Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-01-01 / 1. szám

1938. január 1. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. gélyezett intézmény csak helyi mű­ködést fejt ki ugyan, de végeredmény­ben általános járási érdekek szolgá­latában áll. Nincs tehát szavam az el­len, ha egyes községek kapnak segélyt útépítésre, vagy ha az általános kul­túra szolgálatában álló olyan iskolá­kat részesít anyagi támogatásban a járás, amelyeknek fenntartója sze­gény és iskola fenntartási kötelezett­gének nem tud kellőképpen eleget lenni. De tiltakozik igazságérzetem az ellen, hogy a segélyek úgyszólván öt­letszerűen, vagy protekciókra szabot­tan szavaztassanak meg oly intézmé­nyek, egyesületek, testületek részére, amelyeknek a járással egyáltalán sem­mi, vagy csak nagyon laza kapcsola­tuk van. így semmikép sem tudok egyetérteni a járási választmánnyal, amikor olvasom, hogy az én keserves pótadófilléreimből kósza festőket ho­norálnak olyan képek vásárlásával, amelyekre a járásnak semmi szüksé­ge nincs. Vagy nem tudom megérteni, miért kell nekem pótadómmal álla­mi iskolákat segélyeznem, nekem és a velem egy községben lakóknak, ahol a községi pótadó is már elérte a maximumot? Az állam nincs erre te­kintettel, behajtja rajtam könyörtele­nül az állami adókat végrehajtói ál­tal. És én ezt az államot még ezen felül is tehermentesítem az által, hogy járási pótadómmal segélyezem azt az iskolát, melyei ő köteles fenntartani? Vagy ott van az a sok egyesület, csupa gittegylet, nagy részükre sem­mi szükség, mert semmi pozitív te­vékenységet nem fejtenek ki és csak azért alakultak, hogy passzív költ­ségvetéseik bemutatásával segélyt sze­rezzenek az élelmes vezetők az egy­let álarcába rejtett céljaiknak. Mi kö­ze ezekhez a járás öncélúságának? Hogy jön az a szegény csallóközi adófizető ahhoz, hogy a kultúra bá­ránybőrébe bujtatott olyan politikai törekvéseket támogasson, ametyek az ő meggyőződésével homlokegyenest ellenkeznek? Szövetkezetek javára is bőkczüsködött a járás. Hát kérem szépen, én úgy tudom, hogy a szö­vetkezel éppen olyan kereskedelmi társaság, mint a betéti, vagy rész­vénytársaság, vagyis egyáltalán nem altruista alakulat. Csupán a saját tag­jainak anyagi érdekeit szolgálja. Hát mi címen kívánják a járás vezető urai, hogy pld. a gúlái adófizető tá­három krumplinagyságú sünmalac bújt elő. A mama megrázta magát, a körték a földre potyogtak és a gye­rekek vacsorázni kezdtek. Minden este ezt csinálta. Az én sündisznóm a fürdőkádban nemsokára kidugta ráncos, öreg kis pofáját a tüskegomolyag alól. Las­sanként a lábacskák is megjelentek. Mire teljes egészben előkerült kedé­lyes kis malacfeje, akkor már semmi ránc nem volt rajta. Mintha szürke selyemből lett volna ez a barátságos fiatal arc, amelyben mégis volt va­lami rejtelmesen vadállati. Gyönyö­rű kis éjfekete szeme vidáman ra­gyogott. Nedvességtől fénylő, szurok­­színű orrcimpái érzékenyen mozog­tak, de nem az étel érdekelte, ha­nem a menekülés lehetősége. Másnap fából egy nagy csinos sün­palotát csináltam. A láda teteje drót­hálóval volt beszegezve, odabent gyep­téglák, ivócsésze és olyan büfé, ami­lyenről egy ilyen sün életében sem álmodhatott. A sün azonban nem nyúlt az ételekhez. Teljesen össze­gömbölyítette magát, ami nála nyil­vánvalóan a legmélyebb gondolkodás jele. A gyerek megnézte az állatot és azt kérdezte tőlem: — És most nekem adod ezl a sün­dinnyét? — Igen, de csak nézni szabad. A fiam akkor hároméves volt és azon a nyáron ismerkedett meg a dinnye fogalmával. Ez is kerek, az is kerek, — így lett a sün disznóból sündinnye. Feltettük egy asztalra, hogy jobban szemügyre vehessük. A sündinnye nemsokára sétálni kezdett az aszta­lon és ekkor borzasztó dolog történt. A vér is meghűlt bennem. Az asztal szélin megcsúszott és majdnem le­zuhant a földre. Szerencsére utána­mogassa egy más községbeli szövet­kezet üzletrészes tagjait? És