Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-06-04 / 23. szám
1938- június 4. 3. oldal. KOMAROMI LAPOK Moffuar ember az Eéoesüll Póri 5-ös számú "«fisTM ferdített beállításban közölte a népszó - vétséggel és a nyugati hatalmakkal a kisebbségek sérelmeiről és elégedetlenségéről elterjedt híreket, ami mellett bizonyít az a tény, hogy a kormány sürgős törvényjavaslat formájában u. n. nemtetiiégi statútumot dolgozott ki, amellyel a nemzetiségek ügyét új alap'elvekre fektetve, demokratikus szellemben véglegesen kívánja rendezni; erre nem igen lenne szükség, ha a nemzetiségek mindazon jogokban részesültek volna, amelyeket részükre a bekeszerződésekben biztosítottak. Tagadhatatlan, hogy az impulzust a gyors elhatározásra az Ausztria bekebelezésével megnagyobbodott Német Birodalomnak a szudéta-német népcsoport érdekében elfoglalt álláspontja és erélyes közbelépése adta meg. A nyugati hatalmaknak, amelyek tétlenül tűrték Ausztria megszállását és bekebelezését, habár ismételten és nyomatékosan biztosították önállóságát és függetlenségét, csak most nyílt ki a szemük és a német fenyegetés veszélyét felismerve, fokozott érdeklődéssel fordultak a csehszlovák nemzetiségi probléma felé. Szinte elképzelhetetlen, hogy valaki Ausztria megszállása előtt mert volna nyilvános gyűlésen és sajtó útján oly követelésekkel fellépni, amilyeneket Henlein Karlsbadban a szudéta németség nevében és részére támasztott a csehszlovák kormánnyal szemben. A rohanó események feltartóztathatatlanul siettetik a nemzetiségi kérdésnek igazságos megoldását, amely körül úgy politikai, mint gazdasági vonatkozásban sok, de nem leküzdhetetlen nehézség mutatkozik. Ha az Ígért nemzetiségi törvény végrehajtásával a nemzetiségi aspirációikat úgy teljesítik, hogy a nemzetiségek számarányuknak megfelelő részesedést nyernek úgy a közigazgatásban, mint az igazságszolgáltatásban, más szóval a túlnyomóan németek által lakott területeken kizárólag német nemzetiségű tisztviselők, a magyarok, lengyelek stb. lakta területeken pedig csakis ezen nemzetiséghez tartozó tisztviselők legyenek alkalmazva, akkor nemcsak a nemzetiségeknek egyik legfőbb gazdasági jellegű sérelme találna orvoslást, hanem nagyjában megvalósulna az önrendelkezési jogon alapuló helyi önkormányzat is. Dr. Gerényi J. PRÄGE ü VERLAG LEGÚJABB KIADVÁNYAI I./II. ballónselyem kötésben Szergej Tretjakov: Den Si-Hua 56.— KC Joseph Wittlin: A föld sava . . 28.— „ John Gunther: Európa igazi képe I./II.......................................56.— „ Ivan Albracht Átokvölgye . . 28.— „ Karel Tschuppik: Egy jó családból való fiú .......................28.— „ Bodnár István: Az én falum árnyékában ............................28.— „ Roack Bradford: A fekete úristen és az izraelita urak 28.— Hermann Kesten: Ferdinánd és Izabella I./II. ..................56.— „ Michail Solochov: Uj barázdát szánt az eke I./II. . . . 56.— „ Ilja Ehrenberg: A spanyol hadszíntérről jelenti kve. . . . 14.— „ Barta L.: Okatota császára . . 14.— „ Sión Feuchtwanger: Vallomás Moszkváról ...........................14.— „ Egon Erwin Kisch: A hét gettó 14.— „ Miló Urbán: Az élő ostor I./II. 28.— „ Kaphatók és megrendelhetők az UNIÓ könyvkereskedésben Komárom, Masaryk ucca 29. — A városi magyar közkönyvtár ezúton is figyelmezteti olvasóit, hogy okvetlen tartsák be a könyvtár azon szabályzatát, hogy a könyveket vinni és hozni csak papírba csomagolva lehet. A legújabb könyvbeszerzések olyan értékesek, hogy lelkiismereti kötelessége minden olvasónak azt kímélni és vigyázni rá. Nagyar munkásprobléma — Ä tétovázókhoz és a válaszúton levőkhSz — Komárom őslakossága sorsdöntő órák előtt áll. Sorsdöntő ez a választás magyar és városi szempontból egyaránt. A kisebbségi kérdésként kezelt probléma, amely az itteni magyarság sorsának kérdése, ma olyan stádiumba jutott, hogy ennek a sorsnak az intézése és a jövőben való mikénti fordulása. a községi választások során fog eldőlni. Komáromban ezt a harcot nagyrészben a munkásság dönti e!. Egészen biztos ma már, hogy a munkáskérdés elsősorban