Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-04-16 / 16. szám

1938. április 16. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. A 75 éves Dalegyesület jubileuma jubileumi hangverseny, díszközgyűlés, társasebéd. Bánatok országútján Irta: Tóthkárolyi Lajos. Sötét, mennydörgő fellegek Vonulnak át lelkünk felett; Villámlanak és csattanásuk Szivekbe nagy fájdalmat ásott. Rettentenek, én mégse félek! Megedzett már engem az élet. Sorskés mikor belémhasít, legyőzöm égő kínjait; Akaraterőm még a régi S szilárd gátat emelget néki. Sohsem riad bennem a lélek! Megedzett már engem az élet. Eltűrtem szenvedéseket... Erőssé lélek úgy lehet, Hogyha magát, ha kell, legyőzi. Tudok tovább szenvedni, tűrni, Míg bízhatom: célomhoz érek. Megedzett már engem az élet! ♦♦♦♦♦♦o»»»»» A komáromi református ifjúsági egyesület sikerült szinielőadása Hosszú hallgatás után újra megszó­lalt Komárom egyik életrevaló műked­velő gárdája, amely olyan sok kelle­mes estét szerzett már közönségünk­nek jól sikerült szinielőadásaival s ame­lyek mindig nagyszámú közönséget vonzottak. Most újra színpadra léptek derék műkedvelőink és sikerüket, ba­bérjukat megint gyarapították, növel­ték. Április 10-én, vasárnap, az Ipartes­tület székházában az Iparoskor színház­­terme zsúfolásig megtelt, hogy a Ko­máromi Református Ifjúsági Egyesü­let műkedvelőinek színielőadását vé­gighallgassák. A közönség pompásan mulatott az egész előadás alatt. Fodor László élénk, eleven vígjátékát, »A Hetvenöt évvel ezelőtt alakult meg a Komáromi Dalegyesület, mely nem­csak kulturális téren, hanem társadal­mi vonatkozásban is hamarosan vezető egyesületévé lett városunknak. Az el­múlt évtizedek alatt számtalanszor be­igazolta azokat a reményeket, melyeket a derék alapítók működéséhez fűztek, a magyar dal kultiválásában s Komá­rom. társadalmának összetartásában el­évülhetetlen érdemeket szerzett, há­romnegyed százados múltja a sike­rek és eredmények sorozata volt s ha most a megváltozott viszonyok között társadalmi téten talán nem is képes a múltakhoz viszonyítva élénkebb te­vékenységet kifejteni, a magyar dal művelésében törhetetlen lelkesedéssel jár elől és az egész ország magyar kul­­túrvezetői előtt is a legnagyobb el­ismerésnek örvend. Az évfordulót méltóképen ünnepli meg a Dalegyesület, amely május 7-én és 8-án rendezi jubileumi ünne­pélyét. Ennek az ünnepélynek orszá­gos jelentőséget fog adni a Magyar Dalosszövetség országos elnökségének és vezetőségének megjelenése, amely meleg és bensőséges érzésekkel kíván résztvenni a jubiláló egyesület örö­mében. A Dalegyesület erre a feleme­lő alkalomra már a múlt év őszén meg­­jtette a szükséges előkészületeket s kü­lönösen a működőkar követ el min­dent, hogy ez az ünnep teljes mérték­ben sikerrel záruljon. A Dalegyesület a város kiváló hangorgánummal ren­delkező hölgyei közül többeket meg­nyert a vegyeskar számára s a jubilá­ns hangversenyen a közönségnek al­kalma lesz gyönyörködni annak művé­szi bemutatkozásában. A vegyeskar hölgytagjai a követke­zők: Altia Teréz, Argay Lajosné, Csi­­zy Istvánná, Dobis Ilona, Grossmann Margit, Hermann Hona, Hodossy Mag­da, Ipovitz Teréz, Jakab Erzsébet, Ja­kab Ilona, Kovách Tihamémé, Kővá­­ry Mariska, Magyarics Mariska, No­­vák Imréné, ördögh Miklósné, Saxl Margit, Soós Margit, Tárnok Aranka, Tomschitz Mici, Tuba Ibolya, Turek Gézáné, Uhereczky Erzsébet, Virágh Margit és Virágh Ilona. A vegyeskar hatvan tagból áll és Schmidt Vik­tor karnagy avatott vezényletével öt operarészlet előadására készül. A hang­versenyen, amelyet