Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-10-08 / 41. szám

öivenküencedik évfolyam 41. siám Szombat. 1938. október 8 KOMAROMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. MaMB£Kí»3»ai Előfizetés: egész évre 50 Ké, fél­évre 25 Ké, negyedévre 12.50K2 Külföldre egy évre 75 Kő Egyesszám ára 1 Ke Benes lemondása Komárom,-október A csehszlovák palitik i tie. 1 güjabb történelmi jelentőségű eseménye Be­nes Eduárd dr. köztársasági elnök le­mondása. A lemondás á legutóbbi na­pokban leíolyl események után előre­látható volt, mert hiszen a müncheni egyezmény nemcsak a köztársaságban élő nemzetiségeknek szabadságát ad­ta vissza, hanem végzetes csapást mért arra a polilikára is, amely Bc­­nessel szorosan össze volt forrva s amely húsz éven keresztül a csehszlo­vák belpolitikában érvényesült. A leg­­soviniszlább nemzeti poliiikát tette uralkodóvá a lemondott elnök abban az államban, amely Európának legki­rívóbb nemzetiségi állama volt s ame­lyet a világháború után összeült nagy­hatalmak bosszút lihegő akarata állí­tott be az európai népek sorába. Hogy hazájának újraalapításában Masaryk G. Tamás első elnökön kívül légtől)!) érdeme van, azt nemzete igen jól tud­ja és bizonyos, hogy a politikai szín­térről való elvonulása alán sem fogja elfeledni azt a kitartó és szívós mun­kát, melyei a fiatal köztársaság meg­alapozása érdekében kifejteit. De amilyen mértékben méltányolta a cseh nemzet Benes hona lapító ér­demeit, épen olyan mértékben foglal­tak állási politikája ellen azok a szá­mottevő népcsoportok, amelyeknek jo­gait kjülön békeszerződés szabályozta s amelyeknek jogait Csehszlovákia, da­cára ünnepélyes fogadalmának, húsz éven át nem vette kellőképpen figye­lembe. Benes dr, nacionalista belpoli­tikája egyenes arányban állott hason­ló szellemű külpolitikájával, amely elég merész volt az egész világ előtt hangoztatni a Csehszlovákiában élő nemzetiségek »kitűnő helyzetét« s a nemzetközi közvélemény előtt elleple­zett valóságot olyan színben tüntette föl, mintha azok a jogos panaszok, melyek különösen a magyar nemze­tiség ajkán sohasem fogyhattak el, alaptalanok és indokolatlanok lettek volna. S ahelyett, hogy arra töreke­dett volna, hogy a nemzetiségek kívá­nalmai megvalósuljanak, 'ridegen el­zárkózott mindama követelések telje­sítése elől, amelyek a nemzetiségek életérdekeivel elválaszthatatlanul ösz­­sze voltak kapcsolva, egyedül fajának és nemzetének szupremáciájára fek­tette a fősúlyt. E végzetes hibának következménye­it nem akarta felismerni s még a leg­utóbbi időben sem voll képes demok­ratikusnak hirdetett, de valójában na­cionalista poliiikájálól szabadulni s mikor már a felbomlás jelei is mutat­koztak, akkor sem akart tévedéseire ráeszmélni. A vezetése alatt álló köz­társaság egész eddigi, általa megsza­bott politikáját feladni nem akarta, mert azt hitte, hogy egyedül az ő politikai irányzatának van létjogo­sultsága a köztársaságban. Ez volt a legnagyobb tévedése. Több őszinteség, több igazság, több megértés kellett volna ahhoz, hogy magas állásaiban eredményt érjen el s ne legyen kény­telen az ország integritásának elvéi feladnia s lényeges területi elcsalolás következlében hazájának kisebbedését megérnie. Hogy milyen fájdalmas és lesújtó egy áUamférfiúra nézve, ha csalódnia kell, azt most Benes tapasz­talhatta, de hogy milyen kétségbeejtő helyzetbe került nemzete, azi csak az a nemzet tudja, amely egyszer áldo­zata lett a nagyhatalmak kegyetlen akaratának. A magyarság igen jól tudja, hogy POLITIKUS, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁG! LAP Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. > vasárnap Hamu mi a homárom! cschsziováft-mangar tárgyalást Kinevezték Syrovy tábornok második kormányát Benes dr. köztársasági elnök lemondott Komárom, október 7. A müncheni egyezmény, mint múlt számunkban ismertettük, kimondot­ta, hogy a nagyhatalmak megegyez­tek abban, hogy a lengyel és magyar kívánságok az érdekelt kormányok között folytatandó tárgyalásokon há­rom hónap alatt rendezendők s amennyiben ez nem történne meg, a követelések teljesítése az egyezményt aláíró nagyhatalmak további összejö­vetelének fogja tárgyát képezni. A lengyel kormány szeptember 30- án ultimátumot intézett a csehszlovák kormányhoz, melytől követelte, hogy a Lengyelország" által igényelt lesche­­ni területet azonnal adja át. A cseh­szlovák kormány még aznap válaszolt a lengyel ultimátumra, válaszában be­jelentette, hogy az igényelt területeket kész átadni a lengyeleknek, akik más­nap már megkezdték a "bevonulást. Október 1-én Imrédy magyar mi­niszterelnök rádióbeszédben jelentet­te be Magyarországnak