Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-07 / 63. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ölvennyolcadik évfolyam 63« szám ______Szombat. 1937 augusztus 7. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. -------- POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁG^LAP -------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Kí\ negyedévre 20 Kf. Külföldön 120 Kö. - Egyesszátn ára 1 Ké. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő B ARANY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLOP ZSIGMOND és SZOMBATIIY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A jövő évi állami költségvetés emelkedését 1500 millióra becsülik Kibontakozás felé Komárom, augusztus 6. Az egész világ tudja, hogy Anglia ■és Olaszország között feszüli a hely­set s ha a kél nagyhatalom diploma­tái meg is tartják egymással szem­ben a köteles udvariasságot, vélemé­nyeik kicserélésénél azonnal élesen kifejezésre jut a két ország közötti ellentét. Ez az elleniéi az abesszin kérdés miatt keletkezeit, amely mi­att Anglia minden lehetőt felhasznált Olaszország ellen, mert érdekeinek veszélyeztetését látta az olasz-abesz­­szin háború megindításában és foly­­tatásában. de különösen Ol vszország-Az 1938. évi állami költségvetés ter­vezetében a kiadások tételei tetemes emelkedésével zárulnak. A kormány­nak késői szabadságramenetelét is nem annyira jár gabonaárak késedelmes megállapításának kérdésével, mint in­kább az állam pénzügyi helyzetének nehézségeivel hozzák kapcsolatba. Számítás szerint 1500 millió koronát fog kitenni a fedezetre szoruló kiadási többlet, holott a bevételeknél ezzel szemben nem lehet megfelelő emel­az emelkedő adóbevételekből fedezni és remélik, hogy csökkenni fog a mun­kanélküliekre fordítandó összeg s ja­vulni fog az államvasutak bevétele is. Mindezek ellenére, tekintélyes hiány marad még fedezetlenül. Minthogy új adók bevezetésére gondolni sem le­het, nem marad más hátra, mint a költségvetés olyan tételeiből eszközölni megtakarításokat, amelyekből lehet. A parlamenti takarékossági bizottságnak nem lesz könnyű munkája a költség­kodás. Bohdan Pavlu, Csehszlovákia moszkvai követe, a külügyminiszté­rium politikai osztályának volt fő­nöke visszatér Prágába és Krofta kül­ügyminiszter helyettese lesz. Helyébe a külügyminisztérium jelenlegi főnö­két, Fiorlinger Zdcnkót nevezik ki, aki egy évvel ezelőtt került a bécsi követségről vissza a prágai központ­ba. Fiorlinger távozása után a kül­ügyminisztérium politikai ügyosztá­lyának főnökévé Rajholee dr. minisz­teri tanácsost fogják kinevezni. Csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások tiak abrssziuai hódításában. Bizonyos, hogy Anglia sokat veszített tekinté­lyéből a győzelmes olasz hadjárat következtében, ami felelt nem tud na­pirendre térni, mert hiszen ha terü­letben nem veszílelt is a brill biroda­lom, erkölcsi veszteség érte, ami pe­dig hatalmi szempontból is sokat je­lent azoknak a nagyhatalmaknak, amelyek a világ fölötti hegemóniában az eddiginél is jelentékenyebb szerqwí akarnak betölteni. A kél nagyhatalom közölt még mindig van egy elinté­zetlen kérdés, amelyet különösen Olaszország tart magára nézve fon­tosnak és ez Abesszínia elfoglalásá­nak elismerése Anglia állal, amely ed­dig vonakodott c kérdés elintézésétől s ezen állásfoglalását Géniben is meg­tartó Ita. A régi