Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-10-09 / 81. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. október 9. Karcsay Miklós 1877 1937 Régi, tiszteletreméltó, tekintélyes komárommegyei család derék sarja hunyta le a napokban szemeit örök álomra: Karcsay Miklós, a régi Komáromvármegye volt főjegyzője, a magyarországi egyesített Esztergom és Komárom vármegye alispánhelyettese. Fiatal korától kezdve a vármegyénél folyt le egész élete, mely komoly és eredményes munkában telt el, a megyei közigazgatás javára s a magyar társadalom hasznára. Mint tisztviselő a század elején került a régi vármegyéhez, ahol mint közig, gyakornok, majd rövidesen aljegyző s a háború alatt mint főjegyző szolgálta a közigazgatást. Szép készültségi!, hivatásának élő, buzgó tisztviselője volt a vármegyének, amelynek reá bízott ügyeit mindenkor pártatlan igazságossággal, a vármegye érdekeit szem előtt tartva intézte. Kiváló szaktudása és nagy gyakorlata hivatalos intézkedéseiben mindenkor javára vált a vármegyének, amely egyik legjelesebb tisztviselőjét bírta benne. Az államfordulat után a vármegye tisztviselőkarával Asztalos Béla alispánnal az élén ő is átment Magyarországra, ahol az egyesített Esztergom—Komárom vármegye szolgálatában fejezte be 1935-ben közhasznú működését, amikor mint alispán-helyettes nyugalomba vonult. A nyugalom éveit rövid ideig élvezhette, mert a napokban Budapesten, életének 60-ik évében elhunyt. A vármegyei tisztikar ama tagjai közé tartozott, akik az alkotmány bástyájához hívek maradtak mindvégig s akik meggyőződésüket követve, nemzeti és szabadságszeretetük egész erejével ápolták azokat az eszméket, amelyek a nemzet függetlenségének és szabadságának kivívására lelkesítette a magyart. Gerinces, meg nem alkuvó, elvei mellett bátran és híven kitartó férfiú volt, a függetlenségi negyvennyolcas elveknek tántoríthatatlan híve, aki egész életében következetesen kitartott álláspontja és elvei mellett. Ebben a tekintetben követendő példát mutatott tisztviselő társai előtt. Mint kiváló szónok, több Ízben tartott hazaszeretettől izzó szónoklatot a vármegye megbízásából, amelyek minden esetben mély hatást váltottak ki. Palkóvich László alispán halála után huzamosabb ideig mint alispánhelyettes vezette a kettős vármegyét s tisztviselői pályáján végzett buzgó és odaadó szolgálataiért kortnányfőlanácsossá nevezték ki. Beteges állapota miatt nyugdíjba vonult és életének utolsó éveit Budapesten töltötte, ahol október 6-án ment végbe temetése nagy részvét mellett a farkasréti temetőben. Barátai és tisztviselőtársai őszülte kegyelettel őrzik meg áldott emlékét. — A inagyarkomáromi városi moziban szombaton és vasárnap »Kéthetenként egyszer láthatom« c. pompás magyar vígjáték kerül bemutatóra. Főszereplők: Percei Zita, Kabos Gyula, Yaszary Piri, Máli Gerő. Ezenkívül magyar világhíradó. — Csütörtökön a »Hét pofon« című szellemes filmet pergetnek le és ezenkívül bemutatják filmen a magyarkomáromi katolikus templom felszentelését. Szives tudomására adom igen tisztelt Vevőimnek, hogy fegyverüzletemet áthelyeztem Komárno, Sétatér 313, (park lovarda mellett). Telefon 219. Kérem a n. é. közönség további szives támogatását Láskn Teolil Primwooliex 8 O o s X X o u 0 M 136 férfi-szövet különlegesség kizárólag Kellner Gyula divatárukereskedésében kapható Mi lesz n Csilizközzel? Miért akadnak el a vízlevezető munkálatok? Közismert Csilizköznek helyzete. Mélyen fekszik, számtalan ér szeli át, úgy, hogy nemcsak belvize van bőven, hanem a szomszédos magasabban fekvő vidékekről is rázúdul minden víz s ezenfelül ráadásul magasabb vízállásnál a Duna vize mindenütt mint szökőkút fakad fel. miután az elmúlt húsz év alatt a Duna medre kotorva nem volt és így annak feneke sok helyütt egy másfél méterrel emelkedett, így