Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-05-14 / 20. szám

4- oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. május 14. Esküdtszék) hét Komáromban Ctupa gyilkossági Ügyeket tárgyalt a tavasxi esküdtszék. A királynéréti gyilkosság harmadszor kerüli tárgyalóé alá. Cigánybanda miatt. Hétfőn kezdte meg az esküdtszék tavaszi ciklusának tárgyalásait. Csupa gyilkossági s emberölési ügy került sorra. Hétfőn a gyilkos garamkelecsé­­nyi legények pőre került az itélőszék elé, Nagy Géza bírósági tanácsos el­nökletével tárgyalták az ügyet. Jan­­jcsó József és Jancsó András két ga­­ramkelecsényi legény karácsony előtt barátaival iddogált. Később a Szilvesz­ter-este fölött kezdtek beszélgetni és összevesztek Holka Józseffel, azon, hogy melyik cigányt volna érdemesebb Szilveszterre felfogadni. Holkának i-, a Jancsó-teslvéreknek is, más-más cigány tetszett s ta vi­tát úgy intézték el, hogy a Jancsó­­testvérek össze-visszaverték s agyon­szurkálták a kétségbeesetten véde­kező Holkát. Az esküdtszék a gyilkos testvéreket egyrendbeli. halált okozó súlyos testi­sértés miatt kétesztendei fegyházra ítélte. Apagyilkosság. Kedden dr. S o ó s-fanács tárgyalt cg)’ kegyetlen apagyilkossági ügyet. Gyurász István, hatvanesztenőős, pár­kányjárási gazda elhatározta, hogy bejárja Európa mezőgazdaságilag fej­lett államait s tapasztalatokat szerez. A családnak nem tetszett az öreg em­ber úti kedve s mikor Gyurász a nyu­gati országokból hazaérkezett, kijelen­tette, hogy elfogyott a pénze. Emiatt napirenden voltak a veszekedések, az öreg Gyurász sem hagyta magát s veje, Gyurkovits Ferenc, meg leánya sokat vitatkoztak Gyurásszal. v Január elején, egy reggel, már ko­rán kezdték a veszekedést, a vita he­vében a vő, Gyurkovits Ferenc, ka­bátót dobott az öreg Gyurászra, az­tán birkózni kezdett vele. Amikor apósa a földre esett, rátérdelt s megfojtotta, kegyetlen dühében, an­nak ellenére, hogy Gyurász kétség­­beesetten védekezett. A gyilkosságnak Gyurász leánya, Gyurkovits felesége is szemtanúja volt. Hogy a nyomókat eltüntessék, egy madzag segítségével felakasz­tották a holttestet a mesíergerendá­­ra egy szögre s nyugodtan kimentek a mezőre mind­ketten. A gyilkosságot az öreg Gyu­­rászné fedezte föl. A csendőrök ke­resztkérdéseire a gyilkos 'házaspár nemsokára bevallotta kegyetlen tettét, így kerültek az esküdtszék elé, ahol szintén megpróbálták a tagadást. A bíróság Gyurkovitsot erős felindulás­ban elkövetett halált okozó súlyos tes­­tisértés bűnében marasztalta el s másfélévi börtönre ítélte. Felesége, a bűnrészességért, ugyan­csak másfél évet kapott. Gyermekéi gyilkolta meg Smál Józsefné nagypeszeki asszony, szerelmi viszonyt folytatott egy falu­­jabeli legénnyel. Smál, a férj, meg­tudta ezt s üldözni kezdte feleségét, el is kergette a háztól, majd kijelentette, hogy ha a gyermek megszületik, ak­kor csúnya vége lesz a tiltott viszony­nak. A kétségbeesett Smálné először anyjához fordult tanácsért, de az nem vállalkozott angyalcsinálásra. Amikor a gyermek megszüleíett, a megrémült Smální megfojtotta gyer­mekét s elásta. A csendőrség kinyomozta a gyilkos­ságot, az esküdtszék a gyermekgyil­kos anyát egyévi börtönre Ítélte. H királyné féli gyilkosság ügyét több napon keresztül újra tár­gyalta az esküdtszék. ítéletre csak a jövő hét elején kerül sor. Nagy a riadalom a komáromi belvárosban A dunaparti piacot a Kossuth-térre akarják áthelyezni Szerkesztőségünkbe egymásután ko­pognak be a komáromi belvárosi ke­reskedők és iparosok é's élesen kikel­nek azon terv ellen, hogy a dunaparti piacot a Kossuth-térre akarják áthe­lyezni. A panaszkodó kereskedők és iparo­sok súlyos sérelmet látnak ebben, mert ennek a tervnek a keresztülvitele halá­los csapást mér rájuk. Az amúgyis ne­héz helyzetben levő kereskedők és ipa­rosok nagy vevőközönséget vesztené­nek el, amely közönség a piaci bevá­sárlást rendesen más vásárlásokra is fel szokta használni, de különösen áll IPolák Miklós! kelmefestő