Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-05-21 / 21. szám
4- oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. május 21. Harmadszor került esküdtszék elé a királynéréti gyilkosság ugye Az asszony hatesztendei, a térti háromesztendei börtönbüntetést kapóit Nagy érdeklődés kísérte a komáromi esküdtszék mostani tárgyalása alkalmával is a királynéréti gyilkosság ügyét. Négy napon keresztül tárgyalta a kerületi bíróság dr. Kronerafftanácsa az ügyet s az esküdtszék harmadszor hozott új ítéletet. Még 1935 nyarán történt , hogy Tóth Kálmánná, királynéréti asszony, szerelmi viszonyt kezdett Szabó Kálmánnal. Hogy Tóth Kálmánt, az asszony férjét, eltávolítsák, azt agyalták ki, hogy hamis pörbe csalják a férjet. Egy éjjel titokban kigyulladt Tóthék gazdasági (udvara s az asszony, valamint a szerető azt vallották, hogy a gyújtogatást maga Tóth Kálmán okozta. Tóth védekezett a vád ellen, de egyideig vizsgálati fogságban ült Komáromban. Itt semmit nem lehetett rábizonyítani, Tóthot szabadonboesátották. Tóth*most már tudott mindent, egy szeptemberi este hazament Királynérétre s nagy veszekedést rendezett. Megfenyegette feleségét s felesége szeretőjét, hogy elteszi őket láb'alól. Másnap be is utazott Komáromba, hogy revolvert vásároljon s egyúttal kiváltsa ártaílansági bizonyítványát. Tóthné megijedt, átfutott Szabó Kálmánhoz s nagynehezen rávette, hogy ölje meg az urát. Szabó Kálmán először nem akart ráállni a dologra, de a csábító asszonyegész nap pálinkával itatta, ijesztgette, végül a legény beleegyezett. Revolverért ment haza, aztán együtt elindult a két ember az állomás felé. Tóth Kálmán gyanútlanul szállt le az esti sötétben a vonatról, a bokor mögül előugrott Szabó, már lőtt is, Tóth összeesett, erre Szabó odaugrott hozzá, revolvere agyával sújtotta főbe, a nekivadult atszony pedig előrántott egy hatalmas konyhakést s azzal szúrta az urát dühödien, amíg az urában élet volt. Miután elvégezték a dolgot, nyugodtan hazamentek, Tóthnak földön heverő hulláját csak másnap találták meg az arrajárók. A csendőrség rövid nyomozás után megtalálta a bűnösöket, ezek eleinte tagadtak, majd később bevallottak mindent. így került ügyük az esküdtszék elé. Két esztendővel ezelőtt a gyilkos pár fejenkint 15—15 évi fegyházbüntetést kapott. Felebbezés folytán az ügy a felsőbiróság elé került, az új esküdtszéki tárgyalást rendeli el. Tavaly tehát ismét Ítélkezett az esküdtszék Tóthné és Szabó fölött. Ekkor Szabót hatévi fegyházra Ítélték, Tó third felmentették. Ismét megfellebbezték az ügyet, most tehát harmadszor tárgyalt 1 az esküdtszék a királynéréti gyilkosok ügyét. A tárgyalás nagy hallgatóközönséget Vonzott s izgalmas részletekben bővelkedett. Csütörtökön kezdték a tárgy alást, kedden hajnalban hozott ítéletet az esküdtszék, amely Tóth Kálmánnét erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésért hatévi börtönbüníeté:sel sújtotta, szeretőjét, Szabó Kálmánt háromévi börtönbüntetéssel. Szabó az ítéletben megnyugodott, Tóthné fellebbezett, fellebbezett az ügyész is. ásás R nagyközönség psmaszkőnyve A LASSÚ TELEFON Tisztelt szerkesztőség! Néhány hónappal ezelőtt vezettettem be a telefont s előre örültem, hogy' milyen