Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-04-30 / 18. szám
4- oldal. KOMAROMI LAPOK / 1938. április 30, Mélyen mlegindító halálesetről értesülünk lapunk zártakor. Igaz részvétbe] közöljük, hogy M o 1 e c z Tivadar, ny. kát. egyházi karnagy, a Dalegyesület örökös tiszteleti karnagya, pénteken, április 29.-én délelőtt Budapesten, ahol s'úlyos betegségére gyógyulást keresett, elhunyt. Vele a város egyik általános tiszteletben álló, "szeretettel övezett derék férfia költözött el az élők sorából, akinek Komárom zenei életében tisztes neve s a város magyar dalosintézményeiben végzett eredményes munkája minden időben elismert marad. Negyvenhat évig működött Komáromban mint a róm. kát. egyház karnagya s e működése nemcsak az egyházi funkciók tökéletes elvégzésében nyilvánult meg, hanem az egyházi klasszikus zene művelése által hathatósan hozzájárult annak magasabb színvonalra emeléséhez s az ünnepi istentiszteletek magasztosabbá tételéhez is. De egyházi működésén kívül közel félszázadon át odaadó és lelkes buzgalommal szolgálta a magyar dalkultúrát, melynek fejlesztését kiváló képzettségével és zenei tudásával eredményesen előmozdította. Nagy sikerrel működött mint zenepedagógus is, több generáció került ki az ő keze alól, köztük több országos nevű művész, akik mindenkor nagy hálával emlékeztek mesterükre, Molecz Tivadarra. Mint a magyar dal őszinte rajongója, a magyar dalkultúra terén is értékes munkát fejtett ki. A Komáromi Dalegyesület müködőkarának élén közel negyven éven keresztül fejtett ki nagysikerű munkát. A Dalegyesület múlt századvégi diadalai az ő nevéhez fűződnek, aminthogy a fordulat utáni években is az ő magyar szívének határtalan lelkesedése volt a művészi munkára lendítő erő, mely zenei tudással párosulva újabb és újabb sikereket biztosított a fényes múltú egyesületnek. Igen érdemes munkát fejtett ki ezzel egyidőben a Kát. Egyházi Énekkarban is, amelyet ő alapított és négy évtizeden át vezetett s amely az t> vezetése mellett mindenkor sikerrel állta meg helyét. A zenei életnek is vezető faktora volt. Több zenekart (szervezett s ezekbe a város legkiválóbb zenészeit és zenebarátait egyesítette, akikkel számtalanszor nagy sikerrel szerepelt a nyilvánosság előtt is. Esztergomban végezte tanulmányait s az esztergomi székesegyház templomi kórusában nyert alkalmazást. Zenei tudásával, gyönyörű baritonjával egyformán sok elismerést aratott. Majd Örménybe választották meg kántortanítónak, ahonnan Kossovich Józsefnek Budapestre való távozása után a komáromi róm. kát. egyház választotta meg karnagyának 1887.-ben, mely .állásában 1933.-ig működött, amikor nyugalomba vonult. A Komáromi Dalegyesület 1888-ban választotta meg karnagyának, ahol 1914-ig, majd 1920-tól 1932-ig működött. A Dalegyesület érdemeinek elismerését 1923-ban, az egyesület hatvanadik fennállásának jubileuma alkal mából rendezett ünnepi díszközgyűlésén rótta le iránta, amikor arcképét leleplezte. Érdemeit és kiváló tudását országos vonatkozásban is több ízben méltányolták. így 1902-ben az Országos Dalszövetség választmányi tagjai sorába választotta, ugyanabban az évben a Dunántúli Dalosszövetség tatai dalversenyén az összkarok vezetésével őt bízta meg. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség országos alkarnagyának választotta meg, mely tisztét nyugalombavonulásáig viselte. Zenei működése mellett több éven át tanított a róm. kát. fiúiskolában s a gimnáziumban is, s eme minőségben is híven teljesítette kötelességét. A városban Tefolyt hazafias, nemzeti és kultúrális ünnepélyeken az ő vezetésével működtek közre a dalárdák, nem volt kulturális esemény, amelynek sikerén közre ne működött volna. Mindenki tisztelte, mindenki szerette Molecz Tivadart, aki a magyar kultúrának hűséges és kitartó munkása volt s akit kedves és készséges viselkedéséért sokra becsülte Komárom társadalma. Emlékét egyháza és azok a kultúrintézmények, mélyekben annyi odaadással dolgozott, megőrzik és áldva emlegetik nevét. Elhunytét lesújtott hitvese és gyermekei siratják, akik a legjobb férjet, illetve édesatyát veszítették el benne. Legyen áldás emlékén! Egy szép komáromi álom vége... — Isten veled strandfürdő! — A komáromi Danubius-strandfürdő, még mielőtt megszületett volna, kimúlt. Ismét kevesebb lett egy szép komáromi álommal s