Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-10 / 50. szám
1938. deoember 10. KOMÁROMI LAPOK 7. oldal. szálló orosz gépek se keltettek a katonaságban sok bizalmat. Pár hétig tartott még csak a lövés nélküli háború, amikor először csak az elégedetlenségnek a kisebb jelei jöttek napvilágra, majd egész komoly formában kezdődtek a lázadások. A komáromi 12. gyalogezrednél, amely a határon feküdt, nem kevesebb, mint három század lázadt fel egynni.sután. De ugyanígy végig az egész Felvidéken minden ezrednél majdnem, történtek kisebb-nagyobb lázadások, amelyek azután a koncentrációs táborokat vonták maguk ulán és a pozsonyi, besztercebányai katona-börtönöket töltötték meg. A fegyelem teljes meglazulásának volt következménye az, hogy az egyes határonfekvő századokat azután az ország belsejéből hozott zászlóaljakkal kellett kicserélni, amelyekben öszszegyüjtötték á cseheket és a szlovákokat s így többé-kevésbbé sikerült legalább majdnem egynevezőrc hozni fajilag a hadsereget. IU azonban Szlovákia autonómiájának kihirdetése utáni parázs szjovák nacionalista hangulat indította el a bomlást. »Szlovenszkón csak szlovákul! — hangzott el sokszor a jelszó, amikor a cseh katonák csehül kezdtek énekelni, kisebb-nagyobb összezördülések keletkeztek, amelyeket azután ezredparancsokkal próbáltak elsimítani, majd Tisohoz fordultak a csehek segítségért és védelemért. Azonban ez sem használt sokat nekik. A faji ellentétek helyett a rokonok között kitört a nemzeti, illetve a függetlenségi elleniét, amely még veszélyesebbnek látszott. Amikor a magyar katonák, akik leszerellek, vagy megszöktek a cseh hadseregből, összetalálkoztak a magyar honvédséggel és látták annak fegyelmét, nagyszerű hangulatát, pompás felszerelését, bizony nagyon elbámullak. Mindenről tudtak majdnem, de hogy ilyen pompásan felszerelt, nagyszerűen összeszokott és összetartó hadsereget találnak itt, arra nem számítottak! Nem egy hazatérőnek szaladt ki a száján: »Te jó Isten, ha itt kitör a háború, a esetiekből még hírmondó se maradt volna, hogy megmondja Syrovinak, hogy jönnek a magyarok!« Fejtegetéseim nem egy újságíró szubjektív véleményét tükrözik viszsza. Tanuul merem idézni állításaim igazához az összes, a cseh hadseregben szolgán magyar katonát és a felszabadított Felvidékkel visszatért magyarságot is! Mi láttuk, hogy mi és milyen volt ott és most látjuk, hogy mi és milyen ill! A csehek nagy, kitünően felszerelt, tekintélyes álülőerőt képviselő hadserege, csak álom és szép tündérmese volt, amely csupán papíron volL helytálló, de a valóságban komolyra vehető, realizálható nem volt! Amint azt az események olyan világosan, döntően be is bizonyították! Doni a Ervin. Hol Is feküdt g az igazi Rév-Komárom ? (Egy kis történelmi visszapillantás) A budapesti sajtó a Felvidék fölszabadi! ásáról írván, Komáromot, már tudniillik ezt a balparti, nagyobbik Komáromot Révkomárom névvel illelle. Ez nagyon is helyes, mert.különben hamarosan zavarba jöhetünk, mert a kisebbik, jobbparti Komáromot nem nevezhetjük Ujkomáromnak, mert a balparti Komárom állomás neve már a cseh megszállás előtt a MÁV elhatározásából Ujkomárom és a viszszacsatolás után is ezt a nevet adta vissza a MÁV ennek a csallóközi vasút végállomásának, mert Komárom, mint állomásnév a budapest—bécsi vasútvonalon szerepel. A kisebbik, jobbparti Komáromnak legjobb volna a régi Komárom újváros nevet adni és akkor kevesebb lenne a zavar. A postai jelzés szerint a régi, öreg