Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-09-03 / 36. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. szeptember 3. Kerékpárok és azok alkatrészei, Kerékpárgnmík valamint eredeti csomagolású plombáit világmárkájú Speedwell és Vacuum Gargoyle mobil olajok nagy raktára. Raktáron tartok továbbá minden méretben balon« gumikerekeket, a modern típusú gyermekkocsikhoz. Olcsó ávaUl Pontos kiszolgás! A nb. vevőközönség szives pártfogását kén FEKETE LAJOSNÉ műszaki és mechanikai szaküztei tulajdonosa nünket — mondotta Sörös püspök —, Isten maga idézett minket. Sok helyről jöttünk, de mindenünnen csak ö elé. Keresni, látni, szolgálni, megszolgálni és magasztalni kívánjuk dicsőségét. Onnan jöttem, ahol az Ipoly folyó fölveszi a Losonc és Tugár patak vizét, mely a nagy Óceán felé siet, hogy elpárologva, eső alakjában térjen vissza a földre. E körforgás lényege a folytonos megújulás. Mi is ilyen megújulás alanyai vagyunk. Mi, református keresztyének, ennek az Örök isteni megújulásnak, átteremtő isteni hatalomnak szent erejét látjuk és áldjuk a keresztyén anyaszentegyház reformációjában is. A reformáció nem önkényes emberi számításból eredő akció, hanem egy emberfeletti és világfeletti hatalomtól származó predesztináció. Amikor a Református napra összejöttünk, az engedelmes szívek alázatával fordulunk a Megváltó felé, hogy erős akaratot, erőt és munkabírást adjon mindnyájunknak, magyar reformátusoknak, a nagy feladatok elvégzésére. Sörös püspöknek a lelkeket megragadó, emelkedett szellemű megnyitója után Pap K. Árpád farkasdi lelkész üdvözölte a megjelenteket, majd pedig a deáki ref. egyház nőikara adott elő Iván Ferenc ig.-tanító vezetésével egy szép vallásos éneket nagy precizitással. Az ének elhangzása után Galambos Zoltán komáromi lelkész tartotta meg »Ürvacsora-eucharistia« címmel általános figyelem mellett magasszinvonalú előadását. Az alapos felkészültségről tanúskodó előadásban az előadó megmagyarázta az eucharistia értelmét, mely hálaadást jeleni és ismertette a tridenti zsinat döntését ebben a kérdésben. A II. Helvét hitvallás 80. pontja világosan megmagyarázza a református egyház magatartását ebben a kérdésben: nem akarjuk bántani a mások felekezetét, de a magunkét nem hagyjuk! Majd az Ürvacsora református vallás szerinti lényegét magyarázta meg: az Űrvacsora szentség, a legnagyobb áldás, amit az Egyház kapott Krisztustól. Ezért az Ürvacsorával éléshez igaz bűnbánat szükséges, teljes magábaszállás és megalázkodás. Az Űrvacsorában Krisztus önmagát adja nekünk, tehát csakis az igazi bűnbánaltal telt lélek részesülhet ebben az ajándékban. Ismerteti az előadó ezután a különböző felekezetek felfogását a fontos kérdésről s kijelenti, hogy a református egyház ebbeli felfogását a szentírás szerint, annak szószerinti alakjában fogalmazta meg. Jézusi értelemben vette át á ref. egyház az Űrvacsorái: melynek jegyei a Krisztus által szerzett jegyek, melyek csak jelképek Jézusnak emlékezetére. Ez a jézusi álláspont érvényesül a ref. egyházban, amidőn a teljes bűnbánatiul az Űrasztalához járuló egyháztag az Űrvacsorával él. A lelki tanítást nyújtó előadáshoz Kelemen Kálmán, Kiss János, Tárnok Gyula, Csekes Béláné, Cseh Lajos és mások szólották hozzá, majd Sörös Béla püspök összefogó rezüméje után Galambos Zoltán reflektált a felszólalásokra. Vasárnap délután. Délután fél 3 órakor folytatták a református napot, melyet istentisztelet vezetett be. Az istentiszteletet Czeglédy Pál barsi esperes lartolta, aki Jób 12.