Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-09 / 81. szám

KOMAROMI LAPOK

9 oldal

1937. október 9.

ASSZON YOKN AK.

A divat már tél felé nézeget

Természetesen még nem lehet arról "beszélni, hogy mi lesz az új téli divat, <de a párisi nagy szalonok már hetek óta dolgoznak az új divat kialakításán.

Nyárutón az új modellekről igyekszik az ember leolvasni azt, hogy mit is várhat majd a világbemutatótól.

Egyelőre, mint minden évben, újra divatba jött a fekete szín. Nálunk is minden hölgy, aki új ruhát csináltat, már a fekete anyagot részesíti előnyben. Persze még a nyár színeivel vagy fehérrel díszítik a fekete ruhát, de a fekete uralma mégis csak az ősz előjelének tekinthető. Lanvin például a téli tüllfelsőrészes ruhát próbálja újra megkedvelteim. Ugylátszik, hogy az új divat a felsőrész gazdagítására fogja fordítani minden figyelmét és minden fantáziáját. A fekete matt anyagokat bőven díszítik szegőzéssel vagy kifeléfordítolt szegőzéssel, sokszor még az ujjakon is folytatódik, melyek minden tömés nélkül készülnek! s a váll szélesítéséi, melyet mindannyian nagyon megszerettünk, az uj; jak gazdag szabása adja meg. Az applikációkat ugylátszik, továbbra is favorizálni fogják. A matt fekete ruhára a szatén fényes oldalából applikálnak virágokat, néha még színes mintákkal is teleszórják.

Vacsorához az egyszerű fekete ruha is megfelel, de ilyenkor színes muszlinsálakkal dekorálják a hölgyek öltözéküket, vagy a divatos, laza piros franciaszegfű élénkíti a fekete összeállítást.

A széles vállakról nem akar lemondani a divat, ezért a felsőrész gazdagsága s az ujjak különleges szabása pótolja a vállak tömését s a puffos ujjak divatjának háttérbe szorulását.

Az övvonal eltolódásától is félünk. Már egész nyáron hallottuk, hogy az övvonal lecsúszik természetes helyéről. Ha fölfelé vándorol ez a vonal, az még örömet okozhat, de a lefelé vándorlástól félünk. Nem előnyös a hosszú derék, mert a test alsó felét rövidíti.

Molyneux zsebeket, gombokat, nappali ruhákra, színes bőrből készít. Arany és ezüst hímzéseket is bőven láthatunk, sőt az arany és ezüst lamé övék, virágapplikációk szintén helyet kapnak az esti divatban.

Az őszi kalapdival sem alakult még ki, bár azt sejtjük, hogy a magasított fej jut vezetőszerephez. Néha a fej magasítását a karima végzi el. Párisban nagyon szeretik a tokokat. A bársonyból készült virág- és gyümölcscsokrok kedveltek. Kis bársonytokok uralkodnak egyelőre. Érdekes újfajta színekkel találkozunk majd. Az őszi kalapdivat főanyaga biztosan a filc lesz.

Diétás

kenyérkülönlegességek

Diétás táplálkozásnál gyakran helyettesítik a rendes házikenyeret bizonyos szokottól eltérlő őrlésű vagy feldolgozású készítmények. A diétás terápia ma már igen sokféle gyógykcnveret ismer. Ide tartoznak pl. az emésztési bántalmaknál ajánlott korpadús készítmények (Graham-kenyér

és Noorden-féle cellulózé tartalmú kenyér), a klórmentes diétára utallak sótalan, köménymaggal vagy ánizzsal ízesített kenyere, a köszvényesek számára készült Noorden-féle kalciumkenyér, továbbá a cukorbetegek szénhidrátszegény kenyere. Ezek közül csupán azokkal foglalkozunk, amelyek házilag is előállíthatok.

A korpadús Graham-kenyeret nem rendes értelemben vett lisztből, hanem durván zúzott teljes gabonaszemek őrleményéből állítják elő éspedig élesztő nélkül, miután a durva szemcsék tapadásától tartani nem kell. Készítése így történik: 1 kg darabosan őrölt rozs és fél kg durván őrölt búza keverékének négyötödét tálba, egyötödét pedig deszkára helyezzük. A keverék tálban levő navő nagyobbik feléhez 15 gr nátriumbikarbónát, 30 gr sót és 1 liter melegvizet adunk, amelyben 70 gr hígított tiszta sósavat oldottunk fel. Ezt a tömeget fokozatosan jól feldolgozzuk a félretett kisebbik rész korpával. Kisebb cipókat formálunk belőle, melyeket meglehetős magas hőfokon, a rendes kenyérnél huzamosabb ideig sütünk.