Komárom Komárom 1, a tulsóoldali Komárom pedig Komárom 4 jelzésű postabélyegzővel bélyegez. Ha visszaállítják Komáromban a kispostát, akkor annak Komárom 2 lesz a neve és a pályaudvari posta lesz a Komárom ♦ jelzésű. Aki Révkomárom alatt az öreg Komáromot érti, amelyet most szabadítottak föl, akkor nincs semmi hiba. Révkomárom neve a komáromi református egyház és néhány régi egyesület Hevében maradt még fönn, de a régi, ősi Révkomárom nem itt feküdt, ahol most az öreg Komárom elterül. Engedjék meg, hogy mint Komárom város és Komárom vármegye régi krónikása, pár századdal visszavezessem olvasóinkat a múltba. Az igazi Révkomárom a komáromi ujszőnyi Duna partján a Csillagvár helyén feküdt. Az igazi Révkomárom elpusztulása után az öreg Komáromra szállott át a Révkomárom név, amelyet a legújabb időkig viselt hős Klapka városa és a budapesti sajtó jóvoltából lehet, hogy újra fölvesz városunk. A régi* Révkomárom különösen a XIV. században virágzott, amint azt Teleky írja a Hunyadiak korában. A régi, eredeti Révkomáromot a törökök pusztították cl a XVI. században. Az elpusztult község romhalmazán aztán a gróf Zichy család 1659- faen, mint a komáromi várjószágok birtokosa, az öregvár átellenében kényelmes vendégfogadót építetett, amelyet utazásuk közben a főúri családok is szívesen használtak. Amikor Wesselényi Zsuzsánna bárónő, báró Bánffy Gvmrgyné fivére, Wesselényi Miklós, -a fékezhététíen zsibói főűr Kufsteinben raboskodó merész lovas érdekében Szilágyból Becsbe utazott, ebben a fogadóban szállóit meg férjével és családjával. A Révkomárom romhalmazán épült Zichy-féle vendégfogadó körül idővel egy kis telep, falucska épült, amelyet a régi, Örcgszőnytől megkülönböztetésképpen Ujszőnynek neveztek el. Már ez az Ujszőny is megszűnt és a neve átszállóit a vasútállomás körüli telepre és a komáromi vasútállomást még most is sokan ujszőnyi állomásnak hívják. Visszatérve a Zichy-féle fogadóra és a körülötte létesült telepre, az a Csillagvár építése alkalmával és az 1848—19-iki események következtében pusztult el. Az elpusztult Révkomárom nevét időfolytán a mostani öreg Komárom veszi át és országszerte így ismerik Komáromot. Ennek a névnek az áttételében nagy szerepe van a már harmadszázéves Komáromi Kalendáriumnak, amely a boríték véreikéiben mindigRévkomáromról és a révkomáromi várról ír. A Lőcsei Kalendárium után ez a naptár volt Magyarország legelterjedtebb kalendáriuma, nagy népszerűségével gyorsan országosan ismertté tette a Révkomárom nevet. 1387-ben Zsigmond király a komáromi várat minden tartozékaival együtt 8000 aranyforinton elzálogosítja Laczfi István nádornak, ezen oklevélben Komárom meg van különböztetve Révikomárom falutól (Teleki i. m. VI, 158. 168.). Em'iik még Révkomáromot 1387, 1422, 1160-ik években (Csáky Dezső: .Magyarország földrajza a Hunyadiak korában). Révkomáromi Pál nevű közjegyzőt említenek 1519-ben (Söröss Pongrácz: A pannonhalmi apátság története). 1592-ben a komáromi várbirtok öszszeírásánál Révkomárom már mint a törökök által elpusztult község szerepel (Gyulai Rudolf: Törökvilág Komárom megyében). Mint nemesi előnév Révkomárom előfordul a Patkhó család előncvében. Ettől a valamikor népes és élénkforgalmú községtől jutott a mostani Komárom a Révkomárom névhez. A »réu« előnevet természetesen a dunai révtől kapta ez az eltűnt község. Ezzel szemben a balparii rév az öregvár táján volt és igen élénk forgalom bonyolult le a kéL rév között. (Dr. Bárány ay József: Komárom