áldásos lesz számomra ez! Hiszen nem kell ezentúl személyesen elmenni ismerőseimhez, üzletfeleimhez, nem kell nekik levelet írnom: csak csöngetek, felemelem a kagylót s a hívott fél máris jelentkezik. Ezzel a »máris«-sal vannak bajok, igen tisztelt szerkesztőség s nemcsak nálam, hanem a panaszt lépten-nyomon hallom. Ugyanis lassú a kapcsolás. Az ember csönget egyszer, csönget kétszer, csönget háromszor sok esetben, amíg a központ jelentkezik. Néha szétkapcsolnak, beszélgetés közben. Legtöbb esetben azonban nem kapcsolnak szét, hanem még percek múlva is, beszélgetésünk befejezése után, össze vagyunk kapcsolva s más számot ilyenkor meglehetősen nehéz kapni. Tudom, hogy a telefonközpont munkája idegölő, fárasztó, tudom, hogy kezelőszemél yzet is kevés van, mégis el kell mondanom panaszomat, mert az ellenérvekkel én, az előfizető, — aki elvégre szép pénzt fizetek a telefonhasználatért, — nem törődhetem. Én gyors, pontos kapcsolást, gyors és Érelmeszesedés, neurasfhénia, golyva, mirigy-, csont*, izületi* és bőrbajok, hűlések, köszvé* nyes* csuzos lábaknál CSÍZ JÓD--BRÖM GYÓGYFÜRDŐ. Olcsó pausál árak az összköltségekkel: az elő és. utóidényben 14 napra Ke 760'- 21 „ „ 1100-pontos szétkapcsolást kívánok, azonkívül szeretném, hogy abban az esetbzn, ha a hívott szám nem jelentkezik, velem ezt is tudassák, ne álljak, várjak s rázzam a kagylót negyedóráig, míg kiderül, hogy a kért szám nem jelentkezik. Ezeket a hibákat kiküszöbölni nem lenne nehéz, viszont nagyon sok bosszúságtól kimé nek meg az előfizetőket. Úgy hiszem, minden előfizető nevében beszéltem. Tisztelettel: egy új előfizető. VASÁRNAPI MUNKASZÜNET A BOLTOKBAN IS! Igen tisztelt szerkesztőség! Szlovákia sok városában az a szokás, hogy a kereskedések vasárnap csukva vannak — az élelmiszeres boltok kivételével. Ez( a szokás, sajnos, nálunk sehogysem bír meghonosodni. Mi nálunk akár van értelme, akár nincsen: vasárnap nyitva vannak az üzletek délelőtt tíz óráig. Sok kereskedő azért tartja nyitva az üzletét, mert a versenytárs is ugyanazt teszi, de ha mindakettő becsukna: megnyugodnának. Nem hiszem, hogy vasárnap délelőtt 1— 2 óra tartamig nagyot lendítene az üzleti forgalmon, viszont az üzletek vasárnapi zárvaíartásával pihenne a kereskedő s pihenne a sokat dolgozó alkalmazott is, hiszen egész évben nincsen pihenője egyiknek sem. Tisztelettel indítványozzuk tehát: hasson oda a Grémium, hogy Komáiromban vasárnap általános bolt-zárás legyen, hadd szenteljük meg ünnepünket, a vasárnapot, s hadd gyüjtsünk új lerőt a következő hétre. Ez a Grémiumtól függ. Tudtunkkal már történt mozgalom a vasárnapi boltzárás érdekében s igazán csak egy kis jóakarat kell hozzá, hogy a vasárnapi zárást kérész - tülvihessük, a kereskedők s alkalmazottak örömére. Nagyon kérjük, szíveskedjenek ezzel a gondolattal foglalkozni. Mindenkinek van pihenője vasárnap, csak a kereskedőnek nincsen. — Tisztelettel: több kereskedő 3 alkalmazottja. Olt hon tartandó ivókúrákhoz CSIZI JÓD-BRÓMOS GYÓGYVÍZ Ismertetőt és használati utasítást küld: FURDÖIGAZGATÓSÁG ClZ-KÜPELE. SLOV. Dr. KORITSCHAN E. BRATISLAVA, Mihály kapó u. 19. Tel. 22-51 Komárom vármegye kiemeltet! a Dunából a királyi gálya elsüllyedt