Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-11-27 / 95. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. november 27. Játékára! Mikulásra - Karácsonyra nagyvárosi választékban, olcsó árakon HACKER divatház bazár osztályán vásárolgat - Hiko gyermek­­kocsik raktára A „Fruska“ előadása Komáromban A Jókai Egyesület fiataljaiból ala­kult uj műkedvelő gárda nagy lel­kesedéssel készül O. Conners—Zágon vidám háromfelvonásosának szombat­esti és vasárnapesti előadására. Hosz­­szú idő óta ez az első eset, hogy a Jókai Egyesület égisze alatt műked­velői előadást készítenek elő s éppen ezért nagy az érdeklődés az előadás iránt nemcsak Komáromban, hanem vidéken is. Az előadást Bartos Fri­gyesnének, a »Gyermeknyaraltató Egyesület« komáromi elnökének fel­kérésére, a gyermekek nyaraltatásá­­nak javára játsszák, s így ez a társa­dalmi esemény jótékony célt is szol­gál. Riszdorfer Maca, Szily Manci, Urbányi Viola, Szabó Bözsi, ifj. dr. Mohácsy János, Nagy Jenő, Kecskés László és Sterk István játsszák a Le­gényegylet színpadán, esti 8 órai kez­dettel. Rendezi Szombathy Viktor. A komáromi gáz, koksz és a villany Múltkor közreadott hozzászólásunk­hoz, amelyet a »Nagyközönség pa­naszkönyve« című rovatban adtunk közzé, a következő észrevételt küldte a villanygyár, amelynek itt adunk he­lyet az »audiatur et altera pars« el­vén: A gáz akkor ég rosszul, ha a hő­értéke alacsony, vagy pedig a gázve­zeték vagy a berendezés rossz. Mi­velhogy a gáz hőértékét, amióta át­vettük a gázgyárat, pontos műszer­rel ellenőrizzük, jogosan állíthatjuk, hogy a gáz minősége jó. A csőháló­zat sem lehet hibás, amennyiben at­tól az egész város területén nem mű­ködne jól a gázszolgáltatás. Hiba le­het csak az illető »gázlángtulajdonos« házi berendezésében, vagy a csatla­kozóvezetékben, gázórában, vágj' há­zi szerelésében. Legtöbbnyire hibás a házi csővezeték, amely hosszú év­tizedek alatt berozsdásodott és eldu­gult. Ezt azonban csak akkor tudjuk kijavítani, ha ezt nekünk bejelentik, ami évenkint nagyon sok esetben tör­ténik. Ha a »gázlángtulajdonos« ano­nym it ás mögé rejtőzik, sajnos nem tudunk közbelépni és a bajt orvosol­ni. Ami a kokszot illeti, ugyanabból az elsőrendű felsősziléziai szénből ké­szül, ugyanazokban a kályhákban, mint a város idejében és a minősé­get legjobban igazolja az a körül­mény, hogy a gázgyárban már hosz­­szabb ideje egyáltalán nincs koksz raktáron, ami bizonyosan nem tör­tént volna meg, ha a koksz nem len­ne jó, vagy pedig ha az ára magas volna. Ami a villanyt illeti, az áram fe­szültsége 220 Volt és ingadozhatik 10 százalékkal, t. i. 198 és 242 Volt kö­zött mozoghat. A körték és a rádió­lámpák életideje korlátolt. (A rádió­­készülékek gyárai, úgy tudjuk, lám­pákra csak 3 hónapi garanciát ad­nak.) így számítani kell azzal, hogy a lámpák idővel kiégnek és néha megesik, hogy csak néhány napig ég­nek, de a hibát nem a villanytelep­nél, hanem magában a körtében kell keresni. T emplomszentelési ünnepély Negyeden Negyed község református vallású gyülekezet ebben az évben a hí­­vek áldozatkészségéből mintegy 4000 lelket befogadó hatalmas, teljesen új, szép templomot épített, a már om­ladozó templom helyére. A hívek áldozatkészségéből egy teljesen új or­gonát is beszereltek. A negyedi hívek áldozatkészségéből felépített új tem­plom az orgonával együtt mintegy 800.000 koronába került, melynek a felcrésze eddig már fedezetet nyert. A felszentelési ünnepély folyó hó 21-én ment végbe a messze távolból ide sereglett, szülőfalujokhoz ragaszko­dó hívek részvétele mellett. Az impo­záns, villanyfűtésre és világításra be­rendezett óriási templomot a hívek sokasága teljesen megtöltötte. Balogh Elemér ref. püspök gyengélkedése miatt az ünnepségről kimentette ma­gát. A felavató magas szárnyaláséi be­szédet és imát Soós Károly esperes