május 7-én este a Jókai Egyesület Kultúrházában tar­tanak, a férfikar külön számokkal sze­lepei s külön zeneszámok egészítik ki a színvonalas műsort. A zongora kísé­retet Láng Klára zongoraművésznő lát­ja el a hangversenyen. Műsoron lesz többek között Beetho­ven Fidelio c. operájának egy részle­te, Goldmark Sába királynője c. dal­művének egy vegyes kara, Poldini nagyhírű, kitűnő víg operájának, a Farsangi lakodalom-nak több vegyes­kari száma, valamint Kodály, Beschnitt és más nagynevű szerzők műve. A jubileumi hangverseny vezeti be az ünnepélyt, amelynek középpontja a másnap, május 8-án délelőtt tartandó díszközgyűlés lesz, melyet társasebéd követ. A Dalegyesület vezetősége lel­kes szeretettel buzgólkodik az ünne­pe si ke én s bizonyosra vehető, hogy azon a magyar társadalom "kivétele­sen nagy arányokban vesz részt, hogy a jeles egyesületnek elismeréssel adóz­zon a. magyar . dalkultúra szolgálatá­ban kifejtett páratlan s eredményes munkálkodásáért. templom egerét« mutatták be minden dicséretre érdemes műkedvelőink. El­ismerés illeti ifj. dr. Mohács) János főrendezőt, aki úgy a darab, mint a szereplők kivá'asztásánál, szereposztás­nál igazán szerencsés kézzel járt el. Az előadás kerekded, gördülékeny volt, úgy ment, mint a karikacsapás. Külö­nösen meg kell dicsérnünk a címsze­repet adó Czirók Bözsit, aki az igazán nehéz szerepet játszi könnyedséggel oldotta meg. Eleven, kedves, tempera­mentumos volt és úgyszólván ő vitte az egész darabot leányos bájossággal. Méltó ] járt ne re volt Bállá Kálmán, aki az öregedő bárót művészi higgadság­­gal és átérzéssel rögzítette, egy hajszál­nyira se ment túlzásba. Játéka őszinte és átérzett volt. Kitűnő figura volt Ge­­leszka Lajos Schünzel irodavezető sze­repében. Már puszta megjelenésével derűt és kacajt varázsolt a nézők tö­mött soraiba, hát amikor megszólalt! Nem egyszer hangos kacaj zajlott fel a nézőtérről, élénk mókáira. Nagyon kedves volt Czirók Mariska Szűcs Oly, a nagyviligiaskodó.„ gépírókisasszony s-zerepében, élénken, elevenen játszott. Tóth József őszinte melegséget, derűs humort vitt játékába, mint fiatal báró, akit a nők állandóan, az apjára emlé­keztettek, az ő nagy bosszúságára. Az örökifjúnak látszó Sternheimet igen rokonszenvesen és ok őszinte derűvel vitte színre Fél Lajos. Szalay István és Dévai János kis szelepeikben is na­gyon jók voltak és emelték az összjá­­ték meleg sikerét. A közönség nagyon jól mulatott, so­kat kacagott és a felvonások végén meleg ovációban részesítette a tehet­séges szereplőket. A darab végén ifj. dr. Mohácsy János főrendezőt is a lámpák elé tapsolta a közönség meleg elismerése. A nézők között kialakult az általá­nos vélemény, hála Isten, hogy a te­hetséges gárda újra akcióba lépett. A templom egerét is feltétlenül meg kell még többször ismételni és a derék gár­dától még sok-sok sikerült előadást vár és remél a közönség. Dr. KORITSCHAN E. í. .' BRATISLAVA, py Mijiály (tape u. 19. fel. 22-5t Hogyan dolgozik a Vatikán diplomáciája Külvilágtól elzárt termekben diplomaták intézik a világ sorsát A szentszék- diplomáciája, mint nap­­nap után olvasható a világlapokban, az utóbbi időben rendkívül aktív, Láttuk ezt legutóbb is az osztrák kérdésben megmutatkozott tevékenységénél. Nem lesz minden érdekesség nélkül való, ha ismertetni fogjuk a vatikáni politikai képviseletet, amely talán — a maga nemében — a világ minden politikai szervezetei között a Legkitűnőbb. Kevés kivétellel a földkerekség min­den országában van képviselője# az apostoli nuncius, akit személyesen ne­vez ki és a