angol kormány kitartott eze n álláspont mellett, azonban Baldwin távozása után az új angol miniszter­­elnök már revideálta ezt a nézetet és arra határozta el magát, hogy vé­get ve! a tarthatatlan helyzetnek és keresni fogja az utat Olaszország fe­lé. Mussolini a kedvező légköri ügye­sen felhasználva, már előzetesen meg­tette a kezdeményező lépéseket a ki­bontakozás felé. Mussolini a közvet­len tárgyalási indítványozta és Cham­berlain angol miniszterelnök magán­kedésre számítani. A Národni Osvo­­bozeni c. lap foglalkozik ezzel a kér­déssel és azt írja, hogy az optimista körök úgy gondolják, hogy a kiadási többletnek egyharmadát sikerülni fog A Gaboitaiársaság újra „korrigálja" az árakat. Hogy milyen határozatlanság, sőt fejetlenség uralkodik a Gabonatársa­­ság intéző köreiben, eléggé jellemzi az a körülmény, amely a hivatalos lap pénteki számában jelent meg s amely a Gabonalársaság 5 IV. számú helyreigazító ármegállapíló hirdetmé­nyét ismét helyreigazítja. A hirdet­mény újra megállapítja harminc szló­­venszkói és kárpátaljai föladóállo­másra vonatkozóan érvényes buzaföl­­vásárlási és eladási árakat és pedig úgy, hogy öO fillértől 1 Ke 50 fillérig fölemeli. Ez a hirdetmény csak még jobban megnehezíti az érdekelt közönségnek tájékozódását a gabonaárakra vonat­kozólag, amelyeknek ismételt megvál­toztatása a Gabonatársasággal szem­ben a legnagyobb bizalmatlanságot keltheti. A gabonaárak megállapítá­sát a Gabonatársaság már annyira összekuszálta, hogy a közönségnek már semmi lehetősége sincs az el­lenőrzésre és nem képes megtalálni azt az alapot, mely szerint a Gabona­társaság az egyes szlovenszkói és kár­vetés összeállítása során, nagy nyu­galomra s még nagyobb türelemre, de legfőképen szakértő miniszterre volna most szükség, hogy ez a nehéz kérdés megoldást nyerjen. pataijai föladóállomásokra vonatkozó érvényes árakat megállapítja. A sok egymásután bekövetkező helyreigazí­tásokkal szemben tehetetlenül áll a közönség, mely legkevésbé sem látja érdekeit biztosítva az ilyen kapkodó eljárásoknál. Krofta külügyminiszter helyettese Bohdan Pavlu Amint a kormánysajtó orgánumai jelentik, Krofta dr. külügyminiszter helyetteséről most történik gondos­g) Alapszabályok. Egyesületi, társulati és efféle alap­szabályokra nézve az általános sza­bályok az irányadók. Az alapszabály jóváhagyási záradékának azonban nem szabad csupán kisebbségi nyel­ven írva lennie, hanem vagy csak államnyelven, vagy pedig ha van nyel­vi kisebbségi jog, két nyelven. Mint már jelentettük, a csehszlovák­magyar kereskedelempolitikai revízi­ós tárgyalásokat augusztus 3-án Po­­debradban tartják meg. A tárgyalást kedden meg is kezdték. A csehszlo­vák delegáció átnyújtotta a tárgyalá­sokkal kapcsolatos követeléseket, a magyar delegáció tagjai viszont az el­lenköveteléseket nyújtották át. A tár­gyalások programján szerepéi a ha­társzéli forgalom szabályozása és az állategészségügyi egyezmény megkö­tése, Vidám int a kölcsönös áruesere­­forgalom revíziója. Ami az 1936. de­cember hó 22-én kötött kereskedelmi szerződést illeti, csupán revízióról van szó s arról, hogy miként lehetne az árucsereforgalom lebonyolítása te­rén fölmerült nehézségeket kiküszö­bölni. A kiadott hivatalos jelentés szerint az 1938. évi szerződés megkö­tésére vonatkozó tárgyalásokra ez év végén kerül csak sor. h) útlevelek, bizonyítványok. Útlevelek, valamint