A kenyérkülönlegességnek ugyanebbe a csoportjába tartozik a durván őrölt rozsból készült u. n. pumpernickel-kenyér, amelynek a Grahamkenyérrel szemben az az előnye, hogy igen sokáig frissen eltartható és élvezhető. Ehhez 3 kg durván őrölt rozslisztet megfelelő edénybe teszünk, mélyedést vájunk bele, amelybe jó másfél liternyi melegvizet öntünk (olyan hőfokút, hogy kezünk kibírja), majd féltojásnyi feloldott kovászt és 1

evőkanálnyi sót adunk hozzá. Ebből sűrű tömeget keverünk, liszttel meghintjük, majd az egészet letakarva, meleg helyen több órán át kelni hagyjuk. Ezután a tömegből liszt hozzáadásával szokott módon alaposan kidolgozott, se túl kemény, se túl lágy tésztát dagasztunk. Amikor sima & kezünkről leválik, deszkára helyezzük! s' folytonos hengergetéssel először egészen sím a, hézagmentes golyót, majd téglát formálva belőle, megsütjük.

A cukorbetegek habkönnyű diabetikus kenyere u. n. aleuronáttal készül, amelyet a buzaszemek siker dús és szénhidrátszegény felsőkkérgének lekoptatásából nyernek. Ez az anyag konyhai célokra csupán búzaliszttel keverve használható, amiáltal a keverék aránylagos szénhidrát-tartalma tetemesen csökken, tehát cukorbetegek táplálására alkalmassá válik. Dagasztás közben levegőhólyagocskák kerülnek a tésztába, amelyek azután sütés közben sokszoros térfogatúra tágulnak. Diabetikus kenyereket újabban készítenek magas kalóriatartalmu, ám szénhidrátszegény szójaliszttel is. Az ilyenmódon készült győgykenyérnél a kenyérliszthez kb. 20o/o szójalisztet kevernek. Jóval olcsóbb és táplálóbb az aleuronát-készílményeknél. — Szükség esetén pótolhatjuk a cukorbetegek levegőkenyerét a következő házikészítménnyel is: 3 tojásfehérjéből igen kemény habot verünk, könnyedén hozzákeverünk 1 tojássárgát, pici sót és 5 gr. finom! lisztet. Ebből a tömegből bádoglapon cipóalakot formálunk és azonnal sütőbe téve, világosbarnára sütjük.

GYERMEKEKNEK.

Bodri nem felejt

Történetünk hősé helyes kis fekete jószág volt. Naphosszat ott hüsölt a kiskapu mellett, lévén ő a ház éber őre. Délután nagyokat aludt, mert gazdái házánál csak estefelé volt nagyobb jövés-menés, így Bodri ráért az ucca éleiét figyelni, illetve arra fülelni. Mert Bodri csak a hallottak nyomán gyűjthetett tapasztalatot.

De így is rájött, hogy a kapun túl — bizonyos időben — érdekes dolgok történhetnek. Nagy zsibongás, apró lábak kopogása hallatszott ilyenkor a kerítés túlsó oldaláról. Ez a zaj szabályosan ismétlődött a nap ugyanazon óráiban s annyira érdekelte Bodrit, hogy egyszer nagy dologra szánta magát. Bár jól nevelt kutya volt, mégis kaparni kezdett a kapu alatt, óvatosan, hogy fel ne tűnjék a háziaknak. Gyakran oda-odaszaladt a kertre nyíló szobaablakhoz, ahol három kis gyerek nézett ki. Mert ők voltak tulajdonképpen Bodri gazdái. Jól bánlak vele és rendes kosztján kívül is sok jó falatban részesítették őt. A kutyus ezt élénk farkcsóválással és vidám ugatással köszönte meg.

Azon a nevezetes napon, mikor Bodri elszánta magát a kapun túli világ megtekintésére, a gyermekek egy új meséskönyv élvezetébe voltak elmerülve. így nem vették észre a puli működését. <3 pedig szorgalmasan dolgozott fürge kis lábaival. A lyukon előbb az orrát, majd a fejéi dugta ki, végül egészen átbújt.

Miután előbb kikukucskáll, lassan kivonult az uccára. Körülnézett, de mert senkit sem látott közeledni, újra visszabujt. Amikor meghallotta a zsibongást és az apró lábdobogásokat, hamar kirohanl az uccára, az iskolásgyermekek nem csekély ijedelmére. Bodri is megijedt és ugatni kezdett. A dolog komolyra fordult, mert a gyerekek közül három-négy harciasabb fiú göröngyöket kapott fel és dobálni kezdett Bodri felé. Súlyosbította a helyzetet, hogy a fiúk a frissen készített bejáratot elállták, sőt az egyik fiú a táskájával meg is ütötte. De már ezt nem vette Bodri tréfára, futni kezdett.

— Utána! — kiáltott valaki s gyors lábak kopogása hangzott fel mögötte. Bodri megállás nélkül futott az ucca végéig s itt keresztúthoz érve, gyorsan bekanyarodott.

