Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-04-09 / 15. szám
oldaU KOMÁROMI LAPOK 1938. április; 9. Az államvédelmi járulék levonása A komáromi Állami Adóigazgatás közli: Az 1937. évi december hó 21-én kelt a T. és R. Gy. 247. szám alatt kihirdetett államvédelmi járulékról és rendkívüli nyereségadóról szóló törvény elrendeli áz államvédelmi járulék levönását és ennek beszolgáltatását a szolgálati (működési) járandóságok jövedelrléből. Az idézett törvény 3. §-a értelmében 1 indazok a munkaadók, pénztárak, tnapok és egyéb testületek, amelyek a védelmi adót levonni tartoznak, kölesek az 1938. évi első kifizetési határidőtől kezdve azon járandóságok ■után, melyek az egyenes adókról szóló 'örvény 13. §-3. 2. bek., 30. és 37. § ai értelmében a jövedelmi adó levoása alá esnek, a jövedelmi adóval együtt az ál’ámvédelmi járulékot is D- vonni. Az állam véddlrm járulék tétele különböző, aszerint, milyen nemű szolgálati (működési) járandóságról van : ZÓ. Az államvédelmi járulék: 1. az egyenes adókról szóló törvény 30. §-a szerinti levonással beszedett jövedelmi adónak 600/0-át, 2. azon tiszta szolgáati járandóságokból, amelyek a 36. § értelmében jövedelmi adó levonás alá esnek és 60.000 Kc-t nem haladnak meg, 1.6 0/0-ot, ezen járandóságokból, lia a 60.000 Kc-t meghaladják, de nem ráadják meg a 100.000 Kc-t, 2.50/0- ■bt, ezen járandóságokból, ha meghaladják a 100.000 Kc-t, de nem haladják meg a 200.000 Kc-t, 4 0/0-ot, ezen járandóságokból, ha a 200.000 Kc-t meghaladják, 5 o/0- ot tesz ki. A szolgálati járandóságoknak az az összege mérvadó, amelyben a jövedelmi adó evonása alá tartoznak. 3. Azon jövedelemből, amelyből az egyenes adók• öl szóló törvény 13. §-a 2. bek. értelmében a jövedelmi adó levonatik, vagyis a működési járandóságok jövedelmi adó alá vetett kétötödének 1.5 o/0-át eszi ki; de nem tehet ki többet, mint levonás által beszolgáltatott jövedelmi adónak és beleértett esetleges átmeneti pótadónak a 60 o/0-a. Az összes fenti 1. (és 3.) pont alatt felsorolt esetekben a fizető nem vonhat le többet járulék címén, mintamit a levont jövedelmi adó 60 o/0-os pótléka tenne ki; ezen rendelkezés csak az 1. és 3. pont alatt felsorolt esetekben jön számításba. Nem kell tehát a fizetőnek azon alkalmazottaknál, kikek a járandóságuk az egyenes adókéi! szóló törvény 36. §-a értelmében rártozik jövedelmi adó levonás alá, a eVouásnát ezekre a körülményekre tekintettel lenni. Az egyenes járulék levonások, ha a fenti i. pont alatt felsorolt esetről van -zó, a legközelebbi öttel ösztható öszregekre és a 2. és 3. pont alatt felsorolt esetekben egész Ké-ra kevekítenrfők le. A pénzügyminisztérium táblázatot Adott ki, amely a jövedelmi adó levonásokat és az illetékes lekerekített járuléklevonásokat tartalmazza és pedig Agyrészt azon járandóságokra vónatkoőíag, melyből az egyenes adókról szóló törvény 15. §-a 1. sz. d) betű értelmében szolgálati pausál vonandó lé; másrészt azon járandóságokra vonatkozólag, amelyekből ezen pausál nem vonható le. Ezen táblázat a pénzügyminisztérium számvevőségének 3. ügyosztályában (Praha III. Letenská ul.) kapható; Ha a fizető technikai okokból nem eszközölheti a levonást az 1938. évi első kifizetésnél, a járulékot ezen kifizetés után a legközelebbi kifizetésnél utólagosan vonja le. itt a segítség! egy U (Csomag ára portó és csomagolás nélkül 25*— Ké.) A Bran tál megszabadítja a visszértöl és a nyitott tájsebektől. Pharm. Laboratorium «RAA D R O O A“ Prága II, Pffkopy 14/ oextály. Az államvédelmi járuléklevonások ügy, mint á jövedelmi adólevonások, a fizetési jegyzékeken, negyedévi és évi kimutatásokon feltüntetendők. A levont járulékot a fizető ugyanazon módon és a jövedelmi adóval azonos határidőben köteles beszolgáltatni: azonban a járulékot a jövedelmi adótól elkülönítve kell' feltüntetni. A fenti rendelkezések elleni cselekmények és mulasztások, amennyiben nem esnek az egyenes adókról szóló törvény Vili. fejezete értelmében szigorúbb rendelkezései a'á, 30.000 Ké-ig terjedhető rendbírsággal sújtatnak. Asztalosiparosaink mellőzése a helybeli munkásvezeiők által Komárom, április 8. Eddig büszkék voltunk fejlett kézműiparunkra és azt tartottuk, hogy az képes a helyi piacot ellátni minden tekintetben. Hosszú évtizedek teltek el így és a komáromi iparosnak, mesterembernek meg is volt a becsülete nemcsak Komáromban, hanem a messze vidéken. Vannak azonban Komáromban olyanok is, akik ezt nem akarják tudomásul venni. Mert mi történt a napokban ? Városunkban megalakult egy szövetkezet és pedig munkás fogyasztási szövetkezet, amelynek nyilvánvalóan alacsony- nívójú, elmaradt volt a helyi iparosság és ipar, mert szükségesnek tartotta, hogy már a legelsőt: az üzlrfi berendezést, pultokat, ásványokat, fiókokat, stb. stb. is más városban készíttesse el még akkor is, ha azok ideszállítása az előállítás költségein felüli, további kiadásokat jelent. Senki sem kifogásolja a szövetkezet megalakulását, ennek fontos társadalmi és gazdasági szükségleteket szolgáló feladatáról meg vagyunk győződve. Azonban a szövetkezet vezetősége már működésének kezdetén megfeledkezett a szövetkezeti eszme legfőbb szabályának, az egymáson való segítésnek elvéről, ami gondolkozóba ejtheti az érdekelteket a vezetőség további ténykedésének irányvonaláról. Láttuk a kérdéses berendezést és épen ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy azt bármelyik helybeli szakiparos polgártársunk legalább így — ha ugyan nem jobban — le tudta volna szállítani. A szövetkezet vezetőségén múlott teliát, hogy iparosaink és rajtuk keresztül a náluk alkalmazott segédmunkásság kezéből kivettek egy darab kenyeret és juttatták azt másoknak, talán éppen kevésbbé rászorulóknak. Azokról a segédmunkásokról van itt szó, akikét éppen a megnyílt szövetkezet megnyerni igyekszik tagokul .ugyanakkor azonban a maga részéről már eleve megvonja tőlük a legelemibb támogatást is. Hogy ezek után rezerváltsággal nézhet mindenki a megnyílt szövetkezet működése elé, azt nem lehet csodálni, mert a fenti tényből úgy látni, hogy a szövetkezeti vezetőségnek nincsen érzéke az egy- városban lakók egymásrautaltsága és egymás támogatásának szükségessége iránt és így éppen a szövetkezet vezetősége kompromittálta már együk első ténykedésével minden szövetkezés alapelvét, amely szerint »összetartásban az erő«. A szövetkezet bölcsőjénél ott volt a munkásosztálytöbb vezető férfia is, akik mindig, mindenütt és mindenkivel szemben a legerélyesebben szoktak síkra szállani a helyi és járási munkásság és iparosság foglalkoztatásáért, - most azonban, amikor ők maguk is »munkáltatók« voltak, megfeledkeztek kötelessé- Igükről s az idegen helyen megrendelt bolti berendezés elkészítésénél a hozzájuk legközelebb álló munkásokat mellőzték. Ez az eljárás úgy az asztalosiparosok, mint a szakmunkások között érthető visszatetszést keltett. —b. I rod aáí h elyezés. Dr. Váradi Aladár közjegyző irodáját, a Masaryk ucca 27. sz. ház lebontása folytán f. hó 15.