Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-12-29 / 104. szám
Ötvennyolcaink évfolyam 104. szám___________________________Szerda. 1937 december 29. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------ POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATI!Y VIKTOR Benes dr. köztársasági elnök szerint 1938-ban megvalósul a február 18-iki program Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára t Ké. Egy év margójára Komárom, december 28. Pár nap múlva ez az esztendő is (dinerül az idők végtelenjében scsak mint az idő rendjében csillagászati hivatását betöltött évszámjegy szerepel tovább a természettudomány adattárában. Mint politikai évről, már nem lehet róla elmondani ezeket, mert a hozzáfüződö események sokkal emlékezetesebbé teszik nevét, mint sok szürke elődét, amelyben az élet hosszú időn kérésziül ment a maga útján az évtizedek alatt kipróbált, határozott irányban, kijelölt célok felé szinte feltartózhalatlamil. Az emberiség nyugalma, a világrendjének megtartása volt a i'őtörekvés kiegyensúlyozott erők segítségével, de e törekvés egy szép napon kudarcot vallott, az addig elfojtott emberi indulatok vették át az új irányítást és szabadon száguldottak végig az egész kontinensen, hogy új gondolátok és eszmék megvalósításával új rendét teremtsenek az egész világon. Két évtized óla folyik a rendcsinálás, de eredménye nincsen. A letűnő év is ennek a rendcsinálásnak jegyében indult meg s most, amikor visszatekintünk reá, látjuk, hogy minden igyekezet hiábavaló volt. A helyzet világvonatkozásban sokkal súlyosabb lett, ádáz és kegyetlen küzdelmekben újra emberek vére ömlik szerte, s nemcsak hogy a spanyol polgárháború nem ért véget, hanem hatalmas lángokban pusziit a távol keleten a sárga fajok közötti engeszlelhelellen harc, melynek vége még beláthatatlan és meghatározhatatlan. Ebben az évben újra beigazolódott, hogy nincs az a hatalom, amely meg tudná akadályozni az emberi vad indulatokat és az azokból keletkezett veszedelmeket. A népek szövetsége teljesen tehetetlenül áll az eseményekkel szemben, amelyek nem erősítésére, hanem inkább szétszakítására szolgálnak az eddig felépített és bosszú idők tartamára tervezett intézményeknek. Sem a józan ész, sem a belátás, sem a mérséklet, sem az önuralom és a békében való élniakarás vágya nem tud győzedelmeskedni az emberen, s míg nagy beszédek hangzanak el a békéről, addig a világ különböző tájain egymást ölik az emberek, s í'ékezheletlcn hatalmi vággyal gázolnak keresztül mindenen, ami útjukba kerül. Nem kell hozzá háború sem, hogy a hatalmi téboly megnyilvánuljon, hiszen van olyan nagyhatalom Európában is, amely saját vezetőit küldi százszámra a vesztőhelyre, csak azért, meri ia mindent elnyomó hatalom jelenlegi tulajdonosa rettegve gondol arra, hogy másnak is a kezébe kerülhet a legfőbb hatalom. Ez ellen semmit sem lehet tenni, ez az illető nagyhatalomnak belső ügye, melynek elintézésébe beleavatkozni senkinek sincs joga. Az egyéni szabadság és a jogbiztonság egyaránt elavult fogalmak ebben az államban, de az állami gyámkodás a legpéldátlanabb elnyomássá fajult. Ilyen és hasonló események teszik a letűnő évet borzalmasan emlékezetessé s ezért szerelnők már, ha végleg elbúcsúzott volna, tőlünk, mert róla csak rosszat és szomorút lehet feljegyezni. Reménykedve néztünk az év első napjaiban az eljövendő idők elé, azt — december 28. Bénes Ede dr. köztársasági elnök kar4csonv előestéjén rádiószózatot intézett a köztársaság lakosságához, melyet valamennyi rádióállomás közvetített. A köztársaság elnöke előbb cseh, majd német nyelven mondta el beszédét, melyben foglalkozott az európai helyzettel és kijelentette, hogy európai háborúra már senki sem gondol és ennek lehetősége az előző évekhez képest elenyésző. Az 1938- ik év, a köztársasági elnök véleménye szerint az egyetértésre való törekvésre irányuló tárgyalások és megbeszélések