Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-11-12 / 46. szám
8. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. november 12. Klapka és Horthy honvédéi a komáromi várban Egy híján kilencveneszfcendőt kellett szegény komáromi várnak várnia, hogy Klapka dicső honvédéi után újra igazi magyar honvédek látogassanak be a mohos kövek közé. 1849 őszén hagyta el az utolsó Klapka-honvéd a komáromi várat, hogy aztán közel egyszázados szünet után újra kaput nyisson az ősi vár Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának hős honvédéi előtt. Amilyen szomorú, lehangoló vöt 89 esztendővel a magyar honvédek kivonulása a kőszűz várából, éppen olyan arányban volt fényes és dicsőséges Horthy Miklós bevonulása. Valósággal halálos ítélet benyomását vitték el Komáromból a negyvenkilencediki honvédek, mert hiszen elbukott a magyar szabadságharc, megadta magát az utolsó magyar végvár is: Komárom, ahonnét ugyan menlevéllel távoztak a kétségbeesett honvédeink, de érezték, hogy a szenvedésbe, a megpróbáltatásba mennek. Aztán a kiegyezés után járt ugyan magyar katona a komáromi várban, de az közöshadseregbeli volt, igazi magyar honvéd csak most, november hatodikán lépte át a vár küszöbét Horthy Miklós kormányzó vezetésével, aki fehér lovon, délcegen lovagolt be a hős Klapka városába, mint a vár soha föl nem adó védelmezője. Kilencven esztendeig várt erre ős Komárom városa, közben húsz esztendő telt el ebből, mint súlyos, nyomasztó, fullasztó lidércnyomás, a cseh megszállás. Hála a magyarok Istenének, hogy már belovagolt fölszabadítónk, Horthy Miklós kormányzó, akinek nevét minden igaz magyar a hálaimájába foglalja. Köszönjük Néked Uram! Köszönjük Néked Magyarok Istene, hogy meg engedted érnünk ezeket a nagy időket, ezt a második honfoglalást, hogy Édes Anyánk, a megnagyobbodott Magyarország húsz évi kínos szenvedés, sanyargattatás, szivetlelket sorvasztó lidércnyomás után újra a keblére ölelhetett bennünket: egymillió gyermekét és hogy Hazánk területe tizennégyezemégyszáz négyzetkilométerrel nagyobbodott és hogy rátérhettünk arra az útra, amely a régi Magyarországhoz vezet. Köszönjük Néked Egek Ura, hogy letörted kezeinkről, leikeinkről, szíveinkről az átkos rabbilincset, amelyet Trianonban vertek ránk. Köszönjük Néked Uram, hogy szabad újra nyíltan, hangos szóval imádkoznunk, hogy: Isten áldd meg a magyart és Hazádnak rendületlenül,— újra fölzendülhet ajkunkon Boldogaszszony Anyánk imádsággal együtt. Köszönjük, hogy a húsz év óta féltve rejtegetett nemzeti. színeket megfakulva bár, ,de újra elővehettük, hogy a. fölszabadított országrész szabad levegője, a mosolygó szellő végigcsókolhassa és a kacagó napsugár fölmelegíthesse újra. Köszönjük Néked Uram, hogy gyermekeink újra magyar szellemben vezetett magyar iskolában járhatnak, ahol újra tanulhatják Szent István, Szent László, Hunyady János, Hollós Mátyás, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és a többi hős dicső napjait, hogy Zrínyi Ilonát, Szilágyi Erzsébetet és a többi magyar nagyasszonyt állíthatjuk követendő például leendő asszonyaink elé. Köszönjük Uram, hogy a húsz évi rabság alatt a reménysugárt, ez egyetlen vigaszunkat nem vontad meg tőlünk és ha csüggedni kezdett valamelyikünk, a reménysugarat küldted a csüggedő szivekbe. Köszönjük Uram, hogy gondoskodtál a magyarság