Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-05-28 / 22. szám

4- oldal. 1938. május 28. Vandálok Komárom uccáin, parkjain Fokozott ellenőrzést kérünk a virágtulajdonosok érdekében Komárom virágkedvelő lakosságá­nak rendkívül rossz tapasza Lala ti van­nak a szabadonliagyott virágok s nö­vények ápolása terén. Mintha titkos felbujtó bíztatna is­meretlen tetteseket arra, hogy a nyilvános kertek, parkok virágait tépdessék, irtsák. Komáromban egyedül az Anglia fái, váragai védettek, de, ha ezeket nem katonai őr ügyelné, bizonyos, hogy az Angliából is csupán tépett fák s "meg­rongált virágágyak maradnának rö­vid időn belül. Nincsen Komáromnak laz a nyilvános parkja, kertje, amelyben ismeretlen vandálok ne garázdálkod­nának. Virágzás esetén a virágokat té­pik, ha a bokor, vagy a virág bim­­bóbaborulás előtt áll,, akkor magát a bokrot, vagy a kitépett növényt lop­ják el, nem tudván, hogy ilyenkor ügy­­bem fogan már még! s a lopás célját té­vesztette. Nincson Komáromban kert, ahol kellőképpen vigyázni lehetne a virágtolvajokra s ezek a virágtolvajok lelkiismeretlenül taposnak le minden mást. Csak a Vársor uccában megalkotott virágos pázísitra s a körülötte húzó­dó kerítésre kell pillantanunk: a pázsitot mindig összetapossák, vi­rágait kitépik, üe!ehordják szeméttel,a kerítést állandóan megrongálják. Nincs irgalom! Ha a gazda tüskés dróttal védi jószágát, akkor is behatolnak a növénytépők. Rózsát, muskátlit, orgo­navirágot, mindent tépnek, rontnak, visznek. Az elemi iskolás gyermekeket sok­szor tetten érik, hogy kezükben ügyesen elrejtve késekkel hasítják le az útszéli fák kérgét. Nyomatékosan kérünk minden szülőt, oktassa ki gyermekét s ne engedje, hogy gyermeke virágtolvaj, növény­­rongáló, fagyesegető legyen. Nagyon kérjük az iskolákat, folyton tartsák napirenden ezt a' kérdést s intsék az iskolásgyermekeket a fa s a virág sze­­retetére. S kérjük a biztonsági hatósá­gokat, tettenérés esetén irgalmatlanul büntette meg azt, aki még a növényt s a drága virágot sem kiméli. Az Ipartársulat a kontárok ellen Az elmúlt szombaton a komáromi járási általános ipartársulat vezetősége kiildöttségileg kereste fel a járás fő­nökét, hogy a hatóság pártfogását kér­je a kontárok elleni küzdelmében. A küldöttséget C z i b o r Géza ipart, el­nök vezette. Részt vettek benne Ba­logh Miklós a* faipari szakosztály el­nöke, D o s z t á 1 Gyula a fémipari szakosztály elnöke, Lang'sádl Gyu­la az építőipari szakosztály elnöke és több vezetőségi tag. A küldöttséget P a ra s s i n Sándor járásfőnök fogad­ta és megértéssel hallgatta meg a kül­döttség panaszát a .kontárok és az el­­lenök folytatott küzdelemről. A járás­főnök magához kérette Padusicz­­ky Zoltán közigazgatási biztos, bün­tető rendőrbírói is, hogy jelen legyen a kontárok elleni fellépés módjainak megbeszélésénél. Jelen volt ezen meg­beszélésnél Soltész Pál közigazga­tási főbiztos, iparhatósági biztos is. A kérdésnek kölcsönös megvitatásá­nál kiderült sajnos az is, hogy sok esetben, mikor a hatóság a legerélye­sebben fellép a kontárok ellen, a tár­gyalás folyamán kiderül, hogy a kon­tárt iparos f edezi. Természetesen ilyen esetekben hiába a hatóság erélye és szigora, a kontár a büntetés alól ki­KOMAROMI LAPOK bújik. Fontos tehát elsősorban az, hogy maguk az iparosok legyenek szoli­dárisak és ne adják oda a nevüket sem jóbarátságból, sem anyagi ér­dekből olyanoknak, akik ezzel csak a megérdemelt büntetés alól vonják ki magukat és továbbra is ártanak az össziparos­­ságnak