Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-09 / 81. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza

Ötvennyolcadik évfolyam 81. szám_________________________________Szombat, 1937 okióber 9.

KOMAROMI LATOK

Alapította: néhai tuba János. ------ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÜZGAZDASAGI LAP------ Főszerkesztő: GAAL GYULA DR.

Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40

Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR.

Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké.

Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR

Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29.

Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton

Esterházy János

a magyar nemzeti kisebbség jogos kívánságairól

— október S.

Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke, a lévai zászlószentelési ünnepélyen nagyhatású beszédben hirdette a magyarság és őslakosság összefogásának szükségességét. A magyar egység ünnepét ünnepeljük, — mondotta beszédében, — de emellett ünnepe ez az itteni őslakosság testvéri összetartásának is. Ez a zászló szimbóluma a magyar és őslakosság összefogásának.

Majd a magyar nemzeti kisebbség kívánságainak felsorolására tért át Esterházy és többek között a következőket mondotta:

— Újra le kell szögeznünk azt, ami legfőbb követelésünk s aminek teljesítése nélkül nem látjuk biztosítva boldogulásunkat. A magunk ügyeiben, a magunk portáján a magunk urai akarunk lenni. Mi, akik ebből a talajból nőttünk ki, nem játszhatunk mellékszerepet ezen a földön. Meg kell hogy adják jogaink teljességét. Ezt csak az autonómia megvalósítása biztosíthatja és ezért rendületlenül kitartunk eme követelésünk mellett. Meg vagyok győződve arról is, hogyha magunk intézhetnek önkormányzattal a magunk sorsál, a mi körünkből kikerülő tisztviselőkkel és egyéb közegekkel, ha kulturális, gazdasági és szociális téren is meg volna ez az önkormányzatunk, akkor

Legalább néhány pontban megegyezés Magyarország és Csehszlovákia között ?

A cseh gazdaságpolitikai sajtó behatóan foglalkozik a kisanlanl és Magyarország közötti közeledés lehetőségével s ezek közölt a Hospodárská Politika cikke érdemel figyelmet. A lap erre vonatkozó: Az új Középeurópa objektiv és szubjektív előfeltételei közötti eltérések c. cikkében többek közölt azt írja, hogy nincs a mamái jobb alkalom, hagy a középeurópai államok megegyezzenek egymással és senki sem tudja, hogy ez az alkalom meddig tart. Mindöszaz állam pénzügyei is kedvezőbben alakulnának és akkor az adóteherrel sem volna annyi panasz, tudnók, hogy adófilléreinket milyen célra áldozzuk.

— Jellemző, hogy pénzügyminiszterünk néhány hónappal ezelőtt lemondott s ha most hosszas alkudozások és tárgyalások ulán ismét tárcát vállal, ez csak a személyi válság megoldását jelenti, de nem a gazdásági és pénzügyi válságét is. A helyzet nem javulhat, ha intézményesen és mint mondottam, az autonómia megvalósítása útján nem teremtenek rendet az állam és az országok háztartásában.

A szónok ezután a kisantant és Magyarország között lefolyt tárgyalásokról beszélt s meleg szavakkal emlékezett meg azokról a kapcsolatokról, amelyek az illeni magyarság és az őslakosság között fennállanak. Biztosította őket arról, hogy a velük együtt érzett közös sorsban testvéri szeretettel segítik őket jogos kívánságaik kivívásában. „

Végül lelkes hangon jelentette ki, hogy az itteni magyarság minden követelése olyan jogokon alapul, amelyekből semmi el nem sikkadhat és a magyarság múltjának, tradícióinak, valamint a jövő nemzedéknek tartozik azzal, hogy ezekért a követelésekért mindenkor síkra szálljon. Ezt magyar nyíltsággal teszi s ebhez a küzdelemhez az Cristen segílségét kéri.

sze annyit tudunk, hogy Németországot és Olaszországot ma egészen más ügyek érdeklik.

