Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-11-06 / 89. szám

a hiányokat. Remélhető, hogy szigorú intézkedések alapján Komárom gaz­dasági helyzete rendbe fog jönni. Közegészségügy A tárgysorozat végén Mezey János dr .egészségügyi tanácsos terjesztet­te elő javaslatait a járás közegész­ségügyének minél hathatósabb támo­gatására. A komáromi városi kórház részére' segétyt kért, amelyré á kór­ház kibővítése miatt van szükség. A kórházban 280 ágy van, de a betegek száma meghaladja a 300-at, s így' egyes betegeket nem lehet elhelyezni a termekben. Nagy szükség volna ar­ra, hogy egy modern sebészeti pa­vilion építtessék 100—120 ággyal,amit figyelmébe ajánl a járás közönségé­nek. Majd a járás közegészségügyi álla­potáról referál Mezey dr., aki szerint járvány a járásban nincsen. Az egyik pusztán van lSvörhenyes beteg, ami­ért az iskolát december 1-ig bezár­ták. Igen fontos, hogy az ilyen be­tegségeknél a család tagjaitól a be­teget eltávolítsák. Erre nézve az in­tézkedés megtörtént. Ebben az évbén október 18-ig 71 tifuszos beteg volt, ebből 51-el a kórházban kezeltek, 16 idegen járásból való volt, 4-et pedig otthon kezeltek. Meghalt 6 beteg. Igen fonlos, hogy a tifuszbetegek a kórházban helyeztessenek el, mert otthon terjesztenék a betegséget a család tagjai közölt. Difteriliszben megbetegedett 73, ebből haláleset 1 volt. A kórház kibővítéséhez a járás G00.0A0 Kc-val járul s ezen összeget évi 40.000 Ke összegben állítja be a költségvetésbe, amint azt fentebb kö­zöltük. Mezey dr. egészségügyi taná­csos jelentéséhez Király József vál. tag szólott, aki a múlt választmányi ülésen hozta szóba a járásban előfor­dult tifusz-megbetegedéseket. Köszö­nettel vette tudomásul a járási főor­vos jelentését s egyben kérdést in­tézett hozzá, hogy a kutak nincse­­nek-e megfertőzve. Erre Mezey dr. egészségügyi tanácsos azt válaszolta, hogy a kutakat tisztán kell tartani és legjobb ez esetben a vizet forralt álla­potban, lehűtve, citrommal vagy ecet­tel ízesítve használni. Végül a képviselőtestületi közgyű­lés kimondotta, hogy a Komárom vá­rosában építendő vágóhíd költségei­re felveendő 1,500.000 Ke kölcsönért a járás kezességet vállal. Utolsó pillanatban fékezett a mozdonyvezető Besa Rudolf 14 éves komáromi ta­nuló a vasúti állomás közelében a sí­neken akart átmenni. Sietett, megcsú­szott a sineken s oly szerencsétlenül zuhant el, h^gy a sínekbe vágta a fejét s eszméletlenül fekve maradt a sínek között. Már jóideje feküdt ott, amikor Magyarország felől egy vonat haladt arra. A mozdonyvezető csaknem az utolsó pillanatban vette észre a sineken eszméletlenül fekvő fiút s három lé­pésnyire fekvő Besa Rudolftól, tudta megállítani a mozdonyt. A fiút orvosi kezelésnek vetették alá s kórházba szállították súlyos sebével. Halló! A mélyen tisztelt vásárló közön­ség szives figyelmébe : Vásároljon csemegéi csak kizárólag csemege üzletben: „DELICATES" Somorjai, Klapkatér 9. (Telefon 215.) Hol állandóan friss áru a legnagyobb választékban áll ren­delkezésére Szolid árak, pontos kiszolgálás! Friss vadai veszek és eladok 1 Dr. Baranyay József: KOMÁROM A MAGYAR NÉPDALOKBAN , Komáromi mivoltával dicsekszik a szerző ebben a katonanótában: KOMAROMI GYEREK VAGYOK... Komáromi gyerek vagyok,* Komáromban születtem, Kis koromtól nagy koromig Benne fölnevelkedtem. Végig megyek, végig megyek Komáromi főutcán,-Véletlenül betekintek Kis angyalom ablakán. Onnét is csak azt kiáltja: 12-ős gyere be! Adj egy csókot, egy utolsót, Gyere, ülj az ölembe. Fölszántatom, fölszántatom Komáromi főutcát, Vetek bele, vetek bele Piros pünkösdi rózsát. Ha a Tisza, iia a Duna Piros rózsát teremne, Minden szőke, barna kislány 12-őst szeretne! Dallama: »írja, írja, no csak hadd írja, szabadságos kiskönyvem« dalla­mával egyezik. Közli Gömöri Jenő idézett gyűjteménye 156. sz. alatt. Ógyallán énekelték ezt a dalt: ENGEM BABÁM... Engem babám ne sirass, Értem könnyet ne hullass, Mert beírták nevemet a nagykönyvbe, Komáromi hadkiegészítőbe. Gyűjtötte Endrey Elemér, volt ógyal­­lai, most budapesti meteorológus. Régi, feledésbe ment dal ez is: KÜRTHY KRISZTINA... Kürthy Krisztina férjhez mernie már, Férjhez menne, de nem veszik, Azt a bolondot nem teszik Komáromban már... Ad nótám: »Nincsen olyan lány, Mint a zsidó lány«. Gyűjtötte. Friesch­­ntann Lajos dr.. orvos. Kevesen- emlékeznek már erre is: KOMÁROMI... Komáromi krónprinz« hadnagy Megpödri a bajuszát, Megöleli, megcsókolja Kökényszemű babáját. Gyűjtötte Frischmann Lajos dr. orvos. A messze földön híres komáromi dunai malmok is megihlették a nóta­költőt: KOMAROMI DUNAMALOM... Komáromi dunamalom kereke, Lisztes mónár Sári jánya szeret-e? Nem tudom, forog-e annyit a kerék, Mint ahányszor elsóhajtom a nevét. Komáromi Duna-mentén van egy gát, Kifut elém tán a babám, ha meglát. De ha nem jő, de ha várat magára, Nem lát többé Rév-Komárom határa. Szövegét írta Kovács Mihály Buda­pest, zenéjét szerezte Buday Dénes Budapest. Vidám nóta az alábbi: BÉKARIKATÓ. Komáromi híres csárda »Békaríkató«. Öreg cigány hegedűjén sír a nótaszó. Azt se tudja, mi a kóta, Még is szépen szól a nóta, Hogy aszongya: »Nagy a feje, búsuljon ,a ló«. Komáromban befagyott a réti Bese-tó. Ott füstölög a parton a »Békaríkató«. Ha zörög a feleségem, Atcsúszok a síkos jégen, Ott danolom: »Nagy a feje, búsuljon a ló«. Szövegét írta Kovács Mihály Buda­pest, zenéjét szerezte Hetényi Hcidl­­berg Antal Budapest. Ez a dal 1932- ben jelent meg és a budapesti rádió is közvetítette. Kovács Mihály szerezte a: Komáromi Nádor uccán Vertem én a marsájneot kezdetű dalt is, de a dal teljes szö­vegét nem tudtam megszerezni. KOMÁROMBÓL JÖN A POSTA... Komáromból jön a pósta sebesen, Szomorú hírt hozott rólad, kedvesem, Gyász-szegélyű levélbe’ van megírva: Holnap tesznek kis angyalom a sírba... Ne itass most postáslegény, menj vissza, Hisz a lovad a Vág vizét nem issza, Keserű lett, belesírtam könnyemet, Eredj vissza, mily szaporán csak lehel. Eredj vissza, mondd meg ottan mielébb, Szélesebbre ássák rózsám sírhelyét, Még ma engem úgyis megöl a bánat, Temessenek oda, hová babámat... Szövegét írta Baranyay József dr., zenéjét szerezte Mihola Gyuszi dr. KOMÁROMI POLGÁRMESTER LEÁNYA... Komáromi polgármester leánya, Fáj a szívem, majd meghasad utána. Ügy kell nékem, mért néztem a szemébe, No de azért jutok még az eszébe. Felmegyek a komáromi kis hídra, Hogy ne lássák a szememet kisírva, Könnyeimet hullajtom a Dunába, Fáj a szívem, majd meghasad utána. Szövegét és zenéjét szerezte Seress Rezső. RÉGI VÁROS RÉVKOMÁRROM. Régi város Révkomárom, Főutcáját gyakran járom. Az aszfaltján sok lány sürög, De én azért Házasodni nem készülök. Nagy ott a fény, nagy a pompa, Kit vennék én oltalmamba? Nem tudnám azt pénzzel győzni, Aki csak szép, De nem tud még sütni, főzni. Jaj, de mégis egy lány akad, Kinek ajkán rózsa fakad. Kék nefelejcs a szemében, Csupa élet, Ég a munka a kezében. Ott lakik a Dunaparton; Meg is kérem, meg is tartom, Egyszerű ház, tiszta lélek; Oda menni, Ott maradni nem is félek. Szövegét és zenéjét írta Tóth Ist­ván. A szövege megjelent a Komá­romi Lapok 1928. április 7. számában. NE SÍRJATOK... Ne sírjatok komáromi lányok, Visszajönnek a huszárok, Valaha, valaha, vagy solia... Ezt a dalt más városokban is ének­lik a megfelelő variációkkal. A keszt­helyi lányokat azzal vigasztalja e dal, hogy majd visszajönnek a gazdászok, stl). KOMÁROMI KISLEÁNYOK. Komáromi