Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-02 / 79. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. október 2, kérdésnél háttérbe szorulnak, a leg­nagyobb bizalmatlansággal viseltetné­nek a párt-miniszter gazdálkodásával szemben. A szocialisták attól tarta­nak, hogy esetleg az agrárpárli Brd­­likel nevezik ki pénzügyminiszternek, akivel az agrárpárti pénzügyi politika érvényesülne. Reines szociáldemokra­ta képviselő neve is kombinációba került, aki mint a költségvetések fő­előadója, eddig is nagy szakértelem­mel bírálta a költségvetést. Itemes ki­nevezése ellen az agrárpárt nem tá­masztana nagyobb akadályt, ha ga­ranciát kapna arra, hogy Remesmint pénzügyminiszter függetleníteni tudja magát pártjától. Kívüle a esek nemzeti szocialista párti Klapka képviselő neve is forgalomba került, aki az állampénztár fokozottabb igényeit aránylag könnyebben tudná kielégí­teni, úgy hogy a cseh nemzeti szo­cialista párt, amelynek radikális pénz­ügyi politikája ismeretes, aránylag kis rizikóval vállalhatná a pénzügyi tárca esetleges népszerűtlen javasla­taiért a felelősséget. Természetes, hogyha a pártok nem tudnak párt­beli miniszter személyében megegyez­ni, akkor újra csak Kalfus dr.-nak ’ kelt vállalnia a pénzügyminisztersé­get. Az utolsó órákban még Trap! dr. is kombinációba került, akivel koalíciós körökben folynak a tárgya­lások, de egyelőre nem tudni, hogy •milyen eredménnyel. Nem tartják meg a községi választásokat Az idén esedékes községi képviselő­testületek megválasztását bizonyos koalíciós körök eleitől halasztgatni próbálták s a sajtóban többször fog­lalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a választások az idén nem lesznek meg­tarthatók. Most, hogy az alapító Masa­­ryk első elnök elhunyt s a -kormány a gyásszal járó teendőkkel volt elfoglal­va, újra fölmerült a kérdés, hogy nem volna-e helyesebb a választáso­kat elhalasztani? Minthogy a jövő év­ijen jubileumi esztendő lesz, a kor­mány tartózkodni kíván a belső béké­nek a választásokkal járó agitációk folytán bekövetkezhető megzavarásá­tól, koalíciós körökben arról beszél­nek, hogy a választásokat két évre fogják elhalasztani. A rendesen jól értesült Samostatnost« c. cseh po­litikai lap legutóbbi számában ezt a hírt megerősíti, a lap szerint az ala­pító elnök halálának hatása alatt az az általános vélemény, hogy ezidén nem tartják meg a községi választá­sokat. A Jókai Egyesület 25 éve 0911-1936) Irta: Fülöp Zsigmond. Május 30-án tartotta meg az egye­sület 1935. évi közgyűlését nagyszabású kulturnappal kapcsolatban. A SZMKE országos vezetősége e napon tartotta Komáromban ülését, amely magában véve is jelentős eseménye volt váro­sunknak. Délelőtt a Jókai Egyesület, a Pozsonyi Toldv Kör és a Kassai Ka­zinczy Társaság képviselőinek jelen­létében megalakult a Szlovénszkói Iro­dalmi Szövetség, melynek tagjai sorá­ba mindazon egyesületek tartoznak, amelyek irodalommal foglalkoznak. A Jókai Egyesület közgyűlése dél­előtt 11 órakor folyt le Szíjj Ferenc dr. elnöklete melleit, aki hatásos el­nöki megnyitójában költői lendületű beszédben emlékezett meg Jókairól, valamint Rákócziról és