Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-10-27 / 86. szám
1937. október 27. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. 60.500 koronái szavazóit meg a járási választmány a járás útjainak rendbehozására Különböző segélyügyek — Király József interpellációja a komáromi járásban uralkodó iifusz-járvány ügyében — A komáromi járási választmány ülése Mit főz a Diákmenza? Ili az ősz, amely a családi háztartásokban is sok gondot okoz a téli beszerzések miatt és az élelmiszerárak emelkedő tendenciája miatt. De ha ez a gond ránehezedik egy kis háztartás vezetőjének vállaira is, mennyivel súlyosabb kérdés az olyan nagy háztartásban, melynek egy sereg fejlődésben levő, éhes .és jó étvágyú kisebb-nagyobh diáknak mindennapi ellátásáról kell gondoskodnia. Ennek a nehéz problémának megoldását vagy legalább megkönnyítését reméli a Diákmenza vezetősége a november 6-iki nagyszabású előadástól, melyet a Jókai Egyesület kultúrházának termeiben fog rendezni. Ez az előadás sok gyönyörűséget fog nyújtani mindenkinek. Először is tavaszt varázsol az ősz kellős közepébe: bájos gyermeksereget s a gimnáziumnak az élet tavaszát élő ifjúságát vonultatja fel a programm minden számában. Zeneszámok, énekszámok, szavalatok fogják élénkíteni a műsort, melyet részletesen nem is merünk még elárulni, de annyit mondhatunk, hogy a végén az éjféli órákig tartó tánc és jókedv fogja követni az előadást. Legyen ott mindenki, aki szereli az ifjúságot, mert így a saját élvezete árán egy csomó szegény diákot juttat mindennapi betevő falathoz. A komáromi közs. polg. fiúiskola Szülői Szövetsége Folyó hó 23-án tartotta meg idei alakuló közgyűlését a községi polgári fiúiskola Szülői Szövetsége Biró Gyula igazgató elnöklete alatt, aki szeretetteljes, meleg hangon üdvözölte az iskola növendékeinek egy begyült szüleit, valamint a tantestület összes tagjait és felkérte őket, hogy alakítsák meg az 1937.—38. tanévben is a Szülők Szövetségét. A kérésnek örömmel tettek eleget és a Szövetség megalakult. Az elnökségnek az igazgató hivatalból tagja, elnökké pedig egyhangúan Tompa Károlyt, alelnökké Broczky Istvánt, titkárrá és pénztárossá Bakomji Istvánt, jegyzővé Ipovitz Sándort választották meg. A tantestület részéről Zsolnai Béla és Szelepcsényi Gyula, a szülők részéről Ileincz Antalné, Rozbroj Károlyné, Kucsera Jánosné, Dömény Vince, Varga Péter, Farnbauer Imre, Tóth Kálmán és Kubicza Mihály lettek a választmány tagjai. Az új elnök úgy a maga, valamint az elnökség nevében is megköszönte a bizalmat és megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz a nemes cél éj-dekében. Ezután az iskola igazgatója a szülői szövetségek fontosságáról, a család és az iskola kölcsönös viszonyáról tartott előadást, kérte a jelenlevő szülőket, hogy úgy gyermekeik, valamint magyar fajunk iránt érzett szeretettel munkálkodjanak a szövetség érdekében. Majd az elnök felkérésére Vásárhelyi Károly tanár tartotta meg tapasztalatokban gazdag és pedagógiai szempontból értékes előadását »Ferdeségek a családi nevelésben« cím alatt. A szülők nagy érdeklődéssel és feszült figyelemmel hallgatták végig az általános tetszést kiváltó értekezést. Az elnök úgy az előadóknak, valamint az igazgatónak és a tantestületnek is köszönetét fejezte ki lelkiismeretes fáradozásaikért és a gyűlést bezárta. A közgyűlés után a szülők és a tantestület tagjai között hosszas eszmecsere folyt, melynek tárgya természetesen az ő legféltettebb kincsük, forrón szeretett gyermekük volt. — Beleesett a gödörbe. Vida Károly érsekujvári napszámos 6 éves kis fiacskája játszás közben beleesett a kertjükben levő mély gödörbe és pedig olyan szerencsétlenül, hogy balkarját eltörte. A kórházban ápolják. Komárom, október 26. A komáromi járás képviselőtestületének választmánya október 26-án tartotta Parass in Sándor járási főnök elnöklete mellett rendes havi ülését. A választmány előtt Jungbluth Ferenc járási főszámvevő több község költségvetését' ismertette. Ezek között jelentette, hogy Komárom város 1938. évi költségvetése ellen semmiféle észrevétel nem érkezett be. Ennek kapcsán a Jókai Egyesület 1500 Ke, segélyét 3000 Kc-ra emelték fel. Lak, Szilas, Turiszakállas, Nemesócsa, Tany, Hodzsovo, Alsqgcllér, Felsőgellér, Nagy