Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-05-14 / 20. szám

Lapunk mai száma a lövő hali teljes rádió-műsort tartalmazza

ötvenkilencedik évfolyam 2tf. szám Szombat. 1938 májas 14.

Alapflotta: néhai TUBA JÁNOS. ----- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ----- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR

Előfizetés: egész évre 30 Ke, félévre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre i*v évre 75 Ké. Egyesszim ára 1 Ki.

Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmuntcatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATI!Y VIKTOR

Szerkesztőség és kiadóhivatal Hasaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

Községi

választások

Komárom, május 13.

A régóta esedékes községi választásokat, ha nem is teljes egészében, végre kiírta a kormány s ez tagadhatatlanul az ellenzék érdeme. Az ellenzéki pártok sürgették és követelték a választásokat s bár tavaly úgy gondolták a koalicióban, hogy a jubileumi esztendő ünnepi hangulatát megkímélik a választás zajos lármájától és majd csak a jubileum után írják ki a választásokat, — azonban a politikai helyzet úgy alakult, hogy az ünnepi év csendjét az egymással tülekedő pártok szenvedelmes agitációjának féktelen tombolása zavarja meg. A május 22- éne és a június 12-ére kitűzött választások legnagyobbrészt Csehországban folynak le, de több szlovákiai községben és városban is e két napon zajlanak le a választások.

Az első választásoktól tehát csak egy hét választja el a szavazókat, amikor bizonyságot kell tenniök arról, hogy milyen párt keretében akarják a községi kormányzást végezni s hogy a kommunális ügyek intézését milyen szempontok szerint kívánják keresztülvinni. A választásokra most is sok párt jelölt, tehát a régi rendszert ezúttal is betartják, sajnos, azzal a tendenciával, hogy a nemzeti kisebbségek pártjait, de különösen a magyar ellenzéket meggyöngítsék a különböző, mondvacsinált érdekképviseletek apró alkalmi pártocskáival. Ahol ezek a zavarosban halászni akaró kis pártok megjelennek listáikkal a választásokon, ott rendszerint azokat a magyarokat vonják el a magyar párttól, akik a gerinctelenség, esetleg a megfélemlítés vagy talán az Ígéretek hatása alatt megtagadják magyar voltukat s idegén eszmék szolgálatába vetik magukat. Az eddigi választások is így folytak k azzal a céllal, hogy megbontsák a magyarság sorait.

Pedig nem kétséges, hogy a magyarságnak hol a helye. Egyedül és kizárólag az egyesült magyar pártokban, s egy feladata és egy kötelessége van: egy emberként leszavazni ennek a pártnak listájára! Magyar ember szavazata csakis az egyesült magyar párté lehet, — csakis ez a jelszó, mely alatt a községi választásoknak le kell folyniok. Nem frázis ma, hanem eleven valóság, hogy történelmi időket élünk. Sorsdöntő, a magyar nemzet jövőjére messzire kiható történelmi Időkben jut el a fölhívás a magyar néphez: egyakaratú egyesülésben az erőnk! Szerte egész Szlovákiában és Kárpátalján megértette a magyar nép az egyesült magyar párt hívő szavát: sorra hagyják el azok, akiket az agitáció és az Ígéretek megtévesztettek, a magyar népnek idegen pártokat és térnek vissza a magyarság táborába, az egyesült magyar pártba. Ezrekre megy azoknak a magyaroknak száma, akik megértették az idők szavát, megértették azt, hogy most minden magyarnak az egyesült magyar pártban a helye.

Az egyesült magyar párt minden jmegtértet kebelébe fogad, mert a tévedését felismerő és megbánó testvért magához emeli s védő szárnyai alá helyezi abban a meggyőződésben, hogy az öntudatra ébredt magyar hasznos tagja lehet nemzetének és fajának. Nehéz időkben mutatkoznak meg az

Jaross Andor igllafkozata a maggarság emlékiratáról

Szlovákia és Kárpátalja területi auionómiáiái • a teljes nemxeil egyenjogúságot követelik a memorandumban

Komárom, — máj. 13. Megírtuk annak idején, hogy Járó s s Andor és Esterházy János nemzetgy. képviselők, az Egyesült Párt országos elnökei memorandumot nyújtottak át H o d z s a miniszterelnöknek, amelybe belefoglalták a magyarság szerződésekben és törvényekben biztosított jogokon alapuló követeléseit. A cseh sajtó egy része most foglalkozik az emlékirattal, amelyet tévesen, felületesen, sőt tendenciózusan ismertet. Ezeknek az ujságközleményeknek megtévesztésre alkalmas tartalmával szemben J a r o s s Andor pártelnökünk nyilatkozik, amelyből közöljük a következőket.

