Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-11-17 / 92. szám

fchvenftyolcadik éviolyöfti 92. szám Szerda, 1937 november 17. 'Alapította: néhai TUBA JANOS. ------ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS K&ZGAZDASAG1 LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkalársak: FCLÖP ZSIGMONB és SZOMBATHY VIKTOR Benyújtották az adóemelési javaslatokat a képviselőház elé Előfizet is: egész évre 80 Ki, félévre 40 Ki. negyedévre 20 Ki. XfilfAldön 120 Ki. • Egy ess zám ára 1 Ki. Eszmecsere Berlinben Komárom, november 1G. A békeszerződések állékonyságát sokan már a megkötésük utáni évek­ben kétségbevonták s azóta bebizo­nyosodott, hogy bizony azok gyarló emberi művek, amelyek az klők ha­ladásának és az élet fejlődésének ép­pen ügy alá vannak vetve, mint min­den egyéb emberi alkotás. Azok, akik­nek a szerződések megerősödést, gaz­dagságot, új állami élelet s talán füg­getlenséget is biztosítottak, természe­tesen örökéletünek tartják azokat a rendelkezéseket, amelyeket a nagy világégés felszámolásakor az érdekelt népek és államok képviselői a szer­ződésekbe foglaltak és a legyőzőitek­kel aláírattak. Ez azonban nem volt új dolog, mert hiszen a történelem számtalan példát ismer, amikor ha­sonló békekötéssel fejezték be a há­borúit s amikor a kedvezőbb helyzet­ben levő fél valósággal leigázta ellen­felét. De viszont ez nem bizonyítja azt, hogy évtizedek múlva is meg­merevedett formában maradtak vol­na a szerződések s ne lehetett volna azokon változtatni. Aminthogy egyet­len szerződés sincs a világon, amely el ne avult volna s amelyet meg nem változtattak volna. Németország ennek a tudatában a ráoktrojált békeszerződéstől igyek­szik megszabadulni, mert mint ön­érzetes nemzet nem bírja elviselni azt a megaláztatást, amelyet a Versail­les! szerződés következtében kény­telen volt éveken keresztül végigszen­vedni. Egy szép napon elhatározta, hogy véget vet ennek a lealázó állapotnak és csapataival megszállta a semleges zónát, felmondta Locarnot és most arra törekszik, hogy azt a keveset is, ami még megmaradt Ver­­saillesből: az antant hatalmak között szétoszlott és általuk megszállott régi gyarmatait is visszaszerezze magá­nak. Mint a robbanó bomba hatolt az európai nagyhatalmakra ez az el­határozás és érthető az a megdöb­benés, amelyet Angliában és Fran­ciaországban kiváltott, mert hiszen a két nyugati nagyhatalom tisztában van azzal, hogy ez a lépés a szerző­déstől való teljes feloldást célozza és ha ez sikerül, akkor Németország olyan győzelmet arat, mely felér egy új, teljes szabadságát biztosító szer­ződéssel. Anglia kellőképen értékeli Németország eme törekvését és habár egyelőre nem is akarja honorálni azt teljes egészében, szükségét látja an­nak, hogy eszmecserét folytasson a németekkel és pedig magával Hitler­rel. akitől világos feleletét akar hal­lani azokban a kérdésekben, amelyek ezt az újabb feszültséget okozzák. A lordkancellárt küldik tehát Ber­linbe, ahol több napot fog tölteni s ez idő alatt személyes megbeszélése­— rjaovember 16 A képviselőház műit héten tartott ülésén a kormány beterjesztette az 1958. évi állami költség,vetést és Kal­lus dr. pénzügyminiszter elmondotta expozéját az állam gazdasági és pénz­ügyi helyzetéről. Az <expozé már fog­lalkozott azokkal a (tervekkel, ame­lyek a jelentékenyen fölemelt szük­ségletek fedezetére fognak szolgálni. Az erre vonatkozó javaslatok azon­ban akkor még nem kerüllek a kép­viselőhöz ele, miértis újabb ülésre hívták össze a nemzetgyűlési képvi­selőket November 15-én tartotta a képvise­lőház ez