Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-11-10 / 90. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. november 10. Darányi Kálmán magyar miniszterelnök nagy politikai beszéde a jelentős belpolitikai változásokról A nemzeti erők teljes összefogásának szükségessége nagyon iól esik a test bedörzsölése valódi 1DIANA - sósborszesszel, mely a szervezetet felüdíti, a vérkeringést élénkíti, az ellenállóképességet fokozza, a Ipetyhüdt izmokat megacélozza. * Már 3 Ke ■ élt vásárolhat 1 próbapalackot, mely meggyőzi e kitűnő háziszer nélkii• tözhelellenségéröl és pompás hatásáról. CSAK VALÓDI DIANA J5ÓSBORSZESZT FOGADJON EL! A járási képviselőtestület közgyűléséből Lapunk múlt számában tüzetesen be­számoltunk a komáromi járási képvi­selőtestületnek november 4-én megtar­tott közgyűlésén az 1938. évi költség-; vetéssel kapcsolatos ügyiekről. A köz­gyűlésnek egyéb fontosabb tárgyait itt ismertetjük. Mint ismeretes, a járási főnök laká­sának fenntartási költségei Komárom városát terhelik. A város ebben az ügy­ben segélyért fordult a járási képvise­lőtestülethez, mely a kérelmet azzal honorálta, hogy a jövő évre 10000* 'koronát szavazott meg Komárom ré-* szére a jelzett célra. A köztársaság alapító elnökének, Masaryk G. Tamásnak elhunyta al­kalmából a szükséges intézkedések ki­adásaira 5000 Kc-t szavaztak meg. Eb­ből az összegből 3000 Kc-t használtak fel, a fentmaradt 2000 Kc-ra nézve akként határozott a közgyűlés, hogy ezen összeg a Masaryk sírjához el­utazó küldöttség költségeire szolgál fedezetül. Kesz'egfalva és Megyercs községek villanjosítására nézve a közgyűlés úgy határozott, hogy Keszegíalvának 30000* Ke segélyt szavazott meg olyképen, hogy eze r összeg öt évi 6000 Kc-ás részletekben lesz kiutalva. Megyercs községnek ugyanazon célra öt éven át 4000 K5 utalványoztatik. Nagykeszi te­lefonjanak bevezetésére pedig 1000 Kc-t szavazott meg a járási képviselő­­testület. Újjászervezték a csehszlovák nemzeti tanácsot Az a hír terjedt el, hogy a csehszlo­vák nemzeti tanácsot újra szervezik. A szocialista csoportok s a cseh néppár­tiak máris bejelentették, hogy ismét belépnek a nemzeti tanácsba, oda, ahonnan két évvel ezelőtt, 1935. de­cember havában, az elnökválasztáskor kiléptek. Bár ezt a nagyjelentőségű ese­ményt a cseh sajtó még csak méltatás­ra sem találta érdemesnek, (az agyon­­hallgatás felsőbb érdekből történt,) egyelőre tudomásul kell vennünk a tényt, hogy a szocialista elem a cseh» szlovák nemzeti tanácsban ismét erős­­ibödni fog és azt aligha lesz képes Berán agrárpárti elnöksége ellensúlyoz­ni. Mert olyan intézkedés történt, hogy a nemzeti tanács új elnökéül — Nemec helyett — Berán agrárpártit tegyék meg. A nagyérdemű közönség szi­ves tudomására adom, hogy Komárnoban, Klapka tér 9 sz. alatt modernül felsze­relt fogászati műtermet nyi­tottam. Kérem a nagyérdemű közönség szives támogatását. Schimek Oszkár fogtechnikus. — november 9. Vasárnap avatták föl nagyatádi Sza­bó István, volt földmivelésügyi mi­niszternek erdőcsokonvai síremlékét, amelyen megjelent Darányi Kálmán miniszterelnök is, aki lelkes beszéd­ben méltatta a magyar kisgazdapárt alapítójának és vezérének érdemeit. A miniszterelnök kíséretével Erdő­­csokonyáról Kaposvárra ment át, ahol a tiszteletére rendezett többszáz