-ével a Deák Ferenc ucca 1. számú (Dr. Nagy' Vilmos-féle) házba helyezi át. A Ref. Tanítóképző műsoros estélye Ä Komáromi Református Tanítóképzőintézét növendékei magas színvonalú, nagy' sikerű műsoros estélyt rendeztek április hó 3.-án a Kollégium nagytermében, amelyet szorongásig megtöltött az érdeklődő közönség. Az estély' műsora és annak precíz előadása a megjelenteket a legnagyobb elismerésre ragadta, mert minden részletében megkapó, mindvégig igaz <■ lelki élvezetet nyújtó, művészi értéket képviselő nívós megnyilatkozás volt. A változatos számokban gazdag műsor minden egyes száma magán viselte a gondos, avatott előkészítés nyomát s az előadók rátermettsége és talentuma sikerre vitte az egyes számokat. Nagy elismeréssel emlékezhetünk meg a tanítóképző vegyeskaráról, amely fegyelmezett, biztos előadásával nagy fejlődést mutatott. Siklós Albert »XCIII. zsoltár«-a nehéz feladat elé állította a kart, de azt sikeresen oldotta meg. Bartók Béla »Népdalok« c. dalcsokrának előadásával is dicséretet szerzett magának a vegyeskar, amely ezt a számot is precízen, biztos tudással énekelte. A férfikar Dombay A. »Ima« c. műdalát és Horváth Ákos »Álmodtam szépet, gyönyörűt« c. művét énekelte nagy sikerrel, pontos és hibátlan hang vezetéssel. A képző női karának előadása külön élménye volt az estnek. Bach J. S. »Hittel, alázattal« c. művét és Kodály Zoltánnak »Isten kovácsa« c. remek szerzeményűt adta elő a nőikar, ezúttal is bebizonyítva azt, hogy ebben az intézetben zeneileg kiváló képzettséget nyer minden növendék. Művészi felfogás, gondos kidolgozás, minden részletében fölényes biztonság jellemezte (előadásukat és mint a kiváló férfikar., úgy a nőikar is a legszebb teljesítményt nyújtotta. A tanítóképző fiatal vonószenekara is sikerrel mutatkozott be s úgy Händel »Largo«-ját, mint Bihary »Cinka Panna nótájá«-t egybevágó harmóniát tartva, ügyesen adta elő. Meg van a remény arra, hogy' a zenekar fejlődésének újabb fázisában a legszebb eredményt fogja elemi. Simon Zoltán III. o. növ. szépen felépített megnyitója, Teleky Miklós I. o. növ. ügyes szavalata (Sedivy Z. A mi lelkünk egy szebb jövőt akar), Tóth István III. o. növ. átérzett, szép szavalata (Reményik S.: Ahogy lehet), megérdemelt tapsokat aratott. Kerekes Irén III. o. növ. Szász Károly: »Heten vagyunk« c. költeményének megkapó elszavalásával,. Várady Sándor III. é. növ. pedig Móra Ferenc »Kisforró Zsuzsámra« c. meghatóan megírt kedves költeményének megragadó előadásával szerzett igaz elismerést a közönségnél. Takács Emma zongoraszáma (Badarzevska »La Priére dune Vierge«) is nagy tetszéssel találkozott. A réf. tanítóképzőintézet műsoros estje teljes sikerrel zárult és igaz elismeréssel adózunk érte a jeles iskolának, dé külön is ki kell emelnünk Nagy Sándor igazgatót, aki a nőikart jés zenekart s Tsfeky Miklós zenetanárt, aki a vegyeskart s férfikart fáradhatatlan odaadással tanította be és készítette elő az előadásra. Derekas munkájukat fényes siker koronázta, amely a kitűnő vezetés alatt álló tanítóképzőintézet jóhímevét erősbítette. A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesületének közleménye Egyesületünk választmánya f. évi március hó 28-án gyűlést tartott az Ipartársulat helyiségében. A gyűlés a szokott köznapiasságon felülemelkedve már a tagok nagy számának jelenléte miatt is bizonyos ünnepi