerősítése, valamint ugyanezen birtokok és a bérletek korszerű szaporítása is az Imrédykormány feladata. Valamely reform annyit ér, amennyi eredményt fel tud mutatni s nincs az országban egyetlen becsületes magyar ember sem, aki az új reform sikerét ne kívánná. Az igényjogosultak között kétszázezer olyan földmíves munkáscsaládi nagyszámú munkanélkülit munkához juttassa. A polgári közigazgatásnak a közeljövőben való életbeléptetésére vonatkozólag Jaross Andor miniszter a következőket mondotta: — Igyekszünk és valószínűleg meg tudjuk csinálni, hogy jövő héten, december 20-án az egész Felvidéken életbelépjen a polgári közigazgatás. A jövő héten, kedden, életbe lép a polgári közigazgatás a felszabadított területen Komárom, december 16. Politikai körökben jólértesült forrásból eredő hír szerint úgy értesülnek, hogy a kormány mindent elkövet a polgári közigazgatás mielőbbi bevezetésére. A belügyminisztériumban a felvidéki minisztérium bevonásával napok óta tárgyalások folynak arról, hogy a felszabadított területen a katonai közigazgatást felváltsák a polgári közigazgatással és mivel a katonai közigazgatás a reá bízott feladatokat elvégezte s a polgári kormányzáshoz szükségesnek látszó alapokat lerakta várható, hogy a közeli napokban megtörténik az intézkedés a felváltás iránt A képviselőház folyosólyán általános helyesléssel fogadták a kormány azoi: törekvését, hogy a Felvidék gazdasági életének beol vasztására megtette a kellő lépésekei és minden gondja arra irányul, hogy munkaalkalmakat teremtsen és t Ezzel kapcsolatban természetesen a vármegyei rendszer lép életbe. A jelenlegi járási beosztás megmarad. A közigazg/atási hatóságok azonnal megkezdik működésüket és megindul a pénzügyi és igazságügyi köz- 1 igazgatás átszervezése is. Ügy tervezzük, hogy négy-öt napon belül nyilvánosságra kerül az egész közigazgatási beosztás. Jaross miniszter hivatkozott arra, hogy az országos pártkongresszust is azért kellett elhalasztani, mert a párt egész apparátusa a polgári közigazgatás bevezetésével van elfoglalva. A pártnak rengeteg munkát ad ez s a helyi feladatok megoldása érdekében Dekapcsolták a munkába a helyi és vidéki vezetőket is. Szilassy Béla nyilatkozata a nagybirtokrendszerről felvidéki minisztériumi államtitkár is, aki többek között a következőket mondotta: — Meg kell gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket húsz esztendő alatt a cseh földreform ejtett a magyar etnikum testén. A cél az legyen, hogy az idegeafajú elemek helyébe magyar kisgazdákat kelt telepíteni. Ebből a szempontból a magyarországi földkérdést illetőleg csak egy momentumra kívánok rámutatni. — Húsz esztendő alatt azt tapasztaltuk, hogy arra a területre, amelyen nem lakik sűrűn a magyarság, idegen nemzetek aspirálnak. Nem tartjuk helyesnek a ma Magyarországon uralkodó nagybirtokrendszert, s megvagyok győződbe, hogy a kormány bölcsessége és a magyar gazdatársadalom szociális 'érzéke meg fogja oldani ezeket a nehéz problémákat, amelyek még nem a mi problémáink és ezért ebbe nem is kívánok beleszólni. de a legnagyobb örömmel ajánljuk fel ennek megoldásához is szolgálatainkat. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) vasárnap tartotta közgyűlését a magyar gazdatársadalom előkelőségeinek jelenlétében Somssich László gróf elnöklete mellett. A közgyűlésen felszólalt Szilassy Béla dr. Csáky István grófot nevezte ki a kormányzó külügyminiszternek — december 16. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Csáky István gróf rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert külügyminiszterré nevezte ki. Az új külügyminiszter hétfőn délelőtt tette le a hivatalos esküt ünnepélyes külsőségek között a Kormányzó kezébe. Kánya Kálmán örökébe Csáky gróf kinevezésével tapasztalt külügyi diplomata került, akinek kinevezése az egész magyar közvéleményben osztatlan örömet keltett. Az őszinte sajnálat, amit Kánya Kálmán távozásával éreztünk, megenyhült, mert helyébe a legjobb tanítvány került, aki fényes képességekkel bír s akinek működéséhez a legszebb reményeket fűzik. Diplomáciai pályája tulajdonképen már Trianonban kezdődött, ahol jelen volt a tárgyalásokéin, s a bjetnyomások, amelyeket ott szerzett, erős elhatározásra késztették jövő diplomáciai munkásságát illetően. Két évtizeden át azon dolgozott, hogy Magyarország megalázott helyzete megváltozzék. Ezt megérte, de a munka, amit még el kell végeznie, nem ért véget, fokozott erővel kell törekednie arra, hogy a végső eredményt elérje: az ország teljes felszabadulását. Kinevezését az európai diplomácia igen melegen fogadta, ami egy okkal több, hogy az ország bizalma csak fokozódjék iránta, aki fiatal erejével, nagy tudásával és pazar nyelvtudásával valóban a legméltóbban irányíthatja Magyarország külügyi politikáját, mely nem lehet más, mint a történelmi Nagy Magyarország feltámadásának megteremtése. 0 van, akit figyelembe kell venni. A kétszázezer földműves munkáscsalád cgymilliókétszázölvenezer ember a családtagokkal együtt. Ezek közül százezer földinívescsaládot ki lehet elégíteni, a megmaradt százezer munkáscsalád tagjai már házzal, sőt némi földdel is bírnak, ezeket a sűrűn lakott területeken létesítendő ipari Vállalatoknál és közmunkáknál lehelne foglalkoztatni. A mezőgazdasági munkások helyzete megyénként, sőt községenként más és más. Általában a több munkanap és a jobb kereset fontos tényezők, mert a szegény nép fogyasztásának fölfokozása nemcsak termésértékesífési, hanem magyar faji érdek is. De tovább kell! fejleszteni a mezőgazdasági népi oktatást: az ifjúság téli mezőgazdasági oktatása a legtöbb eredménnyel kecsegtet. A felnőtt parasztembert vándortanfolyamon saját falujában és kiállításokkal kell oktatni, a mezőgazdasági munkások és kisbirtokosok életlehetőségeit jobb adópolitikával, a belső fogyasztás okosabb megszervezésével, jobb vámtarifa bevezetésével s a kisemberek exportlehetőségei-, vei, olcsóbb hitelellátással lehet megjavítani. A földreform okos és jó megoldása sok nehéz kérdésnek megoldását hozza magával. A falvakban nagy a szegénység, ez pedig csak arra szolgál, hogy elégedetlenséget szítson és rendellenes hangulatot teremtsen. Minden felelősséggel bíró magyar embernek meg keli értenie, hogy egyedül a földreform nem képes arra, hogy a földmíves és kisgazda égő sebeit meggyógyítsa. Olyan atmoszférát kell teremteni, amely alkalmas arra, hogy a népek lelke a nyugalom és bizalom' bitével meglelve, minden kétség nélkül tekinthessen a biztos jövőbe. Számoljunk a realitásokkal, számoljunk az éleltel és teljes mértékben igyekezzünk arra, hogy minden kormányintézkedésben szeretetteljes gondoskodást lásson a sok nehéz napokat átszenvedett magyar nép, mely hűségben és ragaszkodásban példa lehessen minden népek elölt. És ne feledkezzék meg a kormány azokról a szerencsétlenekről, akik húsz éven át a megszállás minden szenvedését végigélték s akiket a földreform tett földönfutóvá apáik földjén. A felszabadítóit szegény magyarok joggal remélhetik, hogy a megvalósítandó újabb földreform ki fogja elégíteni az ő igényeiket is. Ismételjük: az új földreform annyit fog érni, amennyi eredményt lesz képes felmutatni a magyar nép javára. - v