nem csodálkozhatunk azon, hogy majdnem minden második évben teljesen ellepi Csilizközt a víz, tenger lesz minden, csak a magasabb részeken épült községek nyúlnak fel abból és ezreknek kezemunkája egyszerre semmivé válik. A csilizközi vizek rendezése eddig nem volt kielégítő! s (ezért a Csallóközi és Csilizközi Armentesítő Társulat nagyszabású tervet dolgozott ki a belvizek levezetésére, mely terveket a földmívelésügyi minisztérium jóváhagyta. A munkák végrehajtása 8,700.000 koronát igényelne, melyhez az államnak, az országnak és az érdekelteknek kell hozzájárulni. Itt jön azonban a bökkenő. Amint értesülünk, a pénzügyminisztérium csak az aszódi szivattyútelepre előirányzott 4,700.000 koronát hagyta jóvá, a csilizközi csatornák kiépítésére szolgáló 4 millió koronát azonban nem engedélyezte. Így előáll az a helyzet, hogy a több évre felosztott munkálatok befejezésével lesz egy főcsatorna és egy szivattyútelep, melynek Csilizköz vizét kellene levezetni, de nem lesznek meg azok acsatornák, melyek Csilizköz belvizeit a főcsatornába szállítanák. Csilizköz tehál továbbra is maradna eddigi állapotába^, állandóan elönti a víz és lakossága lassan teljesen tönkre megy. Sajnálattal írjuk ezeket a sorokat, mert hiszen mi voltunk azok, akik hangoskodás nélkül, állandóan figyelemmel kisértük Csilizköz helyzetét és minden lehető alkalommal megtettük az illetékes helyeken azokat a lépéseket, melyek helyzetének javítását elősegítették. Azok azonban, akik komoly munka helyett csak propagandára használták fel Csilizköz baját és összeverbuvált gyűléseken tücsköt-bogarat Ígértek, azok, amikor cselekedetről volt szó, megfeledkeztek Csilizközről és bár hatalmukban állott volna, nem biztosították a költségvetési összegek jóváhagyását. Ilyen eredményük van a csehszlovák agrárpárt hangos dobszóval beígért ígérgetéseinek. Tekintettel arra, hogy Csilizköznek életérdeke a szabályozási munkálatok elvégzése, Füssy Kálmán szenátor ez ügyben interpellációt nyújtott be a földmívelésügyi és pénzügyminiszterhez, melyben követeli a munkálatok teljes egészében való elvégzését és a tejjes költségvetési összeg jóváhagyását, annál is inkább, mert a magyar vidékek amúgy is csekély mértékben részesülnek a költségvetésnek hasonló célokra előirányzott tételeiben s így ezen munkálatok költségeinek engedélyezésére a magyarságnak föllétien joga van. Ámor a múltban, vagyis hogy móringolt a vőlegény Anno 1780 Sárgult levelek a város levéltárából A mai lány e sorokat olvasva, titkolt sóhajjal gondol másfélszázad előtti leánytársára, kinek a férjhezmenés nem volt olyan nehéz és megoldhatatlan probléma, mint most az övé. Ámor ma mintha fáradtabb volna... Persze, persze, másfél századdal ezelőtt még ő is fürgébb, pajzánabb volt s ha játszi kedvvel eltalált egy szívet, nyomán égő szerelem támadt, melynek lobogó lángja fényessé tette azt a kedves nevet, melyet incselkedve nyílhegyére írt. Ámor ily elröppentett nyílvesszője érte Hornyik András legényember uram gyengéd szívét is s mert tőle szabadulni nem tudott, mély alázattal fordult Straller József és Vörös János uramékhoz, mint kérő násznagyaihoz, mennének ők el Nemes Nemzetes és Vitézlő Betsületes Triói ay Estvány uramhoz, kérvén tőle édes hilestársul az ő szive választottját, Nemzetes Uram gyönyörűséges hajadon leányzóját: Katát. Násznagyuramék által szépen előadott instancia és ékes szólás Trimay uramnál megértésre, Kata leányzónál jóérzésre találván, móring állapodás után nagy vigasságok közepette gyűrű váltássá vált. A divat mindig divat volt. Ez időben a móringolás volt divat, mit a vőlegénynek menyasszonyával szemben kellett tennie, ezzel biztosítván őt leendő közös jövőjiikre nézve. Hornyik Andrást is ez vezette és a nemes mamislrálus Intabulatiokról vezetett 19. könyv 259 lapja