A Duna völgyében egy csapásra megváltozna a helyzet, ha például a magyar fegyverkezés kérdésében sikerülne Csehszlovákia és Magyarország közöli közeledést teremteni, ha a revizió ügyét ad calendas graeeas haiasztanák és ha megegyezés létesülne a kisebbségek kölcsönös védelme ügyében. Ma, amikor a kisanlant problematikája teljesen új megvi hígításban lárul a szemlélő elé, amidőn a római egyezmény rendszere foszladozik ,eddig nem is sejtett kombinációk lehetősége bukkan föl. Sok tekintetben kénytelenek vagyunk sző-Rémuralom

és ököljoa

Komárom, október 8.

Nagyfontosságú beszéd hangzott el Csikágóbnn a bélen: Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke a nemzetközi helyzetről tartott beszédet és a legsötétebb színekkel ecsetelte azokat az eseményeket, amelyek már évek óta általános izgalomban tartják a világot. Arról beszéli az elnök, hogy rémuralom és ököljog fenyegeti a civilizáció alapjait, hogy hadüzenet, figyelmeztetés nélkül békés polgáro. kát, gyermekeket és nőket gyilkolnak le a légi bombák, melyeket az egymással konfliktusba került országok használnak egymás megsemmisítésére. Az úgynevezett békeidőkben a búvárnaszádok kereskedelmi hajókat süllyesztenek cl minden előzetes figyelmeztetés nélkül olyankor, amikor ezek a hajók kötelességüket teljesítik a világgazdaság érdekében. Az elnök rámutat beszédében arra, hogy nem szabad azt hinni, hogy ilyen körülmények között Amerika megmenekülhet ezektől a veszedelmektől, Vagy hogy irgalmai várhat és hogy ezt a nyugati féltekét soha nem támadhatják meg s mindig nyugodtan és békésen teljesítheti a civilizáció érdekében kötelességé!. Roosevelt elnök szerint egyetlen nemzet sem szigetelheti el magái teljesen a világ többi részében uralkodó gazdasági és politikai felfordulástól, különösen ha ez folyton terjed. A nemzetközi anarkia lerombolja a béke alapjait és veszélyezteti valamennyi nemzet biztonságát. Tehát az Egyesült Államok érdeke, hogy helyreálljon a nemzetközi szerződések szentsége és érvényesüljön a nemzetközi erkölcs.

A beszéd amerikai jelenlések szerint az egész amerikai nép nevében hangzott el az egész világ felé, hogy az egész világ eszméljen rá arra, hogy a civilizációnak bealkonyul, ha a békét szerető nemzetek nem fognak öszsze azok ellen, akik a békét veszélyeztetik. Valóban ma már újra az ököljog kezd érvényesülni s magukat civilizáltnak mondott államok a legnagyobb kegyellenséggel indulnak egymás éllen és folytatnak öldöklő háborút. De ha így van, akkor az Egyesült Államok elnöke bizonnyal tudatában van annak is, hogy nemcsak a külső jelenségek azok, amelyek után megítélhetők az események, bánéin a dolgok mélyére kell tekintenie és meg kell állapítania azt is, hogy mik ezeknek a bajoknak az okai. És itt emlékezni kell egyik nagy humanista elődjére, Wilsonra, aki a háború utolsó éveiben olyan nagyszerű kezdeményezéssel vonta magára az egész világ figyelmét, hogy abban fáz esetben, ha az ő javaslatai keresztühnennek a béketárgyalásokon, akkor egész bizonyos, hogy a világbéke nemcsak névleg, hanem tényleg is megvalósult és éveken keresztül megszilárdult volna. Sajnos azonban Wilson tekintélye sem volt akkor elegendő ahhoz, hogy nagy elveit akár csak a legcsekélyebb mértékben is érvényre juttathatta volna.

