Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-12-24 / 102-103. szám

1937. december 24. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Karácsonyi szeretet A csillagok millárdjai sziporkáznak. Különös tünemény. Hatalmas fényű csillag jelenik meg az égbolton, hosz­­szú fénysávot hagyva maga után, hogy egy ponton megálljon. Földöntúli han­gok hirdetik az ígéret beteljesülését. Az Ige testté lett. A jászolban fekszik a kisded. A csillag eltűnt, a kisded felnőtt s tanított, gyógyítót!, csodatételekben nyilvánította földöntúli erejét. Szenve­dett, kereszthalált halt, az emberiség bűneinek megváltásáért, feltámadott, hogy a halál felelt győzedelmeskedjék, aiábocsájtá a szentlelket, hogy minden kétséget kizárva, bebizonyítsa Isten­től való származását. Érvek, ellenérvek; hit, hitetlenség. Ma ezer és ezer gyertya fénye lob­ban fel karácsony estéjén. A harangok örömujjongással reszkettetik meg a le­vegőt. Az orgona magasztos hangjával egybe olvad az Istent dicsőítő hála­ének a hívők ajkairól. Pályaudvarokon, várostereken, köz­épületekben, palotákban, kis tanyai házikókban áll a karácsonyfa. Éle­lem, ruhanemű, szeretetajándékok, já­tékszerek, az örömtől csillogó szemek; mintha ;a gondterhes arcok is kisi­mulnának, s az emberek egymásnak boldog karácsonyi ünnepeket kíván­nak. Vezércikkek, politikai nyilatkozatok, a megértést és a békét hirdetik. Úgy tűnik, hogy az emberek szívébe tény­leg szeretet és békesség vonult be. A gyertyák egymás után, sercegve, utolsót lobbanva kialusznak. A kará­csonyfadíszek visszakerülnek a dobo­zokba s a sok örömet adó, díszeitől megfosztott karácsonyfa helyett ott áll a szomorú tűleveleit hullató fenyő. Az ünnepi hangulatnak vége. A ka­lács elfogyott, a ruha hétköznapivá szürkül, az arcokra ismét kiül a gond, az emberek közönyösen mennek el egymás mellett. A békét és megértést hirdető nyi­latkozatok csak nyilatkozatok marad­nak, az emberek szívében a szeretet csak parányaiban marad meg helyette, hiú vágyak, békétlenség és önzés je­lentkezik. Az élet vad versenye újra fellán­gol s a karácsonyi megbékélés lassan a ködös téli homályba vész, hogy egy esztendő múlva vegyük fel ismét ün­nepi hangulatunkat. Ne legyünk ilyen feldíszíthető ka­rácsonyfák, hanem legyünk hitünket, fajunkat és embertársainkat szeretni tudó keresztyének. Isten nem tett kü­lönbséget nemzet és nemzet, faj és faj, társadalmi osztály és társadalmi osztály közt, mikor Ő az egyszülött fiát elküldte a világra. »És Ö en­gesztelő áldozat a mi vétkeinkért, de nem csak a mienkért, hanem az egész világért is < aminl a Szenlírás tanít­ja. Jézus tanítása szerint imádkozunk bármily nyelven élő keresztények »Mi Atyánk«. Isten mindannyiunk Atyja, aki által az emberiségnek nagy csa­ládot kellene alkotnia, ahol a gyűlöle­tet, a haragot, a békétlenséget, a sze­retetnek, a békességnek és a megértés­nek kellene felváltania. Hogyan lehetne mindezt megtalálni? Ha a csillagtól vezéreltetve elmennénk a jászolba fekvő kisdedhez, a férfiúvá nőtt tanítóhoz, a feltámadott Krisztus­hoz. Nyíltan a szemébe néznénk s lát­nánk, hogy aki értem és érted szen­vedett, annak szeméből nem harag és gyűlölet, hanem szeretet sugárzik fe­lénk. S akkor nemcsak rövid pár órára, vagy napra, hanem egész életünket betöltené a szeretet, a békesség és a megnyugvás. Cs. B. — A várerődök lakói számára is örömet, melegséget akar