tartotta. Utána Rác: Elemér soóki ref. lelkész, kér. tanácsbíró, a lelkeket hit­életre buzdító, mély szántású beszéd­ben méltatta a negyedi gyülekezet pá­ratlan követésre méltó áldozatkészsé­gét. Izsák Etelka Győr ív L.: »Ima« c. alkalmi költeményét szavalta el len­dülettel és érzéssel, majd Tessedik Julia Györfy L.: »Emlékezzünk« al­kalmi költeményét szavalta el szépen. Sándor Benő negyedi ref. lelkész a negyedi ref. templom történetét ismer­tette. Az ünnepség első részét 150 te­rítékes társasebéd zárta be. A délutáni istentiszteleten Pap Kovách Árpád farkasdi ref. lelkész, kér. tanácsbíró mondóit imát, utána Kalitza László zsigárdi ref. lelkész mondott mély ér­zésű igehirdetést, majd Czibor József deáki lelkész mondott a külföldi hit­testvérek életéről lélekemelő beszédet, amely után az ünnepség véget ért. Ajándékkönyvet a SZMKE szervezeteknek! Minden háznál akad kiolvasott könyv. Jó könyv, amelynek hivatá­sa, hogy neveljen, tanítson, kelleme­sen szórakoztasson. Könyvek, ame­lyek talán porosodnak, hányódnak, vág}' eldugva, elzárva hevernek. Ezek a könyvek holtak, nem teljesíthetik nemes föladatukat, nem élnek és nem éltetnek. És megint vannak ezren és ezren szegény magyarok, akik szívesen ol­vasnának. Vágyj ák, szomjuhozzák a betűt, a magyar írást. Ám nem jutnak hozzá a jó könyvhöz és legtöbbször a legolcsóbb és selejtes ponyvairoda­lom termékeivel elégítik ki olvasási hajlamukat. A SZMKE központja segítő kézzel kívánja elősegíteni azt, hogy az olva­só és a könyv találkozzanak. Fölkéri az áldozatkész magyarokat, nézzenek körül házuk táján, szedjenek össze néhány megfelelő könyvet és küldjék el a következő címre: Szombathy Viktor főtitkár, Komárom, Kultúr­palota. — Mi ezeket a könyveket azután eljuttatjuk azoknak a SZMKE szervezeteknek, amelyek arra rászo­rulnak. Egyben felhívásunk ezeknek a kullúrszervezeteknek a vezetőihez is szól, akik saját hatáskörükben is kezdjék meg a könyvlárgyűjlést, egy­ben pedig esetleges szükségletüket, kívánságukat jelentsék be hozzánk. Minden jó könyv növeli magyarsá­gunk szellemi és erkölcsi erejét. Min­denki tehát, aki jó könyvet ad a ma­gyar nép kezébe, jótevője nemzeté­nek ! Falusi asszonyok lolvafszöveükezete Három falusi asszony, Révész Kata­lin, Mihalik Borbála, Török Magdol­na köbölkuíi asszonyok elhatároz­ták, hogy a vásári sokadalmat ki­használva, városi üzletekben lopni fognak. Megbeszélték a haditervet s bevonultak Komáromba, ahol sorra­­járták a rövidáru és ruhaüzleleket. Számtalanszor »ügyeskedtek« s oly ügyesen sürögiek-forogtak a komá­romi boltokban, hogy nemcsak sap­kát, maradékszöveleket, ingeket, ha­nem egész férfiruhákat is elrejtet­tek szoknyáik alatt s a károsult kereskedők egymásután tették meg a feljelentést. A tolvaj nőket elfogta a rendőrség s a bíróság 4—1 heti fogházzal suj­­toLla őket. — Hasonló tolvajlásért ítélték el Gogh Géza és Nagy József gúlái legényeket, akik álkulcs segít­ségével belopóztak Gaud Izsák bőr­­kereskedő üzletébe s kétezer koro­na értékű bőrtalpnak valót vittek cl. Részint saját maguk használták el az anyagot, részint eladták s Németh Dániel nevű ismerősük gondosan fel­szabdalta a bőrt cipőtalpnak. A tol­vajok nyomorúságukkal védekeztek. 2—2 hónapi fogházbüntetésre ítélte őket a komáromi kerületi bíróság, Németh Dániell pedig 180 korona pénzbüntetésre. Magzatelhajtás követ­kezménye: hat hónapi fogház Panyi László szilasi legény huza­mosabb ideig udvarolt Rácz Rozália ekecsi leánynak. A szerelemnek nem­sokára következményei kezdtek mu­tatkozni s a leány azt kérte a le­génytől, hogy vegye feleségül, még mielőtt a gyermek megszületik. A le­gény erre nem akart reáállni, sőt azt követelte a leánytól, hogy javas­­asszonyhoz forduljon és gyermeket a házasság előtt ne hozzon a világra. A leány viszont ebbe nem akart be­lemenni, mert félt a