Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-11-06 / 89. szám
Iiupillllti HIÚI 9A«A* Ötvennyolcadik évfolyam 89. szám Szombat, 1937 november 6. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZŰAZDASAGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunbatársak: FCLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Kedden terjesztik be a költségvetést a képviselőházban Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Költőid ön 120 Ké. - Egyesszúm ára 1 Ké. GyógYulásra váró sebek Komárom, november 5. Hosszas tanácskozások után végre várni lehet, hogy az 1938. évi állami költségvetés a parlament elé kerül. Sem a pénzügyi kormányzat, sem a szakkörök nem tagadhatják, hogy ez az államra nézve igen fontos ügy megkésve kerül a törvényhozás elé, amelynek alig lesz ideje komoly tanulmány tárgyává tenni a költségvetést, arról pedig nem is lehet beszélni, hogy a számok labirintusában megszerezzék a törvényhozók a szükséges tájékozódást. Máskor sem volt túlságosan hosszú idő a költségvetés letárgyalására, de az idén annyira kitolódott tárgyalásának ideje, hogy még a pénzügyi szakértőknek Is súlyos gondot fog okozni az a munka, amelyet a költségvetés megismeréséhez szükséges tanulmányozás megkövetel. Pedig éppen a mostani viszonyok és az állam előtt álló s elintézésre váró nagy feladatok kétszeresen megkívánnák, hogy a költségvetés minden részletében alaposan letárgyaltalnék és annak megszavazását lelkiismeretes megvitatás előzné meg. Az eddigi gyakorlat ebben a tekintetben nem igen mulatott fel megnyugtató példákat. A költségvetést, mint egyébként valamennyi törvényjavaslatot is, a szakbizottság tárgyalja le, ebben az esetben a költségvetési bizottság, amelyen rendszerint csak az előadók véleménye juthat többségi határozatra, amely pedig rendszerint azonos a kormány véleményével. Hogy az ellenzéknek joga van ezeken a bizottsági üléseken résztvenni és sérelmeit, kívánságait előadni, az nem lehet kérdés tárgya, azonban az ellenzéki képviselők felszólalását csak a legritkább esetben veszik figyelembe, sőt általában véve el lehet mondani, hogy a legtöbbször az ellenzéki beszéd csak a pusztában elhangzott szó, melyet talán meghallgatnak, de meg nem értenek, indítványait figyelemre nem méltatják, javaslataiból nem lesz határozat. A minden hatalmat gyakorló koalícióval szemben tehetetlen az ellenzék, amelynek ellenőrző jogát lehet ugyan gyakorolni, de a sérelmek orvoslását kivívni nincs módjában. Tanuk erre elsősorban a magyar nemzeti kisebbség' képviselői, akik tizenkilenc éven át megszámlálhatatlan esetben tapasztanák ezt nemcsak a költségvetési, hanem a többi bizottságokban is. A költségvetési bizottságban az állami költségvetés tárgyalásánál igen sok alkalom kínálkozik arra, hogy az ellenzék kifejtse álláspontját, rámutasson azokra az esetekre, amelyek a kisebbségek helyzetét nehézzé, sőt elviselhetetlenné teszik, hogy vé— november 5. Hogy mikor fogja a kormány a törvényhozás elé az 1938. évi állami költségvetést, a pénzügyi törvényt és a fedezeti javaslatokat benyújtani, erre nézve a legkülönbözőbb hírek vannak forgalomban. A képviselőház csütörtökön tartott ülésén az a vélemény alakult ki, hogy mivel a ház legközelebbi ülését a jövő héten, kedden tartják, a kormány november 9-én. kedden terjeszti be úgy az 1938. évi költségelőirányzatot, mint a pénzügyi törvényjavaslatot, a fedezeti javaslatok közül pedig az államvédelmi pótlékról és a konjunkturális nyereségek átmeneti megadóztatásáról szóló javaslatokat a parlamentnek. A fedezeti javaslatokat illetően vannak olyan nézetek, hogy ezek a remények is vérmesek, különösen azért, mert a miniszterelnök, továbbá két igen fontos tárca vezetője, Zadnia és Machnik miniszterek ezekben a napokban az elnöki vadászatokon vesznek részt a román királlyal és román trónörökössel. Mivel igen nagy fon-Garamszentgyörgy község határában részint az érdekeltség, részint a hatóság kezdeményezésére a Garam folyón keresztül egy hidat építettek, amely a községet a Léva—Zseliz közötti országúdat összeköti. A hídépítési költségeikhez való hozzájárulás címén Garamszentgyörgy község elöljárósága határozatot hozott, de a határozatot magukra nézve sérelmesnek találó gazdák egy része megfellebbezte. A fellebbezés a felsőbb fórumokat gigvonultassa a kormányzat balfogásainak és helytelen eljárásainak következményeit, amelyek a kisebbségek sérelmeit szaporítják. Valainénynyi tárca alkalmat szolgáltat arra, hogy a kisebbségek politikai, kulturális és gazdasági sérelmei napirendre [kerüljenek s hogy a népek nyomorúsága, a kisebbségek másodrendűsége, megaláztatása és negligálása a maguk valóságában jusson kifejezésre képviselőink és szenátoraink felszólalásaiban. Ez meg is történik, de szinte örülnünk