kincses hajóit Már régóta foglalkoztatja a magyar tudományos világot az a kérdés, hogy hova tűntek el 1326-ban, a szerencsétlen mohácsi csatában elesett II. Lajos magyar király özvegyének, Mária királynénak kincsei, amelyeket a Dunába süllyesztettek el? Nagy tudományos vita indult meg a szakemberek között, hogy a királyi család budai és visegrádi kincsei ä Duna melyik szakaszán süllyedtek el. A tudósok csak abban értettek egyet, hogy a kincsek még most is a Duna mélyében pihennek. Érdekes, hogy ebben a tudományos vitában még amerikai tudósok, muzeális emberek is résztvettek és megállapították az európai tudósokkal együtt Mária királyné kincses gályájának a történetét. Mária királyné, amikor hírét vette a végzetes mohácsi csatának és férje halálának, lázas sietséggel összeszedi a budavári és visegrádi királyi palota töménytelen kincseit, gályákra rakatja, hogy azokat fölvitesse Pozsonyba. Útközben azonban a Kun Pál főispán vezetése alatt álló Szapolyai párti csapat megtámadja a gályákat, azokból kettőt elsüllyesztett. Ma már históriai tény, hogy ez az elsüllyesztés Esztergom és Párkánynána között történt. A gályák többi része eljutott a rengeteg kinccsel Pozsonyba és II. Lajos király kincstára később Bécsbe került, ahol leltárt vettek föl arról. Ez a leltár ma is megvan a bécsi levéltárban. Ebből a leltárból következtetni lehet, hogy az elsüllyesztett gályákon micsoda csodálatos értékű kincsek voltak. Évekkel ezelőtt az amerikai tőke is érdeklődött a kincsek iránt és kutatni akart a Duna medrében az elsüllyesztett hajók után, de a tárgyalások meghiúsultak. Most Komárom—Esztergom egyesült megyék közönsége vette kezébe az ügyet és a közeljövőben a technika modem eszközeivel fogják a Duna medrében keresni a kincsekkel megrakott, elsüllyesztett gályákat. Szerelmi tragédia egy telepes községben Halálos végű szerelmi dráma játszódott le a komáromi járás egyik telepes községében, Sturfalván. Két morvaországi telepes gyermeke szeretett egymásba, de a szülők nem engedték, hogy a gyermekek egymáséi legyenek. A legény Mrkus Jaroszüv, 28 éves, a leány Havrának Jozefái, huszonnégy éves, régóta szerették egymást, az öregek el lenállásán azonban megtört minden igyekezetük. Elhatározták, hogy öngyilkosok lesznek. Búcsúleveleket írtak, majd a község mellett elterülő mezőn adtak egymásnak találkozót. Érzékenyen elbúcsúztak egymástól s a legény egy revolverrel fejbelőtte a leányt, majd önmaga ellen fordította a fegyvert. Mindketten azonnal meghaltak. Holttestüket a járókelők másnap reggel találták meg. 1 HÍREK ■ Magyarnak lenni.., — Az egység himnusza — Testvér! mily büszkeség most magyarnak lenni: ■ Hűséggel, reménnyel harcolni és hinni, Lankadatlan hévvel dolgozni serényen, Zokszó nélkül élni mostoha kenyéren, Megállni a sarat a földindulásban, Sorssal verekedni keményen és bátran, Nem hagyni a jussot, tisztelni a törvényt, ■ Acélkarral úszni át a sok.sok örvényt, Hitegető szóra nem állni kötélnek, Emelt fővel nézni szembe a veszélynek, : Egy táborba gyűlve csak előre menni: Testvér! Ilyennek kell a magyarnak lenni! ■ Markus László* : \J- R datosünnepély rendezőségének kérelme. A pünkösdi ünnepekben Komáromban tartandó országos