mi gazdagabbak lettünk egy szomorú tapasztalattal. Az álom: a komáromi strandfürdő álma volt. Elképzeltük ezt a szép vállalkozást a széles úszómedencét, a finom fövenyt, az árnyas fákat a a zuhanyt. Álmodtunk tarka napernyőkről, amely alatt nyáridőben preferánszot játszanak a nyugalmasabb öregek s álmodtunk tranbolinról, amelyről fejest ugranak a nyugtalanabb fiatalok. Láttuk a vizipolómérkőzést s az arcokon az izgalmat. Lerajzoltuk a sok-sok kabint. részletekig ismertük már a berendezést. a fogasokéit, a tükröt s tudtuk, hogy lesz cipőhúzó is s kölcsön úszónadrág. Már a szint is megálmodtuk, pirosban és sárgában, világoskékben s zöldben tartjuk a fürdőt, tiszta lesz és higiénikus, árnyas, ha kell s napsütötte, ha úgy parancsolják. Gyönyörű álom volt... Villanyvilágítás este s homokos út a kapuig. Lesz úszómester és versenyúszás. Sör és málnaszörp, jegeskávé és friss hagyma. Falatozó és fagyialtos. Ez volt az álom. A tapasztalat pedig ez: Nem szabad a közönség áldozatkészségére alapítani semmi anyagi jellegű kezdeményezést. A társadalom csak lelkesedni s Ígérni tud, a társadalom saját maga nem épít fel uszodákat s medencéket, sportpályákat s emeletes házakat. A társadalom lelkesedése szalmaláng, áldozatkészsége csekély. A társadalom módosabb egyedei inkább szórakoznak, -— ha már pénzkiadásról van szó, — de meggondolják az úgynevezett altruista vállalkozásokban való részvételt. Nemcsak nálunk van*ez így. Ez általános tapasztalat, sajnos. Legközelebb a város, a járás, vagy a tartomány kezdeményezze a strandot, — kell, hogy kezdeményezze s kell, hogy pénzt szánjon rá, —- mert álom ide, álom oda, szégyen, hogy Komáromnak, a vizek városának nincsen Szives tudomásai! Uriszabóságomal Masaryk u. 4T sz. alól Köztársaság u. 9. sz. alá, a Kincs-féle házba helyeztem át (Central kávéházzal szemben üvegkereskedő,) Teljes tisztelettel: DAVIDOVICS egy rendes úszómedencéje s egy valamire való vetkőzőkabinja, aminthogy vizisportja s tenniszsportja is lecsúszott. ( Mi az álmok városa vagyunk. Az álmoké s a tervezgetéseké. Lokálpatriotizmusunk lángja az égig ér, de ez csak szalmatűz, parazsa nincs. Hangverseny a Szent András templomban Nagy esemény lesz május 15-én városunk zenei életében. Két világhírű földink fog hangversenyt adni a Karitász szegényei részére. Farkas Márta, az Európaszerte ismert hegedűművésznő, és Schmidíhauer Lajos földink, a világhírű orgonaművész hangversenyeznek, amely a zenekedvelő közönségnek ismét felejthetetlen élményt fog jelenteni. Farkas Márta gazdag repertoárjának legjavából fog játszani és ismét bebizonyítja, hogy ma az ország egyik legnemesebb és legkiválóbb hegedűművésze. Schmidthauer Lajos műsorában kiváló zenéi ösztönnel egyesíti a klasszikus és újabb orgonaműveket. Brilliáns technikájával és plasztikus, elmélyült kifejezésmódjával a hangszerek királyának szuverén ura és a ma élő orgonaművészek élsorába tartozik. A Karitász szeretettel és szívesen lát a hangversenyre mindenkit felekezeti különbség nélkül. A belépődíj olyan olcsó lesz, hogy lehetővé teszi mindenkinek a ritka művészi élményben való részvételt. A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesületének közleménye Úgy az állami adóhivatalnál, mint a városnál is most van folyamatban az 1937. évi adókönyvecskék előírási és lerovási oldalának a lezárása. Figyelmeztetjük tehát a háztulajdonosokat, hogy mindazok az adófizetők, akiknek az állami adójuk 1000 Kő-n alul van s már van állami adókönyvecskéjük, ezen adókönyvecskéjüket lezárás végett legkésőbb május hó 15- ig vigyék be az állami adóhivatalba, akiknek pedig még nincsen állami adókönyvecskéjük, azok ugyancsak legkésőbb rpájus hó 15-ig kérhetnek adókönyvecskét. Az 1000 Ké-n felüli adófizetőkre ez nem vonatkozik, mivel ezek adókönyvecske helyett évenkint adószámlakivonatot kapnak, mit külön kérni nem kell, mivel ezt az illetékesek hivatalos úton mindnyájan megkapják. Ugyancsak felhívjuk az adófizetők figyelmét arra is, hogy városi adófizetésük alkalmával vigyék el magukkal az 1937. évi városi adókönyvecskéjüket is. s kérjék az előírási és lerovási oldal lezárását. fejfájásnál Ne mulassza el ezt egyetlenegy háztulajdonos se megtenni, mert a megadott terminus elmúltával adókönyvecskéjüket lezárásra nem fogadják el. Már pedig igen fontos, hogy az előző évi állami