éve lesz, amelyek megegyezésre fognák vezetni. Igen eredményesnek tartja a köztársaság elnöke Halifax lordnak és Delbos francia külügyminiszternek németországi, illetve középeurópai útját. Áttérve a belpolitikára, Benes dr. köztársasági elnök igen eredményesnek találja a belpolitika mérlegét. Ezzel kapcsolatban a kisebbségi kérdésről is nyilatkozott és erre vonatkozólag többek között a következőket mondotta: — Belső helyzetünk fejlődésére nézve alapvetőnek tartom azl, amit ebben az évben kisebbségeink és a csehszlovák többség közötti kölcsönös megértés érdekében teljesítettünk. Kárpátalja népének történelmi nevezetességű dátuma marad, hogy ezen országrész autonómiája törvényben nyert elhatározást és azt végre Is hajtottuk. Fontos belpolitikai tényező az állam fejlődésében a február 18-iki kormányhatározat a kisebbségi kérdésben, amely mindazt megvalósítja, amit erre vonatkozólag az alkotmány előírl és kiegészíti azt, amit kormányaink 1919 óta tettek. Erről már mindent elmondtunk, amit csak elmondani lehet. Magam október hó 28-án tartott nyilatkozatomban hangsúlyoztam ezt, a miniszterelnök és más miniszterek pedig a költségvetési vitában mondott beszédeikben világították meg a kérdést. Ma már — azt hiszem — senki sem kételkedik ezen elhatározások megvalósításában. Azon az úton vannak ezek, amelyen továbbhaladnak a teljes végrehajtásig. Hogy az ilyen dolgoknak végrehajtása időt kíván, azt meg kell érteni annak, aki politikailag jól gondolkodik s a politikai események komplikált voltát ismeri. Teljes bizalommal vagyok a lakosság iránt, bármely nemzetiséghez tartozik. Magas politikai színvonallal bír, nyugalmat, együttműködést, békés fejlődést akar, respektálja másnyelvű polgártársát, annak nézeteit, érzelmeit és hagyományait. Ebből a hitemből senkit sem zárok ki. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton a parlament a csehszlovák rendjelekről és címekről új törvényt hozott, amely szabályozta ezt a kérdést és amely lehetővé teszi, hogy a csehszlovák állam polgárai kitüntetésekben és címekben részesülhessenek. A puritán demokrácia elvét ezzel a törvénnyel áttörték, de úgy láLszik, hogy ebben is a nagy nyugati demokrata államot, Franciaországot akarja követni Csehszlovákia, amelynek miniszterei és diplomatái a külföldi látogatások alkalmával eddig is bőven fel voltak dekorálva csillagokkal, keresztekkel és szalagokkal és stílszerűen illeszkedtek bele a más külföldi diplomaták rendjelektől csillogó tömegébe. Ezentúl nemcsak a külföldön, hanem itthon is ragyoghatnak a csehszlovák demokraták és pedig a különböző honi kitüntetésekkel mellükön s nemsokára elérkezik az idő: a kormány külső jelben is kifejezésre juttathatja a hozzája hűségesen ragaszkodó hívek iránti elismerését. Mint a Poledni List c. lap értesül, a belügyminisztérium a csehszlovák rendjelekről és érmekről 1936-ban hozott törvény végrehajtására rendelet kibocsátását tervezi. Az illetékes hivatalos körök a végrehajtó rendelkezéseket 1938 február végéjg' teljesen elkészítik és az idevonatkozó rendeletet idejében kibocsátják, hogy az első csehszlovák rendjeleket és tiszteletbeli címeket 1938-ban a csehszlovák köztársaság fennállásának huszadik évében ki lehessen osztani. Tehát a jubileumi évben nagyarányú rendjele^ő várható. larcss Undor nyilatkozata február 18. politikai értékéről A P. M. H.