ha az a szövetkezet haszonnal zárja évi mérlegét, vájjon juttat-e ebből a ha­szonból annak a gúlái adóizzadó pol­gárnak? Hol itt a ráció, az etika, az erkölcsi alap? Ha ez így folyalódik, legközelebb már a csődbe került be­téti és részvénytársaságok is járási segélyt kérnek: Jogcímük ugyanúgy meg van hozzá, mint a szövetkeze­teknek. Folytathatnám még, de nem aka­rom, hogy félreértsenek. Nem irigy­ség, nemzetiségi vagy politikai fél­tékenység beszél belőlem, hanem a józan, sallang nélküli igazság utáni vágyakozás és az az elkeseredés, amely az adókkal eddig is túlterheli nép lelkét immár a végsőkig feszíti. A jövő évre új adókat sóztak me­gint a nyakunkba, az új fogyasztási adók pedig természetszerűen árdrá­gulással kecsegtetnek. Ilyen légkör­ben ajánlatos volna a járási bizottság tagjainak, ha választóik terhét leg­alább a járási pótadók keretében csökkentenék és amit a felemelt ál­lami adók egyik oldalról görnyedő vállainkra raknak, azt levennék a má­sik váltunkról, míg össze nem ros­­kadunk. Az új adók elviseléséhez a pénzügyminiszter takarékosságot ajánlott. Mi a jó tanácsot kénysze­rűségből meg is fogadjuk s már a nélkülözésig takarékoskodunk. De mire megyünk vele, ha viszont a mi pótadófilléreinkkel éppen azok nem takarékoskodnak, akikel azért küld­tünk a fórumra, hogy érdekeinket képviseljék és védelmezzék? Kérem az igen t. Szerkesztőséget, ha érdemesnek tartja, szíveskedjék soraimnak b. lapjukban helyet szo­rítani, amiért előre is köszöne­tét mondok. Tisztelettel: (aláírás) csallóközi adófizető. Beterjesztették a magyar képviselőházban a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot. Darányi miniszterelnök kijelentette, hogy minden módosító indítványt alapos megfontolás tárgyává tesz. — december 31. Csütörtökön, december 30-án kor­szakos jelentőségű ülése volt a ma­gyar parlamentnek. Ezen az ülésén nyujlolla be Széli József belügymi­niszter a titkos választói jogról szóló törvényjavaslatot. Az ülés iránt rend­kívüli érdeklődés nyilvánult meg, a miniszterek, a képviselők nagy szám­ban voltak jelen a nagy fontosságú ülésen, hogy tanúi legyenek a ma­gyar állam életéhen kimagasló ese­ménynek. Darányi Kálmán miniszterelnököt, mikor belépett az ülésterembe, a zsú­folt padsorokban teljes számban je­­lenvolL kormánypárti képviselők me­leg ünneplésben részesítették. Szlra­­nyavszky Sándor elnök déli tizenkét órakor nyitotta meg az ülést s mi­kaptam, igaz ugyan, hogy megvérez­­tem a kezemet a tüskéiben, de si­került megmentenem az életet. Gyorsan vissza a ládába, nehogy valami baja történjék. Két napig nem történt semmi. A második emeleten laktunk, a láda kint állt a szűk erkélyen. Harmadnap reggel friss tejet vit­tem neki. A láda üres volt. Vérnyom, húscafat, semmi. A drótháló sincs felfeszítve, macska vagy görény itt a második emeleti erkélyen külön­ben sem járhatott. Hosszasan vizsgálni kezdtem a lá­dát. Végre megállapítottam, hogy a drótháló az egyik oldalon mégis en­ged, sőt olt egy szeg is kipattant. Roppant erőfeszítésre volt szüksége a kis állatnak, hogy annyi tüskével a hátán a feszes drótháló rugalmas nyomása alól kibújjon. Na jó, kimászott. De aztán hová ment? Falra még a sündinnye se tud mászni, itt pedig köröskörül csak fal van. Az erkélyre nyíló ajtó kulccsal zárva, az erkélyen túl pedig a fene­után néhány bejelentést tett a kép­viselőházi elnök, Széli József belügy­miniszter fölállott helyéről és be­nyújtotta a Háznak a titkos választói jogról szóló törvényjavaslatot, me­lyet a nemzeti egység pártja tüntető lelkesedéssel fogadott, a taps és él­jenzés elnyomta a belügyminiszter szavait. Majd indítványozta, hogy a javaslatot adja ki a képviselőház a közjogi bizottságnak, amit a többség elfogadott. A titkos választói jogról szóló ja­vaslattal az ellenzék nincs megelé­gedve és azt abban a formájában, melyben benyújtották, nem tartja el­fogadhatónak. Az ellenzéknek