ülését, amelyen a fedezeti ja­vaslatokat kiosztották a képviselők között. E javaslatok a következők: Az 1936. évi állami költségvetés túl­lépésének utólagos jóváhagyásáról, a jövedelemadó és lantiemadó átmeneti pótlékának emeléséről, a jálékkártya­­adó-illeték emeléséről, a műzsiradó Csökkentik a közalkal­mazottak fizetésének levonását — november 16. A hétfőn tartott képviselőházi ülés végén két kormányjavaslatot oszlot­tak ki a nemzetgyűlés tagjainak. Az egyik a közalkalmazottak fizetéslevo­násának mérsékléséről szól, a másik pedig a köztársasági elnök, a kárpát­aljai kormányzó, a nemzetgyűlés tag­jai és a kormány tagjai fizetéslevo­násának csökkentését indítványozza. Az első javaslat szerint január 1-től a közalkalmazottak mintegy nyolc­van milliót kapnának a fizetéslevonú­­sok csökkentésére, április l-lől pe­dig húszmillióval többet, tehát össze­sen százmilliót. A köztársasági elnök fizetéséből a jövő évben százezer koronát vonnak le, a képviselők és szenátorok fize­téséből 8 százalékot, a kormány tag­jainak illetményéből 10 százalékot vonnak le. két folytat Hitlerrel. Az angol kor­mány eme elhatározására figyel most föl az egész világ s minden oldalon megindul a kombinációk áradata, amelyek a »jólérlesült« sajtóban igye­keznek egymást túllicitálni. Az an­golok nem győzik helyreigazítani a sok önkényes kitalálást és az angol sajtó a leghatározottabban állítja, hogy Hitler és lord Halifax beszélge­tése magánjellegű lesz és mint baráti ságos eszmecsere a meglevő nehéz­ségek kiküszöbölésére fog szolgálni. A Times erélyesen utasít vissza min­denféle kombinációt és spekulációt és azt állítja, hogy ez a kezdeménye­zés arra szolgál: miként lehelne ösz­­(szeegyeztetni az angol és német kí­vánságokat. Az angol kormányhoz kö­zelálló körök szerint Halifax Edenlől pontos utasításokat kapott, melyek emeléséről, az édesítőszerek adójá­nak emeléséről, az ásványvíz, limo­nádé és szikvíz adójáról, az általá­nos italadő emeléséről, a rendkívüli nyereségék megadóztatásáról, az ál­lamvédelmi díjról, a söradó emelésé­ről szóló törvényjavaslatok. Benyúj­totta a kormány az építkezési moz­galom támogatásáról szóló törvényja­vaslatot is. Mint a felsorolt »fedezeti javasla­tok« címeiből is kitűnik, a nagyará­nyú adóemeléssel fogják a nemzetvé­delmi intézkedések folytán előálló fo­kozott szükségleteket fedezni. A képviselőház a javaslatokat a költségvetési bizottság elé utalta. — Ugyanezen ülésen tárgyalta a képvi­selőház a fegyverekről és lőszerek­ről szóló javaslatot is, melynek vitá­jában a javaslat 29-ik pontját, amely a házkutatásra korlátlan jogot ad, a képviselők kifogásolták. A javaslatot a képviselőház első olvasásban meg­szavazta. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton November 27-éxt lesz a legközelebbi ülés A képviselőház elnöksége úg'y ha­tározott, hogy a nemzetgyűlés no­vember 27-én, szombaton tartja leg­közelebbi ülését, amelyen az állami költségvetésről szóló bizottsági jelen­tést, valamint a fedezeti javaslatokra vonatkozó bizottsági jelentéseket fog­ják beterjeszteni. A képviselőház no­vember 29-én, hétfőn kezdi meg a költségvetés és fedezeti javaslatok tárgyalását. Úgy tervezik, hogy szava­zásra december 4-re kerül sor. Köz­ben a kormány benyújtja azokat a javaslatokat, amelyekkel meghosszab­bítják az eddigi 'felhatalmazási ren­deletekkel december végéig lejáró ha­tállyal rendezett kérdéseket. Mintegy 25—30 ilyen természetű javaslatról van szó. Nem hosszabbítható meg az állampolgársági bizonyítvány hatálya A belügyminisztérium úgy határo­zott, hogy