népjóléti, szociális kérdés. A munkáskérdés csak egy módon oldható meg: legyen a munkának tisztesség.s megélhetése. További kérdés — és ez a fő, — miképpen nyerhet ez megoldást az itteni magyarság nemzettestén belül ? Még a magyarság legnagyobb ellenségei sem vitathatják el, hogy az államfordulat után ittrekedt magyarság anyagilag lesújtó és kétségbeejtő helyzetben vajnt.i Közhely, hogy az államfordulat az itt élő magyarságot gazdaságilag tönkretette és természetes, hogy ez a leszegényedett magyarság nem gondolhatott önálló vállalkozásokra és így kenyeret sem tudott adni am I foglalkozhatott ezzel a súlyos problé- I mával, hisz a 20 év előtti nagy ájulásj ból csak most tér lassan magához. De az bizonyos, hogy a kérdés eldöntése jás a magyarság életterén belüli megoldása eljön és ez éppen attól válik függővé, hogy ilyen sorsdöntő órákban az érdekelt felek miképpen fogják fel á helyzetet és miképpen alkalmazkodnak ezekhez. Egészen bizonyos ma már azonban az, hogy minden magyar kérdés megoldása, — tehát a műnk ás kérdésé is, — csak a magyarság egységén belül nyerhet megoldást és tud is megoldást ta- I lálni. Egy alapvető kérdés van: magyar-e a komáromi munkásság vagy megtagadja ezt a magyarságát? i Megteheti, hogy megtagadja, megte■ heti, hogy végigvág ezen a megalázott, szenvedő magyarságon, de belül pattanni fog valami és nem fogja hagyni, I nyugta tőle nem lesz. Mert politikai felfogást lehet változtatni, de lelkiismeretet, öntudatot nem. Ez vagy van, vagy nincs. És a mostani választások éppen arra adnak kedvező alkalmat, hogy a komáromi munkásságnak az a része, amely még nem állott a magyarság mellé, szebb és jobb lakása? Kap-e több munkát, jobban fog!alkoztatja-e a kikötő, vagy az állami építkezés? Semmit többet, semmit jobbat nem kapott, de kapta azt, hogy százait jelentették fel az anyáknak és feleségeknek csalás miatt, mert pár korona munkanélküli segéllyel többet vettek fel, miután kitudódott, hogy a férjek," az apák pár koronával többet kerestek vagy pár héttel többet dolgoztak. Mi többet hozott a komáromi munkásságnak az, hogy szocialista vezetés alatt állott a városháza ? Azt, hogy a város kétségbeejtő anyagi helyzete miatt semmi közmunka meg nem indulhatott. Ez a szocialista vezetés csak a vezetőknek hozott, de azoknak jócskán. Hozott házat, állást, igazgatósági tagságot bankban és villanytelepen, de a magyar munkásnak ugyanazt hozta, amit hozott az itteni magyarság többi rétegének: elszegényedést és munkanélküliséget. Ha tehát ez a rezsim semmi javulást nem hozott, joggal kérdezhetjük, miért tagadja meg továbbra is a magyar munkásság egy része azt a magyarságot, amelyből származott, amelybe minden idegszálával, érzésével beletartozik p miért nem jut már végre tudatára annak, hogy a magyar munkást nem a prágai szfakszervezeti központ fogja felemelni, az, amely — ahol csak teheti, — még a munkanélküli segély igényében is megrövidíti, amely oszíályharcos felfogásában is elsősorban cseh és csak azütán elvtárs? A magyar munkás a nemzetközi szocialista-mérlegben mindig csak elhanyagolható mennyiség marad, amely csak a tára szerepét játsza és feladata csak az volt és lesz, hogy7 megbontsa az egységes magyar élet kifejlődéséi. A Cedok június ló.iól hefenkénl különvonalokal indít a Balatonra. Beszállás magyar Komáromban. ? (hét) napi balatoni tartózkodás (beleértve az utazást, lakás', ellátást, fiirdődíjaf, borravalót): dija csak Ke 365.— Közelebbi információt, prospektusokat ad, valamint az összes utakra jelentkező' seket elfogad lapunk kiadóhivatala, Komátno, Masaryk utca 29. Június 46-iói 2-szer helenkiné, esiiiörtök és szombaton FÜRDŐVONHTOK az ADRIÁIM tesxúlUioU árakon SUSAKBA, SPLITBE, ABBÁZIÁBA stb. Előnyös társasufak a Fekete tengerre VARNA, CONSTANCA és CARMEN SYLVÄBAI 4—13. VI. a Footballvilágbajnokságra Le Havreba és Párizsba Ké 1330.