—8. verse alapján mélyen járó szenlbeszédet mondóit nagy figyelem mellett. Az esperes a földről beszélt, lelkeket megkapó szavakban ecsetelve a földnek nagy erejét és szoros viszonyát az egész emberiséggel, amelynek boldogsága, öröme, léte és egész élete függ a földtől, az Isten által megszentelt anyaföldtől. A mélyhatású szentbeszédet közének követte, majd Rácz Elemér ma gvarsóki lelkész, kér. lanácsbíró tartott magas előadást a »Református üsszefogás«-ról. A kitűnő előadó lelkes szavakkal mutatott reá a reformátusok összefogásának szükségességére és négyféle vonatkozásban jelölte meg az összefogás kötelességszerű megvalósítását. Ezeknek a ref. egyház lelki ébredésének fokozásában, az egyház kötelességeinek teljesítésében a vagyoni téren, a családalapítás körüli eljárásban és a szükséges szellemi eszközök megteremtésének munkájában kell kifejezésre jutniok. Megfontolt útbaigazításokkal és tanácsokkal szolgált az első háromra vonatkozóan, a negyedikre nézve pedig üdvösnek tartaná, ha az »Összefogás« c. népszerű egyházi lapnak kifejlesztése céljából a többi egyházi lapok beolvadnának ebbe az életrevaló egyházi újságba. Az előadó ^zulán kérte Sörös Béla püspököt, hogy ezen testvéri találkozáson a lelkésztársak nevében külön is üdvözölhesse. Üdvözlő szavaiban Rácz Elemér biztosította a püspököt a lelkészek szeretetéről, ragaszkodásáról és nagyrabecsüléséről és készséggel ajánlotta fel a maga és lelkésztársai legmesszebbmenő támogatását a püspöknek az Isten országa építésében kifejtendő munkálkodásához. Majd felhívta az egyházkerület valamennyi lelkészét, hogy fogjanak öszsze valamennyien szent hivatásuk teljesítésében, az összetartás nagy művének mielőbbi megvalósítására. Rácz Elemér nagy hatást keltő szavai után több felszólalás következett, melyben résztvett Füssy Kálmán szenátor is, aki lelkes szavakkal szállt síkra a magyar reformátusság és ezzel kapcsolatban az egész iltélő magyarság összefogásának szükségességére. Felszólalt Szilassy Béla dr. szenátor, kér. főgondnok is, aki azzal a téves felfogással szállt szembe, hogy nehéz ma reformátusnak és magyarnak lenni. Ezt a felfogást nem fogadja el, s nem fogadja el a magyar reformátusság sem. Mert ahhoz, hogy valaki magyar és református legyen: csak bátorság kell. Minden vonalon és minden vonatkozásban bátran kell magunkat magyarnak és reformátusnak vallanunk, ez olyan szent kötelesség, melyei nemzetünkkel és egyházunkkal szemben teljesíteni kell. Ha bátran valljuk magunkat magyarnak és reformátusnak, akkor az Isten kegyelme velünk marad és élni fogunk ! A nagy tetszést kiváltó felszólalást Kiss János, Kiss Gyula, Tárnok Gyula, Csajkovszkyné és Galambos Zoltán hozzászólása követte, végül pedig Sörös Béla püspök világította meg az Összefogás gyakorlati megvalósításának módjait és eszközeit. Megkapó szavakban mulatott reá azokra az érdemekre, amelyeket ezen a téren Szi-A komáromi kerületi bíróság büntető tanácsa legutóbbi tárgyalásán foglalkozott Rehorcsik Frigyes 44 éves magántisztviselő csalási bűnügyével.. Rehorcsik, aki a világháborúban főhadnagy volt, később a nagyszombati betegsegélyző pénztári tisztviselője lett, de ezt az állását elvesztette és mint többszörösen büntetett előéletű embert hozta a sors Komáromba. Biztos fellépésével, jó modorával és intelligenciájával itt csakhamar