Ennek a fiaskónak még egyszer nem szabad megtörténnie. Ha tehát az amerikai elnök most ismét felemeli mcsszirehangző és nagy súly- Ival bíró szavát, akkor a világ joggal, elvárhatja azt is, hogy ugyanott végje fel a fonalat, ahol Wilson azl annak idején elejtette. Nem elég rámutatni az egészségtelen viszonyokra és a béke érdekében jószándékú nyilatkozatot tenni, hanem becsületesen és őszintén tisztázni kell azt is, hogy mik az okai a zűrzavarnak, a rémuralomnak, az ököljognak és ezek nyomában járó siralmas állapotoknak. Tisztázni kell azt is, hogy milyen nagymérvű az az elégedetlenség, megaláztatás és bizalmatlanság, ami az egymással szemben álló államok között minden normális viszonyt lehetetlenné tesz és az ultima ráció eszközének igénybevételére kényszeríti az elkeseredett feleket. Roosevelt elnök például elfelejtette felemlíteni beszédében a világ legnagjobb veszedelmét, amely Amerikái is elpusztíthatja, a bolsevizmusl és annak az egész világ forradalmasítására való törekvéséi. Ha az Egyesüli Államok elnöke az emberiség üdvét, a világbékét a békés nemzetek összefogásában és a gonoszok megfélemlítésében látja, akkor fellépésének csak úgy lehet gyakorlati értelme és eredménye, ha mindenekelőtt tisztázódni fog az, hogy mely nemzet az, amely a

vetségeseink érdekeire tekintettel lenni. A kisantantot tovább fejlesztjük, de talán emellett nem kell nagyon dogmatikusnak lennünk, mint a jugoszlávok vagy a románok. Ha Stojadinovics megegyezhetett Olaszországgal és tudtára adta Budapestnek, nek, hogy vele is könnyen megegyezne, ha Tatarescu ismételten közeledett Lengyelország felé, a kisautóidra való kellő tekintet mellett legalább néhány pontban mi is megállapodhatnánk Magyarországgal. A középeurópai sorsközösség tudata, főleg Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia közölt egyre erősödik, de tudatában vagyunk annak is, hogy ez az erősen szubjektív folyamat, sajnos, még nem befejezett, — végzi cikkét a IIP.

Január elsejétől egv százalékkal emelkedik a forgalmi adó

Ismeretes, hogy a pénzügyminiszteri tárca vezetésével megbízott Iíalfus dr. pénzügyminiszter kinevezése előtt hosszas tárgyalásokat folytatott a miniszterelnökkel és a politikai miniszterekkel az 1938. évi költségvetési előirányzat fedezetlen egy milliárdjának előteremtéséről. A lapok azt is közölték, hogy a fogyasztási adókat akarják emelni, ez azonban téves beállítás. Megbízható értesüléseink szerint a pénzügyminiszter csak azzal a feltétellel vállalta az újabb megbízatást, hogy a parlament megszavazza a forgalmi adó egy százalékos emelését, amennyiben ezl az adót tartja a pénzügyminiszter a legigazságosabbnak. mert mindenki, még a munkanélküli is kénytelen azt fizetni. A pénzügyminiszter eredetileg öt százalékra kívánta emelni a forgalmi adót, a politikai miniszterek azonban csak négy százalékos forgalmi adó megszavazására kötelezték magukat. A forgalmi adó egy százalékos emelése az állampénztárnak mintegy félmii liárdot hozna be. Egyidejűleg emelkedik ugyanis az összes forgalmi adóátalány is. Ezen kívül szó van a többi fogyasztási adó emeléséről is.

A forgalmi adó emelése politikailag is leginkább elviselhető, amennyiben komolyabb politikai következménye csak az lehet, hogy a cseh iparospárt mai tizenhét képviselői mandátumából nyolcat-tizet elveszít — a jövő parlamenti választáson, amikor is könnyen pótolható lesz más párttal

békét szolgálja és melyik az, amely, harckeverő és a másik leigázására tör. Vagyis tisztázni kell a jó és gonosz fogalmát, amely ma az események szerint nagyon is egyoldalú felfogásban érvényesül.

Aki a békét állítja, csak örömmel üdvözölheti Roosevelt nyilatkozatát, de annak csak akkor lehel sikere és. eredménye, ha a jószándék teltekben fog megnyilatkozni. Ámde egy percre sem szabad felejteni, hogy ama wilsoni intő példa a legnagjobb körültekintésre s a legnagjobb határozottságra hívja fel azt, aki a világbéke érdekében szavát felemeli és cselekedni akar. A rémuralom és ököljog megsemmisítése az egész világ érdeke, aki ezt végre tudja hajtani, méltán számühat az emberiség és az egész világ hálájára.