következmé­nyektől, a legény azonban azzal fe­nyegette meg, hogy elteszi láb alól, ha a gyermek meg talál születni. Végső kétségbeesésében a leány Var­ga Mária ekecsi »ludós asszonyhoz« fordult, aki egy ludloll segítségével el is intézte a műtétet, a leány azon­ban ebbe belebetegedett és magas láz­zal a kórházba került. Varga Mária hetven koronát keresett az operáción, a komáromi kerületi bíróság ezt hat­hónapi börtönnel tetézte meg, a csá­bító legény egyhavi fogházat kapott,, a leány-anya feltételesen kéthónapi fogházat. Van szerencsém a nagy­érdemű közönség szives tudomására adni, hogy villanyfelszerelési szaküzletemet Vállalok mindenféle elektromechanikai szakmába vágó mun­kát. - Raktáron tartok csillárokat, lámpákat, kerékpárokat, alkatrészeket, stb. Klapka fiér 8. sióm alatt (Somorjai-féle csemegeüzlei melleit] megnyitottam. Kérem a t. közönség szives párlfogását és vagyok kiváló tisztelettel: Fóliák Zoltán elektromérnök Útjavítások a komáromi járásban A komáromi járás használhatatlan útjai miatt állandó a panasz. Az egye­sült párt járási és tartományi képvi­selői a panaszok folytán az illetékes helyeken erélyesen állást foglaltak az érdekelt községek érdekében. A ko­máromi járás az útak megjavítására és rendben tartására a jövő évre már jelentősebb összegeket vett fel. A vi­cinális utak és hidak céljaira 104000 koronát, a községi utak építésére pe­dig 100000 koronát szavazott meg. És pedig a Nagykeszi—Kolozsnéma kö­zötti útszakaszon 6000 koronát, Csal­­lóközaranyos—Megyercs közötti útra 5000 koronát, Bagota—Geller közötti útra 1500 koronát, a Csicsó—Ekecs puszta közötti útra 3000 koronát, Csi­csó—Nagvmegyer közötti útra 8000 koronát, Ekecs—Nagymegyer közöt­ti útra 6000 koronát, Gúla—Negyed közötti útra 20000 koronát, Nemes­­ócsa—Tani- közötti útra 7000 koro­nát. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban cégnél KOMÁRNO, Városház utca 9. Szóló szőlő szürete Szímőn Szímő községben feljegyzik az idei, 1937-es dátumot örök időkre: ez az első év, amikor nagyobb mennyiség­ben termeltek, szüreteltek szőlőt és sajtoltak ki mustot. Noé apánk »vív­mánya« beköszöntött Szímőre is s. azok a szőlősgazdák, akik az idén először szedették le a fürtöket, erő­sen örülnek saját boraiknak. Négy esztendővel ezelőtt ültették az első venyigét, azzal -a céllal, hogy most aztán bort termelnek s az bor le­gyen, ne lőre, se vinkó! Hogyan sike­rült: a jövő fogja eldönteni. A gugi határban kísérleteztek vele, adott az idén 15—20 mázsát holdanként, a bor persze nem erős, csak 2—6 fokos. Hogy Szímőn jelentős bort szüretel­jenek, ehhez nagy s alapos szakér­telem kell s főleg az, hogy ne szed­jék le a szőlőt beérés előtt. Mert ez a hibája a csallóközi bortermelésnek s általában ezért olyan kegyetlenül savanyú a szivárvány minden színé­ben pompázó csallóközi borocska s ezért oly kegyetlen ízű... Tisztelet persze a gazdag kivételeknek, már azoknak, akik régóta termelnek bort s kezelni is tudják. Az egyszerű kis­gazda azonban büszkébb a borára, mint a nagytermelő s jaj annak, aki félrehúzza a száját, ha belekóstol a fantasztikus ízű micsodába, aminek' a szótár szerint bor a neve... Min­denesetre örvendünk a szhnőiek si­kerének, sok jót kívánunk a bornak s kívánjuk azt is, hogy a bicska sem­miképen ne nyíljék ki, az italozás al­kalmával, különösen nem akkor, ami­kor az indulatokat vérrel kell meg­öntözni. Ez ne legyen a szímői bor hatása! — Ezzel egyidejűleg közöl­jük még, hogy a kamocsai s a ne­gyedi híres hagyma ezidén kevesebb lett, oka a rossz időjárás. A gazdák így a hagymaárak »felfelé "fejlődé­sét« várják. A farkasdi s negyedi ká­posztát a hernyó ragta meg, abból is kevesebb van tehát. Egyedül a zöldség sikerült szépen... Nemcsak nyelvében, de lelkében és szellemében Is mindig magyar a KOMAROMI LAPO K

Next

/
Thumbnails
Contents