szerint tévé móringját az ő szerelmetes menyasszonyának ekképen: »Alább meg irt adom tudtára mindeneknek az kiknek illik, hogy minekutánna az Felséges Űr Istennek bölts rendelisiböl szabad királyi Komárom városában lakozó Nemes Nemzetes és Vitézlő Betsületes Tríni ay Estvány uramnak hajadon leányasszonyát Trimay Katalint először ugyan szerelmes jegyesemnek, annak utánna penigh az Űr Istennek rendelése és az közönséges anyaszentegyháznak szokása szerint holtig való házastársamnak alább coramisált Úri Emberséges Emberek jelenlétében mai napon el jedzettem volna, azon alkalmatossággal említett Jegyesemhez, első zsengéit hívséges szeretetemnek mutatni kívánván, nékie száz korín ötzi aranyakat s minden keresetemet móringolom oly conditióval, hogy ha az Űr Isten ez árnyék világbút engem ki szóllítana, minden magzat nélkül (melyet az Űr Isten távoztasson el), ily esetre azon száz aranyok az Kedves édes atyámrul és boldogult Asszony anyámrul reám vezendő jussombúl teljenek ki sminden ingó s ingatlan javaim kedves Jegyesemé légyenek. Ha pedig az Űr Istennek úgy fog tetszeni, hogy magzatokkal megáldani Méltóztatik és mégis én Szerelmesemnél előbb az árnyék világbúi ki szólitatnék, azon esetre is az Kedves Édes Atyám és Éboldogult Asszonyanyámrúl reám nézendő jussombúl az említett száz aranyok kedves Jegyesemnek ki adassanak az keresményeimnek felivel edjütt s ezekről semmi más rendelist ne tehessenek, mint úgyis már ell rendeltetett, felül, magamat le kötöm s obligalom. Mely szeretetem zsengéjibül lett hivséges ajánlásomnak nagyobb elhitelére adom ezen obligatoris morgengelatis levelemet, subseriptiommal és petsétemmel megerősítvén. Költ Komáromba die 10 a oktobris 1780. Hornyik András m. p. (L. S.)c A moringlevelet a vőlegényen kívül még annak apja és a két násznagy írta alá. Hogy a vőlegény részéről történt móringolás meddig maradt módiban (akkor így hívták a divatot), az Intabulatiok könyvéből teljesen ki nem tűnik. Annyi bizonyos, hogy mentői közelebb lapozunk korunkhoz, annál ritkábban fordul elő, míg végre felváltja azt egy újabb divat: a mai. A mostani vőlegény már nem móringói, de gyűrűzés alkalmával annál lágyabban dúdolja arája fülébe: Édes! Hozzál pénzeket, De mennél többeket... És ezzel be is bizonyítja »zsenge szeretetének« hívséges mély érzelmét. Farkas Péter. Alkalmi vétel: Bontásból nyert építkezési anyagok: tégla, vályog, épületfa, hulladékfa,ajtók,ablakok olcsón kaphatók Királypüspök ucca (Bencés gimnázium mellett) Mennyit kapunk a valutákért? \ Kő 100 pengőért ....................... 548 50 100 schiljingért.................. 526 50 100 lengyel zlotyért .... 515 50 100 román lejért................15 85 100 német márkáért .... 633'— 100 ezüstmárkáért.................. 695’— 100 dinárért....................... 60 30 100 olasz líráért.............123 40 100 svájci frankért , . . . 654 50 100 francia frankért .... 93'45 100 Belgáért............................ 479 — 100 holland forintért .... 1574'— 1 angol fontért..................140 50 1 amer. dollárért .... 28'40 Mennyit fizetünk a valutákért? Kő 100 pengőért .......................55!'50 100 schillingért....................... 529 50 100 lengyel zlotyért . . . .518 50 100 román lejért..................16'15 100 német márkáért .... 637'— 100 ezüstmárkáért.................. 705'— 100 dinárért................................60'70 100 olasz líráért.................. 124 60 100 svájci frankért .... 657.50 100 francia frankért .... 94 05 100 Belgáért............................481'— 100 holland forintért .... 1580'— 1 angol fontért..................141 '50 1 amer. dollárért .... 28 60 Ki nevet? — A vicceken, ha még olyan ostobák legyenek is, bizonyos hölgyek mindig tnevetnek. — Milyen hölgyekre gondolsz? — Azokra, akiknek szép foguk van.
