Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-25 / 77. szám
1937. szeptember 25. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. Egyelőre nem jöli létre megegyezés Magyarország és a kisantani között (GENF.) Kánya Kálmán magyar külügyminiszter csütörtökön is folytatta megbeszéléseit a kisantantállamférfiakkal. Este Krofta csehszlovák külügyminiszterrel tárgyalt, aki a prágai temetés után visszatért Genfbe. A magyar külügyminiszter gr. Csáky kabinetfőnök, valamint Takács-Bessenyey és Szenlistvány külügyi sajtófőnök kíséretében pénteken délelőtt elutazott Géniből. A magyar külügyminiszter genfi megbeszéléseiről félhivatalosan a következő közleménvt adták ki: — Kánya Kálmán magyar külügyminiszternek genfi tartózkodása alatt alkalma volt több vezető hatalom államférfiával és diplomatáival eszmecserét folytatni. Alkalma nyílt arra Négy és fél milliárdot pordított az állam a gazdasági válság tíz éve alatt a munkanélküliek támogatás sara. Ezt nem mi mondjuk, hanem dz állami zárszámadásban mutatták ki, hogy az 1937-töl 1936-ig terjedő tízévi időszak alatt a munkanélküliek segélyezése 4300 millió koronába került. A számadásokból azt is meglehet tudni, hogy amíg 1931-ben a munkanélküliek száma az előző év adataihoz viszonyítva 300 százalékkal emelkedett, a munkanélküliek segélyezésére fordított összeg a hétszeresét tette az 1930. évben erre a célra folyósított összegnek. Hogy mennyire helytelen a munkanélkülieknek az eddigi rendszer szerint való segélyezése, eléggé igazolja a szédítő nagyságú szám, amelyet az állam inproduktív célra költött el, s valóban nagyon, igazuk van azoknak, akik a mai segép lyezési rendszert elliibázottnak tartják s azt állítják, hogy célszerűbb lenne a munkanélkülieket szükségmunkákkal foglalkoztatni, amelyekből valami megfogható haszna lenne a köztársaságnak. Az egyik ismert cseh mezőgazdász: Mencák Ágoston a Venkov c. agrár félhivatalos lapban annak a nézetének ad kifejezést, hogy abból, az összegből, amelyet az államkincstár tíz év alatt ki* fizetett a műnk anélkülleknek, 4000 kilométer hosszúságú elsőrendű országutat lehetett volna építeni. Pikáns házasságkötés történt a napokban a helyi kialíciós politikai életben. A komáromi kormánypártok manifesztációs népgyüJés megtartására fogtak össze s a kibocsátott falragaszon négy párt aláírása ékeskedik, amely a következő sorrendben ölelkezik egymással: a csehszlovák szociáldemokrata párt, a cseh nemzeti szocialista párt, a cseh néppárt és a kommunista párt. Ez a szövetkezés a szélsőségek két képviselőjét, a Srámek preláttus és örökös miniszter úr vezetése mellett álló cseh katolikus néppárt jámbor tagjait és a moszkvai vörös rémuralomra esküdő kommunistákat kapcsolja össze boldog házasságban. A nagy reményekre jogosító frigy részesei között bizonyára a legbensöbb szeretet és egyetértés fog uralkodni, amit különöis, hogy továbbfüzessenek a kisantant három államával Szinajában megindult megbeszélések, amelyeknek célja, hogy Magyarország és egyes szomszédai között a viszony normálisabbá váljék. A jobb légkör megteremtéséhez elsősorban szükséges, hogy a kisebbségi kérdés nyugvópontra jusson. A felek elgondolásaikat kicserélték e tekintetben. Megegyezés egyelőre nem jött léire, tekintettel a kérdés nagy fontosságára. Az előfeltételek megteremtéséhez további türelemre van szükség. A genfi megbeszéléseknél jelen volt Bárdossy magyar követ is. lásra hódítsa az egész világot, a papokat, szerzeteseket, apácákat feltűnő módon szaporítsa, ezer és ezer templomot, kolostort emeltessen az Isten dicsőségére, az egyházaknak