megye eltűnt, elpusztult községei.) Dr. Bdranijay József. ingyen mijif-M A A falu haragjának leli áldozata az Irnelyi bíró Érdekes tárgyalás a komáromi honvédtöruényszéken. — 14 napi fogházra Ítélték ifj. Tóth Mihályt, az imelyi magyar párt elnökét. Komárom, dec. 6. A komáromi hon véd törvényszék most tárgyalta ifj. Tóth Mihály és Zach ár János imelyi lakosok bűnügyét, akiket halált okozó súlyos testi sértés és személyes szabadság megsértése címen vont felelősségre. A vádirat szerint ifj. Tóth Mihály és Zachár János a volt imelyi bírót, Böjtö» Józsefet a községi irodában erőszakkal fogvatartották s olyan súlyosan megverték, hogy az 12 nap múlva sérüléseibe belehalt. A nagy érdeklődéssel kisért tárgyaláson a védelem a tanuk egész sorát vonultatta fel. Harc a magyar zászlók kitűzése körül. A tárgyalás folyamán érdekes képet nyerhetett a honvédtörvényszék Imely községnek .azokról a napjairól, amelyek a magyar csapatok bevonulását megelőzték. A községi cseh hatóságok tűzzel-vassal mégakadályozni igyekeztek, hogy a lakosság nemzeti zászlókat tűzzön ki házaira, azokat az embereket, akik ezt mégis megtették, kegyetlenül bántalmazták és elkísérték. Á cseheknek ebben a tevékenységükben segítségére volt a falu bírája, Bojtos József is, aki iránt a lakosság már régóta ellenséges érzülettel viseltetett, éppen azért, mert minden tekintetben a csehek pártján állott. Bojtos volt az,- aki a nemzeti zászlókat többször beszedette, sőt egy ízben a falusiak szemeláüára csizmáját törölte meg egy összetépell magyar lobogóban. Az elkeseredett imelyick valódi hangulatát ifj. Tóth Mihály képviselte, aki a helybeli magyar párt elnöke és a magyar kultur-egyesüiet vezetője volt. Tóth nem egyszer szembehelyezkedett Bojtos rendelkezéseivel, de a bíró a csendőrség erejével mindig győzedelmeskedni tudott. Tóthot feljelentette, úgv, hogy annak a letartóztatás elől menekülnie kellett. Tóth a csendőrök elől a falu határá-Négy napig a nádasban bán levő nádasokba menekült, ahol négy napon keresztül bujkált. Ez alatt a négy nap alatt nem evett semmit, teljesen lerongyolódod! s a kiállott izgalmak miatt idegileg összeomlott. A csendőröket azonban sikerült tévútra vezetnie s nem találtak rá. Csak akkor merészkedett elő, amikor a magyar csapatok átlépték a határt. Ekkor megjelent a falubaln s Zachárral együtt felelősségre vonta Bojtost s az elkobzott magyar zászlók kiadatását követelte. Bojtos ismét a csendőrökkel fenyegetőzött, szóváltás támadt a két ember közölt s ennek hevében Tóth és Zachár — beismerésük szerint — többször megütötték a bírót, majd a községháza egyik helyiségébe zárták, hogy ne akadályozhassa meg a zászlók kitevését. A tárgyalás folyamán és a megejtett nyomozás során nem nyert beigazolást az, hogy Bojtos halálát Tóth és Zachár idézték volna elő, mert a verekedés után Bojtos a saját erejéből hagyta el a községházát az ablakon keresztül. Valószínű, hogy a falu haragja támadt ellene később s ebből kifolyólag szenvedett olyan súlyos sérüléseket, amelyekbe belehalt. A hadbíróság tehát magáévá tette Mihola Ferenc dr. védőnek azt az álláspontját, hogy a vádlottakat csak könnyű testi sértés és a személyes szabadság megsértésének vétsége terheli s ifj. Tóth Mihályt az enyhítő körülmények figyelembevételével 14 napi, Zachár Jánost pedig 3 napi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Űjonnan épült 4 szobás villaszerű épület a város közepében eladó, teljes berendezéssel. Cím a kiadóban 437 T