és vegytisztító Komárom, Rákóczi u. 2 i. Elvállal mindennemű ruhák festését, tisztítását és vasalását szakszerű' en és jutányos árban. ■ >♦♦♦♦♦♦♦ pz a komáromi piacra árucikket behozó vidéki közönségre, amely áruiért ka­pott pénzét rendesen el is vásárolja, így tehát nem közömbös, hogy hol van a piac, mert a vidéki vásárló nem megy messze, hanem a legközelebbi üzletbe tér be rendszerint. De nemcsak a belvárosi kereskedők, iparosok fájdulták föl erre a tervre, de a belvárosi háztartások vezetői, a háziasszonyok is nagyon a szívükre vették ezt az ügyet. A Duna közelében vannak Komárom nagyobb vendéglői, éttermei, szállodái, amelyeknek vezetői, tulajdonosai is sík­ra szándékoznak szállani a terv meg­akadályozása mellett. Nekik különö­sen fontos, hogy a piac minél közelebb feküdjék hozzájuk. Megindult tehát a harc a piac elhe­lyezése körül. A dunai piachoz közel­lakó háztartások, kereskedők, iparosok, vendéglők, éttermek, szállodák fölvet­ték a küzdelmet és mindent el akarnak követni, hogy a piac továbbra is a Dunaparton maradjon. A Kossuth-tér közelében lakók pedig a maguk igazát védik. Kíváncsian várjuk a dolog fej­leményeit. iitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiij Széles László hentesáru-készitményei, 1 valódi szegedi-paprikás szalonna, deb- 1 receni kolbász különlegességek, prágai 1 és magyar sonka kapható | »ELLA« | | csemege kereskedésben | K o m á r o m, Masaryk u c c a. 1 hiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinHiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniwiiiininiiiiiinimiiiiiitiiiiiiminiiii Felhívás a magyar iüxoliókhox! A tűzoltóság múlt évi országos po­zsonyi kongresszusán nagy feltűnést keltett az a tény, hogy míg a köz­társaságban élő összes nemzetek tűz­oltói saját nemzetük szerint önálló or­szágos egységet alkotnák, a magyar tűzoltóknak önálló szervezetük nem volt és a többi nemzet tűzoltói közé osztva szerepeltek. Ennek a ténynek akkor visszhangja is támadt a »Prágai Magyar Hírlap« hasábjain, hol példaként mutattak rá, hogy a legutolsó statisztikai kimu­tatás szerint még a szlovákiai német tűzoltóság is önálló országos tűzoltó egységben van szervezve, jóllehet csak- 1220 német tűzoltó volt, akik 33 né­met tűzoltó testületet alkottak. A szlovákiai és ruszinszkói magyar tűzoltóság testületéinek száma és a tűz­oltók létszáma ennél sokkal nagyobb és ennek ellenére mindmáig önállóan szervezve nincsen. I Ma, amikor Csehszlovákiában a fe­lelős tényezők intencióinak megfelelő­en minden szerv saját nemzetisége sze­rint önállóan szervezkedik, 4 magyar tűzoltóság sem maradhat ki ebből a szervezkedésből. Ezért elhatároztuk, hogy megalakít­juk az önálló magyar önkéntes tűz­oltó szövetséget és felhívjuk mindazon tűzoltó testületeket, melyek az önál­ló magyar tűzoltó szervezetbe tömö­rülni óhajtanak, hogy ebbeli szándé­kukat a pozsonyi Magyar Jogvédő Iro­dával (Köztársaság tér 12.), - me­lyet a szervezők erre felkértek — je­lentsék be legkésőbb 1938. június 15- ig,. hogy a szereveztbe csatlakozni kí­vánnak vagy sem ős igenlő esetben közöljék a tűzoltók névsorát, lakhe­lyét és a testület szertári készletét. Ha pedig az egyes vegyes szerveze­­tekl>en nem volna elérhető a csatlako­záshoz az egyöntetű elhatározás, arra kérjük az egyes tűzoltókat, hogy cí­müket és beosztásukat fentebbi idő­pontig szintén közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával. Fálös lábakra cipőket szakszerűen, (orvosi rendeletre is) előnyös áron készít BENEDEK ortopéd­éi divatcipész Komárom. Kincs üvegkereskedő házá» ban, Köztársaság u. 9. sz. (Cenirál kávéházzal szem* ben.) Megérkeztek a tavaszi divat' minták női és férfi cipőkben! értesítés.