az egyelem alapító Pázmányról, kinek érdemeit örök fénnyel hirdeti a nevéről elne­vezett budapesti tudományegyetem. Az elnöki megnyitó után Hajdú Lu­kács dr. főtitkár tett jelentést az el­múlt év eseményeiről s örömmel álla­pította meg, hogy a fiatalság mind­jobban belekapcsolódik a Jókai Egye­sület munkájába. Majd kegyelettel em­lékezel! meg az egyesület halottairól: Bazilidesz Barna dr. közjegyző, Rich­ter János nyug. plébános, szenátor és Sándor Ernő főszámvevő volt elnöki tanácsi tagokról, kiknek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatta. A költségvetés megállapítása után a köz­gyűlés a megürült elnöki tanácsi he­lyekre Geöbel Károly dr.-t, Telkes Mihályt, Pgthö Sándort és Nemesik Valtert választotta meg egyhangúan. A csehszlovákiai katolikusok meghívása az Eucharisztikus Világkongresszusra Dr. Zavoral Metód, strahovi főapát és dr. Rückl János György, az Eucha­risztikus Világkongresszusok Állandó Bizottságának csehszlovák tagjai fel­hívási bocsátottak közzé, mely a* cseh­szlovák köztársaság katolikusait a bu­dapesti kongresszusra meghívja. A fel­hívást Heylen Tamás Lajos namuri püspök, elnök és D’Yanville gróf fő­titkár is aláírták. A felhívás mindenekelőtt az Eucha­risztikus Világkongresszusok nagy je­lentőségét emeli ki, majd rám utat,bogit 1938-ban a magyar katolikusok Szexit István első magyar király 900 éves jubileumát ünnepük, azét a Szent Istvánét, akit a csehek Szent Adat­kertje keresztelt meg. A mai zilált korban — írja a felhívás — kiváltkép­pen fontos, hogy a népek ne csak azt nézzék, ami bennük különböző és őket elválasztja, hanem azt is, ami őket egyesíti. Abban a szellemi, tár­sadalmi alakulatban, amit mii Közép­­európának nevezünk, s ami nem csu­pán földrajzi, hanem — elsősorban éppen keresztény szempontból — sok­kal inkább kultúrális fogalom, nagyon sok összekötő kapocs van Szent Adel­bert és Szent István hagyománya kö­zött. Arra mutat ezután rá a felhívás, hogy milyen jelentőséggel bír, hogy ezúttal ismét az európai kontinensen lesz az Eucharisztikus Világkongresz­­szus, majd ezeket írja: »Erről a nemzetközi kongresszus­ról nem szabad hiányozniok a cseh­szlovák katolikusoknak sem, akik földrajzilag Budapesthez legközelebb vannak. A kongresszus vezérjelsza­va: »Az Eúcharisztia a szeretet köte-r léke.« Jóllehet, a kongresszus minden politikai momentumot kizár, mégis nagy jelentősége lesz annak, ha ki­hangsúlyozzuk, hogy az Eucharisz­­tiában nemcsak az évszázadokon át barátságban élt nagy és kis_ nemze­tek egyesülhetnek, hanem azok a né­pek is, amelyeket talán történelmi fe­szültségek, vagy viszályok választa­nak el. A mai kor a hitetlenség és az új­pogányság hatalmas támadásának ko­ra, kétszeres erővel követeli meg, hogy a katolikusok Krisztuskirályhoz való törhetetlen hűségüket bebizo­nyítsák és hitet tegyenek arról, hogy y / i-Acy" U-AV..... ma mÓF/Unctdolgom.!” ...Vf ..jg.