és városi adókönyvecske minden évben lezárva legyen, mert hiszen e nélkül az amúgy is nehézkes, komplikált adóügykezelési rendszerben nem leszünk képesek meggyőződni a tőlük követelt adók összeg szerinti helyessége avagy helytelenségéről. * Egyesületünk vezetősége április hó 24-én bensőséges és szeretetteljes ünneplésben részesítette Nemes György egyesületi elnököt nevenapja alkalmával. Milus János alelnök megható szép szavakkal üdvözölte az önzetlen puritán férfit, az egyesület tevékeny vezetőjét, Kurucz István választmányi tag pedig a nála megszokott rímekbe foglalt szeretetteljes, magasszámyalású versben köszöntötte az elnököt s jóbarátot. Bocz Béla. ^AAAAAAAAAAAA^Ar^AAA^AAAAA/SAA Ipartásulati közlemények 1. Közöljük tagjainkkal, hogy az Országos hivatal megkeresésére a Járási hivatal átiratban felkérte társulatunkat, hogy az iparosság is járuljon hozzá Május i-ének külső megünnepléséhez. Felkérjük azért összes tagjainkat,. akik nyitott üzlethelyiséggél rendelkeznek, hogy Május 1-én üzleteiket egyáltalában ne nyissák ki, hanem tartsanak teljes munkaszünetet. A borbély-fodrász valamint az élelmiszer iparok d. e. 10 óráig nyitvatarthatnak. 2. Kérjük ipartársulatunk tagjait, hogy szíveskedjenek irodánkkal közölni azon alkalmazottak neveit, akiket üzemükben legkevesebb 25 év óta egyfolytában alkalmaznak. 3. Ipartársulatunk ez évben is foglalkozik a budapesti nemzetközi vásár igazolványainak árusításával. A vásárigazolványok darabja 30 Ké. Beszerezhető az ipartársulat irodájában a hivatalos órák alatt (Masaryk u. 67.), valamint a Czibor-féle kalaposüzletben, Jókai u. 6. A változékony április az emberi szervezet ellenállóképességét kemény próbára teszi. Hol esik, hol megint meleg van s a nedves áprilisi levegő telítve kan a meghűlés bacillusaival. Legyünk tehát áprilisban duplán óvatosak! Az Alpa bőrbe való rendszeres bedörzsölése a testet erőssé és ellenállóképessé teszi. Ügyeljünk, hogy bevásárlásnál tényleg Alpát kapjunk. Rep ülőgép-kiállítás, a fénytechnika csodái, háznagyságú rádió a budapesti nemzetközi vásáron Tegnap nyíll meg ország-világra szóló ünnepségek keretében a Budapesti Nem* zefközi Vásár, amely május 9-én estig e sz nyílva. A vásár rengeíeg szenzációs látványos* sága közül egész rendkívüli figyelmet követel magának a vásár kerelében ren* dezett repülőgépkiállítás, amely a repü'és egész történetével és a repüléstechnika mai fejlettségével ismerteti meg az érdek* lődőt. A franciák itt matatják be először Európában azt a repülőgépcsodál, amely bár mindössze 80 lóerős, mégis 320 kilo* métert repül óránként, ami a sporfgép* építés csúcsteljesítménye. A lengyelek egy egészen modern sebesültszállító mentő* repülőgépet, a németek egy világrekord* gépet állítanak ki, amely 1.200 lóerős és 680 kilóméter sebességgel repül óránként, de kiállítanak egy 1000 lóerős Zeppelin* motort is. Huszonkét vitorlás és motoros repülőgép szerepel a kiállításon, köztük az első magyar konstrukciójú gép, amellyel annakidején Európa*bajnokságot nyertek és a legmodernebb, a Tájfun, amely a leggyo’sabbröptű gépcsoda. Légifénykép kiállítás, a gázvédelem*, légvédelem be* mutatása és egy állandóan üzemben lévő repülőgépépífő műhely egészítik ki még a repülőgépkiállítást. Ebben a műhelyben a vásár 10 napja alatt teljesen felépítenek egy modern vitorlázó gépet. Lenyűgöző látványt kap a közönség a fényarchitektúra pavilonjában. Az elsöté* ííteil teremben egymásután gyuládnak majd ki a legmeglepőbb elgondolású rej* leit fényforrások és ontják gyönyörű szí* nekben játszó sugaraikat a csodálkozó közönségre. A fényeket nem kevesebb, mint 2000 különböző izzólámpa szolgál* tatja, amelyeknek fagyasztása naponta több, mint 400 ezer wattóra. Érdekes élményhez és felbecsülhetetlen értékű la* nulságokhoz jut a közönség a rádióházban is. Egy modern rádiókészüléket építettek itt fel oiyan nagyságban, hogy a csövek és huzalok között kényelmesen sétálhat az ember, hogy közvetlen tapasztalatokból ismerje meg ésfértse (meg azt a csodál, amit rádiónak hívunk. Világosan látni majd itt, hogy milyen gyengén érkezik az elektromos hullám az antennához, hogyan erősítik fel a csövek fokozatosan, hogyan halad végig a készülék minden huzalán és csövén és hogyan lesz végül belőle a," hangszórón keresztül tiszta, torzítás* mentes hang. _____