és papjaiknak óriási birtokokat adományozzon és azt az erkölcsi világrendet, mely a keresztény vallás tanításain alapszik, a legszélesebb alapokon megerősítse és minden intézményével és reformjával erre az alapra helyezkedjék ... Ilyen fényes múlt után nem is választhatott volna megfelelőből házastársat Srámek fötisztelendö úr katolikus néppártja, amely a végletek leg-Könyvtárrendezés alkalmával egy ügyes kis könyvecske került kezünkbe, néhai való idősebb Szinnyei József hagyatéka. Szekrényessy nevű úr írta, Democütusi cseppek a címt s Länderer uram könyvnyomtatómühelyében készült, 1833-ban, Pesten. Száz kis tréfát tartalmaz: becsületes, »komoly« tréfák ezek, alig-alig villan föl bennük egy kis selymaság ... Hol Van még ebből a divatos Arisztid-viccek groteszksége, a skót viccek célzatossága, a szekszepil viccek erotikája! A tréfás könyv elé előszót is írt Szekrényessy úr, mintegy előkészítőnek! a következendőkre: »A’ nevetés éltünk’ valódi fűszere, testünk’ egészséges rázkódtatója ’s lelkünk szellőzője; szóval reánk nézve az, a’ mi a’ jóltévő mennydörgés a’ természetre nézve. Mig ezért más az életet legrutabh oldaláról tekinti ’s pókként minden virágból mérget szív: nézzük mi azalatt azt a furcsább oldaláról ’s ott is, hol más tűnődik ’s bosszankodik, mi democri,tusként — inkább nevessünk.« Eddig a bevezetés. A’ tréfák pedig ilyenek: szélsőbb vonaláról egy vakmerő fordulattal a másik véglet szélsőséges határára ugrott át. Csodálkozunk a szerencsés politikai szaltómortálén, egyelőre azonban még tartózkodunk a szerencsekivánatok nyilvánításától. A hóhérra is rákerül a sor, miként a szovjetoroszországi pél• da is mutatja. A szovjet központi végv rehajtó bizottsága ugyanis elmozdította magas állásából Krilenko igazságügyi népbiztost és helyébe bizonyos Ant. Ovszenkot nevezett ki. Hogy ki volt ez a Krilenko? A szovjet egykori rettegett főügyésze, aki a politikai perekben kérlelhetetlen szigorral és megdöbbentő egyoldalúsággal követelt halálbüntetést az üldözöttekre és a kegyvesztettekre. A véreskezü Sztálinnak nagy bizalmát élvezte egy ideig, amíg ő is odakerült arra a padra, amelyen százezrek és százezrek várták őrjítő sejtéssel a halálos ítéletet, amelyet az ő ellentmondást' nem tűrő javaslatára mondtak ki a szovjetbírák. Ö dolgozta ki a szovjet büntető törvénykönyvét s neki lehet köszönni, hogy a véres diktatúra terrorja óriási súllyal nehezedik a szovjet népére. A legutóbbi időkig az ő indítványára vévezték ki a trockistákat, akiknek mindegyikére halált követelt, s most nála is kopogtatott a hírhedt GPU őrsége, hogy letartóztassa és a dohos levegőjű börtönbe vesse. Sztálin most Krilenkot küldi el a halálba, mert trockijgyanússá vált s így sorsát Krilenko sem kerülheti el. Vagyis a hóhérra is rákerül a so*-. , MAGYAR NYELV. Az egyik városi biztos minap egy nyaláb írást hoza ki hóna alatt a városbirótól s komoly, sokat jelentő arccal lépeget© a város háza fjeié'. Egy ismerősével találkozván, szóba ered. Már mi nálunk (bei uns oben) úgymond, ezután minden magyar nyelven menend, ami eddig németül ment, nézze csak az ur, ezen acták is, mellyeket itt viszek, már magyar nyelven vannak: s ismerőse, nolle, veile, elnevette magát a balgatag elárult tudatlanságán, mert ez a magasztalt magyar irományokat felfordítva tartotta neki elolvasásra. CSALÁDI SZAPORODÁS. Szaporodott-e az idén a kend famíliája? kérdeze a szolga-bíró a szokott évi öszveiráskor egy parasztot. Igenis, tekintetes uram! — felelt ez elhízott mosolygással, — az idén egy tehenemmel több van. PIKANTÉRIA. Mit csináltatok azalatt, míg én oda voltam ? — igy vévé kérdőre egy anya hazaérkeztekor két serdülő leányát. »Én, — felel a nagyobbik, engesztelő őszinteséggel, -— az alatt az ablakon néztem le«. Hát te, kérdi az anya a túlsó szegletbe vonult kisebbiket, ki nénje feleletét nem jól hallotta. »Én, édesanyám, — mond habozva, — én nénémnek abban segítettem«. ISMÉRVE A MAGYARSÁGNAK. »Tud-e az úr magyarul?