-'v'.'”" éh Meri mióta K a d i o n t használok, a nagymosás nem tart egy teljes na­pig; már délre kész a ruhám, mert Rádión mellett fölösleges az előmosás és a férasztó dörzsölés, Tegyen úgy, mint énl Rádión u. f. magától mos. Alig 15 perc alatt vakítóan fehérré lesz a ruha, amellett kímélődik is. RÁDIÓN magától mos Végül Hajdú Lukács dr. tartott igen értékes előadást »Rákóczi Ferenc sza­badságharcának előzményei és okai« címen. A kor történelmébe való elmé­lyülésről tanúskodó előadás foglalko­zóit a Rákóczi-föl kelést megelőző év­tizedeknek eseményeivel, a Habsbur­gok elnyomó törekvéseivel, a köz­nép nagyfokú nyomorával, a török pusztításaival. Majd jellemezte Rákó­czit, a szabadság halhatatlan hősét, aki Istenfélelmével, vallásosságával, önzetlenségével és áldozatkészségével maradandó példaképet hagyott az utó­korra. Megragadó szavakkal ecsetelte a Fejedelemnek a magyar nép iránt ér­zett végtelen szeretetét, amelyet fel akart emelni, meg akart szabadítani. A költői lélekkel megírt történelmi ta­nulmány méltán érdemelte ki azl a nagy elismerést, amelyet a hallgatóság leikéből kiváltott. Az egyesület állal rendezeti Rá­kóczi emlékünnepély este hat órakor zajlott le a Kurturház nagytermében. A minden mozzanatában fényesen si­került ünnepélyt a Komáromi Re,f. Első Énekkar nyitotta meg Telekg Miklós karnagy vezetése mellett, mely után Alapg Gyula dr. tartgy. kép­viselő tartotta meg emlékbeszédét a Nagyságos Fejedelem fölött. A kivá-. ló történész megvilágította azokat a körülményeket és indokokat, amelyek Rákóczii arra kényszerítették, hogy a szegény nép érdekében fegyvert fog­jon és érdekes komáromi vonatkozáso­kat ismertetett a Rákóczi szabadság­­harccal kapcsolatban. Megkapó sza­vakkal jellemezte Rákóczii, aki »egész életében gyermek volt, Isten gyermeke, aki így beszélt Istennel: fiat voluntas tua, a legengedelmesebb, a legalázato­sabb gyermek.« Hangsúlyozta, hogy Rákóczi felkelésének szociális értelme volt, mert a szegénységen akart segí­teni. A mélyen járó gondolatokban gazdag szép emlékbeszéd kiemelkedő pontja volL az emlékünnepélynek. Hangulatos jelenet: kuruez tábor­tűz következett ezután, melynek zenei képét Halasi Jenő tanár tárogatószóló­ja nyújtotta, aki régi szép kuruc nó­tákat adott elő Borka Géza cimbalom­­kisérete mellett igen nagy hatással. Basilidesz Ábris főg. tanuló a »Kiál­lói! Rákóczi« c. költeményt szavalta el hatásosan, melyet Barin Lajosné dr.-né operaénekesnő énekszáma kö­vetett, mely művészi élmény volt. A kitűnő művésznő Zichy Géza »Nemo c. opei'ájából adott elő Szijj Ferenc dr. zongorakisérete mellett részlete­ket. Magas művészi nívón mozgó elő­adása az emlékünnepély legszebb szá­ma voll. Szombathy Viktor felolvas­ta Mikes Kelemennek a Fejedelem ha­láláról szóló levelét, mely mély hatást váltott ki s végül a Ref. Első Énekkar megragadó tetszés mellett előadott ku­­rucdalai fejezték be a nagy szabadság­hős emlékéhez méltó szép ünnepélyt. Este a képtárteremben folyt le g Jókai serleg vacsora, melyen az em­lékbeszédet Jankovics Marcell dr., a Pozsonyi Toldykör illusztris elnöke, a Jókai Egyesület tiszteleti tagja mon­dotta. Ez a minden mondatában, min­den vonatkozásában ragyogó emlékbe-, széd koronája volt az áldozócsütörtö­ki kulturnapnak. Költői szárnyalásé, magasröptű, lelkekbe és szívekbe ható nemes lendületű szónoklatában Jókai igazlelkű hőseit idézte, kívánván, hogy