vinni a krisz­tusi szeretet. A Szociális Testvérek ön­feláldozó szeretetéből dec. 23-án, csü­törtökön d. u. 5 órakor karácsonyi ünnepség lesz a várerődök lakói szá­mára, amikor is karácsonyfa alatt kö­zösen, egy családdá forrva énekelnek karácsonyi énekeket a szegények. A kicsi várerőd-lakók, a gyermekek szá­rmára. a Jézuska szeretete egy kis meg­lepetést is szánt. A gyermekek vi­szont felnőtt hozzátartozóiknak gyö­nyörködtetésére egy kis karácsonyi da­rabot adnak elő. Két év Komárom közigazgatási és gazdasági életéből Nagy Jenő kormánybiztos nyilatkozata a város mai helyzetéről 7.400.000 korona adósság annuitását a segélyalap vette át - Uj szervezeti szabályzat és szabályrendeletek - Szegényügy * Városrendezés Kontárom, december 24. A város mai helyzetére vonatkozó­an kérdést intéztünk Nagy Jenő kor­mánybiztoshoz, aki kérelmünkre a leg­nagyobb készséggel a következőkben nyilatkozott a kormánybiztosi rezsim eddigi eredményeiről. A VÁROS GAZDÁLKODÁSA — A város évi gazdálkodásának zsi­nórmértékéül az évi költségvetés szol­gál. 1937 évi költségvetésünkben ren­des szükségletekre előirányoztunk kb. 9776000 Ké-t. Ennek fedezetére 7200000 Ke bevételt jelöltünk meg, maradt tehát költségvetési hiány 2570000 Ke. Hátralékokra (vállalatoknál és ban­koknál fennálló tartozásaink kamatai­ra és tőketörlesztésekre) előirányoz­tunk 2.550000 Kc-t, tehát az összes költségvetési hiány kitett 5120000 Kc-t. Ezen hiány fedezetére szolgál a köz­ségi pótadó hátralékaiból ez évre be­hajtásra preliminált 25o/o-os részese­dés, kb. 500000 Ke összegben, az egyéb cselekvő hátralékokból 1250000 behajtás és végül a 200o/o-os házbér­adó és a 400 o/o-os egyéb adókból összesen kb. 1260000 Ke, úgy hogy ezen várható bevételek levonásával mutatkozott ténylegesen 2110000 Ke költségvetési hiány. Ezen hiányunk kiegyenlítésére segélyt kértünk, mely­re az országos hivatal 650090 Ke se­gélyt jelölt meg az 11. n. kiegyenlí­tési alapból és ha ezt is levonásba hozzuk, még mindig marad 1460000 Ke költségvetési hiány. Ezt a hiányt a költségvetésből el kelleti tüntetni, még pedig csakis olyan költségveté­si tételeinkből, melyek szűkíthetők voltak. Nagyobb részben a tartozá­saink törlesztésére előirányzott ösz­­szeget csökkentettük úgy, hogy a 650000 Kc-n kívül, melyet az országos hivatal az adósságaink törlesztésére közvetlenül utalt át, saját költségve­tési bevételeinkből már csak 500000 Kc-t tudtunk adósságaink kamatai­ra és törlesztésére fordítani és így a preliminált 2550000 Kő helyett 1150000 Kc-t fordíthattunk ez évben adósságaink rendezésére. — Egyébként gazdálkodásunkban szigorúan ragaszkodtunk a költség­­vetési előirányzataink betartásához és a legnagyobb mérvű takarékossághoz. Amint a fenti adatokból kitűnik, a város költségvetésének egyensúlyát az adósságaink befolyásolják. Ezek ren­dezése ügyében folyó évben a követ­kezők történtek. A SEGÉLYALAP ÁTVETTE 7.490.006 Ke ADÓSSÁG ANNUITÁSÁT. — Már 1936 évben folyamodtunk, hogy az országos szanálási alap ter­hére átvétessenek a Zemská banká­nál, a szociális biztosítók központjá­nál és a pozsonyi Városi Takarék­­pénztárnál lévő 3—3, összesen 9 mil­lió Kő lörlesztéses kölcsöneinknek an­nuitásai. Továbbá folyamodtunk a kü­lönböző vállalatoknál fennmaradt in­vesztíciós célokra fordított, rendezet­len tőketartozásaink átvételéért; — 2550000 Kő-nak és végül az előbb említett 900000 