külsőséget öltött. A gyűlés megnyitása után Nemes György elnök meleg szavakkal köszöntötte Fülöp Zsigmondot 60 éves születése évfordulója alkalmával. Indítványozta, hogy az egyesület írásbelileg üdvözölje őt nemcsak mint városunk köztiszteletben és közbecsülésben álló vezér egyéniségét, hanem mint egyesületünknek régi tágját és egyúttal választmányi tagját is. Bocz Béla titkár kiemeli .az ünnepelt puritán önzetlen munkás életét, aki tudását s energiáját mindig s mindenütt a város lakossága s így egyúttal a várost alkotó háztulajdonosok javára kamatoztatta. A gyűlés azután egyhangú éljenzéssel írásbelileg üdvözölte s köszöntötte Fülöp Zsigmondot, mint az egyesület régi, illusztris tagját. Ezután a választmány a folyó ügyeket tárgyalta ’le s az 1937. évi zárszámadást és az 1938. évi költségvetést, jóváhagyva a közgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Továbbá hosszas megbeszélés tárgya volt a városi vízmérő óráknak a felszerelése, — a pozsonyi április 3-iki közgyűlés, - a házirend nyomtatványok stb. Végül a Szent János ucca es a Temető-sori lakóknak a városhoz beadandó uccajavítás iránti kérelmükre került a sor. A választmány ezen uccák rendbehozatalát feltétlenül szükségesnek tartja nemcsak azért, mert ez a temetőkbe vezető egyetlen útvonal, de meg lázért is, mivel a kikötőt ezen út köti össze a vasúti állomással. S mivel a kormánybiztos a múlt évben már tervbe vette ezen uccák kijavítását, azért most már a maga részéről is feltétlenül támogatja ezen uccák lakóinak kérelmét. Bocz Béla. & zongora ismét előtérben A Förster-cég zongorakiállítása A jó házi zene az összes kultúrnépeknél mindenkor a zeneművéles és zeneszerzés alapja volt. Évek óta úgy látszott azonban, hogy a zene művelése az otthonból és a családból örök időkre eltűnt. A rádió, a gramofón stb. látszólag feleslegessé tették. A szellemi élet átalakulása folytán azonban a házi zene ismét elfoglalta régi, megillető helyét. Nemcsak a népdal művelésének egyre fokozódó megbecsülése, kvartettek és zeneegyesületek újra való megalakulása, hanem józan számok is ezt igazolják. A zongora Csehszlovákiában is már régen nem a jómódúak kiváltsága többé. A hazai zongoragyárak termelése a népességhez arányítva lépést tart a külfölddel. Felhívjuk a figyelmet a komáromi Centrál-szállóban nemrég megnyílt Förster Ágoston-féle kiállításra. Különféle stílusú pompás hangszerek láthatók itt. A hagyományokhoz kötött technikus mesterműveinek behatóbb megszemlélése alkalmával mindjárt észrevehetjük, hogy itt nemcsak a kipróbált zo ngora szakértő igyekezett mesterségének minden finomságára! tökéletes hangszépséget elérni, hanem a tervező-művésznek is fontos szerepe volt. E kérdés: »Hogyan állítok fel szűk lakásomban egy zongorát ?« sok zenekedvelőnek okozott ezelőtt fejtörést, ma már azonban a csak 100 cm. magas »pianettó«-nak nevezett tetszetős kis pianinók gyártása tökéletesen megoldotta azt. Említésre méltó amellett, hogy' ez a konstrukció a billentyűzet terjedelmét semmiképpen sem befolyásolja. Oktávszáma egyenlő a nagy hangszerek oktávszámával. A zongorák sem olyan nehezek már és helyet alig kérő, de stílusos formában, nemes, kultivált hangteltséggel és tökéletes hangszépséggel mutatkoznak be. Van a kiállításon pl. egy' rövid szalon-zongora finom, feketén fényezett szekrényben. rövid »itl i g n o n«-zongora praktikus tölgyfakivitelben. Különböző típusú pianinók tanúskodnak a cég sokoldalúságáról.