dalosünnepélyen 1500 dalos vesz részi, akik közül 800*an igényelnek elszál'lásolást. A helyi rendezőbizottság el szállásoló bizottsága mindent elkövet, hogy a városunkba érkező dalos ven• dégek a legjobb elszállásolásban részesüljenek, de a rendezőség eme feladatát csak akkor tudja közmegelégedésre megoldani, ha törekvésében városunk közönségénél támogatásra talál. A rendezőbizottság ezúton kéri fel Komárom város nemesgondolkozású és vendégszerető közönségét, a Szlovákia városaiból és községeiből a dalosünnepélyre érkező vendégek számáia szállást felajánlani szíveskedjék. A rendezőbizoítság kéri a közönséget, hogy az evégből eljáró bizottsági tagokat szívesen fogadni és őkel támogatni kegyeskedjenek. A szállásokra való szives ajánlatokat a pontos lakcím megjelölésével szóban vagy íráf ban K ál lay Endre dr. bizottsági elnöknél is be lehet jelenteni. A rendezőbizoítság előre is hálás köszönetét fejezi ki azoknak, akik e fontos ügyben segítséget nyújthatnak. \J — Szijj Ferenc dr. ünneplése. Szíjj Ferenc dr.-t, Komárom nyugalmazott polgármesterét, a Jókai Egyesület elnökét, abból az alkalomból, hogy hatvanadik életévét elérte, sokan keresték fel jokivánataikkal. A Jókai Egyesü'et igazgatótanácsa küldöttségileg kereste fel a jubiláns, népszerű elnököt, aki előtt F ü i ö p Zsigmond fejezte ki az egyesület jókivánatait. Gid1- ró Bonifác főgimnáziumi igazgató az Ifjúsági Segítőegyesület nevében,- — amelynek dr. Szíjj Ferenc elnöke, — Szombath y Viktor pedig a SzMKE nevében, — amelynek dr. Szíjj Ferenc alelnöke, — fejezte ki jókivánatait. Dr. Szíjj Ferenc meghatotian válaszolt a jókívánságokra. - A Jókai Egyesület elnöki tanácsa szerdán este ülést tartott Fiilöp Zsigmond elnökletével. Fülöp Zsigmond ügyvezető elnök napipirend előtt megemlékezett dr. Szíjj Ferenc munkásságáról, aki huszonhét esztendőt áldozott az egyesületnek, elismeréssel szólott az elnök működéséről, amely a Jókai Egyesület történetében maradandó nyomokat hagyott hátra. Indítványára az elnöki tanács dr. Szíjj Ferenc érdemeit jegyzőkönyvében örökítette meg, munkásságáért hálás köszönettel adózott s elhatároz-Felhívós A komáromi járási általános ipartársulat ezennel tisztelettel felkéri városunk lakosságát, hogy a lakatos munkákkal kizárólag az iparengedéllyel rendelkező iparosokat bízza meg: Dosztál Jakab, Kapitány u. Nemcsics Lajos, Kossuth tér Csirkovics Jenő, Eötvös u. Wertheim Samuné, Ko:suih tér Dosztál Gyula, Köztársaság u. Németh Miklós, Klapka tér Ipovitz Gépgyár, Masaryk u. Dosztál Nándor, Kapitány u. Wertheim Jenő, Szekér u. Gulyás László, Klapka tér Kiss Endre, Vágdunasor Hajmásy István, Stefanik rakpart Bajkay János, Mátyás u. Papp Sándor, Uj u. Pollák Lajos, Masaryk u. Kovács Ferenc, Szécsenyi u. Maczalik János, Uj u. Kérjük a t. nagyközönséget, hogy saját érdekében ne dolgoztasson kontárokkal, mert ezáltal nemcsak ipari kihágást követnek el, hanem felelőtlen egyénekkel végeztetik a munkát, akik az esetleges hibákért nem vonhatók felelősségre. Ez alkalommal újból figyelmeztetjük a közönséget, hogy a kontárok ellen szigorú eljárást indítottunk. Komárom, 1938. május hó. Riszdorfer László s. k., ipart, titkár. Czibor Géza s. k., ipart, elnök.