Az Egyesült Párt elnöksége szoros kapcsolatban a parlamenti klubbal még február hónapban kidolgozott egy memorandumot, amelybe a jogi, kultúrális és gazdasági természetű magyar sérelmeket foglalja össze, mivel úgy látta, hogy a kormány a közeljövőben nem fog kitérhetni a nemzetkisebbségekkel való komoly tárgyalás elől. Ezt a memorandumot több mint egy hónappal ezelőtt nyújtottuk át Esterházy Jánossal együtt a miniszterelnökségen s a pontos tájékoztatás érdekében a leghelyesebbnek látom, ha a memorandumnak bevezető mondatait most szó szerint idézem: »Az Egyesült Párt szükségesnek látja, hogy a magyarság sérelmeit, amelyek jogi, kultúrális és gazdasági természetűek, a kormánytényezőkkel megismertesse s így az orvoslás valódi módját megjelölve utat mutasson az égető kisebbségi kérdés megoldására.

Ezek a követelések részletkérdé- 1 sekre vonatkoznak és nem ölelik fel

a párt egész államjogi programját, amely a köztársaságot lakó valamennyi nemzet teljes egyenrangúságát, önkormányzatát, valamint Szlovákia és Kárpátalja területi autonómiáját is magában foglalja. Ezt a programot alkotmányrevizióvai, 'illetve új alkotmány alkotásával lehet j csak megoldani, amelynek munká-1 jában a köztársaság összes nemzeteinek képviselői részt kell, hogy j vegyenek. Meggyőződésünk, hogy

i csak az állami berendezkedés tel-I jes és organikus átépítése biztosíthatja a Csehszlovákiát alkotó nemzetek harmonikus együttélését, mikor az egyes nemzetek etnikumát politikai, gazdasági, kultúrális és szociális téren biztosító egyenlőség, szabad fejlődés s egyenlő érvényesülés lesz alapja Csehszlovákia nemzetiségi békéjének.

Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt úgy véli, hogy ezt a nagy átfogó, tényleg történelmi jellegű munkát meg kell előznie a belső nemzeti jóvátételnek, amely újból visszaadja a magyar etnikumnak a teljes magyar jelleget. Ebben a memorandumban foglalt követeléseink ezt az előzetes feladatot jelölik meg teljes részletességgel.«

— Nyolcvanegy pontba foglaltuk jegybe a fentvázolt követeléseinket, amelyek tényleg a magyar nemzetcsoport valamennyi aktuális életkérdéseit érintik. A párt programja, a parlamentben és másutt a nagy nyilvánosság előtt elhangzott beszédeink mindenki előtt közismertek. Fölöslegesnek tartom tehát, bogy a nyolcvanegy pontra részleteiben kitérjek, csak azt hangsúlyozom, hogy a magyarság egyetlen társadalmi osztályáról, annak szakérdekeiről, művelődési problémáinak egyetlen részletkérdéséről, valamint politikai jellegű jogkérdéseinek egyikéről sem feledkeztünk Imeg, s ha a kormányzat ezt a nyolcvanegy pontot teljesítené, úgy helyreállítaná azt a nemzeti statusquot, amely nélkül a magyar kérdés megoldása légüres térben mozgó papirosmegoldás volna csupán.

— Az a tizenkét pont, amelyet deklarációszerüen a parlament fórumán ismertettünk, lényegében véve általános összefoglalása ennek a nyolcvanegy pontnak. Ebből is világosan kitűnik, hogy a magyarságot itt nem elégíthetik ki részletengedmények, hanem csak a többi nemzetcsoporttal, tehát a csehszlovák, a német, a lengyel és a ruszin nemzetek jogaival való teljes és maradéktalan egyenrangúsítás.

Taross Andor nyilatkozata további részében a cseh sajtó tendenciózus beállításával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az Egyesült Párt jelenlegi programja, politikai törekvései tökéletesen azonosak azzal a programmal, amelyet ennek a pártnak a jogelődei már közel húsz éve felállítottak. Az Egyesült Párt az egyetlen, amely változatlan vasjköveíkezétessággel tart ki eredeti álláspontja mellett, amelyet sohasem befolyásolhattak külpoli ikai erőeltolódások, belső kormányzati kérdések, hanem egyedül ás kizárólag a magyar nép életérdeke. A magyarság érettnek és erősnek érezte magát hosszú évekkel ezelőtt is, ma is, hogy saját sorfeát önmaga intézze. Ezt az elvet valljuk ma is.