kinevezéssel egyidőben a címzetes érsek jellegével ruház fel. Az apostoli nuncius rangja minden ország­ban: nagykövet. Egyedül Hágában van egy úgynevezett internuncius, akinek azonban ugyancsak nagyköveti rangja van. A nunciusok a bíboros álamtftkár alá, a Vatikán miniszterelnöke és külügyminisztere a'á tartoznak, a vi­lág legkiválóbb diplomatáinak tekin­tik őket, mint ahogy a múltban számtalan eset­ben intéztek el kényes kérdéseket, nemzetek és uralkodók közt támadt összeütközéseket, nézeteltéréseket. Az összes diplomaták között minden két­ségen kívül a legjobban értesültek. A szentszéki diplomáciai képvisele­tek állandóan és rendkívül sűrűn, mondhatni majdnem naponta küldik je’entéseiket Rómá­ba, amelyekben nemcsak a politikai, ha­nem a társadalmi, sőt a gazdasági élet eseményeiről és jelenségeiről is pontos és részletes tájékoztatást adnak azt az országot illetően, amelyben a Vatikánt képviselik. Rómában a jelentéseket a pápa után közvetlenül következő Leg­főbb egyházi méltóság: a bíboros ál­lamtitkár hivatala dolgoozza fel. Az érintkezés nyelve főleg latin és néhány esetben az olasz nyelv. Nem hiányzik azonban a világ ezen legkivá­lóbb diplomáciai szervezetének érintke­zési módjából a chiffre-kulcs sem. A politika egyedüli irányítását a Szent­atya megbízásából a legfelsőbb fokon a bíboros államtitkár intézi, aki a kö­vetendő magatartás vagy megteendő diplomáciai lépés ügyében naponta érintkezik a pápával. Amint a bíboros államtitkár elhagyta a pápa dolgozószobáját, azonnal érint­kezésbe lép a megfelelő szentszéki kép­viselettel. Az utóbbi idők izgalmas és eseménydús napjaiban előfordult az is, hogy a vatikáni szikratávíró melett a pá­pai diplomácia első ízben vette igény­be külfö’dl viszonylatban — a tele­font. Külön feljegyzésre méltó körülmény az, hogy Pacelli bíboros államtitkár, mielőtt ebbe a magas méltóságba ju­tott volna, Berlinben volt apostoli nun­cius és a német viszonyok legkiválóbb közvetlen ismerőinek számít. A bíboros államtitkár mellett műkö­dő és a szentszéki diplomácia ügyeit intéző hivatal a Vatikán legfelsőbb emeletén van, teljesen elzárva a külvi­lágtól. Ezekben a fentiekben dolgoz­nak a pápa! diplomácia és politika fri­gyeit és megbámu l mesterei, akik tökéletesen ánnyira e'zárkózottak a világtól, hogy senkisem ismeri őket személyesen. A hivatalt kifelé egyedül Pacelli bíbo­ros államtitkár képviseli és ő tartja fenn az összeköttetést a külvilággal. A pápai diplomáciában alkalmazandó többszörös vizsgán átrostált egyházi személyeket külön diplomáciai szolgá­latra kiképző vatikáni akadémián ké­szítik elő működésükre. Az akadémiára a legutóbbi időkig csak olaszokat vet­tek fel. Ebben az évben történt először, hogy öt idegen származású, kiváló mi­nősítésű pap-politikust, három franciát és két németet soroz­tak közéjük. A pápai diplomácia titokzatosságát és határtalan erejét legjobban az jellemzi, hogy az ott foglalkoztatottakon kívül mindenkinek, aki a legcsekélyebb ösz­­szeköttetésben is áll a bíboros államtit­kár hivatalával, a legszigorúbb és sú­lyos következményeket rejtő titokzatos fogadalmat keik tenni á Legteljesebb ti­toktartásra. — ŐRMESTER ŰR JELENTEM ALASSAN! Husvét hétfőn este 8 órakor kerül bemutatásra a Legény­­egylet színpadán. Kellemes órákat sze­rezhet magának, ha megnézi ezt a vi­dám operett-újdonságot. HÍREK Húsvéti virágok Magasztos és mélységes jelentőségű ünnep a husvét: az újjáébredésnek, a tavasznak, a feltámadásnak napos ün­nepe. A hosszú tél után a szívek kitá­rulnak, megváltásra, békére vágynak, a