kell, ha valamelyik miniszter reflektál az elmondott panaszok valamelyikére és ígéretet tesz a kérdés megvizsgálására! Gyakorlati eredménye azonban nincsen, a kisebbség sérelmei, panaszai évről-évre tosságú állami és szövetségi érdekekről van szó, sokan feltételezik, hogy emiatt a költségvetési tárgyalások késedelmet szenvedhetnek. Még olyan vélemény is akad, mely szerint a költségvetés benyújtása esetleg csak november második felében fog megtörténni. Ez azonban nem valószínű. A helyzet ismeretében elfogadható az az értesülés, hogy a költségvetés a jövő hét keddjén tényleg a képviselőház előtt lesz, amikor Kalfus dr. pénzügyminiszter is megtartja pénzügyi expozéját az állam jövő évre tervbevett gazdálkodásáról. Kedden a miniszterelnök a költségvetési bizottság elnökével és Rémes főelőadóval a költségvetés sürgős tárgyalásának technikai részleteit fogja megbeszélni s a jövő hét végén a javaslat már a költségvetési bizottságban tárgyalás alá kerülhet. Ami magát a költségvetést illeti, a müjisztertanács ülésén foglalkoztak vele és a vonatkozó javaslatokkal. Mint értesülünk, az 1938. évi költségvetés szükséglete nem haladja meg a 10.150 millió koronát. megjárta s dacára annak, hogy a határozat jogerőre még nem emelkedett, a község elöljárósága a kivetett hozzájárulási összegeket végrehajtás útján akarja behajtani. Megállapítást nyert, hogy a Garamszentgyörgyön megépült híd fedezetének egy része, kb. 160.000 Ké erejéig nem jogszerű, nem törvényszerű fedezet. Az érdekelt garamjobbparti földtulajdonosok kétharmada nem járult hozzá a különleges járulék fizeszaporodnak s ha a felelősségük tudatában levő kormányférfiak meg is hallgatják azokat, a végrehajtó hatalom nem akar azokról tudni. Nemsokára összeül a költségvetési bizottság újra és egész bizonyos, hogy annak ülésein el fognak hangzani a régi panaszok. A magyarság képviselői a törvényben és szerződésekben biztosított jogok végrehajtását fogják ezúttal is sürgetni, nem mondvacsinált, alaptalan érvekkel fognak előhozakodni, hanem a kisebbségi megpróbáltatásokkal teljes étet szomorú adatait mutatják be á kormánynak, hogy végre a legutóbbi időkben tett ígéretek hatása alatt tegye megfontolás tárgyává mindama sérelmeket, mellőzéseket, amelyekben az ifiét« Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton t éséhez. A községi elöljáróság először megfélemlítéssel, azután törvényellenes eszközökkel kívánta a hozzájárulást kicsikarni. A járási hivatal két lényeges felebbezést nem intézett el máig, ellenben törvényesnek fogadott el egy községi képviselőtestületi határozatot, mely a nyilvánosság teljes kizárásával, csak papíron jött létre. Ma törvénytelen keretek között végrehajtással zaklatnak több mint 50 gazdát, hogy a holdanként! 200 Kő rendkívüli járulékot fizessék meg. A tényállásnak beható ismertetése alapján Jaross Andor nemzetgy. képviselő, az egyesült párt országos elnöke interpellációt intézett a belügyminiszterhez, akitől a következő kérdésekre vár feleletet: 1. Van-e tudomása róla, miként teremtettek Garamszentgyörgyön fedezetet egy hídépítéshez? 2. Amennyiben van, úgy hajlandó-e a legszigorúbb formában kivizsgáltatni azt a szerepet, melyet Garamszentgyörgy község elöljárósága és különösen a körjegyző játszott? 3. Hajlandó-e a közvetlen felügyeleti hatóságot, a járási hivatalt felelősségre vonni, hogy viselkedésével előmozdította azt a sok jogtalanságot, melyek Garamszentgyörgy lakosságát évek óta sújtották? 4. Hajlandó-e a vizsgálat folyamán kétségtelenül megállapítandó szabálytalanságot, hivatalos hatalommal való visszaélést és egyéb törvénytelenséget szigorúan megtorolni? 5. Hajlandó-e a vizsgálat eredményéhez képest a kivetett, beszedett és végrehajtás alatt álló különleges hídépítési járulékot a garamjobbparti földtulajdonosoknak visszafizettetni, illetve a végrehajtást felfüggeszteni? 6. Hajlandó-e szorgalmazni, hogy a különleges járulék helyett más fedezetről történjen gondoskodás? Nemcsak nyelvében, de lelkében és szellemében is mindig magyar a KOMÁROMI LAPOK magyarság napról-napra részesül. Kiváncsiak vagyunk, hogy találnak-e meghallgatásra nemzetünk képviselőinek szavai a mostani időkben, amikor állítólag a megértés korszaka közeledik és meg fogja-e mutatni a kormány cselekedetekkel is, hogy a magyar nemzeti kisebbség nemcsak másodrendű helyzetre van kárhoztatva ebben az államban, hanem az állam iránti kötelességeinek pontos teljesítéséért egyenlő mértékben lehet birtokosa mindama jogoknak, amelyek az úgynevezett államalkotó nemzeteknek biztosítva van elejétől fogva minden téren. Eljött az ideje annak, hogy a legfájdalmasabb sebekre megkapja a magyarság a régóta várt gyógyító szert. Jaross Andor interpellációja a garamszentgyörgyi hid pénzügyi fedezete ügyében
