Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-10 / 50. szám
1938. december 10. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. SZEM ílftin s HASHAOTŐ DRA«£e tnrovTJA a 3Ó j &m s$2T ést ^ mot terjesztettek fel az Igazságügyminiszterhez a helybeli törvényszék kibővítése iránt, mely abban nyilvánulna meg, hogy a felszabadított területek nyugati részén fekvő járásbíróságok, tehát a gálánlai, vágsellyei, verebéiyi, érsekujvári, danaszerdahelyi és somorjai járásbíróságok az eddigi hat járásbíróságból álló komáromi törvényszékhez lennének csatolva. A memorandum a Dunajobbparton elhelyezett, eredetileg igmándi járásbíróságnak további fenntartását kéri esetleg »Komárom-vidéki járásbíróság« elnevezéssel. Ezen kívül még táblai kirendeltséget és ügyvédi kamara felállítását is kérik az emlékiratban. De vissza kell helyezni, illetve fel kell állítani mindama hivatalokat, amelyek a földmivelésügyi minisztérium felügyelete alá tartoznak s amelyek a cseh megszállás óta megszűntek. így vissza kell kerülnie az erdőigazgatóságnak, az erdőfelügyelőségnek és a kultúrmérnökségi hivatalnak. Minthogy pedig a felszabadult terület ipari üzemeinek átszervezése legcélszerűbben Komáromból irányítható, mely á Felvidék egyik legjelentősebb ipari gócpontja, szükséges, hogy az Iparügyi Minisztérium a kerületi iparfelügyelőség székhelyéül Komárom városát jelölje ki, melyben a múltban is volt iparfelügyelőség. Ezzel kapcsolatosan szükségessé válik a kerületi kereskedelmi és iparkamarának városunkban leendő felállítása, mely a tekintélyes számú érdekeltségnek méltó képviselete lenne. A gazdasági érdekek megkövetelik, hogy a Magyar Nemzeti Bank fiókját szintén Komáromban állítsák fel, A szíve nagyot dobbant. Hátha Harkapusz Jánost most részeg fejjel átvinnék a szivárvány hidja alatt? Mélyet lélegzett és a szeme felcsillant: — Úgy lesz!... Legalább visszaadom neki a kölcsönt! Beszaladt a kocsmába és elmesélte a tervét a legényeknek. A halászoknak tetszett a dolog, Gyuri pedig munkához látott. Legelőször is kölcsönkérte a kocsmáimtól a felesége réklijét, a szoknyáját, a papucsát és a csipkés fejkötőjét, ezeket a holmikat szépen ráadták a tökrészeg halászra. Mikor a csipkés főkötőt is ráhúzták a fejére, az öreget kivitték a ladikhoz, befektették, aztán hajrá! Áteveztek a túlsó partra. A parton éppen kapóra jött Puskás Márton, az öreg csősz. Azt is beavatták a tervükbe. ’ Most a felöltöztetett embert kifektíették a partra, a fa alá, aztán Gyuri elszaladt Mari nénihez és kétségbeesett arccal vitte neki a nagy újságot: —Marii néni, az Isten szerelmiére jöjjön hamar, János bácsi átment a szivárvány hídja alatt! — Hát aztán? — felelte Mari níéni nyugodtan, de azért meglátszott rajta, hogy a legény nagy nyugtalansága amit egyébként megkövetel a hadtestparancsnokság, valamint az itt felállítandó többi állami hivatal is. Nem lehet kitérni az elől sem, hogy a munkásság számára minél jelentékenyebb munkaalkalom szereztessék. A meglevő gyárak és ipartelepek mielőbbi üzem behelyezése rendkívül fontos, de ezenkívül új gyárak és üzemek teremtése is nagy lendülettel járulna hozzá a gazdasági élethez. A selyemgyárai haladéktalanul üzembe kell hozni s ha ez nem volna lehetséges, akkor más üzemre kellene berendezni, hogy a munkanélküliséget csökkenthessük. A dunai kikötőt fel kell szabadítani a stagnálás alól, hadd induljon meg ott is a munka, az élet. Az illetékes minisztériumokhoz benyújtott memorandumokat Alapy Gáspár