nagy ismeretségi kört szerzett magának. Mivel a végrehajtási eljárásban kellő jártassága, különösen pedig a végrehajtásoknál való közbenjárás terén igen nagy ügyessége volt, a komáromi ügyvédi kar egyre sűrűbben vette szolgálatait igénybe és bízta meg a végrehajtásoknál való közbenjárással. Mivel a nagyközönség előtt hol ennek, hol annak a képviseletében jelentkezett, a laikus közönség hatósági személynek nézte, amit Rehorcsik határozott viselkedése csak még jobban megerősített. Azonban Rehorcsik a nagy bizalomra érdemellennek bizonyult, eljárásaiból kifolyólag egyre-másra anyagi differenciák támadtak és egymás után vonták meg az ügyvédek tőle a megbízásaikat. De akkor már Rehorcsiknak a nagyközönség előtt respektusa volt, úgy hogy már egyszerűen a felektől vett át megbízásokat. így a többi között Schwarcz Bernát vaskereskedő is megbízta, hogy künnlevőségeit hajtsa be. Átadta Rehorcsiknak az lassy Béla főgondnok eddig is szerzett. Igen meleg szavakban mondott ezután köszönetét az előadónak alapos munkájáért és azért az üdvözlésért, melyet a lelkészek nevében tolmácsolt. A következő előadást, mivel a templomban uralkodó hőségben lehetetlen volt a tartózkodás, a templom tágas udvarán tartották meg, nagy érdeklődő közönség előtt. Kúr Géza csicsói lelkész, a jeles egyháztörténetíró tartott értékes előadási »Fajom és egyházam címmel, melyben a magyar fajnak tulajdonságait, jellegzetes sajátosságait vetítette fel és ezzel kapcsolatban a magyar nemzet történelmi múltját világította meg a hallgatóság előli. Nagy történeti tudásról tanúskodó előadásában rámutatott a magyarság erényeire, történelmi ellent álló erejére s legyőzhetetlen élniakarására s vázolta azokat a hibákat is, melyeket a magyar faj nehezen képes levetkezni. Majd rátért a reformációra, annak áldásos nemzeti hatására és mindama történelmi tényekre, amelyek a református egyház életében az előrehaladás, a művelődés, a nemzeti kultúra fejlesztése tekintetében a felvilágosodotíság fokozására irányultak. Lángoló lelkesedéssel hirdette előadásában a magyarság örök életét és a magyar reformátusságnak a magyar nemzet megmaradásáért folytatott küzdelmét, mely napjainkban is kitartással folyik. A nagy hatású előadást a hallgatóság lelkesen megtapsolta és az előadónak Sörös Béla püspök mondott szives szavakkal köszönetét. Végül a adósai jegyzékét, hogy adjon be ellenük fizetési meghagyásokat és a nemfizető adósokat hajtsa végre. Egyben bélyegköltségeire 101 korona 50 fillért ki is fizetett Rehorcsiknak, aki azonban egyetlen fizetési meghagyást sem adott be. Ellenben felkereste egyenként az adósokat cs azokat azzal fenyegette meg, hogyha nem fizetik ki a tartozásukat, elviszi azonnal a vásárolt árut, legtöbb esetben az adósok nélkülözhetetlen takaréktűzhelyeit vagy kályháját. Ilyen módon sikerült is 1375 boronát behajtania. A pénzt természetesen elköltötte. Vámos György ekecsi lakostól 230, Nagy Lajos ugyancsak ekecsi lakostól pedig 150 koronát vett fel, mint dr. Klein Jenő nagymegyeri ügyvéd megbizottja, jóllehet ilyen megbízása nem volt. A pénzt természetesen megtartotta. Anda Lidia nagymegyeri lakostól pedig 150 koronát vett fel azzal, hogy ellene gazdasági kényszeregyezségi eljárási tétel folyamatba és ily módon az ellene kitűzött ingatlan-árverést beszünteti. Természetes, hogy semmit sem csinált. Sőt egy esetben honorárium ellenében arra is vállalkozott, hogy a már