kisleányok Helyrctyulyutyu! Mind a patrongyárba járnak, Helyretyutyutyu! Kilenc krajcár a napszámuk, Mégis fodros a szoknyájuk, Helyrety ulyutyu! Ezt a dalt is éneklik más városok­ban is megfelelő átváltoztatással. KECSKEMÉT... Kecskemét az híres város, De Komárom térdig sáros És ha tél van, hávazik Tavaszig... Éneklik a Kadettszerelem c. ope­rettben. Szövegét és verseit írta: Bé­­kefi István és Szilágyi László, zené­jét szerezte Gyöngy Pál. . A dalszövegírók mind többször for­dulnak Komárom felé és az újabb időben is több dalszöveg megjelent, amelyben Komáromot említik. Ilye­nek például: HIRES HELY KOMÁROM... kezdetű. Irta Eisemann—Szilágyi. A »Szerelemre ítélem« c. filmben for­dul elő, mint induló. IDELÁTSZIK RÉVKOMÁROM VÁRA kezdetű, amelyet Murgács Kálmán írt. Sok dalt, minők például: Lányok, lányok, simongáti lányok, Megjöttek a fehérvári huszárok, Messze van a nyíregyházi kaszárnya stb. Komárom­ban Komáromra átalakítva szokták énekelni, Komárom nevét téve a meg­felelő helyre. Ezek nem eredeti ko­máromi nóták, hát nem is sorolom föl azokat. Van egy magyar közmondás is, amelyben Komárom előfordul: »Jó odahaza,, mint a komáromi leány.« Ezt a közmondást azonban nem igen hallani manapság. Említi Erdélyi Já­nos: »A magyár nép közmondásai« című művében. Van egy közismert, régi rigmus is, amely Komáromot említi: RETLRALJ... Retirálj, retirálj, Komáromig meg se állj! Ez a rigmus 1809-ben keletkezett a június 14-én lefolyt győri csata al­kalmával, amikor az utolsó nemesi felkelést és a többi osztrák, magyar* hadakat a franciák Jenő olasz alki­­ráty vezetése alatt Kismegyer pusz­tán, Győr mellett szétverték. Sokat írtak már erről a csatáról és vannak sokan, akik a nemesi felkelést vé­delmükbe veszik, mert jobb muníció, ügyesebb vezetés mellett a nemesek győztek volna a franciák felelt. A most 232-ik évfolyamban lévő ré­gi, híres Komáromi Kalendárium kék borítékján is szokott rigmusokat kö­zölni, amelyek szintén Komárommal foglalkoznak és hamarosan elterjed­tek és a nép széllében-hosszában hasz­nálta. Az első boríték vers, rigmus 1818-ban jelent meg: Ez itt ama híres Komárom városa, Melynek oldalait a két Duna mossa. Nézd, e nagy erősség Rév-Komárom vára, Mely még ellenségnek nem jutott karjára. 1830- ban így szol a Komáromi Ka­lendárium boríték-rigmusa: A két Duna között Rév-Komárom fekszik, Hogy még magyar város, ő méltán dicsekszik. E várai nem tudta a török megvenni, El kelleti alóla néki mindig menni. 1831- ben: Csallóköz-szigetén Rév-Komárom főhely, Szép magyar lányokat, menyecskéket nevel. Két Duna keríti a komáromi várt, Szűz vár, ellenségnek ő keblet nem tárt. 1833-ban: E kép Rév-Komárom városát mulatja, A szép magyar nyelvnek van itt szép divatja. óvárból és Üjból áll Komárom vára, Ellenséges had még egyikben se jára. 1852-ben följajdul a rigmus a sok csapás miatt óképpen: Komárom városa gyász-sorsát siratja, Tűz, víz, háborúknak lett az áldozatja. Ezek a rigmusok nagyon elterjed­tek, mert hiszen maga a Komáromi: Kalendárium népszerűség tekinteté­ben vetekedett a lőcsei kalendárium­mal. Bővebben Baranyay József dr.: »A komáromi nyomdászat története« című könyvben, A régi nótagyűjtők közül sokan azt mondják, hogy az alábbi pár nóta komáromi eredetű: Arra alá faragnak az ácsok... Kék a kökény... Hát a keszeg mii eszik?... Hát te keszeg, mii eszel?... Végére értem a Komáromra vonat­kozó nóták közlésének. Szeretettel ke­restem, kutattam, hogy minél több dalt szedhessek össze, amely a mi szűkebb hazánkat, Komáromot is em­líti. Kedves olvasóim, vegyék olyan sze­retettel ezt a kis mezei bokrétát,,, amilyen szeretettel én összekötöttem. (Vége.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents