Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-07-14 / 56. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő interpellá­ciója az egyesült párt gyűléseinek betiltása miatt más pártok is támogatnak, mindaddig nem hajlandó komolyan tárgyalni a gabonaárakról, amíg a bizományosok­ra és a Gabonatársasággal kötendő szerződésekre vonatkozó irányelveket meg nem állapítják. Ami az új gabo­naárakat illeti, a földmivelésügyi miniszter az alap­föl vásárlási és az eladási ár emelé­sét kéri. A népjóbétügyi miniszter védekezik a kenyér drágítása ellen, a kereskedelemügyi miniszternek a pékek érdekeire kell tekintettel lennie, a pénzügyminiszternek meg arra van gondja, hogy az állampénztárt meg ne terheljék. Annak ellenére, hogy a kormányban nem kételkednek afelől, hogy sikerülni fog kompromisszumos megoldást létesíteni, a harcias tárgya­lások még jó néhány napig eltart­hatnak. A nagyközönség panaszkönyve A városi szépészeti egylet szives figyelmébe! Kaptuk az alábbi sorokat: A városi Szépészeti Egyletnek ugyan­csak adhatunk dolgot, illetve tervet és ötletet, csak legyen módjában azo­kat megvalósítani. Aki végig sétál a dunai rakparton, a Baross uccától a gőzfürdőig, feltűnik neki az a szép­ségrontó látvány, amely a járda sze­gélyét ékleleníti el. Pár évvel ezelőtt a járdaszegély szabadon hagyott ré­szét injával ültették be, de azóta ez a szegény tujasor szánalmas képet nyújt. Olyan, mint az öregember fog­sora: hiányos. Milyen szép és szem­gyönyörködtető volna ez a tujasor, ha tömött, sűrű és hiánytalan volna és szépen egyenesre lenne nyírva. A du­nai hídról érkezőknek azonnal a sze­mébe öltik ez a nyiszlett növényzet és az első benyomások nem lesznek bizony kedvezőek rólunk és váro­sunkról. Hát ezt a hiányt okvetlen és ami­lyen gyorsan csak lehet, pótolni kell. Á megritkult tujabokrokat sürüsíteni kell, hogy az áttörhetetlcn sövényt alkosson, hogy a kertész ollója ido­míthassa és alakíthassa. Természete­sen az illető háztulajdonosoknak is kötelességük, hogy a bokrokra vigyáz­zanak, mert hiszen a házuk elejét •szépítik. Minden háznak jut a kapu­val szemben kijárat a kocsiúfra, hát legyünk lelkiismeretesek és ne gázol­junk keresztül, kasul a tujabokro­­kon. Ha a városi kertészet, a Szépítő Egylet és az illető háztulajdonosok kezükbe veszik ezt az ügyet, hama­rosan megváltozik ennek az uccarész­­nek a képe, amely a tavaszi és őszi verőfényben igen kedves sétaútja a közönségnek, hát mért ne lehetne azt igazán széppé tenni? A Szépészeti Egylet szives figyel­mébe ajánljuk ezt a megoldandó kér­dést. Teljes tisztelettel: aláírás. Vigyázat a dunai csónakázással Grosz Imre 57 éves utazóügynök megjelent ehéten Komáromban, ahol ismerőseit látogatta meg. Kedve tá­madt csónakázni, viszont a helyzetet nem ismerte. Alighogy csónakba ült, hatalmas szélvihar kerekedett, a vihar fel­fordította a csónakot s Grosz a háborgó Dunába fordult. Sokáig s kétségbeesve küszködött a hullámokkal, segítségért kiáltozva. Az arrajáró halászok mentették ki élet­­veszélyes helyzetéből az utolsó pil­lanatban. Grosz Imre eszméletlenül esett össze a parton s csak nagyso­kára lehetett magához téríteni. Komárom, július 13. A dunaszerdahelyi járási hivatal az utóbbi időben egymásután tagadja meg az engedélyt az egyesült orszá­gos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt gyűléseinek rendezésé­től. így legutóbb június 23-án 797(1/937 szám alatt kelt határozatával nem en­gedélyezte a pártnak az Albár község­ben tartani kívánt népgyülését. A tila­lom megokolása helyt nem álló és annyira magán viseli az elfogultság jellegét, hogy azt sz'ó nélkül hagyni nem lehet. Az alkotmánytörvényben biztosított gyülekezési szabadság illu­­zóriussá válik, ha a dunaszerdahelyi járási hivatal által inaugurált mód­szer lábra kaphatna. A járási hivatal tilalmát ugyanis azzal okolja tne,g, hogy: »Megállapítást nyert, hogy az ezen népgyűlést bejelentő párt szó­nokai az egyik nyilvános népgyűlésen saját párttagjaik előtt olyan kijelenté­seket használtak, hogy ezek a ldjelen­­tések más pártállású egyénekkel szemben gyűlöletet ébresztettek és ébresztenek és ennek következtében a jövőben könnyen a közcsend és közrend megzavarása állhatna elő. Holota János dr. egységes párti képviselő a dunaszerdahelyi járási hivatal ezen sérelmes eljárása ügyé­ben interpellációt terjesztett be a bel­ügyminiszterhez s interpellációjában a következőket adja elő: Az albári gyűlésen többek közölt alulírott dr. Holota János nemzet­­gyűlési képviselőnek is szónokolnia kellett volna. Sem ő ellene, sem a többi szónok ellen mindezideig nem A Garam vidékén több helyen ve­szedelmesen kezdenek garázdálkodni a cigányok. Vámosladányban Paulis Lajos kereskedő boltjában tartózko­dott s egyízben, amikor a bolthelyi­ségből eltávozott, úgy hagyta félig nyitva a szobaajtót, hogy boltjába be­láthasson. Ebben a pillanatban ván­dorcigányok ugrottak a bolthelyiség­be s a közbeeső ajtót hirtelen lezár­ták, a kézipénztárt kirántották a pult alól, majd nagy gyorsan megfutottak. A kereskedő kiáltozásaira figyelme­sek lettek a szomszédok s a me­nekülő három cigány után rohan­tak biciklin, kocsikon, gyalog, ki hogy tudott. Nagy üldözés fejlődött ki. A rablók a temetőbe futottak, hirtelen kiürí­tették a magukkal cipeli fiókot, amelyben hétszáz korona volt. A csendőrök később a három rabló ci­gány személyazonosságát megállapí­tották: Lakatos Lajos »Tuto , Oláh József »Pepi . Kotlár Sándor Jojin­­kó« személyében. A cigányak a közeli erdőségekbe menekültek, a csendőrség nyomon van. * Hasonló rablóhistóriát követtek el a cigányok Málas és Nagysalló község között. Droppa Gyula málasi levél­­hordó mindennap kerékpáron megy Nagvsalióra a napi postáért. A na­pokban Nagysallón pénzt vett át s visszakerékpározott Málasra a postá­val. Málas község határában egy ci­gány és két cigányasszony jött vele szemben, a cigány öt lépés távolságról felé lőtt egy revolverrel. Droppa Gy^|a indult meg semmilyen eljárás gyűlé­sekkel kapcsolatban. Egyikük sérti lett jogerősen elítélve hasonló bűncselek­mény vagy kihágás miatt. Igv tehát a járási hivatal »megállapítása« tel­jesen légbalknpofí. Pártunk gyűlései, akárhol rendeztük is őket, mindenkor rendben és csendben folytak le, a közrendet és közcsendet sehol senki sem veszélyeztette. De ha már a já­rási hivatalnak ilyen és hasonló ag­godalmai vannak, akkor kiküldött kö­zegei és a csendőrség utján módjá­ban áll elejét venni a közrend és köz­­csend veszélyeztetésének. Az engedély megadásának megtagadása olyan ul­tima ratio, amelyre a jelen esetben semmi ok fönn nem forgott. A dunaszerdahelyi járási hivatal már előzőleg is teljesen önkényesen és minden komoly megokolás nélkül tagadta meg a gyűléseink engedélye­zését. Ebből a következetés eljárás­ból kitűnik, hogy nem elfogulatlanul és pártatlanul kezeli és intézi el a pártunk részéről hozzájuttatott gyű­lés-engedélyezési kérelmeket. Ez sem­miesetre sincs hasznára egyébként is döcögős közigazgatásunk hírnevének és az állam érdekét is sértik a ba­­sáskodó közigazgatási tisztviselők ön­kényeskedései. Kérdezzük tehát a Belügyminiszter Ural: 1. hajlandó-e az albári gyűlés be­tiltása miatt vizsgálatot indítani; 2. hajlandó-c a betiltásért felelős közigazgatási tisztviselőt felelősségre vonni; 3. hajlandó-e megfelelően intézked­ni, hogy a jövőben hasonló sérelmek eiő ne forduljanak? azonnal megállt s kérdőre vonta a cigányt. A cigány, revolverrel a ke­zében, közelebb lépett s a postás­­zsákban levő pénzt követelte. A levélhordó szerencséjére e pilla­natban bukkant föl kerékpárján Ku­­tik Lajos nagysallói földmíves, mire a cigányok megfutottak. A levélhor­dó azonnal jelentette az esetet a csendőrségnek s megállapították, hogy a I# erény lő cigány Kosa Rudolf far­­nadi cigány, aki vadliázastársával, Balog Annával s annak anyjával járt ráblókörúton. A csendőrség azonnal elfogta a cigányt, családostul. Kosa Rudolf természetesen mindent taga­dott s azt hazudta, hogy csak revol­verét akarta kipróbálni az úton, nem tehet róla, hogy éppen akkor haladt el előtte egy biciklista. A ci­gányok a zselizi járásbíróság börtö­nében ülnek. Jutányosán eladó Nemesócsán (Zemianska Olca) Alsőcsallóközben háromszobás családi ház mellékhelyiségekkel, nagy kert­tel, gazdasági udvarral és mel­léképületekkel.