kormányfőtanácsos-polgármester, F ü 1 ö p Zsigmond városbíró és K á 11 a y Endre dr., az Egyesült Párt helyi elnöke írták alá s ugyancsak ők járnak el a minisztériumokban is, hogy a részletes indokolást megadják. Meg van a reményünk arra, hogy a város vezetőségének ezen nagyhorderejű lépése sikerrel fog járni s hogy Komárom jogos igényének teljesítése elől a kormány nem fog elzárkózni. Komáromnak a múlt súlyos szenvedéseiért el kell nyernie a kárpótlást s nemcsak a megszállás előtti időkben Komáromban volt közhivatalokat kell visszakapnia, ’hanem új gazdasági, ipari intézményeket kell falai között létesíteni, hogy a sokat szenvedett város lakossága végre nyugodtan tekinthessen a magyar jövő elé. Új magyar-cseh áruforgalmi megállapodást kell kötni, mert a mostani megállapodás lejár. A napokban megindult a hónapokkal ezelőtt megszakadt magyar-cseh áruforgalom. Egyelőre csak igen szűk keretekben történik a forgalom lebonyolítása és nem lehet tudni, hogy; milyen ellentétekre számíthatunk. A régi szerződés alapján bonyolítják le a forgalmat, azonban új megállapodásokra lesz szükség, mert a jelenleg érvényben levő szerződés hatálya ez év december végén lejár. Valószínű, hogy meg december folyamán, vagy januárban kerül sor új megállapodásra, amelynek a területváltozással kapcsolatos összes kérdéseket tisztáznia kell. A csehek eredetileg azt akarták, hogy a tőlük elcsatolt terület egyideig vámmentes forgalomban maradjon Csehszlovákiával. Erre természetszerűleg nem kerülhetett sor. A gazdasági élet a magyar—cseh kereskedelmi egyezményre vonatkozó tárgyalások anyagát nagy érdeklődéssel várja. meglepte. — Mit akarsz ezzel mondani? — Asszonnyá változott! — Menj a pokolba! — mérgesedett meg az öreg menyecske. Tedd lóvá az öregapádat! Azonban jött már a második halász legény is. — Mari néni, jöjjön hamar, János bácsi már változik. Már a ködmene is rékli lett. A kalapja helyett meg fej kötő díszeleg a fején. Mari néni mondani akart valamit, de most meg a harmadik legény is berontott : — János bácsi már tutyiban jár! Mari néni erre már nyelt 'egyet, de még mindig nem hitt. Mikor azonban az öreg becsületes, megvénhedt Puskás Márton is belépett a kapun és ő meg azt újságolta, hogy János bal szája szélén már a bajusz is sörtévé lett, Mari néni elveszítette lába alól a talajt. — Hol van hát az az ember? — Itt fekszik a parton, — mutatott Gyűli a Duna felé. — Fekszik? — kérdezte mindig zavartanban Mari néni. — Miért fekszik? — Hát azért, — mondotta nagy komolyan az öreg csősz, — mert változik. rádióműsorát vehetjük a csúcs teljesítményű 9 9-es típusú Orion rádióval, mert külőnle» ges rövidhullámú kiképzése, automatikus állomáshangolója rendkívül leegyszerűsíti q legtávolabbi, tengerentúli adóállomások vételét is. Korszerű, automata luxus szuper KAPHATÓ MINDEN ORION R A D IÓ K E R É S K E D 0 N É l Népszámlálás december 15-től dec. 22-ig a felszabadított Felvidéken A központi statisztikai hivatal az anyaországhoz visszacsatolt területen december hó 15-ike és 22-ike között népszámlálást végez, melynek helyi irányítása és ellenőrzése a járási katonai parancsnok feladata. Az összeírást a központi statisztikai hivatal irányelvei szerint számláló biztosok végzik, a helyi polgári közigazgatási vezető megbizottak és az ideiglenesen rendelkezésre bocsátandó katonai munkaerők közreműködésével. A számláló biztosokat az erre minden tekintetben megfelelő egyénekből a helyi közigazgatási megbizottak jelölik ki s a munkálatok helyi