Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-12-15 / 100. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. december 15. Után felmerül a kérdés, hogy kié a költségvetési megtakarítások érdeme. A miniszterelnöké, Bernné vagy a ta­karékossági bizottságé? Amint látjuk, nehéz eldönteni. De a bienfentesek eb­ből arra következtetnek, hogy a mi­niszterelnök nem örvend teljes népsze­rűségnek még a saját pártjában sem, a baloldal pedig kezd tőle elfordulni. Remes főelőadó akarja megállapítani, hogy ki a jobb magyar A képviselőház költségvetési vitájá­nak végén Remes főelőadó záróbeszé­det mondott, amelyben foglalkozott az ellenzék szónokainak beszédeivel és ennek során válaszolt Esterházy és Jaross képviselőknek is. Közben telje­sen fölöslegesen emlegette e törvény­hozók nagyszüleit és dédszüleit is és bíró akart lenni annak eldöntésében, hogy ki a jobb magyar: Schulz és C&a­­mor-e, vagy Esterházy és Jaross? Nem tudjuk, hogy a főelőadó úr a róla al­kotott egyébként jó véleményt miért rontja le maga. Hiszen a magyarok soha sem akartak döntőbírók lenni ab­ban a kérdésben, hogy ki a jobb cseh­szlovák: a főelőadó Remes-e, vagy Hodzsa — Schultz-e vagy Csömör és így az ő prókátorsága nélkül is eldönt­hető talán a jó magyarság kérdése. De ha már oly nagy ez az aggodalma, úgy engedje meg, hogy egy másik nagy veszélyre figyelmeztessük: rövidesen egy másik nagy problémát kell majd eldöntenie és pedig azt, hogy ki a jobb csehszlovák agrár: Schultz-e vagy Csö­mör. És ez neki is fájni fog. Mert úgy mondják, hogy a szociáldemokrácia elveszít egy-egy ortodox juhocskát... de az agrár nyáj nem gazdagszik véle. A nagyközönség panasza A Duna ucca, Szent András­­ucca s kapcsolt részei Tisztelt szerkesztőség! Tisztelettel kérem, szíveskedjenek szóvátenni a Duna uccának, valamint a Szent And­rás uccának jelenlegi állapotát. Re­mélem, ránk tekint valaki jóindulatú­jáig s megszán bennünket. E két ucca a város kellős közepében van, mégis a legelhanyagoltabbak közé tartozik. A Duna ucca kövezetét mindenki sa­ját tapasztalásából ismeri, aki a fő­­tucoáról a Dunapartra megy. Szekerek járnak erre, éktelen zörgéssel, vilá­gítva este alijg van: a kis, rövid s görbe ucca a Csikágóra emlékeztet. Az ott lakók nevében kérjük, hassa­nak oda az illetékesek, hogy a Duna ucca kövezetét, világítását hozzák rendbe. — Ugyancsak szót szólok a Szent András ucca lakóinak érdeké­ben is. Itt csak egy kis szakaszon van kövezet, de abban sincs köszö­net, ellenben feneketlen a sár. Pedig ez is belvárosi ucca s a belőle kive­zető Kisköz betonozva is van! "Miért éppen a Szent András ucca mostoha gyermek? Nagyon kérjük ennek is szives javítását. Tisztelettel: egy fá­radtlábú gyalogos. Könyörülő szeretet-ünnep a ref. templomban Komárom, december 14. A református egyház nagysikerű sze­­retet-ünnepélyt rendezett vasárnap, de­cember 12-én a ref. templomban, me­lyet a gyülekezet tagjai és az érdeklő­dő nemesszívű közönség teljesen meg­töltött. A legfenségesebb emberi érzés: a szeretet gyűjtötte össze erre az ünne­pélyre az érdeklődők hatalmas töme­gét, amely az emberbaráti kötelessé­gek elismerésreméltó s eredményes tel­jesítéséről hallott beszámolót s nyert felemelő bizonyságot a nemes szívek áldozatos cselekedeteiről. A református egyház belmissziós munkálkodásának széles