Most már az üldözők elmaradtak ugyan, de a kutya idegen tájra tévedve, nem tudott hazatalálni. Keresve a visszavezető utat, egész a város szélére jutott. Körülnézett, sehol senki. Fáradt voll nagyon, megbújt egy sarokban és olt elaludt. Este lett, amikor Bodri felébredi arra, hogy éhes. Ijedten látta, hogy idegen helyen van. Felment a járdára és ott leült. Nemsokára lépéseket hallott. Egy asszony fordult be a ssarkon s egyenesen felé tartott. Előbb gyanakodva nézett a kutyára, aki felállt és felé sompolygoll, de aztán annak kérő tekintetét látva, megsajnálta és magával vilié. Bodri félve állt meg az idegen lakás ajtajában, de amikor tejet és kenyeret kapott, vendéglátó gazdája biztatására nekilátott a vacsorának, majd letelepedett a tűzhely mellé. Az éjszaka eltelt. Reggel Bodri szörnyen vágyott már haza. Egész nap alig evett s nem találta helyét, pedig özv. Varga Istvánná mindennel ellátta.

— Vájjon kié lehet? tűnődött napközben. Mindenfelé kérdezősködött a kutya gazdája után, de nem jelentkezett senki. Lassan összeszoktak. Esténként a kapunál várta Vargánét és farkcsóváva ugrállta körül. Egyszer vendéglátó gazdája egész napra elment, a kutyának étell-itall készítve, hogy ne éhezzen meg. Ezt a napot már hosszúnak találta a Bodri. A délután csak eltelt, de alkonyaikor már a kapunál fülelt. Lépések köze-, ledtek. Bodriban régi emlékek éledeztek. A hála is borsódzott, mikor a hangokat is meghallotta:

— Menjünk vissza, Nórika, késő lesz, Bodrit hiába keressük már.

De bizony Bodri olyan ugatásba kezdett, hogy a gyerekek ijedten elfutottak, csak a szomszéd háznál mertek megállni. Végre rászánták magukat, hogy bekukucskálnak a rozoga kerítés deszkái között.

— Bodri! — hangzott három szájból a meglepett felkiáltás.

— Vau, vau! — igazolta élénken Bodri, hogy ő az, és úgy ugrálL belül, mintha a kerítést akarná kidönteni.

A legnagyobb leány a kapuhoz szalad!, de zárva találta. Egyszer csak hazaérkezett özvegy Vargáné. Kien- gödié Bodrit és a gyerekek örömmel vitték haza. A kapunál már aggódva várta őket anyuka s meghatva hallgatta a három egyszerre beszélő gyereket.

Minden jóval kedveskedtek ez este kis gazdái a pulinak és a kutya boldogan húzódott be házacskájába.

Látszólag minden rendbe jölt. De egyszer csak nem jelentkezik a Bodri. Keresték, nincs sehol. Előbb a szomszédoknál kérdezősködtek, majd elszalasztottak Borosát özvegy Vargáné portájára.

Bodri ott ült a konyhaajló előtt. Mikor Borcsát meglátta, élénk ugatásba kezdett, de nem jött hozzá, hiába hívta. A leány különösnek találta a kutya viselkedését és zörgetni kezdett előbb a kapun, aztán az ablakon. Ott be is nézett. Vargáné akkor kelt fel és minden bútordarabban megfogódzva ment az ablakig, hogy a leánynak a kulcsot kiadja. Súlyos beteg volt az idős asszony, akinek felnőtt gyermekei más városban laktak. A levelet Borcsa írta nekik, értesítve őket édesanyjuk betegségéről, de meg is nyugtatva, hogy míg megérkeznek, ők a jó Varga néniről gondoskodni fognák.

így is volt s özvegy Varga Istvánná könnyes szemmel vett búcsút a három kis gyerektől, mikor felépülése után fiával elutazott a városból.

Bodri pedig, mintha mindent értene és tudna, sohasem kereste fel többé a kis faluszéli házat.

A szivárvány titka

Valamennyien csodálkozva bámuljuk a szivárványt, de kevesen tudjuk, hogy miként keletkezik tulajdonképpen, miből áll, minek köszönheti csodálatos szineit.

Figyeljetek! Elmondjuk... A szivárvány — ezt már valamennyien észrevehetiélek — akkor születik, ha eső után azonnal kibújik a nap. Ennek sugarai átvilágítanak azon a sok esőcseppen, amelyek még a levegőben úsznak s elválasztják egymástól a fehér fény különféle színű sugarait. Ezek a sugarak képezik a szivárvány vörös, narancs, sárga, zöld, kék és ibolya csíkjait. Mint tudjátok, a szivárvány igen rövid életű. Öt percnél, tíz percnél alig gyönyörködünk benne tovább. Ez azért van, mert az elmúlt eső vízcseppjei elpárolognak és nincs, amiben a nap a fehér fényt színekre bontsa.

íme, a szivárvány titka.

Baba dal

Tente, tente kisbaba, énekel a kismama.

Aludj, aludj kedvesem, te vagy az én gyermekem.

Hunyd be fénylő, kék szemed, álmodj, álmodj szépeket.

Tente baba, hajucsi, itt az idő aludni.

RRózsás arcod porccilán, te vagy a tündérleány.

Rajtad minden olyan szép, akárcsak egy festett kép.

Tente baba, aludjál, gyönyörűket á.módját;

Arany k art be u aranyi a, aranybölcső alatta.

+■

T