terí­tékes közebéden nagy politikai beszé­det mondott. Darányi miniszterelnök előbb a kormány külpolitikai állásfoglalásá­ról beszélt s kijelentette, hogy a kor­mány az összes kérdések ismeretében folytatott külpolitikájával az ország jól felfogott érdekét igyekszik szol­gálni. Ilyen kis országnak független­sége fenntartása ni ellőtt arra kell tö­rekednie, hogy szimpátiákat szerez­zen, a meglévő barátságokat pedig fenntartsa és ápolja. Nem elegendő azonban megőrizni azt, ami van, ha­nem fejleszteni is kell, még pedig nemcsak anyagi, hanem knltúrális és szellemi vonatkozásban is. * Áttérve a belpolitikái kérdésekre, a következőket mondotta a miniszter­­elnök: — A belpolitikában igen jelentős változások előestéjén állunk. Foko­zottabb mértékben kell a szociális feladatokai megvalósítanunk. A kor­mány programjában szerepel a me­zőgazdasági munkásság és cseléd­ség' helyzetének kérdése, az aggkori biztosítás, lisztviselőprobléma, nép­egészségügy, gyermekvédelem. A titkos választójoggal foglalkozva kijelenti, hogy valóságos politikai szükséggé teszi annak behozatala né­pünk kultúrális színvonalának fel­emelését. — Bár el vagyok szánva arra, — folytatta — hogy bárminő támadá­sokkal szemben is a választójogi tör­vényjavaslatot csak a nemzet egyete­mes érdekei által megszabott korlátok Fényesen sikerült a Szombaton este zajlott le a komá­romi Palkovich-diákmenza javára kez­deményezett Menza-bál, amely a ko­máromi szezon egyik legsikeresebb mulatsága szokott lenni. A nagyszabá­sú bált, amely a Jókai Egyesület kul­­turházának emeleti termeiben folyt le, sikeres, kedves műsor előzte meg. Este hat órakor az érdeklődő közönség rend­kívül nagy számban töltötte meg a Kultúrpalota nagytermét: szülők, ér­deklődők, tanárok, diákok, az ifjúság barátai jöttek el, hogy gyönyörköd­jenek a fiatalság mulatságában. De felkeresték a mulatságot legfőképpen azért, hogy ilyen módon is adakozza­nak a népszerű menza javára, hogy így is juttassanak a tanulóifjúságnak, a jövő nemzedékének asztalára levest, kenyeret, adományt, örömet. A műsoros est bevezetője a gimná­ziumi zenekar által elhúzott induló volt, amelyet Krizsán József, a népszerű s kedves karnagy vezényelt, precízen. Borka Géza dr.: »A menza a mi ott­honunk« című szép s meleghatású ver­sét a Diákmenza szavalókórusa adta elő, kellő összhanggal, lendülettel. A gimnázium vegyeskara Egressy Béni: »A beteg leány« című dalát énekelte el, Krizsán József vezényletével, szé­pen. Majd a »Nyitra, kedves Nyitra« című dalt énekelték, hatásosan, erőtel­jesen. Dr. Borka Géza szép s hatásos költeményét: »Ének a jó szívről« az ügyes Szilassy Kató szavalta el fino­man, átérzéssel, nagy sikert aratva. A »gimnáziumi szavalónemzedék« méltó örököst kapott Szilassy Katóban. A zenekar két zeneszáma után, — Kienzl, s Petrás darabokat játszottak lelkiis­meretesen, gondosan, — két kedves nagyon ügyelnünk kell arra, hogy né­pünk se jóindulatú rajongók, se hit­vány kalandorok eszközévé ne lehes. sen. Mi is a magunk útján járunk, mint bármely öntudatos ember. — Magyar politikát akarunk csi­nálni. A kívülről jövő eszméket csak olyan mértékben fogadjuk be, ameny­­nyiben azok hasznosak és össze­egyeztethetők a nemzet egyéniségé­vel. De a vörös áradat sem lesz töb­bé úrrá ezen az országon... — A magyar