az állampolgársági bizo­nyítványt, amelynek érvényességét tíz évben állapították meg, ennek az idő­nek climiKával nem leltei meghosz­­szabbítani, hanem új kérvény alapján kell kiállítani az új állampolgársági bizonyítványt. Megkezdődnek a magyar-csehszlovák árucsereegyezmény-lárgyalások November második felében veszik fel újra a magyar-csehszlovák áru­­csereegyezmény tárgyalásait. A ma­gyar delegáció 12 tagból áll és ezút­tal Schlick István dr. miniszteri ta­nácsos vezetése mellett vesz részt a tárgyaláson, a csehszlovák delegációt pedig Níederle dr. kövelségi tanácsos vezeti. Gazdasági körökben élénk ér­deklődéssel tekintenek a magyar­­csehszlovák gazdasági tárgyalások vég­leges lezárása elé. A delegátusok mun­káját az előrehaladott idő most meg­lehetősen sürgőssé teszi, mert a régi; egyezmény december 31-én lejár. A magyar-csehszlovák kompenzációs árucsereforgalom értékkeretét lejgji utóbb 140 millióról 200 millió ko­ronára emelték fel és a mostani tár­gyalások keretében még újabb 10 mil­lió koronával való felemeléséről van szó. Ebben a keretben Magyarország főleg mezőgazdasági termékeket ex­portál Csehszlovákiába. Többek kö­zött 500 vagon kukoricát, 100 vagon szilvát, 600 vagon görögdinnyét, 170 darab tenyészsertést, a továbbiakban 2 millió korona értékű könyvet és fo­lyóiratot, műselymet, mezőgazdasági gépeket, izzólámpákat, gyógyszereket és körülbelül 1 millió korona értékű pirilet szállít Magyarország Csehszlo­vákiának. Ezzel szemben 1 millió ko­rona értékű vasércet, fél millió értékű faszenet, fél millió értékű vegyiszert, 25 vagon rotációspapírt, üveg- és tex­tilárut, kandiscukrot, G7 gépkocsit, pilseni sört és 55500 vagon tűzifát fog Csehszlovákia Magyarországnak szál­lítani. A tüzifabehozatali lehetőség konkrét kihasználására külön tárgya­lások is lesznek, különösen figyeleiri­­be véve a vasúti tarifa szempontjait. Ugyanis az eddig kijelölt vidékekről a tüzifakészletek elszállítása jelentős fuvardíjkülönbözetet hozna s ez a szlovenszkói tűzifát versenyképtelen­né tenné a magyar piacon. szerint Anglia hajlandó eleget tenni Németország bizonyos kívánságainak, ha más hatalmak is beleegyeznek a gyarmati tárgyalások megkezdésébe és szintén hozzájárulnak a német kí­vánságok materiális részének teljesí­téséhez. Ezzel szemben azonban azt kérik, hogy milyen határozóit felté­teleket hajlandó teljesíteni Németor­szág az európai béke általános biz­tosítására. Anglia tehát isinél lépést teli a bé­ke érdekében. A békeszerződések meg vannak, egyes hatalmak érinthetetle­neknek és incgváltozhatatlanoknak tartják azokat, s íme Anglia külön tárgyal Németországgal, hogy a bé­ke érdekében újabb megállapodást te­remtsen, olyan megegyezést, amely kívül ált a versaillesi békén s amely nagyobb garanciát biztosít a világbé­kére. Újabb döntés elé került a béke kérdése s valóban szükségtelen kü­lön is rámutatni arra, hogy ni ily éri gyarló, vagy milyen elvakult gondo­lat volt az irányítója a világháborút likvidáló békének. Európa egyik nagy állama egymás után rázza le magáról azokat a béklyókat, amelyekkel gúzs­ba kötötték! s a többi állam nagy szo­rongások között figyeli az eseménye­ket, amelyek egy újabb békekonfe­renciát készítenek elő. Mert ina már mindenki arra vár, hogy az igazi béJ ke napja felragyogjon, de ez csak ak­kor fog megtörténni, ha a nemzetek és államok őszintén és bizalommal közelednek egymáshoz és megegye­zésre készen ütnek le a tárgyaló asz­talhoz. Bár Anglia és Németország megtalálnák a helyes utat, mély a szi­lárd békéhez vezet! 1

Next

/
Thumbnails
Contents