foganatosított, jogerős ingatlanárverést in egSem m i sitté ti. összesen 34 rendbeli csalás miatt vonta felelősségre a bíróság Rehorcsikol, aki a bűncselekményeit beismerte. A kerületi bíróság 2 évi fegyházat mért ki Rehorcsikra, aki az Ítéletben megnyugodott, valamint az ügyész is. hallgatóság elénekelte a Mindig veled, Uram ... kezdetű éneket s ezzel az első napi előadások végetértek. Hangverseny, műkedvelőelőadás. A közönség ezután az új iskola udvarán gyűlt egybe, hogy meghallgassa a farkasdi, negyedi, zsigárdi, magyarsóki és deáki ref. énekkarok hangversenyét. A nagysikerű hangverseny előtt Öszfényi József farkasdi igazgató tanító üdvözölte a megjelenteket, majd egymásután adták elő a nevezeti énekkarok számaikat. A farkasdi énekkart Osztényi József ig.-tanító, a negyedi énekkart Győrffy Lajos ig.tanító, a magyarsóki énekkart Rácz Elemér lelkész, a zsigárdi énekkart Szűcs Kálmán ig.-tanító és a deáki ref. vegyes- és férfiénekkart ívány Ferenc ig.-tanító vezette. Úgy a kijelölt karok, mint a választott karok szépen kidolgozott, precíz előadása nagy tetszést váltott ki a közönség részéről, amely elismerésének percekig tartó tapsokban adott kifejezést. Este 9 órakor a szövetkezet emeletes házának nagytermében kedves műkedvelői előadás volt zsúfolt ház előtt. Pap K. Árpádné három kedves színdarabja: »Egy kedves álom«, »A fonóban szól a nóta...« és »Jönjnek a huszárok« c. műve került előadásra igen jó ifjúsági és gyermekszereplőkkel, akik egytől egyig valamennyien megállották helyüket a színpadon. A színdarabokban közreműködtek Mile Ferencné, Szőcs Edit, Anda Vilma, Seres Ilona,, Nagy Baba, Szabó Irén, Seres Vilma, Kollár Ilona, Szabó Bözsi, Varga Maris, Mile Edit, Szórád Ida, Csizmadia Irmus, Anda Jani és Pali, Nagy Ferenc, Czibula István és Ferenc, Kiirthy Sándor, Kovács Gyula. A darabokat a szerző rendezte nagy gonddal és hozzáértéssel, megérdemelt elismerés mellett. A közönség kitartó lelkesedéssel tapsolt a szereplőknek, de őszinte elismeréssel adózott a tálentumos szerzőnek is, aki minden tekintetben rászolgált a teljes dicséretre. A második nap előadói. Augusztus 29-én, hétfőn folytatták a református napot, amikor számos, nagy érdeklődéssel kiséri előadási tartottak. Egyszerre három helyen folyt az előadás és pedig a templomban a házastársak részére Vágó Ede hodosi lelkész »Krisztus követése a családi életben« címen, Zsemlye Lajos betűnyi lelkész »A református család vallásos szelleme címen tartottak értékes, magvas előadást nagy közönség előtt. Az új iskola emeleti folyosóján az ifjaknak volt előadás és pedig Tóth Kálmán árvaházi lelkész »A református ifjú eszményképe« címen, Kelemen Kálmán dunamocsi lelkész »A református ifjú szórakozása « címen és Kiss Gyula jókai lelkész Apák és fiák címen tartottak elismerésreméltó előadásokat. A leányok részére a fogyasztási szövetkezet nagytermében Sörös Béláné »A református leány jellemképe« címen, Konta Károly kiskálnai lelkész »A református leány szórakozása« címen és Czibor József deáki lelkész »A ref. leány az egyházépítés szolgálatában« címen tartottak meggyőző hangú előadásokat. Az új iskola földszinti folyosóján pedig a gyermekek részére Tárnok Gyula marcellházai lelkész tartott »A gyermek és a Jézus Krisztus« címen közvetlen hangon vezetett tanulságos előadást. Végül a déli órákban Sörös Béla püspök mondott magasröptű záróbeszédet. 34 rendbeli csalásért két évi fegyház