mindenkiben Jókai regény­­hőseinely érzése csillogjon, lelke az Eúcharisztia a szó legigazibb ér­telmében valóban' az erősök kenyere és a Krisztusi eszmékért való harc legnagyobb erőssége. A kongresszus magasztos gondola­tának kimélyítése céljából a magyár katolikusok elhatározták, hogy a kongresszusra eucharisztikus, bűnbá­nó és békeévvel készülnek. Felhív­ják a világ valamennyi katolikusát, tehát a 'csehszlovák katolikusokat is, hogy csatlakozzanak ehhez az áhítat­hoz. Mi hozná közelebb egymáshoz a keresztény nemzeteket, ha nem az imádság? Mi hozná közelebb őket egymáshoz, ha nem a szentek hagyo­mányai? Szent István és Szent Adal­bert egységes kulturális tradíciót je­lent. Együvé tartozik azonban Árpád­­házi Boldog Margit, Arpádházi Szept Ei'zsébet és Csehországi Boldog Ágnes is, Szent Ferenc eszméi iránt való együttes szeretetében. Bármennyire szét vannak darabol­va az európai népek, templomaink tornyain olt ragyog a kereszt s az egész világ minden katolikus templo­mában olt van Jézus Krisztus az 01- táriszentségben. Ö az 'összekötő ka­pocs a népek közölt, benne találjuk a kiutal a mai válságokból. Ö a gyógy­ír a világ bajaira. Ezért szeretettel hívjuk fel Csehszlovákia katolikus né­pét, hogy az Euchrisztikus Világ­­kongresszuson minél nagyobb szám­ban vegyenek részt.« Boroshordók, raktár- valamint transporthordók minden nagyságban azonnal töltő­képes jutányosán kapható ab rak­tár Pilsen, Prága Bratislava és Pe­­zinok. Liebermann Testvérek, Bratislava, Kiobucnícka 1. Tel. 25-24 éljen. Felemelő kötelességek tejesíté­sére hívta fel a hallgatóságot, mely­nek nemzeti öntudatát ébreutartani és fokozni nemzeti kötelesség. Az emléke­zés serlegét Jókai nevének jelszavá­val a hitre és az akaratra emeljük, — úgymond — a jövőbe vetett hit a legértékesebb hódolat, — a rendület­len akarat a legmaradandóbb kultú­ra. Emlékezésnek csak akkor van ér­telme, hogyha ez az emlékezés nem múltai, hanem jövőt jeleni, vagyis az emlékezés maga a piros élet. Ezéi't le­gyen a nemzet nagyjai magasztaló sző a reggeli harangszó, mely odabúg min­den szívbe: Jó reggeli, nemzeti ön­tudat! Legyen a nemzeti öntudat a nemzet becsülete, a lélek kenyere, mert ezzel jár két ajándék: az egyik a Föl a fejjel« érzése, a másik a min­dennapi kenyér. Legyen az emlékezés a jövő élete, váljék az emlékezés a so­ha ki nem alvó kohó tüzévé, melyben szikrázó fényessé, keménnyé és hajlé­konnyá kovácsoljuk a jellemet. Ennek a magyar jellemnek olyannak kell lennie, mint a toledói pengének. Ha csillanó hegyét visszahajlítják, mar­kolatig visszapattan egyenessé. Akkor suttogni fognak rólunk. Azt suttogják: le a kalappal e náció előtt! Legyen az emlékezés élő erő! Csak az a nem­zet él, mely a jövőből jussi nemcsak a múltjával, hanem jelenével is tud követelni... Nagyhatású beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Tudom, hogy ma itt, Komárom­ban, szavam nem lehet a pusztába ki­áltó szózata, mert szegényes szavam, az élő lelkiismeret és szemrehányás szólása: Nem tevétek mindig elegett Jókai hőseit idézem a múltbeli letöré­sek teteméhez, azokat a hősöket, kik %

Next

/
Thumbnails
Contents