-Cím a kiadóban Rabló cigányok garázdálkodnak isméi Délszíovenszkón Cigányok rablótámadása egy postás ellen, veszedelmessé váltak a cigányok Léva körül 1937. .július 11. Zabszalmát csépeltetett velünk Schulcz képviselő úr; a Vigadó című helyen szó mórit va hallgatóságát. Nincsen velünk kibé­külve sehogyan sem, általában elmond­ható, hogy sok haja Van Komárommal egy idő óta, amióta a »rezsim« meg­váltóid} s a vigtros a csőd széléről las­san visszakerűiközik. Külpolitikai meg­beszélésekre hívta össze a képviselő úr párthívcit, de a hívek Valahogy meg­fogyatkoztak, meri alig száz ember »nyüzsgőit« a Vigadó félhomályos he­lyiségében, jeléül annak, hogy külpo­litikai kérdések felöl a párthívek ma­guk is tájékozottak s Franco ide, Ca­ballero oda: nem a komáromi Viga­dóban fogjuk eldönteni, hogy meg­bukik-e Mussolini, avagy továbbdöcög Európa kereke. Iiogy-hogijnem: a kül­politikából hirtelen komáromi vizek­re evezett a képviselő úr, Jókai nevé­nél ragadva meg a kínálkozó alkalmat, hogy a jó magyarok során üssön egyet, meri csak az demokratikus érzelmű s csak az magyarul gondolkodó, akit Sclmlcz képviselő úrék Stunda és Csö­mör urékkai együtt annak tartanak. A többi párszázezer, — annak zabszal­ma van a fejében, jelentette ki, ránk­­vonafkoztatva a képviselő űr. Sokat csépeli ezt a szalmát, sokat hadako­zik vele, úgy látszik, baj van a siker­aratással: a nagyszabású külpolitikai beszámolót sen\ akarták száznál töb­ben meghallgatni s a komáromi pol­gárságot alig öten-hatan képviselték, azok is kíváncsiságból s nem meg­győződésből figyelve a képviselő úr külpolitikai expozéjára. Az a Jókai szobor, az a szobor, nagyon bánthatja vada a képviselőurat s így kaptunk mi is, a Komáromi Lapok, mezőgazdasági oldalvágásokat a szalma cséplő rúddal. A zabszalmacséplőruddal. Hát a szal­mát, azt látjuk, amit kicsépelt. Ha­tnem a zabszemek, a zabszemek, ugyan hol lehetnek ilyenkor a zabszemek...1? Talán erről is kérnénk egy megfelelő nyilatkozatot... Vagy a zabszemek már kellő helyre találtak? Tán csak nem a magyar pártok igazsága félemlítette meg úgy a képviselő urat? A Duna áldasaiaka! kíván A Duna ismét szaporán szedte ál­dozatait a multheti meleg időben. — Csölöszto községben Kovács Magda kilenc esztendős kisleány a Benda­­malom közelében játszott, egy óvat­lan pillanatban közelszaladt a Du­nához, belecsúszott s a hullámok el­sodorták. A kisleány vízbefult. Fakó határában, az úgynevezett Ró­ka sziget mellett fürdött Pospisil Zdenka és Chytil Ferenc. Gyanútla­nul lábaltak a mély vízben, nem is- , merték a víz sodrát s örvényeit. Pár percnyi fürdés után Chytil fuldok­­lani kezdett, a partról két fiatal fiú sietett segítségére. Ugyanekkor Pos­pisil Zdenka is fuldoklani kezdett. Pospisil Zdenkát a két fiú hirtelen, csónakba emelte s megmentette, Chy­til az ijedtségtől szívgörcsöt kapott s mielőtt neki is segítségére siettek volna, elmerült. Azonnal hozzáfogtak kereséséhez s félórai munka után ki­húzták holttestét. Pék Lajos 19 éves tejfalusi szolgale­gény Szunyogdinál fulladt bele a Kis­­dunába. Pék Lajos lovakat úsztatott és saját maga is mélyen ment beLe a vízbe. Valószínűleg görcsöt kapott s az ár elsodorta. A lovak partra­­úsztak, a gazdalegény belefulladt s a víz elvitte. A sorozatos szerencsét­lenségekre való tekintettel a somorjai járási hivatal a veszélyes helyekre figyelmeztető táblákat helyezett el. — Négylábú kacsa — nem hírlapi kacsa. Ezúttal nem az obiigát nyári hírlapi kacsáról van szó, hanem egy a természet szeszélye folytán négy lábbal a világra jött eleven és létező kacsáról, mely vígan futkároz Dejcő Vince nánai kisbíró udvarában. Akis kacsának dupla hátsó törzse van és két lába a törzs felett, a levegőben himbálódzik, inig a másik két lábán jár.

Next

/
Thumbnails
Contents