--------­Értesítem a mélyen tisztelt úr* és hö'.gyközönségel, hogy fodrász­üzletemet as új Centfrál-ssáüoda mellé, a Sxlon. Kcsltfúr­­házba helyeztem üt. üzletemet a mai kor igényei» nek megfelelően rendeztem be. További szives pártfogást kérve, maradtam kiváló tisztelettel: MARTH úr> és hélgyfodrész Komárom, Köztársaság ucca HÍREK 1 Király Károly^ városunk ipa­ros és kereskedő társadalmának nagy vesztesége van. Mint igaz részvéttel közöljük, Király Károly ékszerész, hosszas betegeskedés után, munkában eltelt értékes életének 63-ik évében május 11 -én reggel elköltözött az örök élet hazájába. A messze vidéken is jóhírnévnek örvendő Király József kö­zel száz év óta fennálló ékszerüzletnek volt tulajdonosa, aki egész életét, ifjú korától kezdve a munkának szentelte. Fiatal éveiben, hogy szakmájában tö­kéletesítse magát, Franciaországba ment, ahol több éven át Párisban egé­szítette ki szaktudását. Majd hazatérve nagybátyja fenti cégénél nyert alkal­mazást s majd annak elhunyta után tulajdonosa lett a cégnek. Mint üzlet­ember előzékenységével, szolgálatkész­ségével tűnt ki, megbízható és lelkiis­meretes volt, ami becsülést és tisztele­tet szerzett neki városszerte. A hábo­rúban a 31. népfölkelő ezreddel vett részt, háború után újra nagy szorga­lommal fogott munkájához, s mint ipa­ros, egyike volt szakmájában a legki­válóbbaknak. Egyházának hű fia volt és másfél évtizeden át mint pénztárosa működött a legnagyobb elismerés mel­lett, de ezenfelül az egyház különböző intézményeiben is közremunkált. A kormánybiztosi rezsim előtti képvise­lőtestületnek a magyar nemzeti párt részéről beválasztott buzgó tagja volt, fiatal kora óta lelkes munkása volt a magyar dalkultúrának, s mint a Ko­máromi Dalegyesület működő tagja 30 évig a legnagyobb odaadással szol­gálta a dalosügyet. A Komáromi Öns. Hitelszövetkezet (Népbank) igazgató­ságában két évtizedig működött nagy ügybuzgalommal. Még számos egyesü­letnek volt hasznos tagja. A feléje irá­nyuló bizalmat becsületes, lelkes, ön­zetlen köte'ességtudással érdemelte ki s halála ezért a társadalom széles kö­reiben nagy és őszinte részvétet kel­tett. Kihűlt porrészeit május 12-én dél­után a gyászházból kísérték ki az izr. temetőbe nagy méretekben megnyilvá­nult részvét mellett. Temetésén az izr. egyház elöljárósága, az ipartársulat, az izr. egyházi intézmények, a Népbank tisztikara és igazgatósága s a Dalegye­sület vezetősége és működőkara testü­letileg jelent meg. Koporsójánál Waldmtinn Ernő dr. főrabbi mon­dott magasröptű gyászbeszédet, G o Id­stein Ernő főkántor és a Zsidó Egy­házi Énekkar Krausz Mór karnagy vezetésével megható gyászkarokat adott elő. A Népbank és a Dalegyesület ne­vében F ü 1 ö p Zsigmond igazgató, il­letve elnök mondott megragadó bú­csúztatót, mely után Király Károly holttestét az izr. hitközség elnöksége és elöljárósági tagjai a gyászhintóra helyezték, melyet nagy kegyeletes kö­zönség kísért ki az utolsó útra. A meg­boldogultat lesújtott özvegye szül. Ko­­ritsoner Erzsébet, fia Király Dezső és kiterjedt rokonság gyászolja. Áldás emlékére! — Meghívó. A Főg. Segítő Egyesü­let 1938. május 21-én, szombaton dél­után 5 órakor, határozatképtelenség esetén fél 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését a gimn. tanácstermében a következő tárgysorozattal. 1. Az igazgató évi jelentése. 2. Az 1937— 38. évi zárószámadás. 3. Az 1938—39. évi költségvetés. 4. Indítványok. Er­re a közgyűlésre a F. S. E. alapító és rendes tagjait tisztelettel meghív­ja a F. S. E. elnöksége. — Éjjeli telefonbeszélgetés Komá­romban. A nagyérdemű közönség szí­ves tudomására adjuk, hogy a komá­romi postahivatalnál azonnali ér­vénnyel bevezettük az egész nap­pali és éjjeli telefon szolgálat. Éjjeli időben 21 és 7 óra között telefon be­szélgetéseket csak telefon állomás elő­fizetőivel lehet folytatni. Blága, s. k. postafőnök. — Berecz Gyula új Jókai-mellszobra. Berecz Gyula, az igen tehetséges ko­máromi szobrászművész, a Jókai szo­bor megalkotója, szép s művészi Jó­­kai-mellszobrot készített. A szobor ki­fejezi a mesélő Jókait, a szelídszemű magyar mesemondót, komoly, finom alkotás. Megtekinthető s egyben meg­rendelhető az UNIO-könyvesboltban, Komáromban.

Next

/
Thumbnails
Contents