kontárkodásukkal. A mai tör­vényadta lehetőségek szerint nincsen más mód, mint mindenegyes esetben feljelentést teng­ni az illető kontárok ellen az iparv hatóságnál, amely minden esetben lefolytatja a vizsgálatot és szigorú büntetést szab ki a jogtalan ipar­űzőkre, mint ezt tette ezidáig is. A járásfőnök támogatta a küldöttség véleményét az ipari rendőrség felállítá­sánál is. Tapasztalatai alapján értékes tanácsokkal szolgák a küldöttségnek, amely tanácsok alapján az ipartársulat a közel jövőben megszervezi az ipa­ri rendőrségei is. Nagy megnyugvásul szolgál, hogy a szorongatott helyzet­ben lévő iparosság ilyen messzemenő támogatási nyert a járás vezetőségénél és remény van rá, hogy a hatóságok támogatásával az iparosság egyik leg­fájóbb problémája megoldást nyer. Ha az iparosság összefog és nem lesz egy iparos sem, aki nevét odaadja a kon­tár fedezésére, az iparhatóság a ren­delkezésére álló eszközökkel bizonyos, hogy rendet teremt ezen a téren. Ter­mészetesen fontos, hogy a nagyközönség is pártolja az ipa­rosságot ebben a munkájában és csak olyan személlyel végeztesse kü­­lönfélle munkáit, aki ezen munkára iparigazolványa alapján jogosult, mért nem kell sok idő ahhoz, hogy tető alá kerüljön az a törvény, amely módot és lehetőséget fog adni a hatóságnak ar­ra, hogy necsak a kontárt büntesse, hanem azt is, aki a kontárnak munkát ad, aki nála rendel. Ekkor pedig az első pillanatra olcsónak látszó kontár­munka később nagyon drága lesz! VWWAWVVVVVWVíVVV vWWvMO Tavasszal hullanak a névtelen leveteU Komáromban úgylátszik az a szokás, hogy a névtelen levelek hullása a sza­bályos levélhullással ellentétben, ta­vasszal kezdődik. Mindig ilyenkor ész­leljük a névte'en levelek szerkesztőiben beállott gazdagodást, mintha a termé­szet is ösztökélné erre az alkotókat, a névtelen levél-alkotások könnyed kezű szerkesztőit. Van úgy, hogy a név­telen levelek családi botrányokat ku­tatnak, van, hogy az adóhivatalba jut­nak be, van, hogy üzleti becsületet igyekeznek tönkretenni, van, hogy kü­lönféle hivatalokban kopogtatnak. A mostani névtelen-levél-árádat, a helyzethez illően, politikai szenezetű. Politikai fenyegetéseket tartalmaz s különféla ígéreteket közöl. A komáromi, magát »magyarnak« ne­vező, fiatalság egvrészét úgylátszik fel­háborította az, hogy a magyar fiatal­ság jelentős része öntudatos, magyar nemzeti alapon áll s így keresi boldo­gulását. Azok, akik ebbe a természe­tes valóságba nem tudnak beletörődni s akiknek politikai vizeit zavarja a magyar fiatalság öntudatossága, név­telen levelekkel fenyegetik a nemzeti alapon szervezkedőket, különféle el­jövendő rossz sorsot festve le előttük. S e névtelen fenyegetések sűrűn ke­­•ringenek-, aljasul és sötétben. Nem mód s nem eszköz a politikai vélemények közötti különbségek megoldására. Csú­nya, aljas játék. Öntudatos- bátor ma­gyar ember, — legyen az akármilyen világnézetű és fiatal, — nem alacso­­nyodik le névtelen levélíróvá, nem vállalja ezt a pincebogár stílust, nem rágalmaz s nem fenyeget a sötétben. Minden becsületes ember erélyesen utasítja el a névtelen leveleknek ezt a sorozatát s azt kívánja, hogy a sötét­ben bujkáló névtelen levélírók, — akik egy hibás világnézetnek szolgái, után­zói, — álljanak a napsütésbe s nyílt színen tegyék meg gyanús kijelentései­det. De a névtelen levélírást Komárom Iminden erkölcsi alapon álló polgára a legerélyesebben visszautasítja, A stí­­. lus mindenesetre jellemző a gazdájára s a gazdája elveire!- A dalosilnnepéty rende­zőségének kérelme. A pünkösdi ünnepekben Komáromban tartandó orszá­gos dalosünnepélyen 1500 dalos vesz rész/, akik közül800 an igényelnek elszál­lásolást. A helyi rendezőbizoltság el­szállásoló bizottsága mindent elkövet, hogy a városunkba érkező dalos ven­dégek a legjobb elszállásolásban része­süljenek, de a rendezőség eme feladatát csak akkor tudja közmegelégedésre meg­oldani, ha törekvésében városunk közön­ségénél támogatásra falát. A rendezöbi­­zohság ezúton kéri fel Komárom város nemesgondolkozá ú és vendégszerető kö’ zönségét, a Szlovákia varosaiból és köz­ségeiből a dalosünnepél re érkező ven­dégek számai a szállást felajánlani szíves­kedjék. A rendezőbizottság kéri a közön­séget, hogy az evégbőt eljáró bizottsági tagokat szívesen fogadni és őket támo­gatni kegyeskedjenek. A szállásokra való szives ajánlatokat a pontos lakcím meg­jelölésével szóban vagy írásban K á 11 a y Endre dr. bizottsági elnöknél is be lehet jelenteni. A rendezőbizottság előre is hálás köszönetéi fejezi ki azoknak, akik e fontos ügyben segítséget nyújthatnak. Bolízávás — vasárnapi Ha már munkaszüneti — legyen igazi munkaszünet Múlt számunkban közöltünk egy pa­naszos hozzászólást a készülő vasár­napi munkaszünettel kapcsolatban. A kereskedőkre s kereskedelmi alkalma­zottakra vonatkozó negyvennyolcórás munkaidő kérdése természetesen rop­pant érdekli a kereskedelmi alkalma­zottakat, hiszen az ő szabadidejükről, pihenőjükről van szó. Mivel a negy­vennyolcórás munkaidőt a kereskelem­­ben is rendszeresíteni fogják, két mód kínálkozik megoldásra. Az egyik mód szerint naponta 12—3 óra között lennének zárva a boltok s vasárnap délelőtt 10 óráig nyitva tartana minden üzlet. A mánk meg­oldás szerint vasárnapi munkaszünet­tel oldanák meg a kérdést. Komárom kereskedelmi alkalmazottai s számos kereskedője az utóbbi megoldás mellett száll síkra, a vasárnapi munkaszünetet kéri a grémiumtól s a többi illetékes tényezőtől. Hivatkoz­nak arra, hogy az üzleti forgalomnak ártana a naponta 12 -3 óra közötti zárvatartás, mert sokszor ebben az idő- 1 ben nagy forgalom bonyolódik le s pontosan keresztülvinni ezt a csukva­­tartást nem is lehet,' különösen hetivá­sáros napokon nem. A kereskedelmi alkalmazottaknak, vagy kereskedőnek ez így nem pihenő. Indokolt tehát egyedül a vasárnapi munkaszünet rendszere, Isten is pihenő napnak te­remtette, a vasárnapot! A teljes vasár­napi munkaszünet adhat pihenést, nyu­godalmat a kereskedőnek s alkalma­zottainak is, s fez a rendszer kitűnőnek bizonyult Szlovákia számos városában már. Indokolt s érthető a kereskedők s alkalmazottainak mozgalma a va­sárnapi munkaszünet, mint egyedül szóbajöhető, szociális, morális intéz­kedés érdekében. Magyar vagy? AxCgyeiilli magyar páréban a helyed! Értesítés.--------­Értesítem a mélyen tisztelt úr* és hölgyközönséget, hogy fodrász­üzletemet az új Cenivál-száiloda mellé, a Szlov. Kulíúv­­házba helyeztem üt. üzletemet a mai kor igényei* nek megfelelően rendeztem be. További szives pártfogást kérve, maradtam kiváló tisztelettel: MARTH úr* és hölgyfodráiz Komárom, Köztársaság ucca HÍREK — Bones dr. köztársasági elnök szü­letésnapja. Be nie s Eduárd dr., a köz'­­társaság elnöke, május 28-án tölti be születésének 54.