elvégzése és gyors lebonyolítása érdekében a hadtestparancsnokság minden város, nagyközség, vagy körjegyzőség székhelyére a helyi viszonyok figyelembevételével a szolgálat ellátására alkalmas egy, vagy több, fegyvergyakorlaton lévő emléklapos tisztet, vagy pedig karpaszományost oszt be. A népszámlálási adatok az 1938 december 14-ről 15-re forduló éjjeli állapot szerint Írandók össze s nemcsak a népesség összeírására, hanem az ingatlan és állatállomány összeírására is vonatkozik. Az eljárás az e tárgyban kiadott felsőbb hatósági rendelkezések szerint történik. — Ó, hogy a csuda verje meg! — csattant fel az asszony és elindult Gyuri és a halászok vezetése mellett János átváltozási helye felé. Harkapusz János a kocsmárosné öregasszony ruhájában ott feküdt a parton a fa alatt. Aludt, húzta a lóbőrt, hogy csak úgy harsogott a környék. Amint Mari néni meglátta az emberét, egyszerre elhitt mindent, nagyot sikított, ráesett az urára: — János! Ó, hogy a csuda üsse meg keedet!... Mit csinált kee? János lassan ébredt. Bambán nézett az asszonyra. — Mi az?... Mit kiabálsz? — Mit? — kiáltotta Mari néni: — Részeg fejjel átment kee a szivárvány hídja alatt. Most aztán lássa kee, mi lesz. Kétségbeesetten rátámadt: — Világcsúfjára asszonnyá változik! — Micsoda? — pattant fel János. — Hogy én asszony leszek? — Az ám! — pattogott Mari néni. — Már a kalapja is fejkötővé változott. A bajusza meg már sötétedik. János arca megpirosodott: — Elmenj innét! — kiáltott rá és kezét magasra emelte, hogy lecsapjon a kerepelő asszonyra, de a karja fél úton megállt. Gyuri vezetése alatt E tárgyban december 12-én, hétfőn délelőtt 10 órakor a Városháza nagytermében értekezlet lesz, amelyen a katonai parancsnok személyes vezetése mellett a központi statisztikai hivatal kiküldöttje ad oktatást a népszámlálási eljárás részleteiről. Mint értesülünk, Komáromban a népszámlálást mint a múltban, ezúttal is városi tisztviselők és az iskolák tanítói fogják végrehajtani. A városbiró ez úton is felkéri a város lakosságát, hogy a népszámlálási biztosokat ezen fontos munkájukban legteljesebb mértékben támogatni s részükre mindenben a legpontosabb adatokat szolgáltatni szíveskedjék. Fiatal, jómegjelenésü, tanulékony, jó, praktikus, szépérzékkel bíró, keresztyén fogtechnikust keresek állandó, egész napi alkalmazásra, saját laboratóriumomban az összes fogtechnikai munkákra. Fizetés megegyezés szerint. Ajánlatokat: „Azonnal belépés“ jeligére a kiadóhivatalba kérek. 394 újabb csoport érkezett, emberek, aszszonyok s a huncfut legény rábeszélésére Mari nénit valamennyi János bácsinak szólította, János bácsit meg Mari néninek. — Mért mondjátok nekem, hogy János? — kérdezte az egyik szomszédasszonytól rémülten Mari néni. — Mért? — csodálkozott rá Bábi néni. — Hát nem te vagy a János? — Nem hát! — Na, az már nem igaz! Mari néni még jobban összezavarodott. — Hát mi történt itt? — Az, — kiáltotta Gyuri, — hogy az előbb maga is átment a szivárvány hídja alatt, nénéin, s maga meg férfivé változott. Mari néni majd elájult erre a felfedezésre. Rémületének Gyuri vetett végett: — Tudják mit?... Menjenek vissza a szivárvány hídja alatt. Akkor János bácsi újra ember lesz, Mari néni pedig visszaváltozik asszonnyá. Hát más megoldás nem is volt. Mari néni kezén fogta a fejkötős, szoknyás részeg embert és a jelenlévők nagy áhítata mellett elsétáltak a gyérülő és fakuló szivárvány felé. Éppen az utolsó pillanatban, mert most a szivárvány lassan eltűnt az égről.
