Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-06-25 / 26. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Öi¥fenKiáen<etiift évfolyam 26. szám Szombat, 1938. jűnius^25. Előfizetés: egész évre 50 Ki, félévre 25 Ki, negyedévre 12.50 Ki Külföldre egy évre 75 Ki Egyesszám ára 1 Kő A nyelvtörvény reformja Komárom, —június 24. A megígért nemzetiségi reformok ügye lassan halad előre. A nemzetiségi statútum tervezete a miniszterek különféle bizottságai elé kerül s a koalíciós lapok híradásai szerint állandó tárgyalások folynak a kaliciós pártokban is a kérdésről, amely nagyhorderejű úgy az állam, mint a nemzetiségek szempontjából. A kormány elsősorban a nyelvlörvényt akarja módosítani és az erről szóló hivatalos és félhivatalos jelentések azt mondják, hogy ez a kérdés az előkészítés komoly stádiumába került s azzal már a kormány politikai bizottsága is behatóan foglalkozott. A nyelvtörvény újjászabályozására vonatkozó törvénytervezetet az érdekelt tárcák képviselői több ízben tartott tárcaközi értekezleten a politikai miniszterek által elfogadott alapelvek szerint dolgozták ki és © javaslaton a politikai miniszterek bizottsága néhány módosítást eszközölt. A hivatalos jelentés szerint a nyelvtörvény alkot mánytörvény jellegű, tehát az előkészített novella külön törvényalkotási aktusnak lesz a tárgya, épen ezért ezt a javaslatot külön fogják választani a nemzetiségi statútumtól. A nyelvtörvény módosítása elkerülhetetlenül szükséges s ez a szükségszerűség kényszeríti az illetékes köröket arra, hogy a nyelvjogot a nyelvgyakorlat fejlődéséhez olymódon alkalmazzák, hogy teljes mértékben tartalmazza a gyakorlati életben a nyelvi egyenjogúság általánosan elismert elvét. Állítólag ez a kormánynak a felfogása a nyelvtörvény halaszthatatlan megváltoztatása tárgyában. Hogy a kormány e hivatalos jelentéséből még mindig hiányzik a kérdéses módosításnak részletes megviágítása, olyan hiba, amelyet már régen ki kellett volna küszöbölni, annyival is inkább, mert könnyen azt a gyanút kelti, hogy dacára a több hónap óta folytatott tárgyalásoknak, a nyelvi kérdéssel kapcsolatos módosítások még mindig nem érkeztek el arra a pontra, amelyen mint egy teljesen kész javaslattal lehetne számolni. Azt keli mondani, hogy az új törvényjavaslatot Hodzsa dr. miniszterelnökön s a kormány érdekelt tagjain kívül senki sem ismeri, inert eddig arról semmiféle pozitívum nem szivárgott ki. Pedig nem elég, hogy ebben a fontos kérdésben csak az elvi megállapodással legyünk tisztában, hanem végre valahára ismeretes legyen mindama rendelkezés is, amely az új nyelvtörvényben foglaltatik, s melyek a nemzetiségek szempontjából életbevágó fontossággal bírnak. Egészen természetes, hogy a köztársaságban élő különböző nemzetiségeknek meg van a magok helyes felfogása ebben az ügyben. A szudétanémet és a magyar ellenzék elejétől fogva azt követelte, hogy a nyelvtörvény módosítását külön alkotmánytörvény alakjában kell végrehajtani s bizonyos, hogy a többi nemzetiségek is ezt az álláspontot vallják. Az az aktivista álláspont, hogy a nyelvtörvénynek Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szlovákia hivatalos nyelve a szlovák lesz A koalíciós sajtóban a nyelvtörvény módosítására vonatkozólag több terv látott napvilágot a többség szándékáról. A kormányhoz közelálló szlovák lapok egyet-mást elárultak arról, hogy az új nyelvtörvény milyen jogokat kíván biztosítani a szlovák nyelvnek. A hírekből arra lehet következtetni, hogy e tekintetben a szlovák néppárt egyes alapvető nyelvi követelései nyernének kielégítést. A szlovák néppárt többször tett aján'atot azirányban, hogy Sz'ovákiában kizárólag a szlovák nyelvet tegyék hivatalos nyelvvé és a cseh hivatalnokok is szlovák nyelven legyenek kötelesek híva aloskodni. « A tervezett reform teljesen magáévá tenné ezt a követelést és állítólag ki fogja mondani, hogy Szlovákiában »kizárólag« a szlovák nyelv lesz a hivatalos államnyelv, továbbá, hogy a szlovákiai csehszlovák tannyelvű iskolákban a tanítás kizárólag szlovákul kell, hogy folyjon. Mindössze átmenetileg engedték meg kivéte’esen, hogy a pozsonyi egyetem és a kassai műegyetem cseh tanárai, amíg ezeket a szakembereket a két főisko'a nem nélkülözheti, cseh nyelven tarthassák eladásaikat. A két főiskola belső igazgatóságának nyelve azonban mindenképen a szlovák nyelv lesz. Megkezdték a tárgyalást a szudétanémet megbízottakkal A kormány politikai bizottsága csütörtökön tárgyalást folytatott a szudéuméiiiel párt ötös bizottságával. Az eszmecserén a kormány tagjai közül Hodzsa Milán dr. miniszterelnök Cserny, Bechyné, Franke, Srámek, Mlcsoch és Jezsek miniszterek vettek részt, a szudétanémet pártot pedig Kundt, Peters, Rosche képviselők, Sebekovszky és Schicketanz képviselték. A tárgyalásról kiadott hivatalos jelentés szerint a megbeszélés a miniszterelnökségi palotában folyt le s a szudétanémet párt képviselői tájékoztatták a minisztereket a nemzetiségi viszonyok szabályozásának megoldására vonatkozó véleményükről és rész’etesen megindokolták azokat a törekvéseket, melyeket a szudétanémet párt a kormány elé terjesztett. A meg- i beszélések délelőtt féltíz órakor kezdődtek, délben félbeszakították azokat, majd délután öt órakor újra folytatták. A jelenvolt miniszterek valamennyi kormánypártot képviselték a megbeszélésen és azok mindegyike kihallgatáson volt két héttel ezelőtt a köztársasági elnöknél. A német megbízottak is megtették a német követeléseket, amelyek a szudétanémet párt ismert nemzetiségi programmjának részleteit tartalmazták. A kormánykörökben a tárgyalások során állítólag bizakodó volt a hangulat. A megbeszélést folytatják. Felelevenítik a régi tartományi rendszert? A cseh néppárt hivata'os lapja egyik számában célzást tett arra, hogy a közigazgatási autonómiát a régi osztrák tartományi rendszer önkormányzati hatáskörérek visszaállítása formájában gondo ják megvalósítani. A tartománygyülés jogszabályalkotó hatalma is a régi osztrák tartománygyülísek hatáskörének fe'elne meg. Ezt a régi tartományi rendszert az agrárpárt és a többi kormánypárt is felszínre hozza és a Národní Listy jelentése szerint Brünnben a morvaországi tartománygyülésben képviselt kormánypártok elnökei értekezletet i tartottak és a tervezett közigazgatási reformok tervét beszélték meg. Az értekezlet határozati javaslatot fogadott el, amelyben a tartománygyülés hatáskörének kiszélesítését követelik. A határozati javaslat többek között azt követeli, hogy az országos képviselőtestülletet a kiszélesített hatáskör birtokában »zemsky snem«-nek, tartománygyülésnek nevezzék s joga legyen kiegészítő törvényeket alkotni a nemzetgyűlés által hozott törvényhez. Azt is kívánják, hogy a tartományi közigazgatás élére a kinevezett országos (illetve tartományi) elnök mellett egy olyan tartományi alelnök álljon, akit a tartománygyülés maga választ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A centralista pártok a tervet előnyösnek tartanák, mert a szlovákiai tartománygyüléssel teljesen egyenlő hatáskört biztosítana a cseh- és a morva tartománygyülésnek is. A nemze; iségi a’ap'. örvényekrek az autonómiára vonatkozó részében a kérdést ilyen módon kívánják a cseh pártok megoldásra juttatni. A Széna-teret Domány Jánosról nevezik el Egy régi közgyűlési határozat végrehajtása Még sokan élnek abból a generációból, amely tanúja volt Komárom, város röneszánszának, annak a korszaknak, amikor ez az ősi város olyan fontos és nagyszabású közintézményeket létesített, amelyek az egyszerű vidéki várost pár év leforgása alatt a modern, haladó városok sorába emelte s messze vidék központjává tette. A1 század e'ején építette ki Komárom a gázgyárat, a vízmüvet, a csatornahálózatot, épitette föl a városi közkórházat s emelt megfelelő épületeket a főgimnázium és polgári fiúiskola számára. Sok szomszédos város ma is irigykedve tekint városunk felé, amely abban az időben nagy koncepviójú, fáradhatatlan polgármesterének lekes munkásságából és a polgárság áldozatkészségéből nagy jövőre hivatott, forgalmas emporiummá emelkedett a Duna mindkét partján. Domány Jánosnak hívták ebben az időben Komárom polgáiímfesterét, akinek nevét és érdemeit hirdetik azok a közintézmények, amelyek e város lakosságának ma is hasznára szolgálnak. A minden időkre fentmaradó érdemek elismeréséül Komárom város törvényhatósági bizottsága 1921. május 21.-én tartott ülésében, Szíjj Ferenc dr. akkori polgásmester indítványára egyhangúan elhatározta, hogy a Széna-teret a feledhetetlen emlékű érdemes polgármester, Domány János nevéről nevezi el, hogy ekképpen megörökítse nevét az utókor előtt, melynek tiszteletét alkotásaival kiérdemelte. Ezt a határozatot eddig a város nem hajtotta végre, most azonban Nagy Jenő kormánybiztos elrendelte a határozat végrehajtását és utasította a város műszaki osztályát, hogy a határozatnak jogerőre emelkedése után a Domány János-térre vonatkozó jelző táblák elkészítése iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Minthogy a kormánybiztosnak e szép gesztusra valló határozata is jogerőre emelkedett, misem akadályozza a régi törvényhatósági bizottság nemes elhatározásának végrehajtását. <WWV*. tökéletes végrehajtásához elegendő volna egy-kél kormányrendelet, amelyet azután adminisztrációs úton végrehajtanának, a nemzetiségek szempontjából elfogadhatatlan. Ezt most már a kormány is belátta, amint a hivatalos jelentésből kitűnik. tehát a magyar ellenzék álláspontja igazolva lett. De ez az igazságos és jogos álláspont akkor nyerne végleges elismerést, ha az új törvény a legszélesebb jogkiterjesztést biztosítaná a nemzetiségek számára. Ez azért is fontos, mert a törvényt csak akkor szavazhatják meg a nemzetiségek, ha nyelvjogaik félreérthetetlenül és teljes egészében biztosíttatnak s a gyakorlati éleiben megvalósíttatnak. Hogy ez a teljes jogkiterjesztés feltalálható-e az új törvényben, senki sem tudja s ezért a bizonytalanság érzésével tekintünk a nyelviörvény újjáalkotása elé, amelyről érdemben addig nem is lehet szólni, míg a javaslat nyilvánosságra nem kerül. Az alkotmánytörvény meghozatalához a képviselők háromötödének állásfoglalása szükséges. Ez azonban csak akkor következhet be, ha a nemzetiségek is együtt vannak a koalíciós pártokkal. De ez egyedül akkor biztosítható, iia a kormány a nemzetiségek követeléseit teljes egészükben törvénybe foglalja. A még folytatandó tárgyalások alatl ennek a kérdésnek- el kell dőlnie, aminthogy el kell dőlnie annak is, hogy a jövőben milyen mértékben fog érvényesülni a gyakorlati életben a nemzetiségek nyelvhasználati joga. Az eddigi gyakorlatban a magyarság nyelvi jogai elhomályosodtak, lassan minden hivatalos helyen megrövidültek, ennek a sok sérelemnek rnaradéknélküli orvoslása lesz szükséges ahhoz, hogy a körlársaságban élő magyarság és a többi nemzetiség egyenjogúságát az illetékes körök elismerjék és respektálják.