-ik évfordulóját. Eb­ből az alkalomból tiszteletére a köz­társaság minden részében ünnepélyeket rendeztelek s az iskolákban is megemlé­keznek az évfordulóról. Komáromban a Járási Közművelődési Eg) e sü'et a kul­­túrális egyletekkel és iskolákkal kar­öltve május 27-én, este 8 órakor sike­rült ünnepélyt rendezed a Kultúrpalota pagytermében, amelyen a hatóságok, testületek és iskolák képviselőin kívül nagy közönség vett részt. Az ünnepé­lyen a szlovák beszédet Kontra Már­ton földmívesiskolai tanár mondotta, Bor ka Géza dr. főg. tanár pedig Be­nes elnök életéről tartott vetítettképes előadást. A Maíica énekkara és az Egyetértés Munkásdalárda énekszá­mokkal, a 12. gy. ezred zenekara pedig zeneszámokkal működött közre az ün­nepélyen. Május 28-án az összes fele­­kereti templomokban islentisztetet s az iskolákban alkalmi előadásokat tartot­tak, amelyeken méltatták Benes elnök érdemiéit. — Áldozócsütörtök a ref. egyház­ban. A helybeli református egyházban igen jelentős ünnep az Áldozócsütör­tök, a Krisztus menybemenetelének emlékére szentelt ünnepnap. E napon tartja az egyház az ágendázók vizsgá­ját, anrelyen az egyház fiatalsága hi­tiét tesz a gyülekezet előtt vallásáról. Az idén 74 gyermek tett vizsgát dél­után a templomban, melyet ez alka­lomra zsúfolásig megtöltöttek a szü­lők, keresztszülők és a hívek. Az ágen­­dázó gyermekek egytől-egyig vala­mennyien alaposan felkészülten állot­tak vizsgára az Urasztala elé és értel­mes, szép feleleteikkel nemcsak ked­ves órákat szereztek a hallgatóságnak, hanem tanúságot tettek arról is, hogy- kiváló vallástanár oktatta őket. A val­lást tett gyermekek az egyháztól em­léklapot kaptak, Pünkösdkor pedig az egyház áldozatkészségéből minden ta­nulót egy teljes bibliával fognak meg­ajándékozni. A kiváló eredmény Ga­lambos Zoltán ref. lelkész nagyszerű munkáját dicsérte. Délelőtt a helybeli állami siketnéma iskola három tanulója tette le a vizsgát, akiket végtelen tü­relemre valló odaadással Mikes László segédlelkész készített elő sikere­sen. — Szavazás a ref. püspöki állás be­töltésére. A komáromi református egy­ház presbitériuma a dunáninneni ref. egyházkerületnél megüresedett püspö­ki állás betöltésénél az egyház kettős szavazatát Sörös Béla losonci lelkész­re, teológiai igazgatóra adta. A ne­­mesócsai ref. egyház presbitériuma szintén S ö rö s Bélára adta egyhangú szavazatát. — Iskolaszéki ülés. A községi isko­laszék f. hó 27-én tartott ülésén Bíró Gyula polg. iskolai igazgatót betegsé­gére való tekintettel äug. végéig sza­badságolta. Az igazgatói teendőkkel ideiglenes minőségben Vásárhelyi Károly tanárt bízta meg. W e i s z Kor­úéba tanítónő ugyancsak betegség cí­mén e hó végéig szabadságoltatott, osztályának vezetését Márkus Margit érettségizett tanítónőre bízta. Ruzsics­­ka Jenő kisegítő tanító június 1 -tői ál­lásáról leköszön^;, s a tanév végéig Go­­dovszky János kisegítő tanító veszi át osztályának a vezetését. Az egyhuzá­­mos tanítás további engedélyezése ügyében az iskolaszék megkeresi az állami tanfelügyelőség útján az isko­lai referátust. A népiskola, valamint a polgári iskolánál megüresedett állások­ra június hó folyamán pályázatot fog­nak kiírni. — Bábszínházi előadás a községi polgári fiúiskolában. A Községi Pol­gári Fiúiskola növendékei az idei tan­év végén is- bábszínházi előadást ren­j deznek. Ezek az évenként megismétlő -; dő művésziesen kiállított és megren­■ dezett bábjátékok közvetlenségükkel és művészi játékukkal a gyermeki hall­gatóság lelkében felejthetetlen emlé­keket hagynak. Nevelő értékükkel a gyengéd gyermeki lelkeket nemes irányban nevelik. Előadásra kerül Ba­konyi István polg. isk. tanár Hóf em­berke c. bábjátéka. A Hófehérke c. bábjáték a hasonló című mesének pe-

Next

/
Thumbnails
Contents