-ban nyilatkozott Jaross Andor, az egyesült párt országos elnöke a február 18-iki kormányhatározatnak a magyarság szempontjából felmérhető értékéről. Az egyesült párt érdemes országos elnöke érre nézve a következőket mondotta: — A február 18-án kelt kormányhatározatot, mely a kormány kisebbségi politikájának irányvonalát rögzítette le a nyelvi jogok, az állami alkalmazottak és az állami jellegű munkaalkalmak, valamint szállítások sok terén, mi magyarok nem becsültük túl; ma pedig, mikor majd egy év tapasztalatán keresztül alkothatunk ítéletet, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a kormány nem Változtatta meg eddig követelt kisebbségi politikáját. Csalódni csak azok csalódtak, akik a február 18-át megelőző tárgyalásokon résztvettek és vívmányként könyvelték el a jól meghirdetett kormányhatározatot. Részünkre csak egy pozitívumot jelentett: a kormány maga is beismerte, hogy eddig nem valósult még meg a békeszerződésben foglalt és az alkoimónytörvénybe becikkelyezett kisebbségi jog, mert olyan elveket hirdetett meg határozatában mint újdonságot, melyek gyakorlata a kormányt eddig is kötelezte. Előttünk magyarok elölt csak ennyi február 18-ának értéke, mely egyébként is csak a nemzetek életjogának egy részletmezejére vonatkozott. Végrehajtási rendelet a rendf eltör vényről Mint ismeretes, az első csehszlovák kormány a fordulat után törvényt hozott, amelynek rendelkezéseivel megszüntette a régi kettős monarchiában nyert kitüntetéseket, rendjeleket és érmeket, ezenkívül megtiltotta azoknak viselését, a főnemesi és nemesi előneveli és címek viselését is. Az akkori kormányt a demokrácia minden disztinkciót kiegyenlítő elve vezette a szigorú büntetést előíró törvény megteremtésében, ezzel is be akarta bizonyítani, hogy a tiszta demokrácia alapján áll. Az idő azonban megváltozott, mert 1936-ban ennek jóvátételére még mindig nem hittük, hogy valami jót tartogat számunkra. Sajnos, ez a reménységünk nem vált be. Mert ha kisebbségi életünk folyását nézzük, részünkre ebben az évben sem következett el az a várvavárt beteljesedés, amely a szerződésekben és az alkotmányban biztosított jogainknak érvényesítését hozta volna meg számunkra, mert ina is csak az a helyzet, mint az év elején volt: a kisebbségi sors nem változott! Maguk az illetékes faktorok is elismerték, hogy a kisebbségi jógok kiszolgáltatása nem teljei. de történt komoly lépés ismételt államférfiul kijelentések dacára sem. Tehát nekünk, magyar nemzeti ki-‘ sebbsegnek csalódottan kell visszatekintenünk erre az esztendőre is, amely mostoha volt hozzánk s amely nehéz csapásokkal súlyosbította az amúgy is válságos helyzetet. Ilyen körülmények között az 1937-ik évet is azok közé kell sorolnunk, amelyek fájó emlékeinket szaporították s amelyekhez hasonlótól mentsen meg bennünket a Gondviselés! R bortermelők adókedvezménye január 1-én lép éleibe A magyar ellenzék az új bqritaladóről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál a legnagyobb határozottsággal követelte a szőlőtermelőknek adókedvezményben való részesítését. Az egyesült párt törvényhozóinak az volt a követélése, hogy minden termelőnek 200 liter bort hagyjanak meg adómentesen házi használatára, tekintet nélkül arra, hogy a termelő mennyit termel és hogy borát a saját, vagy másokkal közös pincében raklározza-e el. Törvényhozóink követelését a kormánytöbbség a fedezeti törvények megszavazásakor teljes terjedelmében házhatározatban tette magáévá s a kormány a törvény végrehajtási rendeletét is elfogadta és ez még ebben az évben megjelenik, úgy, hogy a boritaladóról szóló törvény január 1-ével életbe lép. A törvényszakasz, amely az egyesült párt képviselői és szenátorai másfélévtizedes, kitartó követelésének eredménye, a következőképen hangzik: »Az e törvény alapján megadóztatandó italok termelőinek a saját háztartásuk szükségleteire évente a saját termésükből készített szőlőborra, szőlőmustra és szőlőlére 200 liter erejéig, valamint a más gyümölcsökből készült borra, mustra és lére 50 liter erejéig adómentesség ismertetik el. Az adókedvezménynek akadályul nem szolgál eme italoknak egy helyiségben való elhelyezése, ahol ilyen italok elhelyezletnek.« Ezt a vívmányt a bortermelők az: egyesült pártnak köszönhetik, amelynek törvényhozói évről évre minden alkalmat megragadtak arra, hogy ezt a kedvezményt követeljék. Végre a kormánytöbbség is belátta, hogy a követelés jogos és méltánylást érdemel.