politikát két szem­pont kell, hogy irányítsa. Az e'gvik távolabbi, a nagy nemzeti céljaink elérése, a másik közelebbi, a min­dennapi élet szükségletének kielégí­tése s a miniszterelnöknek az a kö­telessége, hogy mind a kettőt egy­formán szem előtt tartsa. Mi egy tál lencséért a holnapot feláldozni nem fogjuk, mint földművelésügyi minisz­ternek azonban kötelességem, hogy már ma is többet nyújtsak egy tál lencsénél a magyar nemzetnek. En­nek az országnak gazdaságilag is gyarapodnia, magyarul mondva gaz­dagodnia kell és minden eszközt meg kell ragadni ennek érdekében. Ami­kor ennek rendkívüli nagy fontos­ságára rámutatok, mégis meg kell ál­lapítanom azt, hogy nem elég, ha ipa­runkat, kereskedelmünket és mező­­gazdaságunkat fejlesztjük, hanem szükség van arra is, hogy gyarapít­sák ősi magyar kultúránkat is. Ez a törekvés éppúgy, mint a többi, be­leilleszkedik abba a szociális tárta­im nmei telijeit népi politikába, amit kormányunk követ. Ezt a politikát azonban csak akkor lehel megvalósí­tani, ha a nemzeti erők teljes össze­fogását el tudjuk érni s ehhez kérem1 én az önök támogatását, amikor ar­ra ürítem poharamat, hogy értse meg egymást a magyar a magyarral. Darányi Kálmán miniszterelnök be­szédét minduntalan félbeszakította a "Vips és éljenzés., beszéde befejezté­vel pedig lelkesen és melegen ünne­komáromi Menza-bál (mesejáték következett, dr. Aranyossy Lászlóné finom s odaadó rendezésé­ben. Az első mesejátékban a kislány babákról s babatáncokról álmodik: eb­ben Kominek Antal zongorakiséneíe mellett Váczy Erzsébet, Dosztál Ilona, Szilárd Erzsébet, Almássy Edit voltak a szólószereplők, míg mint törpék: Pataki Pál, Szántó Imre, Tómaschek, Lajos, Végh Magda, mint magyar lá­nyok: Czibor Irén, Krüpl Margit, Szil­­vássy Margit, Sztranyovszky Julia, mint tirolij lányok: Braun Marietta, Her-) mann Éva, Juhász Katalin, Langsádl Edit, mint ólomkatonák: Maitz György, Ramhányi János, Wánkay Tibor, Ve­­szelovszky János, mint iskoláslányok: Romhányi Erzsébet, Tómaschek Ber­ta, Veszelovszky Zsuzsanna, Vidák Marianna, mint skót lányok: Aranyossy Jenny, Kendieressy Aliz, Koval Rózsi, Uhereczkv Klári, mint bohócok: Argay Bálint, Kocsis Kató, Koval Béla, Vj­­karkovszky Vera, mint kisbaba: Ara­nyossy László szerepeltek kedvesen, sok tapsot, mosolyt aratva. A másik mese­játékban, amelyet dr. Borka Géza írt s amely a menzista álmát öntötte tán­cos, muzsikás formába igen ötletes* módon s koreográfiával: Jancsó János,. Csima László, Öllős Béla, Baumöhl; Magda, Kovách Edith, Finta Mária, Kovách Anna, Tómaschek Magda sze­repeltek. (Jegyezze is fel a kis alvói jmenzista, hogy volt életében egy ne­gyedóra, amikor öt olyan szép, ragyo­gó lány járta körülötte a tárcot s ő, szegény, behunyt szemmel kellett, hogy végigvárja a táncokat s a könnyed le­begést ...) A kedves műsor után a diákok s a megjelent vendégek parázs táncra per­között fogjuk megvalósítani, mégis. pel uv dűltek s ropták éjfélig. A nagyszerűen ímegrendezett mulatság gazdag tárhá­za volt a finom enni s innivalóknak is, hála a sok s lelkes hölgynek, akik se­gítettek önzetlenül s szívesen a rende­zés munkájában. A rendezés szálai a Menza tanárvezetőjének, Pataki Maufus tanárnak kezében futottak össze, aki lel­kiismeretesen s buzgóan végezte nehéz feladatát. Tanártársai