Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-05-14 / 20. szám

Lapunk mai száma a lövő hali teljes rádió-műsort tartalmazza ötvenkilencedik évfolyam 2tf. szám Szombat. 1938 májas 14. Alapflotta: néhai TUBA JÁNOS. ----- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ----- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR Előfizetés: egész évre 30 Ke, fél­évre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre i*v évre 75 Ké. Egyesszim ára 1 Ki. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmuntcatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATI!Y VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Hasaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Községi választások Komárom, május 13. A régóta esedékes községi választá­sokat, ha nem is teljes egészében, vég­re kiírta a kormány s ez tagadhatatla­nul az ellenzék érdeme. Az ellenzéki pártok sürgették és követelték a vá­lasztásokat s bár tavaly úgy gondol­ták a koalicióban, hogy a jubileumi esztendő ünnepi hangulatát megkímé­lik a választás zajos lármájától és majd csak a jubileum után írják ki a válasz­tásokat, — azonban a politikai hely­zet úgy alakult, hogy az ünnepi év csendjét az egymással tülekedő pártok szenvedelmes agitációjának féktelen tombolása zavarja meg. A május 22- éne és a június 12-ére kitűzött válasz­tások legnagyobbrészt Csehországban folynak le, de több szlovákiai község­ben és városban is e két napon zajla­nak le a választások. Az első választásoktól tehát csak egy hét választja el a szavazókat, amikor bizonyságot kell tenniök arról, hogy milyen párt keretében akarják a köz­ségi kormányzást végezni s hogy a kommunális ügyek intézését milyen szempontok szerint kívánják keresztül­vinni. A választásokra most is sok párt jelölt, tehát a régi rendszert ezúttal is betartják, sajnos, azzal a tendenciával, hogy a nemzeti kisebbségek pártjait, de különösen a magyar ellenzéket meggyöngítsék a különböző, mondva­csinált érdekképviseletek apró alkalmi pártocskáival. Ahol ezek a zavarosban halászni akaró kis pártok megjelen­nek listáikkal a választásokon, ott rendszerint azokat a magyarokat von­ják el a magyar párttól, akik a ge­­rinctelenség, esetleg a megfélemlítés vagy talán az Ígéretek hatása alatt megtagadják magyar voltukat s ide­gén eszmék szolgálatába vetik magu­kat. Az eddigi választások is így foly­tak k azzal a céllal, hogy megbontsák a magyarság sorait. Pedig nem kétséges, hogy a ma­gyarságnak hol a helye. Egyedül és kizárólag az egyesült magyar pártok­ban, s egy feladata és egy kötelessé­ge van: egy emberként leszavazni en­nek a pártnak listájára! Magyar ember szavazata csakis az egyesült magyar párté lehet, — csakis ez a jelszó, mely alatt a községi választásoknak le kell folyniok. Nem frázis ma, hanem ele­ven valóság, hogy történelmi időket élünk. Sorsdöntő, a magyar nemzet jövőjére messzire kiható történelmi Időkben jut el a fölhívás a magyar néphez: egyakaratú egyesülésben az erőnk! Szerte egész Szlovákiában és Kárpátalján megértette a magyar nép az egyesült magyar párt hívő szavát: sorra hagyják el azok, akiket az agi­táció és az Ígéretek megtévesztettek, a magyar népnek idegen pártokat és térnek vissza a magyarság táborába, az egyesült magyar pártba. Ezrekre megy azoknak a magyaroknak száma, akik megértették az idők szavát, meg­értették azt, hogy most minden ma­gyarnak az egyesült magyar pártban a helye. Az egyesült magyar párt minden jmegtértet kebelébe fogad, mert a té­vedését felismerő és megbánó testvért magához emeli s védő szárnyai alá he­lyezi abban a meggyőződésben, hogy az öntudatra ébredt magyar hasznos tagja lehet nemzetének és fajának. Nehéz időkben mutatkoznak meg az Jaross Andor igllafkozata a maggarság emlékiratáról Szlovákia és Kárpátalja területi auionómiáiái • a teljes nemxeil egyenjogúságot követelik a memorandumban Komárom, — máj. 13. Megírtuk annak idején, hogy Já­ró s s Andor és Esterházy János nemzetgy. képviselők, az Egyesült Párt országos elnökei memorandumot nyúj­tottak át H o d z s a miniszterelnöknek, amelybe belefoglalták a magyarság szerződésekben és törvényekben bizto­sított jogokon alapuló követeléseit. A cseh sajtó egy része most foglalkozik az emlékirattal, amelyet tévesen, felü­letesen, sőt tendenciózusan ismertet. Ezeknek az ujságközleményeknek megtévesztésre alkalmas tartalmával szemben J a r o s s Andor pártelnökünk nyilatkozik, amelyből közöljük a kö­vetkezőket. Az Egyesült Párt elnöksége szo­ros kapcsolatban a parlamenti klub­bal még február hónapban kidolgozott egy memorandumot, amelybe a jogi, kultúrális és gazdasági természetű ma­gyar sérelmeket foglalja össze, mi­vel úgy látta, hogy a kormány a kö­zeljövőben nem fog kitérhetni a nem­zetkisebbségekkel való komoly tár­gyalás elől. Ezt a memorandumot több mint egy hónappal ezelőtt nyújtottuk át Esterházy Jánossal együtt a mi­niszterelnökségen s a pontos tájékoz­tatás érdekében a leghelyesebbnek lá­tom, ha a memorandumnak bevezető mondatait most szó szerint idézem: »Az Egyesült Párt szükségesnek látja, hogy a magyarság sérelmeit, amelyek jogi, kultúrális és gazda­sági természetűek, a kormányté­nyezőkkel megismertesse s így az orvoslás valódi módját megjelölve utat mutasson az égető kisebbségi kérdés megoldására. Ezek a követelések részletkérdé- 1 sekre vonatkoznak és nem ölelik fel a párt egész államjogi programját, amely a köztársaságot lakó vala­mennyi nemzet teljes egyenrangúsá­gát, önkormányzatát, valamint Szlo­vákia és Kárpátalja területi autonó­miáját is magában foglalja. Ezt a programot alkotmányrevizióvai, 'il­letve új alkotmány alkotásával lehet j csak megoldani, amelynek munká-1 jában a köztársaság összes nemze­teinek képviselői részt kell, hogy j vegyenek. Meggyőződésünk, hogy i csak az állami berendezkedés tel-I jes és organikus átépítése biztosít­hatja a Csehszlovákiát alkotó nem­zetek harmonikus együttélését, mi­kor az egyes nemzetek etnikumát politikai, gazdasági, kultúrális és szociális téren biztosító egyenlőség, szabad fejlődés s egyenlő érvénye­sülés lesz alapja Csehszlovákia nem­zetiségi békéjének. Az Egyesült Országos Keresz­tényszocialista és Magyar Nemzeti Párt úgy véli, hogy ezt a nagy át­fogó, tényleg történelmi jellegű munkát meg kell előznie a belső nemzeti jóvátételnek, amely újból visszaadja a magyar etnikumnak a teljes magyar jelleget. Ebben a me­morandumban foglalt követelése­ink ezt az előzetes feladatot jelölik meg teljes részletességgel.« — Nyolcvanegy pontba foglaltuk jegybe a fentvázolt követeléseinket, amelyek tényleg a magyar nemzet­csoport valamennyi aktuális életkér­déseit érintik. A párt programja, a parlamentben és másutt a nagy nyilvá­nosság előtt elhangzott beszédeink mindenki előtt közismertek. Fölösle­gesnek tartom tehát, bogy a nyolc­vanegy pontra részleteiben kitérjek, csak azt hangsúlyozom, hogy a ma­gyarság egyetlen társadalmi osztályá­ról, annak szakérdekeiről, művelődési problémáinak egyetlen részletkérdésé­ről, valamint politikai jellegű jogkér­déseinek egyikéről sem feledkeztünk Imeg, s ha a kormányzat ezt a nyolc­vanegy pontot teljesítené, úgy hely­reállítaná azt a nemzeti statusquot, amely nélkül a magyar kérdés meg­oldása légüres térben mozgó papiros­megoldás volna csupán. — Az a tizenkét pont, amelyet dek­­larációszerüen a parlament fórumán ismertettünk, lényegében véve általá­nos összefoglalása ennek a nyolcvan­egy pontnak. Ebből is világosan ki­tűnik, hogy a magyarságot itt nem elégíthetik ki részletengedmények, ha­nem csak a többi nemzetcsoporttal, tehát a csehszlovák, a német, a len­gyel és a ruszin nemzetek jogaival való teljes és maradéktalan egyenran­­gúsítás. Taross Andor nyilatkozata további részében a cseh sajtó tendenciózus be­állításával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az Egyesült Párt jelenlegi prog­ramja, politikai törekvései tökéletesen azonosak azzal a programmal, amelyet ennek a pártnak a jogelődei már kö­zel húsz éve felállítottak. Az Egyesült Párt az egyetlen, amely változatlan vas­­jköveíkezétessággel tart ki eredeti ál­láspontja mellett, amelyet sohasem be­folyásolhattak külpoli ikai erőeltolódá­sok, belső kormányzati kérdések, ha­nem egyedül ás kizárólag a magyar nép életérdeke. A magyarság érettnek és erősnek érezte magát hosszú évek­kel ezelőtt is, ma is, hogy saját sorfeát önmaga intézze. Ezt az elvet valljuk ma is. Dr. Szíj) Ferenc Komárom, május 13. Komárom város kulturális életének köztiszteletben álló vezéralakja: Szijj Ferenc dr. ny. polgármester, most tölti be életének hatvanadik évét. E város közéletében nagy szerepet betöltő hat­vanévesek között ő is elérktezett a ne­vezetes évfordulóhoz, amely nemcsak neki és szerető családjának jelent ked­ves ünnepet, hanem mindazoknak, akik Szijj Ferenc áldásos közéleti munká­ban eltöltött életpályájának tanúi, meg­figyelői, vagy éppen munkatársai vol­tak. S amikor az évforduló alkalmá­ból hálás szívvel tekintünk a jóságos Istenre, hogy az érdemes férfiúval együtt azt megérhettük, e város ma­gyar társadalmának az őszinte öröm­érzés ragadja meg szívét, mert min­denki tudja, hogy olyan közéleti ve­zető férfiút illet a tisztelet és szeretet, aki arra hosszú, értékes munkában el­töltött élete által teljes mértékben rá­szolgált és megérdemelt. Szijj Ferenc dr. május 14-én tölti be a hatvanadik évet, mely fényes képes­ségeinek teljében találja az ünnepel­tet, aki egyike Komárom legaktívabb kultúrvezetőinek. Mint a Jókai Egye­sület fáradhatatlan, tevékeny elnöke az ország minden részében megérde­melt tiszteletben részesül s bizonyos, hogy a magyar kultúra valamennyi őr­helyén örömmel gondolnak reá életé­nek ez ünnepélyes napján. De mi, komáromiak, nemcsak a ki­váló kultúrembert tiszteljük benne, ha­nem elsősorban is azt a derék férfiút, aki szülővárosa szolgálatában eltöltött évtizeden át Komárom város pol­gárainak jólétéért dolgozott és súlyos időkben is fényesen állotta ki a pró­bát. Iskoláinak Komáromban és a bu­dapesti ref. főgimnáziumban történt si­keres elvégzése után a budapesti tu­dományegyetem jogi szakán végezte el tanulmányait s 1903 tavaszán ke­rült a városhoz fogalmazói minőség­ben. Szép készültsége, jogi tudása s a közigazgatásban való gyakorlata, vas­szorgalma a város tisztikarában hama­rosan biztosította számára az előme­netelt, néhány év múlva a törvényha­tósági város aljegyzőjének, 1914-ben tanácsnoknak és 1920-ban Komárom polgármesterének választotta meg a polgárság közbizalma. A háború utáni idők nehézségei emberfeletti feladato­kat róttak reá, de ő mindvégig a leg­nagyobb körültekintéssel, lelkes igye­kezettel s ha kellett, a magyar ember férfias bátorságával, a polgárság ér­dekeinek áldozatos és kitartó védel­­mezésével végezte súlyos hivatását, amely a felsőbb hatóságok megnemér­­tése, sőt félreértése eloszlatásáért foly­tatott kemény küzdelemben telt el. Magatartásáért a város polgársága párt és osztálykülönbség nélkül a legtelje­sebb elégtétellel adózott, de a város községgé történt lefokozása után 1923-igazi értékek s akik eddig téves uta­kon jártak, de ezt őszintén beismerve visszatérnek a magyarság egyesült pártjába, azoknak egész lelkűkkel és szívükkel oda kell államok a küzdők sorába s kitartásukkal és hűségükkel példát kell mütatniok testvéreiknek. A magyar gondolat és magyar munka mellett való egységes színvallás leg­fényesebb dokumentuma a nemzeti ki­sebbség erejének, amelynek éppen a mai időkben a legimpozánsabb mó­don keli kidomborodni, hogy nemcsak politikai ellenfeleink, hanem a kor­mány is ráébredjen arra a tudatra, hogy a magyar nemzeti kisebbséggel az egész vonalon számolnia kell. Most nem is a kommunális élet jegyensúlybahozatala a fontos, hanem annak az erőnek megteremtése, amely az ittélő minden magyarnak összefo­gásából áll elő egy jobb sors s egy szebb jövő reményében. Magasabb nemzeti érdek parancsolja ezt a ma­gyarságnak, meg kell értenie ezt a pa­rancsot és már a községi választásokon is ennek a jegyében kell megnyilat­koznia. Amikor a koalíciós pártok szin­tén ebből az elvből indulnak ki a'köz­­ségi választásokon, akkor nem lehet habozni egy pillanatra sem afelett, hogy a magyar ember hova tartozik. Aki magát magyarnak tartja, annak tudnia kell azt is, hogy egyedül és kizárólag az egyesült magyar pártban a helye! V

Next

/
Thumbnails
Contents