—. GÖROGOR» SZAGBA június 4—19-ig Ké 2210*—. Előnyös földközi lengeriuíak és Hofelpausálok 280 olasz w és jugoszláv hotelben. »CaDOK k utazási iroda R. T. BRATISLAVA és PIEÍTANY. FÜRDŐSZEZON ABBÁZIÁBAN HOTEL QUISISANA és EDEN legszebb központi fekvés, minden komfort, finom konyha. Május—Június elöszezonárak. — Kérjen prospektust és pausálarangement ÚEPOK Utazási irodában Bratislava és Pieitany. nak a munkásságnak, amelyet ekkor fedeztek fel az ügyesek és amelyet ekkor húztak be a marxista-szocialista gondolkozásba, a magyarságot okolva azért, hogy a munkás-kérdés rendezése — elvitathatatlanul — sok kívánni valót hagyott maga után. A magyarság csak most kerül abba a helyzetbe, hogy 20 év küzdelmes kisebbségi harcai után ezt a megbélyegző, alacsonyabbrendűséget jelentő szót: »kisebbség« — elhagyva, elfoglalja méltó helyéi és ott, ahol a magyarság zárt egységben és többségben él — mint Komáromban is, — visszakapja az őt megillető helyet és súlyt, amely az állam felelős tényezőinek nyilatkozataiból kitünőleg is méltán és alkotmányosan megilleti. A csehszlovákiai magyarság tehát csak most nyer alkalmat arra, hogy egyik legsúlyosabb problémáját megoldja. Ez a kérdés azonban csak a magyar kérdésen belül nyerhet kielégítő megoldást. Csupán kortesfogás az, hogy a magyar kérdés és a munkáskérdés egymástól elválasztható, mert a magyarságnak éppúgy szerves alkotórésze a magyar munkásság, mint amilyen szerves alkotórésze a magyar földműves, iparos és értelmiségi osztály. Hogy a szlovákiai és közelebbről a komáromi munkásság körén belül ennek a négy osztálynak az együttélése miképpen fog megoldást nyerni, efelől nem lehet találgatásokba bocsátkozni, efelől nem lehet előre véleményt nyilvánítani és ezt nem Lehet előre bunkónak használni a magyarság ellen, mert egész egyszerűen a magyarság nem is Agg politikai nagybácsik ijesztgető mumusa az ma már, hogy a magyarság' »feudális«, »fasiszta«, »náci« stb. Ugyan mutassanak a környéken vagy egész Szlovákiában feudális magyar urat ! Annak is, aki az volt, írmagja sem maradt, elintézte a földreform, vagyondézsma és bank. Ha pedig a nemzéthűlséglet, — a magyarság sorsában való osztozást — nevezik fasizmusnak vagy nácizmusnak, akkor ám legyen, igenis az egységes magyarság fasiszta, nácista, vagy ahogyan akarják nevezni. A 20 éves sors megtanította a magyarságot, hogy őt senki és semmi más, mint saját maga nem tartja fönn. Ez a tudat a miagyar föld népét, iparost, értelmi osztályt ma már teljesen áthatotta és most a magyar munkásságon áll, hogy tovább tétovázik-«, és hagyja-e tovább1, hogy bizonytalanságban a válaszúton tévelyegtessék, vagy oda áll, ahová tartozik, (ahová sorsa, küldéfésél előre elrendelte, a sokszor megalázott, de mindig diadalmasan megújuló magyarság mellé? Június 12-én ad majd feleletet erre a kérdésre -— úgy a külföld, mint a belföld felé, — a komáromi munkásság, ami egyúttal felelet lesz arra is, hogy a saját portáján az egységes magyarság-e az úr, vagy a prágai szakszervezeti központ. Á felelet súlyos Lesz és sorsdöntő, vigyázzon mindenki, mert minden szavazatban a magyarság jövő történelmének egy darabja rejlik. ha és egyáltalában magyarnak érzi magát, oda álljon újból. Ebben a kérdésben nincs félrebeszélés, nincs kikötés és feltétel, egy van: akarja-e viselni ez a munkásság a magyar keresztet és akar-e részese lenni a magyar élet küszöbön álló kiteljesedésének, amelyet az állam felelős tényezői is ma már szükségesnek és igazságosnak tartanak? Ha pedig a komáromi helyi viszonyokat vesszük, ugyan milyen előnyt, milyen javulást hozott a magyar munkásság egy részének, hogy megtagadta magyarságát és beállt azok közé, akiknek egyetlen céljuk csak az volt, hogy az osztályharc kiéLesítésével éket verjenek magyar és magyar közé? Tegye a szívére a kezét a munkásr ság és mondja meg, van-e nagyobb falat kenyere, van^e jobb ruhája, Ü d ü ljö n |iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 1 a TROMLER szálló ieiőievvassán! I Legkellemesebb nyári I szórakozó helyi Nőst nyílt meg a TROMLER-szálló ú] szárnya fölé épített tetöterrasz. Elegáns, modern, Ízléses, színes! Hideg és meleg ételek, Halok, esténként zene! lllll Ha egyszer felkeresi ezt a régen nélkülözött találkozóhelyet, máskor Is eljön!
