Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-09 / 81. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Ötvennyolcadik évfolyam 81. szám_________________________________Szombat, 1937 okióber 9. KOMAROMI LATOK Alapította: néhai tuba János. ------ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÜZGAZDASAGI LAP------ Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Esterházy János a magyar nemzeti kisebbség jogos kívánságairól — október S. Esterházy János nemzetgyűlési kép­viselő, az egyesült párt országos ügy­vezető elnöke, a lévai zászlószentelési ünnepélyen nagyhatású beszédben hirdette a magyarság és őslakosság összefogásának szükségességét. A ma­gyar egység ünnepét ünnepeljük, — mondotta beszédében, — de emellett ünnepe ez az itteni őslakosság test­véri összetartásának is. Ez a zászló szimbóluma a magyar és őslakosság összefogásának. Majd a magyar nemzeti kisebbség kívánságainak felsorolására tért át Esterházy és többek között a követ­kezőket mondotta: — Újra le kell szögeznünk azt, ami legfőbb követelésünk s aminek telje­sítése nélkül nem látjuk biztosítva boldogulásunkat. A magunk ügyeiben, a magunk portáján a magunk urai akarunk lenni. Mi, akik ebből a talaj­ból nőttünk ki, nem játszhatunk mel­lékszerepet ezen a földön. Meg kell hogy adják jogaink teljességét. Ezt csak az autonómia megvalósítása biz­tosíthatja és ezért rendületlenül ki­tartunk eme követelésünk mellett. Meg vagyok győződve arról is, hogy­ha magunk intézhetnek önkormány­zattal a magunk sorsál, a mi kö­rünkből kikerülő tisztviselőkkel és egyéb közegekkel, ha kulturális, gaz­dasági és szociális téren is meg vol­na ez az önkormányzatunk, akkor Legalább néhány pont­ban megegyezés Magyarország és Csehszlovákia között ? A cseh gazdaságpolitikai sajtó be­hatóan foglalkozik a kisanlanl és Ma­gyarország közötti közeledés lehető­ségével s ezek közölt a Hospodárská Politika cikke érdemel figyelmet. A lap erre vonatkozó: Az új Közép­­európa objektiv és szubjektív előfel­tételei közötti eltérések c. cikkében többek közölt azt írja, hogy nincs a mamái jobb alkalom, hagy a kö­­zépeurópai államok megegyezzenek egymással és senki sem tudja, hogy ez az alkalom meddig tart. Mindösz­az állam pénzügyei is kedvezőbben alakulnának és akkor az adóteherrel sem volna annyi panasz, tudnók, hogy adófilléreinket milyen célra áldozzuk. — Jellemző, hogy pénzügyminisz­terünk néhány hónappal ezelőtt le­mondott s ha most hosszas alkudo­zások és tárgyalások ulán ismét tár­cát vállal, ez csak a személyi válság megoldását jelenti, de nem a gazdásá­gi és pénzügyi válságét is. A helyzet nem javulhat, ha intézményesen és mint mondottam, az autonómia meg­valósítása útján nem teremtenek ren­det az állam és az országok háztartá­sában. A szónok ezután a kisantant és Magyarország között lefolyt tárgya­lásokról beszélt s meleg szavakkal emlékezett meg azokról a kapcsola­tokról, amelyek az illeni magyarság és az őslakosság között fennállanak. Biztosította őket arról, hogy a velük együtt érzett közös sorsban testvéri szeretettel segítik őket jogos kívánsá­gaik kivívásában. „ Végül lelkes hangon jelentette ki, hogy az itteni magyarság minden kö­vetelése olyan jogokon alapul, ame­lyekből semmi el nem sikkadhat és a magyarság múltjának, tradícióinak, valamint a jövő nemzedéknek tarto­zik azzal, hogy ezekért a követelések­ért mindenkor síkra szálljon. Ezt ma­gyar nyíltsággal teszi s ebhez a küz­delemhez az Cristen segílségét kéri. sze annyit tudunk, hogy Németorszá­got és Olaszországot ma egészen más ügyek érdeklik. A Duna völgyében egy csapásra megváltozna a helyzet, ha például a magyar fegyverkezés kérdésében si­kerülne Csehszlovákia és