kés zi 1938. évi költségvetését és Csallóközaranyos 1936. évi zárszámádását a választmány jóváhagyta. A komáromi magyar nyelvű gazdasági népiskola részére 2100 Kc-t, a Benébeti fúrt kútra 2000 Kc-t, a tanonciskola rendes segélyére 5000 Kc-l szavazott meg a választmány. Az ipariskola felügyelőbizoltságába a választmány Piskó Ferdinand sütőt és Szabó Gyula asztalost küldte ki. A csallóközaranyosi róm. kát. templom építési költségeire 10.000 Kc-t, a gazdasági iskolába járó tanulók részére pedig 3100 Kc-t szavazott meg a választmány. Nagyobb összeget fordít a járás az utak megjavítására és rendbentartására. Erre a célra 60.500 Kc~t szavazott Böngészés közben kezünkbe kerüli egy »Kiállítási Lapok« című kis alkalmi újság, amelyet 1911 június hó 4—5-ikére adtak ki, az akkori iparostanoncmunka-kiállításra. Negyedszázada ennek s kíváncsian forgatjuk a kis újság lapjait, amelyet Kusner Kálmán negyedéves nyomdászlanonc szedett mester-remekbe, mint kiállítási munkát. Olvasva a kis lapocskát, megüt egy cím: »Komárom ezer év múlva«. Hát lássuk, hogyan képzeltük huszonöt évvel ezelőtt Komáromot — majd ezer év eltelte után. Jobban mondva, ha az 1937-es esztendőt számítjuk, már csak 974 esztendő kell a megfelelő dátumhoz. — Örült rohamosan közeledünk feléje... »Ezer év múlva a világ éppen ezer esztendővel lesz öregebb, mint most, mi ellenben csak ki húsz, ki harminc esztendővel, már amennyi időnk még hátra van ebben az árnyékvilágban... De hát ki ne lenne kíváncsi arra, hogy mi történik halála után, azért lássuk: milyen lesz ezer esztendő múlva Komárom? Ezer esztendő múlva nem lesz Izsa, Újfalu, Szőny, Ács. A négy község és a mai Komárom helyén egyetlen óriási város áll, Nagy-Komárom, tízmillió lakossal, élén LXXVII-ik Domány Jánossal, mint polgármesterrel. A város közepe táján, a mai monostori dombokon van a repülőgép állomás, ahonnan a szélrózsa minden hányából érkező utasokat a házak fölött vezető síneken rohanó villamos vasutak szállítják a város legkülönbözőbb részeibe. Az egész város öt-hat kerületre oszlik, valamennyinek közepén szépen fásított, szobrokkal díszlő szabályos tér, belőle sugár alakban kiágazó nyílegyenes utakkal. Külön a kereskedelmi, a földmívelő, az iskolák, hivatalok és művészetek városnegyede, a Duna mindkét partján pedig az ipari és gyári negyed, melyei messziről fel lehet ismerni a hatalmas folyó kifogyhatatlan hajtóerejével táplált meg a választmány és pedig a Nagykeszi—Kolozsnéma közötti útszakaszra 6000 Kc-t, Csallóközaranyos és Megyercs közötti útra 5000 Kc-t, a Bagota—Geller közötti útra 1500 Kc-t, a Csicsó—Erccs puszta közötti útra 3000 Kc-t, Csicsó—Nagymegyer közötti útra 8000 Ivc-t, Ekecs—Nagymegyer-úlra 6000 Kc-t, Gúla—Negyed közötti útra 20.000 Kc-t, Nemesócsa—Tany közötti útra 7000 Kc-l szavaztak meg. Több község adminisztrációs ügyének elintézése után Király József esperesplébános, egyesült párti vál. tag szóvá tette azt a szomorú egészségügyi állapotot, amely a komáromi járásban uralkodik. Mint az év elején nagy aggodalommal már előre felhívta a hatóság figyelmét a bekövetkezendő járványra, most sajnálatosain kell megállapítania, hogy aggodalma nem volt hiábavaló. A tavaszi természeti csapások elmaradhatatlan utóhatása mutatkozik abban a tífuszjárványban, amely hetek óta dühöng a járás községeiben. Több haláleset is előfordult s ezért kéri a járási főorvos jelentését arra nézve, hogy milyen óvóintézkedés történt az epidémia leküzdésére, illetve megszüntetésére. Sürgős intézkedésre hívja fel a járás vezetőségét, mert arra igen nagy szükség van. A járási főorvos távollétében a járásfőnök megígérte, hogy a tett intézkedésekről legközelebb jelenteni fog. óriási erőművekről. Az egész város fölött nincs a legkisebb füst felhő: nem kell már kőszén, a Duna vize hajt minden, de minden gépet. És ebben az ezer év alatt óriásit haladt városunkban jó dolga van a, polgárságnak. Az ezer esztendő múlva leendő komáromi polgár nem tudja, mi az adófizetés, mert a város nemcsak adót nem szed, hanem óriási gyár- és ipartelepei után ő ád osztalékot lakosainak, akár csak városunk örök időkre legnagyobb fia, Jókai Mór írta meg a jövő század regényében. Az ezerév utáni polgár azt sem tudja, hogy mi a katonáskodás, a régi várról is csak annyit tud, amenynyit a Régészeti Múzeumban őrzött »kőszűz« mesél a késő utódoknak. így fest Komárom ezer esztendő múlva és ez igaz, mert a számok nem csalnak. A számok azt mondják, hogy a városok lakossága átlag száz év alatt megkétszereződik, akkor pedig száz év múlva lesz Komáromnak 40.000, kétszáz év múlva 80JXM), 300 év múlva lOO.tMX) és így tovább s már nem is ezer, hanem kilencszáz esztendő múlva elérjük a 10,240.000 lelket. Mi csak azért adtunk száz esztendő ráadást, mert Komárom mindig megkésik 100 esztendővel. Nos hát, ha a legfontosabb, a tízmillió lakos megvan, akkor a többi magától jön.