Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-11-26 / 48. szám
6. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. november 26. Mindent vissza! Szemelvények a felvidéki cseh megszállás idejéből Abban a szomorú emlékű korszakban, mely a cseh köztársaság alapítását követte és amelyben cpolyan fejetlenség, garázdálkodás és magyarüldözés uralkodott, mint az öszszeomlást követő utolsó hetekben, Sáros vármegye élére került Fábry Pál nevű zsupán ,aki büszkeséggel hirdette, hogy az ő vármegyéje a legszlo vakabb. Ez az ügyvédbojtárból szlovákká vedlett zsupán, aki magyar egyetemet végzett és a világháborúban a magyar hadsereg tisztje volt, vagy nem ismerte vagy szándékosan elferdítette a magyar történelmet, mert különben nem vetemedhetett volna arra a vakmerő és valószínűleg az, 1919. évi meghamisított népszámlálás adataival alátámasztott kijelentésre. A kis Kárpátoktól övezett és a Tapoly, Tarca és Szecskő folyóból átszelt hegyes-völgyes föld, amelyet a kurucok ivadékai laknak, ahol a Rákóczink büszke várainak romjai Zborón és Nagy sárosban egy nagy és dicső korra emlékeztetik az utókort, ahol Eperjes és Bártfa ősrégi városok már az Árpádok alatt királyhűsé-' ségük elismeréséül magas kitüntetésekben és előjogokban részesültek, ahol jobbára ruszinok lakta Makovica uradalmához tartozó zborói kastély-, ban — mely a világháború alatt rommá lövetett, — a 17-ik században I. Rákóczi Ferenc fejedelem Zrínyi Ilonával ülte meg fényes lakodalmát, amelynek sárosi várában II. Rákó- Fercncel párlüiés miatt a bécsi kormány elfogatta és Bécsbc a haditanács elé vitette, melynek székvárosában, Eperjesen Garaffa vérlörvéciyszéke 23 protestáns nemest hazafiságuk miatl vérpadra hiuicoltatoll, ahol majdnem minden községben századok óla nemesi kuriák és kastélyok szolgálnak lakásul a Péchy, Hedry, Gliillányi, Berthóty, Berzeviczy, Szinynyei, Görgey, Tahy, Szatmári^ Bornemissza, Bánó, Bujanovics, Pulszkyi, Zsembery, Fábry és még igen sok amelyek az ország a magyar nemzeti, és hirdetői a fanyelvű népben is hazához való ratartani és ápolni, végül olt van a híres eperjesi evangélikus kollégium, amelyből igen sok nagyhírű tudós és államférfi került ki és szerzett elévülhetetlen érdemeket a magyar kultúra fejlesztése körül és a magyar alkotmány sértetlen fenntartását célzó munkájával, — ez a föld alkotja Sáros vármegyét, amelyről azt állítani, hogy a »legszlovákabb vármegyei sokkal merészebb fantázia szülte hazugság és hamisítás, mint az, amely szerint a 7 különböző nemzenemesi családnak, határszélén mint eszme képviselői lusi lót és rutén tudták a magyar gaszkodást ébren A m. t. közönség szives tudomására hozom, hogy egyenruha és úri szabó, műhelyemet Komáromban, Nádor utca 81. s;ám alól Nádor utca 47. sz. alá helyeztem át. Szives támogatást kérek Kovácsik János szabómester. 360 1 Szolid árak, elsőrangú munka ! j tiségből összetákolt cseh államot a világ előtt nemzeti államnak akarták feltüntetni. Még 1924-ben történt, hogy egy. bártfavidéki szitakötőmester a vagyondézsma kivetéséről szóló határozattal elment Eperjesre a pénzügy igazgatósághoz, ahol a referensnek megmutatta a kivetést és panaszkodott a túlmagas adó miatt. Erre a hivatalnok azzal akarta megnyugtatni, hogy hiszen azt nem kell mindjárt megfizetni, hanem három év alatt. Erre a szitakötő magából kikelve azt mondta: »hát li még három évig akartok; itt maradni?!« Persze azonnal letartóztatták és a rend törvénybe ütköző vétség miatt 14 napi fogházra elitélték, amit a kedélyes szitakötő ki is töltött. Amidőn hat évvel ezelőtt Lord Rothcnncrc angol lapjaiban először szállt síkra a trianoni igazságtalanság revíziójáért, amiért a magyar nemzet országszerte ünnepelte a bátor lordot, a csehszlovák politikai hatóságok és társadalmi egyletek mintegy ellensúlyozásul nemcsak revíziód lenes gyűléseket tartottak, de minden községben revizióellenes nyilatkozatokra aláírásokat is gyűjtöttek. Egy sárosi községben a jegyző elsősorban a bírót hívta fel az aláírásra, aki azonban azt, CONTINENTAL irodagépek körzeiképviseletére prima, bevezetett szak}-céget keresünk. WANDERER WERKE A.G. CONTINENTAL Írógépek magyarországi vezérképviselete; GOY és KOVALSZKY, Budapest, V.. Nádor u. 11. a következő kijelentéssel megtagadta: »Minthogy a csehek bejövetele előtt senki sem kérte abhoz való hozzájárulásunkat, most sem vagyunk hajlandók további ittmaradásukba beleegyezni.« i Egy makovicai ruszin atyafinak valami ingatlanba sommás visszahelyezés iránti pere volt. A szvidniki járásbíróság első fokon megítélte részére az ingatlant, de az ellenfél fellebbezése folytán az eperjesi törvényszék elé kerüli az ügy, melynek tárgyalása során a eseti tanácselnök olyan nyilatkozatot tett, amelyből a pert el fogja veszíteni, mire az atyafi ekképpen fakadt ki: »Amit a magyar; urak nekem megítéltek, az! a csehek! tőlem el nem vehetik, meri azok urak voltak, nem olyanok minit maguk.« Amikor tíz évvel ezelőtt egy új tanfelügyelőt helyeztek Bártfára, első benyomásairól azt írta egy szlovák lapban: »Amikor vasárnap végig sétáltam Bártfa uccáfn, azt hittem, hogy7 Debrecenben vagyok, annyi magyar szót hallottam.« Természetesen e feletti felháborodásának méltó kifejezést is adott a paten.tirozolt Oberszlovák, akiről pedig a rossz nyelvek azt beszélték, hogy amikor Árva megyében iskolaigazgató volt, az ajtajára a következő feliratú tábla volt kifüggesztve: »Itt csak magyarul szabad beszélni.« G. J. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt katonai igazgatás alatt álló területen a fizetési forgalom szabályozása kir. minisztérium az 1938: t, c. 4. §-ában foglalt folhaalapján a következőket ren-A m. XXXIV. talmazás deli: 1- §• (1) Tekintve azt, hogy a csehszlovák koronaértékre szóló, a visszacsatolt területeken törvényes fizetési eszközként forgalomban volt bankjegyeknek, továbbá a 100, az 50 és a 20 koronás állam jegyeknek a pengőérték törvényes fizetési eszköz jellege 1938. váltására a Magyar Nemzeti Bank hirdetményében kitűzött határidő az. 1938. évi november lió 19. napjával lejárt, az említett bankjegyek és áll am jegyek törvényes fizetési eszköz jellenc 1938. évi november hó 19. napján a viszszacsatolt területeken megszűnt; azokkal fizetni, vagy azokat fizetésül elfogadni e naptól kezdve tilos. (2) A .Magyar Nemzeti Bank a csehszlovák koronaértékre szóló a visszacsatolt területeken törvényes fizetési eszközként forgalomban lévő 10 koronás állam jegyeket és az érméket ugyancsak átváltja a pengőérték törvényes fizetési eszközeire. A Magyar Nemzeti Bank állapítja meg az átváltás megkezdésének az időpontját és azt a határidőt, amely alatt a neki beszolgáltatott 10 koronás államjegyeket és az érméket átváltja. Az átváltási‘határidő utolsó napján és azt követően a 10 koronás államjegyek és az érmék a visszacsatolt területeken többé nem törvényes fizetési eszközök; azokkal fizetni vagy azokat fizetésül elfogadni tilos. 2- §• (1) A csehszlovák koronaérlékre szóló fizetési eszközök átváltásában, valamint általában a belföldi fizetési forgalomban a pengő és a csehszlovák korona közötli átszámítási árfolyam a következő: 100 pengő 700 csehszlovák korona, illetőleg 100 csehszlovák korona = 11.28 pengő. (2) A jelen.§. alkalmazásában nem tartozik a belföldi fizetési forgalom körébe az olyan jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése, amelyben akár az adós, akár a hitelező külföldön lakó, vagy állandóan külföldön tartózkodó személy vagy külföldön székhellyel biró jogi személy vagy cég, az utóbbi akkor is, ha jogi személyisége nincs. Külföldi cégek Magyarországon — ideértve a visszacsatolt területeket is — lévő telepei (fiókjai, képviseletei) a belföldi cégekkel, belföldi cégek külföldön lévő telepei (fiókjai, képviseletei) pedig a külföldi r tekintet alá esnek. cégekkel §■ (1) szóló lám jegyet a m. kir. 3. A csehszlovák koronaértékre fizetési eszközt (bankjegyet, álvagy érmét) addig, amíg pénzügyminiszter másként nem rendelkezik, tilos a visszacsatolt területekre bárhonnan bevinni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a Magyar Nemzeti Bank indokolt esetben felmentést adhat. 