Magyaror­szág közöli közeledést teremteni, ha a revizió ügyét ad calendas graeeas haiasztanák és ha megegyezés léte­sülne a kisebbségek kölcsönös védel­me ügyében. Ma, amikor a kisan­­lant problematikája teljesen új meg­­vi hígításban lárul a szemlélő elé, ami­dőn a római egyezmény rendszere foszladozik ,eddig nem is sejtett kom­binációk lehetősége bukkan föl. Sok tekintetben kénytelenek vagyunk sző-Rémuralom és ököljoa Komárom, október 8. Nagyfontosságú beszéd hangzott el Csikágóbnn a bélen: Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke a nemzet­közi helyzetről tartott beszédet és a legsötétebb színekkel ecsetelte azokat az eseményeket, amelyek már évek óta általános izgalomban tartják a világot. Arról beszéli az elnök, hogy rémuralom és ököljog fenyegeti a civilizáció alapjait, hogy hadüzenet, figyelmeztetés nélkül békés polgáro­­. kát, gyermekeket és nőket gyilkol­nak le a légi bombák, melyeket az egymással konfliktusba került orszá­gok használnak egymás megsemmisí­tésére. Az úgynevezett békeidőkben a búvárnaszádok kereskedelmi hajó­kat süllyesztenek cl minden előzetes figyelmeztetés nélkül olyankor, ami­kor ezek a hajók kötelességüket tel­jesítik a világgazdaság érdekében. Az elnök rámutat beszédében arra, hogy nem szabad azt hinni, hogy ilyen kö­rülmények között Amerika megme­nekülhet ezektől a veszedelmektől, Vagy hogy irgalmai várhat és hogy ezt a nyugati féltekét soha nem tá­madhatják meg s mindig nyugodtan és békésen teljesítheti a civilizáció ér­dekében kötelességé!. Roosevelt el­nök szerint egyetlen nemzet sem szi­getelheti el magái teljesen a világ töb­bi részében uralkodó gazdasági és politikai felfordulástól, különösen ha ez folyton terjed. A nemzetközi anar­­kia lerombolja a béke alapjait és ve­szélyezteti valamennyi nemzet biz­tonságát. Tehát az Egyesült Államok érdeke, hogy helyreálljon a nemzet­közi szerződések szentsége és érvé­nyesüljön a nemzetközi erkölcs. A beszéd amerikai jelenlések sze­rint az egész amerikai nép nevében hangzott el az egész világ felé, hogy az egész világ eszméljen rá arra, hogy a civilizációnak bealkonyul, ha a bé­két szerető nemzetek nem fognak ösz­­sze azok ellen, akik a békét veszé­lyeztetik. Valóban ma már újra az ököljog kezd érvényesülni s magu­kat civilizáltnak mondott államok a legnagyobb kegyellenséggel indulnak egymás éllen és folytatnak öldöklő háborút. De ha így van, akkor az Egyesült Államok elnöke bizonnyal tudatában van annak is, hogy nem­csak a külső jelenségek azok, ame­lyek után megítélhetők az események, bánéin a dolgok mélyére kell tekin­tenie és meg kell állapítania azt is, hogy mik ezeknek a bajoknak az okai. És itt emlékezni kell egyik nagy humanista elődjére, Wilsonra, aki a háború utolsó éveiben olyan nagysze­rű kezdeményezéssel vonta magára az egész világ figyelmét, hogy abban fáz esetben, ha az ő javaslatai ke­­resztühnennek a béketárgyalásokon, akkor egész bizonyos, hogy a világ­béke nemcsak névleg, hanem tény­leg is megvalósult és éveken keresz­tül megszilárdult volna. Sajnos azon­ban Wilson tekintélye sem volt akkor elegendő ahhoz, hogy nagy elveit akár csak a legcsekélyebb mértékben is érvényre juttathatta volna. Ennek a fiaskónak még egyszer nem szabad megtörténnie. Ha tehát az amerikai elnök most ismét fel­emeli mcsszirehangző és nagy súly- Ival bíró szavát, akkor a világ joggal, elvárhatja azt is, hogy ugyanott vé­gje fel a fonalat, ahol Wilson azl annak idején elejtette. Nem elég rá­mutatni az egészségtelen viszonyok­ra és a béke érdekében jószándékú nyilatkozatot tenni, hanem becsülete­sen és őszintén tisztázni kell azt is, hogy mik az okai a zűrzavarnak, a rémuralomnak, az ököljognak és ezek