vezetőiről, akik ezer veszéllyel is szembeszálltak és lankadatlan lelkesedéssel vezettek a szent cél felé: Magyarország megnagyobbításához. Áldd meg Uram őket, mint a magyarság apostolait, akik méltóan foglalnak helyet a magyarság nagyjai között. Köszönjük Uram néked, hogy visszaadtál minket az Édes Anyánknak! Utazóbőröndök, aktatáskák, férfi és női fchérnemüek, mindennemű kötött áruk nagy választékban KrauszSamu eégnél, Romáram, Baross u. 6. sz. Ahol a magyar csapatok először lépték át 4 medvcl Szlovákia földjét átkelés Reggel 8 óra tájban indult el autónk Komáromból ia pozsonyi országúton, hogy részesei lehessünk .annak a nagy élménynek, amikor a legelső magyar csapatok átjönnek a Dunán. Szép, enyhe őszi reggel volt, még nem borította felhő teljesen az eget. Hamar elfutott autónk a vasúti összekötő híd viaduktja alatt, melynek két oldala tövében még cseh katonai őrséget láttunk sátorok és a már üres betonfedezék közelében. Égő deszkák és egész fatörzsek tüze mellett melegedtek. A vasúti hídfő töltésén nagyrészt kivágták a fákat. Ami még ott maradt,' azt most a proletár nép vagdossa ki és hordja el. Üres még a határ... Csallóközaranyos házain már magyar zászlókat látunk. De a határ üres, élettelen, csak varjak lepik el a tarlókat és nagy csapatokban röppennek föl az autó közeledtére. Itt-ott látunk csak egy-egy fiatal legénykét vagy asszonyt, amint egy ló vonta ekével szánt. A férfiak még nem jöhettek haza. Ökanikovo szlovák telejo, de egy liánra ott is kitűzték a magyar lobogót. Nemesócsa előtt üres a hely, ahol tegnap még a cseh őrség sátora volt. Még füstölög a szalma, jeléül, hogy kevés idővel ezelőtt hagyta el az őrség. Az ácsai templom tornyán már leng a magyar zászló. Nagymegyeren túl egy szembejövő autón cseh katonatisztek távoznak az átadandó terület közeléből. Itt már élénkebb az országút. Kocsikon, bicikliken sietnek sokan Medve felé. A lovak sörényét magyar háromszínű szalaggal fonták be, a kocsikon zászlókat lobogtatnak s a biciklik is pirosfehér-zöld zászlókkal gurulnak tova. Kivirúl a magyar föld Amint közeledünk a célhoz, minden faluban több-több magyar szín. Az ablakok, kerítések apró papirzászlókat viselnek és minden gyereknél van egy-egy ilyen kis zászló. Izsapon még egy csapat cseh katonával találkozunk. Menetkészen állnak és egy közüiök integet az autónk elejére tűzött magyar zászlónak. A Csilizpatak hídjánál még gépfegyvert áll körül a cseh őrség. Csilis rád vány ban fehérzászlós autó áll az uccán. A falu déli végénél díszkapu várja már a felszabadító magyar katonákat. Balony községben biciklis cseh katonákkal találkozunk, majd visszavonuló csendőrök és fináncok jönnek szembe. Itt már igen sáros, rossz úton haladunk tovább. Tíz óra felé jár az idő, mikor megérkezünk Medve községbe. Olyan a falu képe, mintha búcsú volna ma. Telve az ucca nyüzsgő néppel, kocsik, autók torlódnak össze a téren. Készen várja a díszkapu és a feldíszített pódium a bevonulást. A másik részén a térnek sütik a cigünypecseiyét ínycsiklandó illata messzire terjeng, amott a vendéglőt és trafikot ostromolják az emberek. Ünnepelnek... Medve mellett a Duna partján erős kőtöltés vonul és szemben egy hoszszú és fákkal sűrűn borított sziget húzódik. Ezért a magyar katonai parancsnokság az átkelést a községtől mintegy két kilométerre eső szakaszon, a