Kő törleszLéses köl­csöneinknek évek óta nem fizetett annuitás-hátralékainak átvételéért 2 millió Kő összegben. — Az országos segélyalap kurató­riuma ez évben hozta meg a dönté­sét s átvétettek a rendes szanálási alap terhére a Zemská bankánál 3 millió Kő, a szociális biztosítók köz­pontjánál 1 millió Kő és a Városi Takarékpénztárnál 551600 Kő után 1936 július 1-től kezdődőleg fizeten­dő annuitások. A rendkívüli szanálási alap terhére a belügy és pénzügymi­nisztériumnál átvételre a kuratórium javaslatba hozta a szociális biztosítók központjánál még fennmaradt 2 mil­lió Kő és a Városi Takarékpénztár­nál 882600 Kő utáni annuitások fize­tését, szintén 1936 július 1-től szá­­mítólag. A Városi Takarékpénztártól át nem vett tőkemaradvány után kö­telezve lettünk az 1936 július 1-től esedékes annuitásoknak kb. 90000 Ke összegben ez év végéig történő kifi­zetésére. Az országos segélyalap ku­ratóriumának ezen határozata alap­ján a város felszabadult cca 7400000 Ke összeg utáni annuitások fizelése alól. A váltakozóknál fennmaradt 2500000 Kő tőkeadósságunk átvételé­re irányuló kérésünket elutasították, melyről meg kell jegyeznem, hogy ezen összeg csak az eredeti tőketar­tozásunkat jelentette, amivel szem­ben a tőkéhez csatolt és évek óta nem fizetett kamattartozásaink az eredeti tőkeösszegei megkétszerezték. Hasonlóképen a 2 millió annuitás­­hátralékunk átvétele sem történt meg. — Ezek után igyekeztem az át nem vett rendezetlen adósságainkat kon­vertálni, ami részben sikerült is és ma már csak 1500000 Kő áll fent ren­dezetlenül, de ennek a konvertálása is folyamatban van. A konvertálással kapcsolatban sikerült ezen tartozá­saink kamathátralékaiból kb. 200000 Kc-t leíratni, amivel csökkent a kon­vertált tőketartozásunk. Adósságaink­nak ilyen rendezésével az annuitási terhek egy megfelelő gazdálkodás mellett nehézség nélkül viselhetők lesznek. A VÁROS ADMINISZTRÁCIÓ­JÁNAK ÁTSZERVEZÉSÉ. TISZTVISELŐK ÉS ALKALMA­ZOTTAK FIZETÉSRENDEZÉSE.- 1923 év nagy változást jelentett a város közigazgatási rendszerében. Megszűnt a város törvényhatósági joga és ezzel megváltozott az admi­nisztrációja is. Ehhez képest a tör­vény elrendelte a községesített vá­rosok adminisztrációjának új szolgá­lati és szervezeti szabályzattal való átszervezését és ennek jóváhagyás vé­gett az illetékes zsupáni hivatalhoz való előterjesztését. Egyben elrendel­te, hogy mindazok a törvényhatósá­gi közigazgatási tisztviselők és rend­őrkapitányok, akiknek állása a közsé­­gesítés folytán megszűnt, tartoznak az állami közigazgatási szolgálatba vajá 'átvételük iránt folyamodni. Az állami közigazgatási szolgálatba át nem vett ilyen tisztviselők a váro­sok által nyugdíj azandók voltak. Minthogy Komárom város a tör­vényben elrendelt új szervezeti sza­bályzatot nem készítette el és így az jóvá sem hagyatott, 1937 év vé­géig lulajdonképen a városnak nem volt egyetlen egy rendszeresített al­kalmazottja sem, sőt visszamaradt a város alkalmazásában megszervezett állás nélkül egy olyan főtisztviselő, akinek községi szolgálati alkalmazása belügyminiszteri jóváhagyást igényelt volna, ami természetesen szintén nem történt meg s akinek későbbi nyug­díjazása körül súlyos komplikációk keletkeztek. Az 1937 évvel minden ál­landó jellegű városi alkalmazást szisz­tematizáltak (rendszeresítettek) és jó­váhagytak. — A város egy régebbi képviselőtes­tületi határozattal az állami alkalma­zottakkal azonosan rendezte alkalma­zottainak fizetési viszonyait, de ettől eltérőleg rendezte az üzemi alkalma­zottak bérviszonyát, de ez utóbbit nem terjesztette elő jóváhagyásra. 