Dr. Szíj) Ferenc

Komárom, május 13.

Komárom város kulturális életének köztiszteletben álló vezéralakja: Szijj Ferenc dr. ny. polgármester, most tölti be életének hatvanadik évét. E város közéletében nagy szerepet betöltő hatvanévesek között ő is elérktezett a nevezetes évfordulóhoz, amely nemcsak neki és szerető családjának jelent kedves ünnepet, hanem mindazoknak, akik Szijj Ferenc áldásos közéleti munkában eltöltött életpályájának tanúi, megfigyelői, vagy éppen munkatársai voltak. S amikor az évforduló alkalmából hálás szívvel tekintünk a jóságos Istenre, hogy az érdemes férfiúval együtt azt megérhettük, e város magyar társadalmának az őszinte örömérzés ragadja meg szívét, mert mindenki tudja, hogy olyan közéleti vezető férfiút illet a tisztelet és szeretet, aki arra hosszú, értékes munkában eltöltött élete által teljes mértékben rászolgált és megérdemelt.

Szijj Ferenc dr. május 14-én tölti be a hatvanadik évet, mely fényes képességeinek teljében találja az ünnepeltet, aki egyike Komárom legaktívabb kultúrvezetőinek. Mint a Jókai Egyesület fáradhatatlan, tevékeny elnöke az ország minden részében megérdemelt tiszteletben részesül s bizonyos, hogy a magyar kultúra valamennyi őrhelyén örömmel gondolnak reá életének ez ünnepélyes napján.

De mi, komáromiak, nemcsak a kiváló kultúrembert tiszteljük benne, hanem elsősorban is azt a derék férfiút, aki szülővárosa szolgálatában eltöltött évtizeden át Komárom város polgárainak jólétéért dolgozott és súlyos időkben is fényesen állotta ki a próbát. Iskoláinak Komáromban és a budapesti ref. főgimnáziumban történt sikeres elvégzése után a budapesti tudományegyetem jogi szakán végezte el tanulmányait s 1903 tavaszán került a városhoz fogalmazói minőségben. Szép készültsége, jogi tudása s a közigazgatásban való gyakorlata, vasszorgalma a város tisztikarában hamarosan biztosította számára az előmenetelt, néhány év múlva a törvényhatósági város aljegyzőjének, 1914-ben tanácsnoknak és 1920-ban Komárom polgármesterének választotta meg a polgárság közbizalma. A háború utáni idők nehézségei emberfeletti feladatokat róttak reá, de ő mindvégig a legnagyobb körültekintéssel, lelkes igyekezettel s ha kellett, a magyar ember férfias bátorságával, a polgárság érdekeinek áldozatos és kitartó védelmezésével végezte súlyos hivatását, amely a felsőbb hatóságok megnemértése, sőt félreértése eloszlatásáért folytatott kemény küzdelemben telt el. Magatartásáért a város polgársága párt és osztálykülönbség nélkül a legteljesebb elégtétellel adózott, de a város községgé történt lefokozása után 1923-igazi értékek s akik eddig téves utakon jártak, de ezt őszintén beismerve visszatérnek a magyarság egyesült pártjába, azoknak egész lelkűkkel és szívükkel oda kell államok a küzdők sorába s kitartásukkal és hűségükkel példát kell mütatniok testvéreiknek. A magyar gondolat és magyar munka mellett való egységes színvallás legfényesebb dokumentuma a nemzeti kisebbség erejének, amelynek éppen a mai időkben a legimpozánsabb módon keli kidomborodni, hogy nemcsak politikai ellenfeleink, hanem a kormány is ráébredjen arra a tudatra, hogy a magyar nemzeti kisebbséggel az egész vonalon számolnia kell.

Most nem is a kommunális élet jegyensúlybahozatala a fontos, hanem annak az erőnek megteremtése, amely az ittélő minden magyarnak összefogásából áll elő egy jobb sors s egy szebb jövő reményében. Magasabb nemzeti érdek parancsolja ezt a magyarságnak, meg kell értenie ezt a parancsot és már a községi választásokon is ennek a jegyében kell megnyilatkoznia. Amikor a koalíciós pártok szintén ebből az elvből indulnak ki a'községi választásokon, akkor nem lehet habozni egy pillanatra sem afelett, hogy a magyar ember hova tartozik. Aki magát magyarnak tartja, annak tudnia kell azt is, hogy egyedül és kizárólag az egyesült magyar pártban a helye!

V