közül Kocsis Ká­roly, Romhányi Árpád, Valach Ferenc, Fehér János, Czuczor Menyhért műn ködtek közre, míg az asszonygárda, a fáradhatatlan s népszerű Schwjartzer Károlynéval az élen, özv. Abelesz Er­­nőné, Aknásy Gyulámé, Banai Tóth Pálné, özv. Co midies Mihályné, Dosz­tál Gyuláné, Dosztál Józsefné, Erdős' Vilmosné, Harmos Károlyné, Helga testvér, Huber Jánosné, Kovách Tiha­­mérné, Kocsis JKárolyné, Pethő Sán­­dorné, Peholz Teréz, dr. Romonyi Osz­­kárné, Szitáry Béláné, Tómaschek De­­zsőné segítségével remekelt. Lelkesen és szívesen működtek közre a siker s a jóhangulat érdekében. A diákok, Kuszola Jánossal a hetedik osztály s a ímenzisták élén, nagyszerűen munkál­kodtak közre. A szép plakátokat a he­tedik osztály tanulói készítették. A nemescélú menza ismét sok diák­ját láthatja el Ízletes ebéddel, vacsorá­val a komáromi társadalom áldozatos segítsége révén. Az udvardi gazda szomorú kalandja Szinte számtalan esetben megírták már a lapok azt a régi csialási módot, hogy a városba berándult vidéki gaz­dákat valami jó vétel kecsegtetésével a csalók kicsalják a néptelenebb hely­re, ahol az előre eldobott pénztárcát együtt megtalálják. A szegény ki­szemelt áldozatot azzal kecsegtetik, hogy majd valami csendes helyen el­osztják kettőjük között és a gazdát! biztatja a csaló, hogy addig is tegye zsebre a tárcát. Alig mennek pár lé­pésre, már jön a másik csaló, hogy el­vesztette a tárcáját, biztosan magukj találták meg, adják vissza. Az áldozat visszaadja, de a csaló ráförmed, hogy a tárcában több pénz volt, a gazda kilopta, adja vissza. A végén aztán el­veszik a szegény gazda pénzét. Ezzel (a csalási móddal, már annyi falusi embert kifosztottak, hogy azt hinné az ember, hogy már nem megy lépre senki és ime, a napokban Repka Istváln 'udvardi kisgazdát mégis sike­rült a csalókának kifosztani. Érsekúj­várra hajtotta a tehenét, ahol azt el is adta 2150 koronáért és aztán hazafelé ballagott. Már túl volt a vámhídon, amikor egy .gazdakülsejű férfi illendőképpen meg­szólította : , — Nem akarna az úr egy olcsó te­henet venni? — Nem én — válaszolt Repka —, most adtam el az enyémet, nincs szük­ségem másikra. • — No, erre volna szüksége, — vá­laszolt a másik — mert olyan valaki­ről van szó, aki áron ’ alul akarja el­adni, majdnem féláron. — Féláron? — csodálkozott Repka uram. — Hát megnézni, azt lehet. így aztán kicsalta a csaló valami néptelen helyre, ahol megtalálták az előre kitett erszényt és a végén sze­gény Repka uramnak elvették az ela­dott tehén árát, a 2150 koronát. A( két csalót keresik, de nehezen Lehet megtalálni azokat. Legalább a jó falusi nép tanulna be­lőle és ne ülne föl hasonló csalásoknak. — Elítélték a vigyázatlan vadászi. Nagy vadászat volt a tótmegyeri Ká­­rolyi-urada'omban, amelyen többek kö­zött résztvett Kálnoky Sándor csicsói földbirtokos is. A szükséges gondosság elmulasztásával használta fegyverét és véletlenül kilőtte Bálint József földmű­ves jobbszemet. Noha Kálnoky Sán­dor húszezer koronával kártalanította a földmívest, a csendőrség tudomást szerezvén a balesetről, bűnvádi felje­lentést tett Kálnoky Sándor ellen. Most tárgyalta a nyitrai bíróság az ügyet és Kálnoky Sándort feltétlen 3500 koro­nára Ítélte. Kálnoky és ügyvédje meg­fellebbezte az Ítéletet.

Next

/
Thumbnails
Contents