1937 évvel 1938 január 1-től kezdődő érvénnyel a városi összes üzemi al­kalmazottak fizetési és bérviszonyai ugyanazon az alapon rendeztettek, mint az állami hasonló minőségű al­kalmazottak és munkások fizetési és bérviszonyai. Az egyenlő elbírálást a város minden alkalmazottjával szem­ben érvényesítettük. UJ VÁROSI SZABÁLY­RENDELETEK. — A városnak nincs jóváhagyott építési és városfejlesztési szabályren­delete, aminek hiánya a város jövő fejlődésére és célszerű kiépítésére felbecsülhetetlen kárt okoz. Ennek halaszthatatlanságára való tekintettel 1937 évben határozatilag kimondtam a vonatkozó előmunkálatok megindí­tását. Ezen munkák költséges vol­tára való tekintettel az országos hi­vataltól segélyt kértünk. Elintézés alatt van a város közlekedési sza­bályrendeletének tervezete s az ezzel kapcsolatos és a szabad közlekedést gátló üzleti ernyők, a falból kiugró cégtáblák szabályozása. Ezen szabály­­rendelet kiadását az autóforgalom növekedése folytán különösen az autó­klubok kérték a várostól. Az 1915 évben készült városi piaci és vásárrendtarlási szabályren­delet helyett, az országos hivataltól jóváhagyott új szabályrendeletet ad­tunk ki. Hasonlóképen a közlegelő használatára és a legeltetési rendire vonatkozólag is új szabályrendelet lett kidolgozva. Módosítottam a vá­rosi vízdíj szedésére vonatkozó sza­bályrendeletei oly értelemben, hogy az eddigi köbméterenként 3 Kc-s víz­idíjai 2 Kc-ra szállítottam le. Azon in­tézményeknél és üzemeknél, ahol a havi vízfogyasztás eléri az 1000 köb­méter mennyiséget, 1.50 Kc-ban álla­pítottam meg a víz egységárát. Olyan városrészekben, ahol a vízvezetéki víz vételének lehetősége a házban nincs meg, tehát a vízellátás csak az uccai közkútakból történhetik, az általános vízdíjat 50 o/o-kal csökkentettem. — A Hefler Szilárd nevét viselő fiúárviiliáz alapszabályait 1893 évben készítették. Az államfordulat után a törvényben kötelezett jóváhagyásra előterjesztve nem lett. Az ifjúság gon­dozására vonatkozólag kiadott törvé­nyek és az alapítólevél intézkedései­nek megfelelően új szabályzatot dol­goztunk ki és azt jóváhagyásra elő­terjesztettem. — A városi jegyzői hivatal ez év elején előterjesztést telt a harmadik városi orvosi állás megszervezésére és betöltésére, melynek hivatása lesz városunk szociális egészségügyé­nek ellátása. Ez évben létesült az is­kolaorvosi kuratórium a városban le­vő összes elemi és polgári iskolákra kiterjedő hatáskörrel, melynek kere­tében négy orvos teljesít szolgálatot. Az eddig felmutatott teljesítményük igazolja ennek az intézménynek rend­kívüli jelentőségét. SZEGÉNYÜGYEK, NÉPKONYHA. — A városi népkonyhát december 15-én megnyitottuk és egyelőre 200 rászorulót látunk el mindennapi ebéd­del, de ezt a számol a jelentkezők fokozatos elbírálásával 500 főig emel­hetjük. Szigorú felügyelettel gondos­kodunk arról, hogy az ebédek úgy mennyiségileg, mint minőségileg ki­gyorsan segít a végtagok és a* izületi fájdalmaknál, fejfájásnál és meghűléseknél. Legyen biza- VH lommalaTogal Iránt.Egy kísérlet meggyőzi Számtalan orvosi elis— I meres. Azösszesgyógyszertárak­­t banké l2’-és27-fiOárbankapható

Next

/
Thumbnails
Contents