« * Kisiparos siaiiszlika Elég szerény volt a huszonöt évvel ezelőtti cikkíró, lízinilliő lakost kíván Komáromnak. Persze, ugyanehhez képest Dunaszerdahely és Gúta is megmilliomosodik. Ha lakosban nem, de gondban bizonyosan... A tréfás cikk után egy kis komolyság: A kis újság kimutatása szerint a helyi ipar 1911-ben 54 iparágban 674 mestert, 508 segédei s 486 tanoncot működtetett. Képesítéshez kötött ipar-Komárom ezer év múlva és szomorú tanulságok a kisiparos statisztikával kapcsolatban ral tehát összesen 1668 ember foglalkozott. No most: azonnal felhívtuk telefonon az Ipartársulatot, kiváncsiak lévén, mennyire változott huszonhat év alatt ez az állapot. A statisztika megdöbbentően érdekes. A kisiparosság erősen visszafejlődött. Figyeljünk csak ide: 1936 december 31-én az egész komáromi járásban (mert az ipartestület azóta járási ipartársulattá fejlődött) 1673 iparengedély voll kiadva, összesen 1130 önálló iparossal. Segéd az egész járásban 501 volt (vigyázzunk: huszonhat évvel ezelőtt csak Komáromban volt 508!), tanonc volt az egész járásban 486. (Szemben az akkori s csakis komáromi 186-al.) Megdöbbentő visszafejlődése a kisiparnak! Az Ipartársulat közlése szerint a fenti, 1936-os statisztikai adatoknak felét kell venni, ha a komáromi iparosok s segédek számát tudni akarjuk. Azaz: 25 év alatt felére csökkent a kisiparosok száma Komáromban! Jellemző az is, hogy 1910 körül mintegy 150 csizmadiainas volt Komáromban, míg ma 1, azaz egyetlenegy csizmadiainasunk van s a járásban összesen 3!!! Ámbár érdekes, hogy újabban a vidéki vásárokon ismét keresik a bőrcsizniát, mert a konfekciós gumniicsizmáből igen kiábrándullak csallóközi gazdáink. A csizmadiamesterek abban reménykednek, hogy a forgalom e kiábrándulás után növekedni fog. Hanyatló iparágak huszonöt évvel ezelőtt: sem segéd, sem inas nem volt a címfestő, fésűs, hangszerkészítő, kesztyűs, késes, kocsigyártó, kosárfonó, paplanos, szűrszabó, seprűkötő iparban, segéd volt, de tanonc nem volt a kalapos, kelme, és fonálfestő, kőfaragó, mézeskalácsok és viaszöntő, nyerges, órás, reszelővágó’ rézműves, rostás, szitás, szűcs iparban. Ezek az iparágak már háború előtt is hanyatlottak. Néha-néha felbukkan utolsó mohikánként a fenti iparok egy-egy képviselője s van néha késes, kocsigyártó, paplanos, seprűkölő, mézeskalácsos, sőt egy reszelővágó is akad még. A szűrszabó elpusztult, nincsen már fésűs, hangszerkészítő sem... Uj iparágak születnek, például a bőröndös ipar. A gyár, meg a konfekció azonban elnyeli a szorgalmas, törekvő s valóban nemzetfenntartó kisiparos társadalmat. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy ez nemcsak egyéni, nemcsak családi, hanem ránknézve valóságos nemzeti veszély is! Szombathy Viktor. HAHG0S MOZI Házasság hitelre A nagysikerű belföldi filmet csütörtökön, október 28-án, csak 1 napig mutatja be a Modern mozi 4 ünnepi előadásban 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel. A pótfilm T. G. Masaryk elnök temetéséről hoz új részleteket és dr. Hodzsa Milán miniszterelnök látogatását ábrázolja a komáromi hajógyárban. A kis lázadó Schirley Temple. A világhírű gyermeksztár kiváló filmjét pénteken, szombaton és vasárnap, október 29., 30. és 31-én mutatja be a Modern mozi. Szombaton és vasárnap 4 előadás: 3, 5. 7 és 9 órai kezdettel. A 3 és 5 órai előadás fiatalkorúaknak engedélyezett. A pótfilm: szines Micky egér. — Lábát törte. Varga Helén érsekujvári diákleány a Nyitra partján a homokbuckák között olyan sebesen kerékpározott, hogy leesett a kerékpárról, közben lábát törte és arcán is súlyos zúzódásokat szenvedett.
