Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-11-27 / 95. szám
1937. november 27. KOMABO Ml I, VP OK 5. oldal. Két embernek nevét nem szabad megemlíletlenül hagyni ezen a napon, amikor Komárom legnagyobb fiának s a magyarság legkedvesebb mesemondójának, Jókainak örök időre szóló érc-emléket állílunk. Az egyik: a művész, Berecz Gyula. Életének bizonnyal legnagyobb vágya teljesült ezen a napon, — hiszen annyit egy szobrász sem foglalkozott a Jókai-kérdéssel, szobrászi szempontból, mini Berecz Gyula. Évek óla tervezett, tűnődött a problémán, szinte kisujjában volt már a Jókai-szobor, a nagy költő arcvonásait álmában is ábrázolni tudta volna már, gipszben, bronzban, márványban elgondolta sokszor a szobrot. Visszaemlébszünk azokra az időkre, — néhány évvel ezelőtt, amikor nagy szerényen csak egy mellszoborról álmodoztunk, csekély párezer korona költséggel, — alig mertünk volna akkor arra gondolni, hogy Jókainak ilyen impozáns méretben sikerül emlékei állítani Komáromban. A szobor az áldozatkészségen kívül — amellyel elkészüli — elsősorban az alkotóművész kezét dicséri, türelmét, kitartását, művészi ábrázolókészségét hirdeti s természetes, hogy elsősorban Berecz Gyulát, a szobrászt illeti dicséret azért, hogy a szobor ily szépen, művészien elkészülhetett. A művész életében ez a nap fordulópontot jelent, a művész beérkezését. A másik, akinek neve szorosan egybeforr a szobor megalkotásával: dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület lelkes, fáradhatatlan elnöke. A Jókai Egyesületnek alapszabályponljai közöli elől foglal helyet az, hogy az egyesület egyik célja Jókainak maradandó emléket állítani. Kedvező lélektani pillanatban indított újabb akciót a Jókai Egyesület tavaly, amikor kiadta a jelszót: szobrot Jókainak s ennek az akciónak lebonyolításában dr. Szijj Ferencnek valóban, frázis nélkül, oroszlánrésze volt. A Jókai szoborbizottság lelke, munkása, íródeákja, aki a szobor megalkotásának minden fázisánál ott volt. figyelmét a legkisebb momentum sem kerülte el, — egv ilyen szobor felállításának száz és száz gondja, non putarem-je, levele, megbeszélése, problémája akad s ezek mind dr. Szijj Ferenc kezében összpontosullak, az ő lelkiismerete, rajongása, fáradhatatlan buzgalma nélkül aligha áll ily hamar s ily hatalmasan a Jókai szobor. Vállalta a gyakran mutatkozó nehézségeket, kritikákat a cél érdekében s végül őt igazolta az idő: minden nehézségen, felgyürődő problémán keresztül mégiscsak áll Komárom legnagyobb fiának, a mesék jóságos költőjének szobra. Ezért érdemes volt munkálkodnia! Két embert köszöntünk e napon, szívből, magyaros elismeréssel: a művészt, Berecz Gyulái, aki megalkotta a szobrot, és dr. Szijj Ferencet, aki szívvel-lélekkel munkálkodott közre, hogy ez a szobor kőben s bronzban, állhasson. ] Jókai és Csallóköz 1 A világirodalomban is ritkítja pár- J ját az a gyermekkori fogékonyság, J megfigyelőképesség és mindenre figyelés, amellyel a mindenható Jókait megáldotta. Kis őkölnyi gyerek még és a nagyok elviszik sétálni. Szemben találkoznak az öreg Domonkos Jánossal, a dúsgazdag gabonakereskedőve']. Amikor elhagyják az öreget, a Jókai család tagjai halkan, csendesen, hogy a kis Móric meg ne hallja, előhozzák, l hogy milyen mendemonda kering az | öreg Domonkos Jánosról, hogy sok- i szór félévre is távol van otthonától, Komáromtól, de nem ám a gabonakereskedés miatt, hanem mert lenn délen nőt tart magának. A Jókai csailád nem is sej lelte, hogy a kis gyerek /mindent meghallott és már akkor megszületett lelkében a legnépszerűbb és legolvasottabb regényének, »Az arany ember -nek az eszméje, gondolata. Akkortájban parcelláztatja föl a város a mostani Erzsébet szigetet és Jókai édes apja is vesz kertet. Először ölben viszik ki a csöpp Móricot a szigetre, majd a saját lábán is kitipeg, sőt később vesszőparipán nyargal ki. A sziget orrán van egy homokos zátony, melyben sok az aranypor. Itt állandóan aranyászok tanyáznak, mossák az aranyat. A kis Jókai sokat nézi ezt az aranymosó tanyát. Fogékony leikébe annyira belevésődik, hogy sok idő múlva is elő tudja venni lelke irattárából a gyerekkori emlékeket és a Fekete vér« és a »Lend fráter« című regényeiben felhasználja azokat és az aranymosókról, az aranyászokról olyan alaposan ír, mint aki nagyon jól ismeri őket. Regényeiben, elbeszéléseiben, ha ingoványokról, lápokról, hanságokról, lagúnákról, szigetekről, vizi növényekről, nádasokról ír, azt olyan mesteri tollal cselekszi, hogy a legközömbösebb olvasót is magával ragadja. Honnét vette, hóimét tanulta ezeket a nagy mesemondó? A gyermekévek emlékei ezek, a Csallóközben töltött gyermekéveké. A csallóközi vizek, nádasok, zsombékosok, lagúnák, buja növényzetükkel bevésődtek a fogékony gyermekiélekbe és azokat az emlékeket kopirozza le örökbecsű írásaiban. A komáromi szekeresgazdák élete tanítja meg a gazdasági élet szépségeire, a komáromi, csallóközi halászok, molnárok készen adják a témát a vizi élethez. A csallóközi csárdák százszor előfordulnak írásaiban, de mindig más, és sohase unalmas alakban. A csallóközi pásztorélet szintén sok, sok dologra tanít ják a gyermek és az ifjú Jókait, amelyek százféle változatban tükröződnek viszsza regényeiben, elbeszéléseiben. Csallóköz és a Kis Alföld síkságai a Nagy Magyar Alföld végtelen rónaságait szüli meg lelkében. A világtörténelem kevés olyan tündöklő fantáziájú embert tud felmutatni, mint Jókai, aki hasonlatos a csallóközi aranymosókhoz. Az aranyászok a sivár homokból a legnemesebb fémet, az aranyat varázsolják elő aranymosó eszközeikkel. Jókainak is van ilyen eszköze: ragyogó fantáziája, amellyel a sivatag homokjára is tündérligetet I tud teremteni. Csallóköz a maga egészében és részleteiben annyi csodálatosan szép emléket vésett Jókai leikébe, hogy még öreg korára is jutott az írónak ebből fakadó téma. Augusztusban, a rekkenő hőségben a csallóközi vizi növényzet liliomaival, folyondárjaival, iszalagjaival olyan buja és tropikus képet nyújt, hogy azt akár az Egyenlítő vidékére lehetne helyezni. Ezeket a képeket másolja le Jókai, amikor égő nádasokról, mocsarakról és virágzó vizi növényekről ír. Szülővárosa, Komárom, szülőföldje, Csallóköz száz és száz változatban jelenik meg halhatatlan írásaiban. Talán a távolabb lakó olvasók nem is sejtik, de mi komáromiak, csallóköziek, mindig ráismerünk ezekre a képekre, amelyek a táj festés mesteri alkotásai és örökbecsüek maradnak, amíg csak a kultúra otthonra talál ezen a földön... A Karifasz nagyszabású Mikulás- és karácsonyi vására A helybeli Karitasz szegényeinek felsegélyezésére nagyszabású Mikulás és karácsonyi vásárt rendez decemben 4—5-én a Legényegyesület helyiségeiben. Ez a vásár nem csak azért lesz bizonyára látogatott, mert ott jutányos árban lehet majd igen kedves ajándékokhoz, Mikulás csomagokhoz jutni, — hanem azért is, mivel mindkét napon nívós program teszi majd élvezetessé a délutánt. A nagyszerűnek Ígérkező műsor rendezése a legkiválóbb kezekben van és dr. Szijj Ferencné és Kominek Antal tánctanár fáradozásait bizonyára a legszebb siker koronázza majd. A szombati műsor délután 6 órakor kezdődik, míg vasárnap délután 5 órakor nagy Mikulás felvonulás és műsor fogja a kicsinyek számára felejthetetlenné tenni a délutánt. A vásár d. e. 10— 12-ig, délután 4—6-ig lesz nyitva. Az ipartársulat választmányi ülése Az ipartársulat választmánya f. hó 21-én látogatott ülést tartott Czibor Géza elnöklete mellett. A választmány elhatározta, hogy az 1938 év elején hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához, az Iparoskörrel kapcsolatban ismét megrendezi a szokásos téli előadó estéket. Nyolc előadást vett tervbe, melyek közül négy előadásra az Ipartársulat és négy előadásra az Iparoskor gondoskodik előadóról. örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a törvényes előírások betartásával, most már jogerősen megalakultak a következő szakosztályok: Faipari szakosztály, elnöke Balogh Miklós, helyettese Kemenszky József, fémipari szakosztály elnöke Dosztál Gyula, helyettese Blumenstein Hermann, hentes és mészáros szakosztály, elnöke Galgóczy József, helyettese Adame’k József, borbély és fodrász szakosztály, elnöke Mártii György, helyettese Weisz Izsó, Szabó', szűcs és kalapos szakosztály, elnöké Horváth Erazmus, helyettese Mórocz Zoltán. Bircsák Károly h. elnök beszámolt a Járási Nemzetgazdasági Tanács állal kiküldött küldöttségnek prágai útjáról, melynek során a dohánybeváltó és különféle építkezések érdekében járt el a küldöttség az illetékes minisztériumoknál és hivataloknál. örömmel vette tudomásul a választmány, hogy az iparhatóság állal végzett hivatalvizsgálat a társulat ügyvezetését és gazdálkodását rendbenlévőnek találta. Nagy érdeklődést kelteit dr. Virsik Nándor iparkamarai titkár átirata, melyben egy közős ipartársulati hivatalos lap létesítéséről kéri a társulat véleményét. Több hozzászólás után a választmány elhatározta, hogy elvben támogatja dr. Virsik gondolatát és a hivatalos lap megalapításál elhatározó fontosságúnak tartja, azonban csak akkor tudja biztosítani anyagi hozzájárulását, ha az magyar nyelven is megjelenik. A szép egyetértésben lefolyt ülés példája volt a komoly, önzetlen, közös érdekért dolgozó munkának. Harmos Károly intim műtermi kiállítása Harmos Károly, a neves festőművész igen érdekes elhatározást valósít meg. Műtermi kiállítást fog rendezni december havában a művészet igaz barátai részére. A műtermi kiállítás módja nem ismeretlen a művészetbarátok előtt, modern dolog, célja az, hogy intim kapcsolatba hozza egymással a művészt és a műélvezőt. Harmos Károly kiállítása barátságos műtermi bemutatkozás, vagyis a szabványos, kimért kiállításnak feszes jellegétől mentes, közvetlen módja. A művészet barátait invitálja a festőművész műtermébe, leplezetlenül akarja bemutatni az anyagát, keretes képeket, befejezett művészi munkákat, vázlatokat, rajzokat, karikatúrákat, metszeteket. A művész szere te treméltóan gondoskodik arról, hogy a vendég ne unatkozzék. Szombati és vasárnapi napokon, december 4—5, Ilii. és 18—lí). van e fogadónapja, mindig délelőtt 11—12-ig és délután 2— 5-ig. Színhely a művésznek a gimnázium második emeletén lévő műterme. * Mennyit kapunk a valutákért? Ké 100 pengőért ..........................55150 100 schillingért....................... 526'50 100 lengyel zlotyért .... 498'50 100 román lejért..................16 05 100 német márkáért .... 613’— 100 ezüstmárkáért.................. 665'— 100 dinárért................................6T30 100 olasz líráért..................116'90 100 svájci frankért .... 656 50 100 francia frankért .... 95'70 100 Belgáért............................ 482’— 100 holland forintért .... 1574’— 1 angol fontért.....................14T12 1 amer. dollárért .... 28’32 Mennyit űzetünk a valutákért? Ké 100 pengőért ....................... 554'50 100 schillingért....................... 529'50 100 lengyel zlotyért ...» 501'50 100 román lejért.......................1635 100 német márkáért .... 617'— 100 ezüstmárkáért.................. 675'— 100 dinárért............................61 70 100 olasz líráért......................11810 100 svájci frankért .... 659'50 100 francia frankért .... 96'30 100 Belgáért............................ 484'— 100 holland forintért .... 1580'— 1 angol fontért..................142'10 1 amer. dollárért .... 28'52 A Komáromi Lapok 1. sz. keresztrejtvény szelvénye. Dr. Baranyay József.