területén első­sorban is a szegénygondozást vette programjába, amelyet a könyörülő sze­retet nevében az egyház kebelében mű­ködő különböző jóléti intézmények vé­geznek a Megváltó tanítása és példája szerint, az »egymás terhét hordozzátok« isteni rendelet alapján. A belmissziós munka legfőbb feladata, hogy Krisz-, tus eme igéit a megvalósulás felé se­gítse s bár szerény eszközök állanak rendelkezésére, mert sajnos, a nyomor évek óta nem enyhül, de az a lelkes törekvés, mely ezt a munkát mégis eredményessé teszi, minden nemes lé­lek elismerésére érdemes s méltán il­leti hála azoknak a jótétlelkeknek ál­dozatkészségét, akik az elhagyatottság, a nyomor, nélkülözés, szenvedés, éhe­zés és fázás ellen segítséget nyújtanak nyomorgó testvéreiknek. A református egyház szeretet-ünne­­pe lélekemelő műsorával, a nagy ígé­ret boldog várása idejében program­szerűen illeszkedett bele abba a szent hangulatba, amely az ádventi lelket az eljövendő idők teljessége reményében fogva tartja s amely még a legzárkó­­zottabb szíveket is megnyitja a szere­tet parancsa előtt. A műsor valameny­­nyi száma a könyörülő szeretetet szol­gálta és igaz gyönyörűséggel töltötte meg a sziveket. A 37-ik dicséret első versének (Jö­vel Szentlélek Úristen ...) leléneklésé­­vel kezdődött az ünnepély, melyet a XXV. zsoltár első két verse követett, melyet a gyülekezet énekelt. Mikes László segédlelkész lélekből fakadó fohászban kérte az Isten áldó segedel­mét az ünnepélyre és a nemesszívű ak­cióra, majd F ü 1 ö p Zsigmond főgond­nok nyitotta meg az ünnepélyt, mely­nek célját ismertetve, köszönetét mon­dott az egyház kebelében működő jó­tékony testületek és intézmények ön­zetlen és áldozatos munkálkodásáért és szeretettel hívta fel a híveket a szegé­nyek támogatására. Még a nehéz idők­ben sem szabad megfeledkeznünk —• úgymond — arról a kötelességünkről, lamelyet krisztusi hitünk tanítása sze­rint a könyörülő szeretet diktál szí­vünknek s amely arra buzdít, hogy se­gítsünk a szegényen, a nyomorulton, az árván, elhagyatotton, a betegen sa bajokban sinylődőkön. Majd meleg szavakkal mondott köszönetét az egy­ház áldozatkész jószívű tagjainak, akik a jótékonyság szolgálatában álló híve­ket szeretet-mUnkájukban készségesen támogatják. A főgondnok mélyhatású megnyitója után Mester Irma III. é. tan. képz. növendék Vargha Gyuláné­­nak Nőttél-e gyermekem? c. költemé­nyét szavalta el szép hangsúlyozással. A Ref. Tanítóképző intézet vegyeska­ra »Mester, a bősz vihar dühöng ...« kezdetű megkapó vallásos éneket adta elő Teleky Miklós zenetanár avatott vezényletével tökéletes összhangban, nagy dinamikai érzékkel. A szép énekszám után Vágó Ede hodosi ref. lelkész, egyházmegyei ta­nácsbíró lépett az Űrasztalához és »Látó szemek, halló fülek« címen tar­tott lelkeket felemelő, figyelmet lebi­lincselő előadást. Gondolatokban gaz­dag előadásában a hívő léleknek a Krisztus szeretete által való megncme­­sedéséről és jócselekedetre irányuló fel­buzdulásáról beszélt, amely a felebaráti szeretetnek példaadó gyakorlására ösz­tönzi a benne hívőket és áldozatok meghozatalában talál megnyilatkozás­ra. Látó szemekre és halló fülekre van szükség, de ezek csak a Krisztus által jutnak el a könyörület gyakorlásában a teljes bizonyságra. A léleknemesítő, színvonalas szép előadás után a Ref. Gazdaénekkar Beethovennek »Isten di­csősége« c. karát adta elő Nagy Sándor karnagy vezetésével elismert sikerrel. A műsor két kiemelkedő művészi száma R á c z Elemér sóki ref. lelkész, egyházkor, tanácsbíró kitűnő vonósné­gyesének előadása volt, melynek tagjai gyönyörű előadásukkal magukkal ra­gadták a templom egész közönségét. A négyes, melynek tagjai R á c z Elemér (I. hegedű), Übelmauer Károly ig. tan. (II. hegedű), Rácz Ferenc (mély hegedű) és Rácz András (gordon­ka), előbb Händel: Sarabande c. re­mekét, majd Haydn: Largo (Op. 76. No. 5.) klasszikus művét adta elő nagy felkészültséggel s művészi elmélyülés­sel, mely a tökéletes előadás minden akkordján érezhető volt. Teljes művé­szi élmény volt ez a magas nívót kép­viselő előadás, mely a legnagyobb elis­meréssel találkozott s mely feledhetet­len emlék erejével vésődött be a szí­vekbe. Galambos Zoltán lelkész fordu­latos előadásban ismertette az egyház kebelében, a szegénygondozás munká­ját végző intézmények és egyletek ál­dásos működését. Beszámolt a Pro­testáns Jótékony .Nőegylet nemesszívű hölgyeinek fáradhatatlan, értékes mun­kásságáról, a diakónus testületnek a ref. szegényház és az egyház szegényei­nek gondozása körül kifejtett önzetlen működéséről, a Ref. Leánykor és a diakonissza áldásos tevékenységéről, a gyülekezet híveinek készséges és áldo­zatos buzgolkodásáról és jótéteményei­ről, amelyekkel lehetővé teszik a jóté­kony szerveknek eredményes munká­ját. Megemlékezett a ref. árvaházról, melynek védenceit szintén pártfogolják az egyház tagjai s szeretetteljes sza­vakkal mondott meleg köszönetét mindazért a munkáért, melyet a jóté­kony szervek határtalan önzetlenséggel kifejtettek és azokért az adományok­ért, amelyekkel a gyülekezet tagjai a szeretet munkáját támogatták. A ki­osztott élelmi, ruházati cikkek és a készpénzadományok 20.000 koronára rúgtak ebben az évben, mely legjob­ban mutatja azt az áldozatkészséget, mely a szegények segélyezésére meg­nyilvánult. A Ref. Tanítóképző leánykara mu­tatta be nagy hatással a XC. zsoltárt művészi tudással Nagy Sándor tanító­képző int. igazgató-tanár vezényleté­vel. A pompás fegyelmezettségről és felkészültségről tanúskodó karének úgy a kitűnő betanítót, mint a kar tag­jait egyaránt dicséri. Soós Imre fg. VIII. o. t. Várady Antalnak »Melyi­ket?« c. megragadó költeményét adta elő megrázó hatással. Művészien ki­dolgozott szavalata mindenkit mélyen megindított. Végül Zsemlye Lajos betényi lel­kész, egyhm. tanácsbíró tartotta meg nagy figyelemmel hallgatott bibliama­gyarázatát, Lukács evangéliumának az Isten országa eljöveteléről megírt igéi alapján. A kiváló szónok mélyen járó bibliamagyarázatában a keresztyén lé­lek nagy várakozásáét s az ígéret be­teljesedésének reménykedését ecsetel­te megtagadó módon s az örökké élő szeretetnek nemes gyakorlására lelke­sítette a hallgatóságot. A maradandó hatást kiváltó magyarázat után hála­adó fohásszal zárta előadását és a lé­lekemelőén szép ünnepet, mely a hívek közénekével ért véget. A nagyérdemű közönség szi­ves tudomására adom, hogy Komárnoban, Klapka tér 9 sz. alatt modernül felsze­relt fogászati műtermet nyi­tottam. Kérem a nagyérdemű közönség szives támogatását. Schimek Oszkár fogtechnikus. A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Igen gyakori eset, hogy az adóigaz­gatóság büntető parancsot küld a ház­­tulajdonosoknak, s pénzbírsággal sújt­ja azért, mert az egyes házváltozáso­kat vagy egyáltalában nem, vagy nem kellő időben jelentették be. Mivel er­re nézve több oldalról kérdést intéz­tek, szükségesnek tartjuk, hogy a tör­vény ide vonatkozó rendelkezéseit kö­zöljük. A 227/1936. számú törvény 167. §-a rendelkezése értelmében a háztulajdo­nos köteles a házánál előforduló vál­tozásokat a változás beálltától számíi­­tott 15 napon belül bejelenteni az adó­­igazgatóságnak, meri ennek elmulasz­tása esetén az adóigazgatóságnak jo­ga van a birságot kiszabni. A következő változásokat kell beje­lenteni : 1. Bejelentendők az adótárgyban be­állott változások, ha az épület vagy an­nak a részei olyként változtak meg, mely a házadó-kötelezettség megálla­pítását vagy megszűnését vonja maga után. 2. Ha az épület vagy annak a ré­szei tekintetében történt olyan válto­zás, mely azt lakóépületté vagy nem lakóépületté változtatta, pl. szoba kam­rává, istállóvá stb. lett átalakítva, vagy megfordítva. 3. Uj házak építése vagy régiek le­bontása, megszüntetése szintén beje­lentendő. 4. Továbbá ha az épületek megoszt­va vagy pedig ha egyesítve lettek, mi által az adótárgy szaporodott vagy apadt. 5. Az épületek külső terjedelmében eszközölt változások, ha ez által a la­kóhelyiségek száma változott. 6. Az épületek belsejében eszközölt változások, amely változások akár a lakóhelyiségek számának növekedését vagy apadását, akár az egyes helyisé­gek nagyobbodását vagy kisebbedését okozták. Úgyszintén bejelentendők a 157. § alapján, ha bérbeadott lakások meg­üresedtek és hasznot nem hajtanak, avagy ha üresen állott lakások bérbe­­adattak és hasznot hoznak. * A kéményseprési díjak.a jövedelmi adónál levonható tételt képeznek, mi­vel azonban számtalan esetben a ké­ményseprőmester a díjak szedését nem szorgalmazta s ebből kifolyólag az adó­fizetők kárt ne szenvedjenek, nagyon helyesen teszik a háztulajdonosok, akik kéményseprési díjjal tartoznak, ha tar­tozásaikat postautalványon megküldik az illetékes kéményseprőmesternek, természetesen a postaköltségeknek a levonásával. Ez által elérik azt, hogy a postaszel­­vények, mint igazoló okmányok alap­ján a kéményseprési díjak a jövedelmi adóalapból levonhatók lesznek. Bocz Béla. — »Ismerjük meg Szlovenszkói«: ez egyik állandó s igen népszerű ro­vata a SZMKE havonta megjelenő folyóiratának, a »Magyar Vasárnapi­nak. Ebben a rovatban Szlovenszkó egyes vidékeiről, községeiről, érdeke­sebb embereiről írnak, — a 'legutób­bi számban például Gicéről Tichy Kálmán s Ipolyfödémcsről Manga Já­nos. Foglalkozik a,lap a Nobel-dijas magyar orvos-tudóssal, majd érdekes példákat hoz föl a székelyek kultúr­házépítési »tudományáról«, vannak tréfás, komoly, tanulságos cikkei, kü­lönösen a falusi magyar ember szá­mára. Minden cikke a szlovenszkói magyar összelartozóságot szolgálja, azt: hogy ne azt keressük, ami elvá­laszt, hanem azt, ami összehoz ben­nünket. A SZMKE[ s a PRMKE hiva­talos lapja számos szervezeti hírt kö­zöl s e hír egyébként jelentés a szor­galmas falumunkáról, ami ősz óta folyik a kultúrszervezelekben. — A SZMKE lapját tagok díjtalanul kap­ják, előfizetési ára 12 korona egy év­re. Megrendelhető a Szlovenszkói Ma­gyar Kultúr Egylet központjában, Ko­márom, Kultúrpalota.

Next

/
Thumbnails
Contents