sziget alatt rendelte el. A töltést a falutól az átkelési helyig rengeteg nép foglalta el. Iskolás gyermekek, magyar ruhás leányok százával* köztük a tanítók és tűzoltók tartják fenn a rendet. Jönnek már... Mindenki a túlsó partra figyel, ahol szintén igen sok ember körvonala látszik. Odaátról ide hallatszik a katonazene harsogó zenéje, a Rákóczi indulót fújják. Ott már be van állítva a hídfő és motorcsónakok vontatják helyökre a pontonhíd további szakaszait. Emitt magyar hidászkatonák bontják a part kőburkolatát és vágják ki a parti fűzvesszőket, hogy elkészítsék ;a; helyet itt is a hídfő számára. Az idő most már nem kedvező., A Duna vizét szél bodrozza és a motorcsónakok, vaspontonok erős hullámok közt úszkálnak a két part között., Tíz óra elmúlt. Repülőgépek bér. regnek el ötösével, száguldó gyorsasággal a fejünk fölött. A híd bekötésnéek nehéz munkája folyik tovább, de ennek még órálvig tartó elkészültét be nem várva, nagy vasdereglyék egész csapatokat szállítanak át hozzánk. Csupa öröm a parton Nagy lelkesedés, éljenzés, virágözön fogad minden csapatot s a jóképű, nagyszerűen felszerelt magyar legénység bizony csak egyenként tud a partraszállás után előre jutni az örömtől ujjongó tömeg között, míg egyszeresük távolabb, a tömegen túl felhangzik a magyar vezényszó és harsány trombita pattogó ütemére elindult a magyar honvédcsapat a falu felé. Milyen jól esik hallani ezt a jól ismert, de olyan régóta nem hallott trombitajelet! Már sok katonatiszt is van ideát, akik ismerősökre is találnak itt s vidáman megindul a beszélgetés, kérdezősködés. Majd átjön Thold ezredes is, akit a faluba érkezésekor! a balonyi plébános fogad lelkes üdvözlő beszéddel. Át „Magyarországba“ Ezalatt két francia és egy magyar újságíró társaságában Hertelendy százados szívessége folytán motorcsónakon átjutottam a Duna túlsó oldalára, a magyar hadsereg felvonulási helyére. Itt két nappal ezelőtt még nagy kiterjedésű, sűrű erdő volt. Azaz, roszszul mondom, mert az erdő most is ott van, csakhogy kilométerek hosszában tíz méter széles útat vágtak az erdőn keresztül a hídfőhöz. Nemcsak hogy kivágták a fákat, hanem az út két szélén mély árkot ástak s közepébe zúzott kővel, kaviccsal alapos hengerlés után olyan kitűnő műútat készítettek, hogy azon katonák ezrei, szekerek, teherautók és ágyúk, lovak és mozgókonyhák pompásan közlekedhettek. Mindezt két nap alatt! Ez nem cseh koszt 1 A mozgókonyháról is el kell mondanom, hogy Murahidy ezredes útközben meg is állított egy ilyen »gulyáságyút«, bizonyára a francia újságírók kedvéért és megi zielte tte velük a honvédek ebédjét. Tarhonyaleves, főtt marhahús és lencsefőzelék volt az ételsor. Igazán jóízű volt, a franciáknak is ízlett. Pedig aznap tízórait is kaptak már derék katonáink. Siettünk vissza, mert már két óra felé járt az idő. A hídból cs<ak egy szakasz hiányzott még s a befejezését három órára jelezték. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem kezdték el korábban a híd bekötésé^, megmagyarázat egy hidásztiszt, hogy »hidat csak akkor csinálhatunk, ha már mindkét part a mienk.« így nem várhattuk meg a csapatoknak a hídon való tömeges átvonulását. t 1 Előre diadalmasanl Azok a honvédszázadok, melyek pontonokon jöttek át, mindjárt meneteltek is tovább, hogy az első öt falut Medve közelében megszállják. Visszafelé vezető útakon már Balony és Csilizradvány a magyar hadsereg kezében volt. Itt már a telefonvezetéket is elkészítették a legtovábbi előőrsig. A csilizközi falvak magyar népe mindenütt nagy örömmel, szeretettel fogadta a magyar katonákat, akiknek megjelenése félszabadulást, a húsz éves rabság megszűnését hozta számunkra. (sz. /.) A komáromi tanítók üdvözlik a kultuszminisztert . A felszabadulás napján a helybeli községi népiskola és kisdedovó az alábbi szövegű táviratot intézte a vallás és közoktatásügyi Miniszternek. Nagyméltóságú Teleki Pál gróf vallás és közoktatásügyi Miniszter Üraak Budapest. A magyarságukban soha meg nem ingott, s a magyar kultúrát a húsz; év alatt is törhetetlenül terjesztő komáromi községi népiskola és kisdedóvó tanítótestülete őszinte szívből üdvözli Nagyméltóságodat. Ujjongó örömmel és mégis mély meghatódottsággal, hazafias nevelőmunkára felkészülten ajánlja fel —■ városbíránk szavaival élve — »teljes munkaerejét, készséges akaratát« a Magyar Hazának. Hirdetmény a pénzbeváltásról A Magyarországhoz visszacsatolt területeken forgalomban lévő, csehszlovák koronára szóló bank jegyeket,államjegyeket és érmeket a Magyar Nemzeti Bank a pengőérték fizetési eszközeire fogja átváltani. A Bank 100 koronáért 14.28 pengőt fizet ki, ami 100 pengőnkint 700 koronának felel meg. A Magyar Nemzeti Bank az összes bankjegyeknek, továbbá a 100, az 50 és a 20 koronás állam jegyeknek az átváltását azonnal megkezdi; a bankjegyeket és a felsorolt államjegyeket a Bank az 1938. évi november hói 19. napjáig bezárólag fogadja el átváltás végett. Az átváltást a Bank által kiküldött bizottságok végzik; a bizottságok a. következő helyeken működnek: Beregszászon, Dunaszer dahelyen, Érsekújváron, Galántán, Kassán, Komáromban, Léván, Losoncon,, Munkácson, Rimaszombaton, Rozsnyón, Sátoraljaújhely-Gyártelepen, és Ungvárott. A bizottságok hivatalos órái: d. e. 8—12-ig és d. u. 2—6-ig. Az átváltás gyors és zavartalan lebonyolítása céljából kívánatos, hqgya közönség a birtokában levő bankjegyek és államjegyek átváltása végett ne közvetlenül a bizottságokhoz, hanem a legközelebbi pénzintézethez) (hitelszövetkezethez) forduljon; a Magyar Nemzeti Bank a pénzintézeteket (hitelszövetkezeteket) ezúton is. felkéri, hogy az átváltást mindennemű költség és díj felszámítása nélkül közvetítsék. Kívánatos, hogy a bizottsághoz csak a hatóságok, a hivatalok, a közüzemek, a gyüjtő-postahivatalok és a pénzintézetek (hitelszövetkezetek) forduljanak közvetlenül; a bizottsághoz beszolgáltatott bankjegyéről és államjegyekről jegyzéket kell kiállítani és aláírni. Mindenkinek érdeke, hogy bankjegyeit és államjegyeit minél előbb átváltassa, mert a koronára szóló bankjegyek, továbbá a 100, az 50 és a 2Q- koronás államjegyek 1938. évi nov. hó 19. napján és ezt követően többé nem törvényes fizetési eszközök; azokkal fizetni vagy azokat fizetésül elfogadni tilos. A 10 koronás állam jegyek és érmek átváltását a Magyar Nemzeti Bank később fogja megkezdeni és erről új hirdetményt fog közzétenni; ra is forgalomban maradnak és azokat fizetésül mindenki köteles elfoezek az államjegyek és érmék továbbgadni. A visszacsatolt területekre koronára szóló bankjegyet, állam jegyet és érmét behozni tilos. Komáromban a Komáromi Első Hitelintézet és a Népbank váltja be a pénzt. ; 1