követelését, mely kifejezettén arra irányul, hogy a magyar követelések a müncheni egyezmény értelmében egyenlő elbá­nás mellett nyerjenek az önrendelke­zési jog alapján elintézést. A magyar kormány október 2-án ultimátumsze­rű jegyzéket nyújtott át Prágában a csehszlovák kormánynak, mely hatá­rozott szavakkal kérte, hogy a ma­gyarlakta lei öletek kiürítésére vonat­kozó tárgyalásokat mielőbb kezdjék meg. A tárgyaláson közreműködő közös bizottság működésére nézve a magyar kormány kérte, hogy a tárgyalásokat október 6-án Komáromban kezdjék meg, melyen a magyar kormány ré­széről Kánya külügyminiszter fog résztvenni. Mivel Csehszlovákiában új kormány alakult és a kormányban új külügyminisztert neveztek ki, a tár­gyalásokat a csehszlovák kormány kérelmére két nappal későbbre ha­lasztották el. A tárgyalásokat minden valószínűség szerint a jövő ivét első napjaiban fogják megkezdeni. Október 9-én, vasárnap este 7 órakor kezdődnek Komáromban a tárgyalások Magyarország és Csehszlovákia között — október 8. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bu­dapestről: A magyar kormány pén­teken délután vitéz Imrédy Béla mi­niszterelnök vezetése mellett minisz­tertanácsot tartott, melyen a cseh­szlovákiai magyarlakta területek át­adására vonatkozó tárgyalások elő­készítéséről tanácskoztak. A minisz­tertanács megállapította, hogy Komá­romban a müncheni egyezmény alap­ján megtartandó tárgyalások október 9-én este 7 órakor kezdődnek. A ma­gyar kormányt a tárgyaláson Kánya Kálmán külügyminiszter és Teleky Pál gróf közoktatásügyi miniszter kép­viseli. kiknek rendelkezésére több szakreferens fog állani. A csehszlovák kormány részéről kiküldött bizottsá­got Tiso és Párkányi miniszterek ve­zetik. Syrovy János tábornok második kormánya Még mielőtt Benes köztársasági el­nök lemondott volna, az új helyzet­nek megfelelően új kormányt nevezett ki. A kormány elnökének ismét Si­­rovy tábornokot nevezte ki, kívüle még kél tábornok foglal helyet a ka­binetben. Az új minisztériumból ki­maradt a benesi politika legnagyobb exponense, Krofta dr. külügyminisz­ter, akinek helyét Chvalkovszky Fe­renc dr. római csehszlovák követtel l öli ölték be. A kinevezett minisztérium tagjai a következők: Miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter- Syrovy János, külügyminiszter: dr. Chvalkovszky Ferenc, belügyminiszter: Cserny János, pénzügyminiszter: dr. Kalfus Jó­zsef. mit jelent az a helyzet, amelybe Cseh­szlovákia a müncheni egyezmény kö­vetkeztében került. A magyar nemzet mostoha sorsában sokszor ,olyan ol­dalról sem jutott megértéshez, amely­től joggal várhatott volna az egész világ előtt vállait kötelezettség követ­kezlében támogatási s bizony keser­ves megpróbáltatásokat kellett elszen­igazságügyminiszter: dr. Fajnor Vla­dimir, kereskedelmi és iparügyi miniszter: dr. Karvas Imre, vasutügyi miniszter: Kajdos Vladi­mir, dandártábornok, közmunkaügyi miniszter: Husarek Károly hadosztálytábornak, földművelésügyi miniszter: dr. Fid r­­abend László, népjóléti miniszter: dr. Zenki Péter, iskolaügyi miniszter: dr. Bukovszky Szaniszló, tárcanélküli miniszterek: Vavrccska Hugó mérnök és dr. Párkányi Iván. A köztársasági elnök egyidejűleg megbízta dr. Fajnor igazságügymi­nisztert az unifikációs minisztérium, Kajdos vasutügyi minisztert a posta­­ügyi és Zenki népjóléti minisztert a közegészségügyi tárca vezetésével. vednie annak hiányában. Csehszlová­kiát az egyoldalú benesi politika jut tatta oda, ahol ma van, s ezt maga a távozó elnök is érzi. meri lemondó levelében kijelenti, hogy lemondásá­val e nehéz időkben meg akarja köny­­nyíteni az állam és a nemzet további egészséges fejlődéséi úgy a bel-, mint a külpolitika lerén. S ezzel azi is meg-Vavrecska miniszter a propagandát intézi tovább, dr. Párkányi pedig a kár­pátaljai ügyek minisztere lesz. Szlo­vákiai teljhatalmú miniszternek Tiso dr.-t nevezték ki a szlovákság sorai­ból. Rz új kormány október 10-én mutatkozik be az állandó bizottságinak Malyj etr képviselő, a nemzetgyűlés állandó bizottságának elnöke október tt) -én, délután 3 órára összehívta az állandó bizottság ülését. Az ülés napi­rendjén csak elnöki bejelentések sze­repelnek. Ezen az ülésen fog bemu­tatkozni a nemzetgyűlés állandó bi­zottságának Syrovy most kinevezett új második kormánya. mondj ’, hogy az államnak ú j politikai irányi és új orientálódást kell kezde­nie. Hogy az új kormány ezt miképen bajija végre, az ő dolga, de az bizo­nyos, hogy Benes nélkül fogja végre­hajtani. Benes pályafutása lezárult s az egykor európai lekinlélynek örven­dő államférfiú lelüut u politika szín­teréről.

Next

/
Thumbnails
Contents