nyomában járó siralmas állapotok­nak. Tisztázni kell azt is, hogy mi­lyen nagymérvű az az elégedetlenség, megaláztatás és bizalmatlanság, ami az egymással szemben álló államok között minden normális viszonyt le­hetetlenné tesz és az ultima ráció eszközének igénybevételére kénysze­ríti az elkeseredett feleket. Roosevelt elnök például elfelejtette felemlíteni beszédében a világ legnagjobb vesze­delmét, amely Amerikái is elpusztít­hatja, a bolsevizmusl és annak az egész világ forradalmasítására való törekvéséi. Ha az Egyesüli Államok elnöke az emberiség üdvét, a világ­­békét a békés nemzetek összefogásá­ban és a gonoszok megfélemlítésében látja, akkor fellépésének csak úgy lehet gyakorlati értelme és eredmé­nye, ha mindenekelőtt tisztázódni fog az, hogy mely nemzet az, amely a vetségeseink érdekeire tekintettel len­ni. A kisantantot tovább fejlesztjük, de talán emellett nem kell nagyon dogmatikusnak lennünk, mint a ju­­goszlávok vagy a románok. Ha Sto­­jadinovics megegyezhetett Olaszor­szággal és tudtára adta Budapestnek, nek, hogy vele is könnyen megegyez­ne, ha Tatarescu ismételten közele­dett Lengyelország felé, a kisautóidra való kellő tekintet mellett legalább néhány pontban mi is megállapod­hatnánk Magyarországgal. A közép­európai sorsközösség tudata, főleg Ausztria, Magyarország és Csehszlo­vákia közölt egyre erősödik, de tuda­tában vagyunk annak is, hogy ez az erősen szubjektív folyamat, sajnos, még nem befejezett, — végzi cikkét a IIP. Január elsejétől egv százalékkal emelkedik a forgalmi adó Ismeretes, hogy a pénzügyminisz­teri tárca vezetésével megbízott Iíal­­fus dr. pénzügyminiszter kinevezése előtt hosszas tárgyalásokat folytatott a miniszterelnökkel és a politikai mi­niszterekkel az 1938. évi költségvetési előirányzat fedezetlen egy milliárd­­jának előteremtéséről. A lapok azt is közölték, hogy a fogyasztási adókat akarják emelni, ez azonban téves be­­állítás. Megbízható értesüléseink sze­rint a pénzügyminiszter csak azzal a feltétellel vállalta az újabb megbí­zatást, hogy a parlament megszavaz­za a forgalmi adó egy százalékos eme­lését, amennyiben ezl az adót tartja a pénzügyminiszter a legigazságosabb­nak. mert mindenki, még a munka­nélküli is kénytelen azt fizetni. A pénzügyminiszter eredetileg öt szá­zalékra kívánta emelni a forgalmi adót, a politikai miniszterek azonban csak négy százalékos forgalmi adó megszavazására kötelezték magukat. A forgalmi adó egy százalékos emelé­se az állampénztárnak mintegy fél­mii liárdot hozna be. Egyidejűleg emel­kedik ugyanis az összes forgalmi adó­­átalány is. Ezen kívül szó van a töb­bi fogyasztási adó emeléséről is. A forgalmi adó emelése politikailag is leginkább elviselhető, amennyiben komolyabb politikai következménye csak az lehet, hogy a cseh iparospárt mai tizenhét képviselői mandátumá­ból nyolcat-tizet elveszít — a jövő parlamenti választáson, amikor is könnyen pótolható lesz más párttal békét szolgálja és melyik az, amely, harckeverő és a másik leigázására tör. Vagyis tisztázni kell a jó és go­nosz fogalmát, amely ma az esemé­nyek szerint nagyon is egyoldalú fel­fogásban érvényesül. Aki a békét állítja, csak örömmel üdvözölheti Roosevelt nyilatkozatát, de annak csak akkor lehel sikere és. eredménye, ha a jószándék teltekben fog megnyilatkozni. Ámde egy perc­re sem szabad felejteni, hogy ama wilsoni intő példa a legnagjobb kö­rültekintésre s a legnagjobb hatá­rozottságra hívja fel azt, aki a világ­béke érdekében szavát felemeli és cselekedni akar. A rémuralom és ököljog megsemmisítése az egész világ érdeke, aki ezt végre tudja hajtani, méltán számühat az emberiség és az egész világ hálájára.

Next

/
Thumbnails
Contents