zimankós, szeles időket most kell, hogy felváltsa az áldásthozó napsugár s a termés)akasztó, meleg májusi eső. Né­ha merünk bizakodóbbak lenni s egy­­egv pillanatra mintha rés támadna a gyaiakvás, örök szenvedés, bizalmatlan­ság fekete függönyén. Ilyenkor, tavasz­­időben, husvétkor, amikor szentelik a barkákat, főzik a pirostojást, athikor el­halkul a harangszó s a kereplő hang­jai. hívogatják egyhangú, dallamtalan zörgéssel a híveket, hogy nagyszomba­ton este felzúgjanak ismét dallamosan s messzire hangzón a harangok, amikor készítik már a rózsavizet s melegebb napsugár öntözi a földet: mindenki a megváltásra gondol, a vérre, amely haj­dan értünk ömlött, a keresztre, amely a legmegdöbbentőbb szimbólum s ame­lyet úgy kicsavartak, horoggá, nyíllá, bunkóvá gyötörtek s mindenki a maga saját jelképének sajátított ki, — a ke­resztre gondolunk s a feltámadásra. A mi magunk életének feltámadására is, a jobb s üdvösebb életre. Hogy ássák el végre szerte a világban a csatabár­dé kát, helyette virágozzék a megértés, tiszta lélek, őszinteség és bizalom. Hogy a rettegés sötét posztóját messzire dob­ják s helyette a megnyugvás rózsaszín fátyolát terítsék erre a kegyetlen világ­ra, amelyhez úgy ragaszkodik minden­ki, mert nincs mit mást tennie! Adjon Isten neked, neki, mindenkinek boldog húsvéti örömöket, virágot, rózsavizet a lánynak, szelíd muzsikaszót a férfinek, meleg napsugarat a földnek s Isten jó­ságos szemének derűs pillantását az egész világnak! — Tisztelt előfizetőinknek, olvasó­inknak és hírdetőinknak boldog hús­véti ünnepeket kíván a Komáromi La­pok Szerkesztősége és Kiadóhivatala. — A húsvéti istentiszteletek sorrend­je a rőm. katolikus egyházban. Nagy­szombaton feltámadási körmenet: a helyőrségi templomban délután 4 órakor, a Szt, Rozália templomban délután 5 órakor, a Szt. .Anna templomban délután 6 órakor, a Szt. András templomban este 7 órakor. Husvétvasárnapján: Reggel 6 óra­kor szentmise, utána húsvéti bárány megáldása, 9 órakor ünnepi mise, utá­na szentbeszéd. l/3i2 órakor szentmise, délután 3 órakor litánia Szentséggel. Húsvéthétfőn: Llgy, mint húsvétva­­sárnapján. Húsvéti Istentiszteletek a rét. templomban. A komáromi református templomban a feltámadás ünnepnap­jain a következő sorrendben tartják az istentiszteleteket. Húsvétvasámap délelőtt 10 órakor a Jókai-utcai temp­lomban ünnepi szentbeszédet mond Galambos Zoltán lelkész, aki a be­széd után Űrvacsorát oszt a híveknek. Istentisztelet közben a Református El­ső Énekkar énekel. Délután 3 óra­kor ugyancsak Galambos Zoltán lel­kész tart istentiszteletet. Húsvéthétfőn délelőtt 10 órakor szentbeszédet mond s utána Űrvacsorát oszt az egyház lel­késze, délután 3 órakor pedig Bajusz Gyula teol. szenior prédikál. — Rendkívüli közgyűlés. A koma* romi r. kai. egyházközség május hó 1.»én d. e. 1k 11 órai kezdettel rendkívüli köz* gyűlést fari a Majláih iskolában, melynek lárgy800rzaia: 1.) A temetői új szabály* rendelet letárgyalása; 2.) A temetői kér* fesziak kijavításának elrendelése és az erre vonatkozó köliségvetés elfogadása. 3.) A ravatalozó használatára vonatkozó javaslat; 4.) A kát. magyar tanítóképző iskola fentartásának kérdése. 5.) Egyéb indítványok. — Akciós tanácsülés. A kát. Akció közgyűlésén megválasztott uj tisztikar és nagytanács április 24.*én tartja alakuló ülését a Majláth iskola nagytermében. Felkéri az Akció a tisztviselőket, szak* bizottsági tagokat és a nagytanács tagjait, hogy az ülésen teljes számban megje* lenni szíveskedjenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents