Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-08-06 / 32. szám
KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. 7938. augusztus 6. Az Egyesült Párt teljes nyelvjogi egyenrangúságot követel a magyarság számára szerzeményeket könnyebben lehet elhelyezni és hozzájuk férni. Örömmel szögezhetjük le, hogy a komáromi városi magyar könyvtár a leggazdagabb a vidéki könyvtárak között egész Szlovenszkón. A könyvtár mindig beszerzi az újonnan megjelent magyar könyveket és a fentebb említett két könyvtár anyagának nagy része is a városi magyar könyvtárba kerül. A könyvtár gyarapodásáról az idén jelent meg a legújabb könyvtári címjegyzék a könyvtáros szerkesztésében, aki már hat ilyen egymást kiegészítő könyvtári katalógust szerkesztett és rendezett sajtó alá. A könyvtár vezetősége kimondotta, hogy ezentúl minden évben megjelenik egy új katalógus és így' a jövő esztendőben is kézhez kapnak egy újat az olvasók. A régi magyar irodalom sok-sok értékes terméke került a fenti két könyvtár megszerzése révén a városi magyar könyvtár birtokába. A rohanó kor és az irodalmi divat igyekszik ezeket a régi klasszikusokat elföldelni, de a könyvtáraknak egyik feladata, hogy ez ne sikerüljön, mert hiába: Jósika Miklós, Kemény Zsigmond, Petelei István, Malonyay Dezső, Tolnai Lajos, Vay Sándor, Pékár Gyula, Krúdy Gymla, Kabos Ede, Szomaházy István, Pálffy Albert, Abonyi Lajos és Abonvi Árpád, Ambrus Zoltán, Csiky • Gergely, Szathmáry Károly, Bánfi János, Gaál Mózes, Baksay Sándor, Ábrányi Emil és Kornél, Vajda János, Komjáthy Jenő, Váradi Antal, Vas Gereben és a többi sok-sok kiváló régi író bátran fölveheti a versenyét igen sok modern íróval, különösen a jóízlés tekintetében. Még csak azt említjük meg, hogy a két könyvtár anyagából nemcsak szépirodalmi, hanem tudományos munkák is kerültek a komáromi könyvtárak birtokába igen nagy számban és nagy belső értékkel. A kormány javaslatai A képviselőház keddi ülésén nyomtatásban kiosztott különböző kormányjavaslatok között szerepel többek kötött a tanítói törvény módosítására irányuló javaslat, mellyel a polgári iskolai tanítók illetményeit rendezik. Ezenkívül több kereskedelmi szerződés rátifikálására vonatkozó javaslat s a a három rövid szakaszból álló s a bevonult katonák hozzátartozóinak élei • mezési járulékát átlag 50 százalékkal emelő javaslat s végül a kilencvenegy szakaszból álló közúti törvényr javasde ott megakadt. Közben azonban dicsérte a portékáját: — Jó kis czizma!... Finom kis csizma! ... Csak a bibas egy egy kicsit makacs ... Leginkább itt a toroknál... Mozgatta a lábafejét. Neki-nekirugaszkodott. A csizma azonban nem engedett. — Tudom már, — mondta a cigány. — Egy kis fédervájsz kellene. Mindig azt használtam ... — Vagy fölhúzod, vagy nem! — ropogtatta a szót a bíró, miközben úgy villogott a szeme, hogy újra nekirugaszkodott .,. S a lehetetlen sikerült. A cigány belepréselte a lábát a csizmába... — Teccik látni!... — mondta nagy büszkén, de sziszegve a fájdalomtól. Fölment! S maga is csodálkozva nézett a csizmára. Péter már vesztesnek érezte magát, amikor a bíró tovább intézkedett: — A másikat is! A cigánnyal forogni kezdett a világ. De nem volt kiút! — A másikat ?... — kérdezte, mintha nem jól hallott volna. — Te talán egy csizmába szoktál járni? Mi ?... Nem volt mit tenni, a cigány nekiviselkedett a másik csizmának is. Ötszörhatszor végigtáncolta a szoba hosszát, majd