külföldi hasz­nálatra szánt igazolványok mindig államnyelven adatnak ki. A nyelv­rendelet szerint ezek minősített ki­sebbségi nyelven is ki fognak adat­ni . Ez az elmúlt 18 év alatt még nem történt meg. Külföldi használatra szánt bizonyít-Nyelvi kisebségi fogaink levélben adott választ a Dúcénak, aki­nek ajánlatát elfogadta s kijelentette, hogy hajlandó közvetlen tárgyalások­ba bocsátkozni Mussolinivel. Cham­berlain az angol-olasz úri megálla­podás szellemében a két nagyhata­lom érdekeinek kölcsönös tiszlelet­­beuiarlása mellett elsősorban a föld­közi-tengeri, a spanyolországi és az abessziniai kérdési akarja tisztázni. Hogy pedig Anglia erre az útra tért, annak egy kiábrándulás volt az oka. A londoni spanyol bciieinavatkozási bizottság legutóbbi ülésén Angliának meg kellett győződnie arról, hogy az angol megbékülést egyedül a szovjet vetette el és hogy a kibontakozási tár­gyalások egyedül Szovjetoroszország miatt nem indulhatnak meg. Ez arra indította Angliát, hogy határozott lé­pési legyen Olaszország felé és a spa­nyol politikában is elfogadja Musso­lini alapelveit. , Az angol miniszterelnök leve­le óriási feltűnést kellett Európaszer­­tc és meglepő fordulatot idézett elő a nemzetközi politikában, amelyet hó­napok óla háborús hangulat tartott hatalmában. A levél hírére az általá­nos feszültség máris enyhült, az olasz­­angol közeledéshez fűzött reményke­dések a világpolitikai helyzet javulá­sáról lauuskodnak. Az olasz lapok augolellenes hangja napok óta szeli­­debbre változott, az angol sajtó pe­dig felveti azt a lehetőséget, hogy Anglia bizonyos feltételek teljesítése mellett elismeri Abesszínia olasz rész­ről való meghódítását. Egész bizo­nyos, hogy ennek az elismerésnek igen nagy hatása volna a nemzetkö­zi politikára. Olaszország szívesen segítené elő a kibontakozás útját és semmi gátló akadály sem merülhetne már fel arra nézve, bogy a többi füg­gő kérdés is megoldást nyerjen. Chamberlainnek az a szándéka, hogy októberre összehívja a Iocar­­noi nagyhatalmakat, vagyis Anglia, Franciaország. Németország és Olasz­ország kormányait a békéhez vezető kibontakozás előkészítésére. Jól érte­sült angol lapok szerint Eden már érintkezésbe is lépett a német diplo­máciával, bogy a német birodalom ál­lásfoglalását megtudakolja, arról is beszélnek, hogy az angol külügymi­niszter a közel jövőben Rómába uta­zik és személyesen fog megállapodni Mussolinivel és Cianoval a locarnoi kérdésről. Az angol miniszterelnök levelében is utal az angol-olasz talál­kozás fontosságára és lehetőségére, tehát bizton várható, hogy ebben a tekintetben meg fogják tenni a lé­péseket. A világ szempontjából na­gyon üdvös volna, hogy ha a két nagyhatalom között fölmerüli nézet­eltéréseket tisztáznák s ha végre­­valahára betelnék az ideje a teljes megbékülésnek. Angliát a szovjet ma­gatartása teljesen kiábrándította s bár ezt előbb kelleti volna tudnia, most in^r ő is látja, hogy a világ hékéjének megteremtésénél nem lehet a szovjet­re számítani, mert ez nem a békes­ségre, hanem a forradalomra törek­szik s ebből a szándékából annyi sú­lyos vereség után sem akar enged­ni. Meg keli mutatni az európai nyu­gati hatalmaknak, hogy az emberi­ség célja a békés munka és nem a végetnemérő vérontás s ezért a teljes egyetértés alapján közös erővel kell felépíteni és megszilárdítani a világ­­békét. * i ,

Next

/
Thumbnails
Contents