e vé­leményéről értesült Darányi minisz­terelnök is, aki arra a kérdésre, hogy mit szól az ellenzéki pártok állás­­foglalásához, a következőket jelentet­te ki: , — Az a benyomásom, hogy a vá­lasztójogi javaslat egyes rendelkezé­seit félreértették. Ami a választók magyarországi számarányát HM* ■> magyar törvényjavaslat a francia és a svájci választójogi törvények idevonatkozó rendelkezései közölt foglal helye!. Kijelenthetem egyéb­ként, hogy minden egyes módosí­tó indítványt alapos megfontolás tárgyává fogunk tenni. Ä prágai seriét konsiernálles CSogc kinevezése. Az a váratlan fordulat, amely a ro­mán politikában (Joga Oktáviánnak miniszterelnökké történt kinevezésé­vel keletkezett, a koalíciós sajtóban meglehetős megrökönyödést váltott ki. Erre a koalíciós sajtó sem volt elkészülve. A Lidové Noviny szerint felmerül a gondolat, hogy Goga ve­zetése mellett radikális változás tör­$&k SZ0Wi€sét ÉVRE $dlhiú£P-fásba. ténik Románia bel- és külpolitikájá­ban. Egyelőre kiismerhetetlenek Go­ga céljai. Pártja a választásokon alig tíz százalékát kapta a leadott szava­zatoknak s így méltán keltett meg­lepetést, hogy éppen egy gyönge párt vezérére bízták a kormányalakítási Goga megbízatása komoly nyugta­lanságot keltett Románia vaiaineny­­nyi demokratikus barátjánál. Az ú kabinet jele a súlyos politikai krízis nek, amelyen Románia a választások ulán átesik. - A szociáldemokrata Privo Lidii c. lap pesszimizmussal tekint Goga kormányára. A radikális jobboldali kormány nem adhatja meg a belső békét Romániának. — A Pra­ger Presse szerint a nemzeti keresz­tény párt antiszemita és külpolitikai programját Goga aligha fogja reali­zálni A Národní Lislynek az a véleménye, hogy Goga megbízásával nem tisztult a román belpolitikai helyzet. — A Cseské Slovo szerint az új kormány csak ideiglenes lehel, a nemzeti parasztpártból a kormány­ba lépett miniszterek eddig politikai­lag nem sokat jelentettek. Hz erdélyi mogy cn sag súlyos helyzete A Goga-féle fajvédő román kor­mány nyilvánosságra került tervei és1 a már kiadott rendeletek a legsúlyo­sabb aggodalmakkal töltik el az erdé­lyi magyarságot. Kétségtelen, hogy a magyarság tömegei az új pánro­­mán irányzat alatt igen nehéz hely­zetbe kerültek. Az a terv, hogy o.z állampolgárságokat Jő évrp vissza­­ménőlag .■ vízió uiá veszik, a gya­korlatban azt jelenti, hogy magya­rok tízezrei válhatnak máról-hol­napra hontalanokká. Amidőn szélsőséges fajvédő alapon bí­rálják el az állampolgársági kérdést, ez oda vezet, hogy esetleg a lő év óta kiadott állampolgárságok tízezreit fogják a Goga által újonnan kinevezett, fajvédő alapon megszer­vezett közigazgatási hatóságok meg­semmisíteni. A revízió már január első napjaiban megkezdődik. Egy másik intézkedés, melyet a leg­közelebbi napokban léptetnek életbe, kifejezetten a zsidók ellen irányul. Ki­mondja az intézkedés, hogy ia zsidók a jövőben semmiféle állami monopolcikket nem árusíthatnak. Az összes szeszkimérési és trafikenge­délyeket visszavonják és zsidóknak többé nem adnak ilyen engedélyt. ketlen mélység. A rejtély egész nap izgatott. Alud­ni sem tudtam, késő éjjel felgyúj­tottam a villanyt és elővettem Brehm egyik kötetét. Az európai sün. Erinaoeus euro­­paesus. És itt a következő sorokat olvastam: »Hegyes vidéken, a Kaukázus szik­lái közöli is előfordul. Különös sa­játsága, hogy igen nagy magasság­ból tudja ledobni magát, anélkül, hogy bármi baja történne...« A mi sündinnyénk tehát, miután kimászott a ládából, a második eme­letről egyszerűen lehajította magát az udvarra és nyugodtan távozott. Egy hétig meg volt dagadva a ke­zem, mert attól féltem, hogy leesik az asztalról. Van szerencsém értesíteni a n. é. fogyasztóközönséget, hogy január hé 1-SőI reggeli- és ozsonnához állandóan fuss péksütemény valamint elsőrendű házikenyér házhoz szállítását vállalom. Muck Dezső sütőmester, Eötvös u. 61.

Next

/
Thumbnails
Contents