körbe kankánozott, de addig-addig, hogy azt is fölhúzta. — Fönn van — jelentette szikrázó szemekkel. — Na most, — mondta a bíró, — sétálj itt előttünk föl s alál — augusztus 5. Az Egyesült Magyar Párt törvényhozói klubjának a nemzetiségek statútuma tervezetére adott memoranduma behatóan foglalkozik a nemzetiségek számára biztosított nyelv joggal is. Az emlékirat ebben a tekintetben is teljes egyenrangúságot köve el a magyarság számára s ennek szabályozásánál a következő elvek érvényesítését kívánja: i. Az állam hivatalos nyelve az államot alkotó valamennyi nemzet: cseh, szlovák, német, magyar, orosz és a lengyel nemzet nyelve lehet s ezeken a nyelveken kell az állami és bankjegyek, valamint az okmány- és postabélyegek szövegét, úgyszintén az "összes állampapír szövegét is fogalmazni. —Megjegyzi a memorandum, hogy csehszlovák nyelv a valóságban nincs. A haderőnél az egyes csapatrészek ugyanazon nemzet tagjaiból álljanak és a katonák nemzeti hovatartozása állapítsa meg az egyes csapalegysógek vezényleti és szolgálati nyelvét. A különféle közbiztonsági szervek: csendőrség, rendőrség stb. vezényleti és szolgálati nyelve azonos legyen az egyes A lévai »Bars« laptársunk írja: Június végén történt, egy lévai társaság Komáromba utazott. Ma, a mindenféle nagy megterhelések korában bizony még a jól szituált emberek is csak a harmadik osztályban utaznak, az »ott takarékoskodik az ember, ahol lehet« elvét követve. Mint az utóbbi időben rendszerint, amióta a kétkocsis motorosvonatokat futtatja az államvasutak igazgatósága, az egyetlen harmadik osztályú kocsiban úgy szorongtak A jó bevásárlási forrás a 1JIEICHENBERGI MIHTAVÁSÁR 1938. augusztus 14 — 21-ig. Általános technikai vásár, texfilvásir, stb. KÜLÖN KIÁLLÍTÁSOK: Villany kiállítás - Drogéria iparkiállítás - Aramszolgaht a mcdcn fogtechnikában - Harc a romlás ellen - Légvédelmi vásár 33°/C-o» utazási kedvezmény a légiforgalomban is^ Váiárigezelvinyok minden nagyobb városban és a Vásárirodánál Reichenberg (Messeamt Reichenberg) •lorezhetők be. A cigány, mintha tojásokon járna, lépkedni kezdett.. . Még egyszer! No, még egyszer! — vezényelt a bíró. A cigányt már a guta kerülgette, de nem engedett. Összeszorította a fogait, sétált.. . — Jól van, — mondta a bíró. — Ülj le oda a padra. Pihenj. Most más dolgom van ... A cigány valósággal lerogyott a padra s azon nyomban nekivetette az egyik csizmát a másiknak .. . — Mit akarsz ? ... Lehúzom ... — sziszegte. Nem engedem! Csak viseld!- De bíró úr, — tágult nagyra a cigány szeme a fájdalomtól, —• én abba beleőrülök!... A csizmáid viselésébe ?... Hiszen nemrég még táncoltál benne! A cigány nem bírta tovább. Táncolt benne az ördögök öreganyja!... Hogy veszett volna meg, aki ilyen szűkre szabta!... S húzta volna le a csizmákat. Hol az egyikhez kapott, hol a másikhoz, de meg se tudta őket mozgatni, annyira beledagadt a lába. Erre ész nélkül kiabálni kezdett: — Loptam, loptam... csak segítsenek. Zárjanak be, csukjanak lel... Mindjárt! S addig nem lehetett vele bírni, amíg nagynehezen le nem feszegették, húztákvonták a lábáról a csizmákat. . . — Tudom én, hogy mi következik ... mondta megkönnyebbedve... Fölkapta a rongyos bakancsait s megindult egyenesen a fogda felé... egységek hatásköri területén levő önkormányzati testületek tárgyalási nyelvével. A különféle közbiztonsági szervek egységeinek tagjai a szolgálati nyelvet szóban és írásban tökéletesen kötelesek bírni. 2. A köztársaság minden bírósága, hatósága és minden közege az 1. pont alatt feltüntetett nemzetekhez tartozóktól, tekintet nélkül azok lakóhelyére, az illetők nyelvén írt minden beadványt elfogadni, azt a beadvány nyelvén tárgyalni és az elintézési is ugyanazon nyelven kiadni kötelesek. Szakszerű részletezéssel precizírozta az emlékirat a nyelvhasználat egyes föltételeit a bírósági eljárásban, a nyilvánkönyvek vezetésénél, az anyakönyveknél, a pénzügyigazgatás ügykezelésében, a különféle vizsgáknál, a közjegyzők, a tolmácsok működésénél, az ügyvédeknél, továbbá az önkormányzati hatóságok és köztestületek életében, az iskolaügy terén. Külön panaszokban tárgyalja azokat a szankciókat, amelyekkel a nyelvjogi rendelkezéseket megsértő és átlépő közhivatalnokokat sújtanák. az utasok, mint a heringek a hordóban. Igazán nem szeretném, ha valaki nagytúlzásnak venné ezt az állítást, mert hiszen a motoros vonatokon — aki gyakrabban utazik, fői tudja, — valóban állandóan nagy a tolongás és szorongás, főként pedig a vasárnapi vikendutazások idején. Ez is egy forró vasárnapi napon történt. Télen talán elviselhetőbb a vasúti szoroskodás, az emberi testeknek egymáshoz préselése, de forró nyári napon igazán tűrhetetlen állapot. Egy idős, mintegy nyolcvan év körüli házaspár is ott szorongott a harmadik osztályú vasúti kocsiban állongók között, majd amidőn már nem bírták ki a nyomást és préselést, behúzódtak a gyéren megszállt második osztályú kocsiba. De óh fátum, jött a kalauz és a jegyvizsgálásnál kitűnt, hogy az öregeknek csak harmadik osztályra szóló jegyeik vannlak, mire áttoloncolta őket »illetőségi« helyükre. A kalauznak ez az eljárása az utasok körében nagy felháborodást keltett, mert hiszen régente az volt a szokás, hogyha nem tudtak helyet adni a III. osztályra utasoknak az illetékes kocsikban, akkor megnyitották számukra a II. osztályt. Erre a szokásra hivatkoztak a III. osztály utasai is, mire a kalauz jóindulatúan kijelentette, hogy ő megtenné ezt, de odabenn van az ellenőr úr, őmiatta nem teheti. Erre a lévai társaság négy tagja, hogy az államvasutat figyelmeztesse erre a régi gyakorlatra és szokásra s tekintettel arra, hogy ülőhelyeket sokadmagukkal kapni nem tudtak, bevonultak a II. osztályba. Egy polgáriruhás férfi, akin semmiféle szolgálati jelvénynem voft, eléggé érdes hangon szólította fel a lévaiakat a kocsiárkülönbözet megfizetésére, amit a társaság megtagadott, mert hiszen éppen azt akarta elérni, hogy az esetről a vasúti igazgatóság vagy a minisztérium tudomást szerezzen, hogy mint utaztatják errefelé az embereket. Ugyanis azt igazán nem kívánhatja a vasútigazgatóság, hogy az egyik utas, aki éppen annyi menetdíjat fizet, mint a másik: üljön a kocsiban, ugyanakkor a másik utas Lévától Komáromig álljon. Ám az érdeshangú állítólagos revizor úrnak ezt hiába magyarázták, ő ahhoz kötötte magát, hogy a díjkülönbözetet meg kell fizetni. A négy utas kijelentette, hogyha a2 állítólagos revizor úr a III. osztályban ülőhelyet biztosít számukra, nyomban elhagyják a II. osztályt. Mivel helyet nem tudott adni a vasúd személyzet, azért a lévaiak Érsekújvárig a II. osztályban utaztak. Érsekújvárod pedig az állomásfőnökségen panaszt emeltek a vasút eljárása és az érdeshangú állítólagos revizornak a lata. iHiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiBiiiMiittiuiiiiuiiiiiiuiiuiiiiiiHiimiuiimiiiHiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiimiuiiiiiiiiiiniuiiiiuiuiimiiuiui Amíg az ember Léváról Komáromba eljut JÖJJÖN VELÜNK A FEKETE TENGERHEZ vagy A KÉK ADRIÁRA Fürdcutazísaink minden vasárnap hajóval le, vonattal vissza, össztartam 13 nap: CARMEN.SYLVA Ke 780.161, további hét „ 280 VARNA . 985-től, további hét „ 385 ÓEDOK RDR1AEXPRESZ minden csütörtökön és szombaton menetdíj oda-vissza: Abbázia Ke 304*« Susak „ 254— Split „ 304-Hotelátalínyok í 80 olasz és jugoszláv hotelben Kéjben nálunk fizethető. Olcsó átalfenyutaink a kék Adriára 9 napra mindent beleértve, úttal és ellátással, augusztus 20-tól minden szombaton Abbázia Kő 615'» Crikvenica Ke 555— Laurana „ 6t5— Rab-Arbe , 640— Az oltarfózkodás meghosszabbítható. Nagyon jó szállodák, elsőrangú ellátással, szép strand. Óedok ttiaaósi csekkek Jugoszláviába, Olaszországba, Magyar» országba, Romániába, Bulgáriába stb. CEDOK utazási irodák r. t. Bratislava, Piestany, Kosice. = flÍRPÖSZElOM m M ABBAZEÁP AW íj HS HOTEL QUISISANA és EDEN legszebb == = központi fekvés, minden komfort, finom —a = konyha. — Május—Június elöszezonárak. = = Kérjen prospektust és pausilarangement -—■ == ÓEDOK Ül == utazási irodában Bratislava és Piestany. vasúti szolgálatban meg nem engedhető fellépése miatt és külön panaszos beadványt intéztek a vasutigazgatósághoz is később. Bizonyára látott már az olvasó olyan üzleti zacskót, amelyre a kereskedő azon felírást nyomatta: »Ha meg van elégedve, mondja meg másoknak, ha nincs megelégedve, szóljon nekem.« A' lévai utasok ezt a jól bevált kereskedői gondolatot akarták követni, de a vasütigazgatóság esze más csavarokra jár. A vasút nem kereskedelmi vállalatnak, hanem hatóságnak képzeli magát, akinek az utas megelégedése hekuba. Ugyanis a panaszos beadványra mindeddig nem érkezett válasz, de megérkezett ehelyett a vasutigazgatóság büntető parancsa. Büntető parancs azért a jóindulatért, amellyel egyes gondolkodó utasok fel akarták hívni 3 vasutigazgatóság figyelmét arra, hogy még sem való az, hogy a drága vasúti jegy ellenében, a közönséget birkák módjára utaztassák. Jókai Mór hála mögött Vasárnap búcsúztam a falumtól. 1A fiúk meg a leányok annyi virágot öszszehordtak, hogy alig bírtam hazavinni. Ázt mondták, azokért a virágokért adják, amiket én is segítettem nekik neve Igét ni a magyar kultúra virágoskertjében ... Szóval: pityeregnem is kellett, akármennyire is szégyellem bevallani. De akkor mosolyogtam a könnyeimen keresztül, mikor az öreg Jakab Zsuzsi néni is odacsoszogott hozzám a nyolcvanhárom esztendejével s azt mondta nekem, hogy azt mondja: — Aztán hová megy az ifiúr, ha meg nem sértem? — Komáromba, néni. — Csak azér -— folytatta —, mer ha leszedjük a rizlinget, hát küldök majd egy üveg mustot, lelkem. Megszorította a kezem s hozzátette: 1 — És merre él majd az ifiúr? — A Kultúrpalotában mindig megtalálhat. Ott a Jókai Mór háta mögött ... A szoborra gondoltam persze és Zsuzsi néni is megértőén mosolygott: — Meglátja az ifiúr, olyan mustot még nem ivott. Ha akarja, azt az urat is megkínálhatja, azt a Jókai Mórt. Nem vall vele szégyent! * A szoborra ma egy galamb szállott. Onnan jött a Szent András tornyáról s megállt Jókai vállán. Azt is megfigyeltem, hogy a füle felé fordult, mikor felbúgott. Hosszú, halk búgás volt, nem turbékolás. Mit mondhatott az a galamb Jókainak ? Eszembe jutott, hogy nemrég, mi-