4'. §■ (1) A Csehszlovák Nemzeti Banknak a visszacsatolt területeken lévő vagyonát és az ott fennálló kötelezettségeil a Magyar Nemzeti Bank külön Ö kezeli; a visszacsatolt területeken fennálló kötelezettségeit teljesítheti és — amennyiben ezt az ügyek továbbvitele megkívánja — vagyontárgyai felett rendelkezhetik, jognyilatkozatokat teliét és elfogadhat, magánosokkal szemben, továbbá hatóságok és bíróságok előtt eljárhat. (2) A visszacsatolt területekén a Csehszlovák Nemzeti Bank ügyeit az (1) bekezdésben meghatározott körben a Magyar Nemzeti Bank viszi tovább és evégbői megbízottakat küld ki, akik a cég jegyzésére is feljogosíthatok. 5. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá* nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő: 1. aki csehszlovák koronaérlékre szóló bankjeggyel, államjeggyel vagy érmével az 1. §. (1), illetőleg (2) bekezdésében meghatározott tilalom ellenére fizetést teljesít, vagy ilyen bankjegyet, átlamjegyet vagy érmét fizetésül elfogad; 2. aki csehszlovák koronaértékre szóló fizetési eszközt a visszacsatolt területekre a 3. §-ban meghatározott tilalom ellenére bevisz, vagy bevinni törekszik. (2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók. Azt az értéket, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. (3) Az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik; az eljárás megindítása előtt a Magyar Nemzeti Bank véleményét kell megszerezni. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1938. évi november hó 19. napján. Besúgók, denunciánsok, kislelkű árulkodók teszik bizonytalanná a komáromi közéletet. Névtelen levelek árja indult meg, suttogó propaganda hullámzik emberek s fejek ellen, vádaskodik mindenki, aki azt hiszi, hogy ezzel bizonyíthatja jobb magyarságát, pedig ezzel csak hitványságáról tesz bizonyságot. Tudjuk, hogy minden átalakulás kavargással jár, régi mulasztások, kisebb-nagyobb bűnök kerülnek az aljról felszínre, — az irigy vádaskodásnak, a gyanusítgatásnak, denunciálásnak, besugásnak özönét azonban meg kell állítani! Nézzen mindenki befelé, önmagába s győződjön meg arról, hogy valóban olyan kristálytiszta jellemű-e, valóban annyira hibátlan s gyanún felül álló-e? Annyira tiszta-, hogy vádaskodnia szabad? Nem nyílt, jellemes, nem becsületes eljárás a denunciálás, amely egy téma körül forog: kikutatni a legkisebb hibát, kegyetlenül feltépni már behegedt sebeket, vájkálni úgynevezett magyarellenes bűnökben, ítélni elevenek és Ítélni holtak fölött. Most hirtelen mindenki jobb magyar akar lenni, mint a szomszédja s aki valamiért megharagudott felebarátjára, az most azzal a váddal, hogy a magyarság ellensége volt, feketíti be felebarátját. Mi nyíltan és őszintén megmondhatjuk ezt, ránk senki nem mondhatla, hogy húsz év alatt valaha is letértünk volna az igaz magyarság ösvényéről s joggal elítélhetjük most mindazokat, akik igénytelenségük tudatában, ha már egyebei nem tudnak a magyar életért s a jövendőért alkotni: akkor fekete színre festik felebarátjukat. Ez az örök den iniciális, aki cseheknek csehül, kommunistáknak oroszul, németnek németül s románnak románul árulkodik, örökké a maga kis leveskéjét főzi s boldogan ugrál, ha felebarátjának árthat. Félre a suttogással, nem magyar emberhez méltó az! Félre a megbélyegzett neveket < tartalmazó suba-alatti cédulákkal! Százakat megtakarj Ihat a jó háziasszony, ha féintisziííó!, cipőkrémet, parketpaszlát, mosóport, kékítől és szappanpelyhet kimérve vásárol a Tureu feslékkeraskcdésben. SonM ot /7 v / 9 fa i, taxié ' * S? • ,er nem.