« így szólítameg egy paraszt a pesti rózsapiacon; s mir dőn e kérdés különösségén álmélkodtam a kérdezőt ebbéli kétkedéseiért dorgálni kezdtem, »ne haragudjék, — úgymond, — az úr, mert már két urat hiába szólíték meg, azoknak bajuszok is volt!) (Ó te dicső nemzetisedés!) NEMZETI NYELV S A NŐI NYELV. Egyik vármegye közgyűlésében a nemzeti nyelv terjesztésének eszközléséről lévén szó, az egyik érdemes tag, minden jelenlevőnek megnevettetésével legfontosabbnak ezt javasolta: »hozassák örvény, hogy addig egy nemes kisaszszony se mehessen férjhez, amig magyarul nem tud!« (Hajh! Mint elkelnének ekkor a magyar munkák!’) BÜROKRÁCIA MINDIG VOLT. Valaki egy közpénztárban pénzt fizetvén le, arról nyugtatványt kére. »Az nem megy, uram, — feleié a tárnok, szemt u/t’ íVt-ooc- ruuu ua i ctírs, a kommunista párt érezhet legszintébben, mert hiszen születésétől ogva, éveken keresztül mindig csak rra törekedett, hogy a keresztény val-ÜGYVÉD. Valaki két egymás ellen dolgozó ügyvédeket az ollónak két élivei ; hasonlítaná össze. Egymásnak, úgymond, semmit sem ártanak, s csak azt metszik meg, aki közikbe jő. Primwooltex 8 ti y 9 m o u 8 m 136 férfi-szövet különlegesség Komáromban kizárólag Kellner Gyula dívatárukereskedésében kapható Heti figyelő Democritusi cseppek, azaz min neveltek az emberek százesztendőknek előtte •* -asügril 'WB1I1IIMMMWH8 Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. 2ilina, Stefánik-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové-Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél! Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia 4 öldjeit komoly tiszti redőkbe szedvén, jöjjön az úr délután, a nyugtatványt előbb még meg kell fogalmaznunk! A TÜDŐS FELESÉGE. A tudósok, barátnőm — panaszlá egy tudós felesége őt látogató barátnéjának, — ollyanok, mint a spárga': mindkettőnek 'csak a feje jó! FALUSI MULATSÁG. Egy ur utazása közben falun egy vendégfogadóba térvén be midőn hintája bejárna, éppen akkor vert a fogadós irgalmatlanul egy gyerkőezét, ki is a verés miatt' szivrehatóan visita. Ki gyereke ez ? kerde az ur, midőn a kifáradt fogadós a veréstől megszűnt. »Testvérem fija a városbul, nagyságos uram! — feleié a fibgadós, — csak úgy jött hozzám egypár napra magát múlatni. (Ő gyönyörű falusi mulatság!) SAJTÓSZABADSÁG. Mattis deli tánezos-pár játékán egyik estve a pesti játékszín tömve volt s a nagy szorongásban egy fia Israelnek mindenkép fészkel ődék, de ez által csak a körötteállókat bosszantván, ezek őt még jobban, nyomkodták. »Lám! minálunk is van nyomtatás-szabadság! (Perssfreiheit) —mondá utóbb szegény, ötlettermesztő kínjában, — mert hiszen itt egyik a másikat szabadon nyomhatja.« « lm, ezen nevettek jókat dédapáink! Mennyit kapunk a valutákért? Kő 100 pengőért . . . . . . 546 50 100 schillingért . . . . . . 526 50 100 leng\rel zlotyért . . . . 517-— 100 román lejért . . . . . 1685 100 német márkáért . . . . 668 — 100 ezüstmárkáért . . . . . 740 — 100 dinárért .... . . . 6105 100 olasz liráért . . . . . 12440 100 svájci frankért . . . . 655 50 100 francia frankért . . . . 97-20 100 Belgáért .... . . . 480 — 100 holland forintért . . . . 1575-— 1 angol fontért . . . . . 141*— 1 amer. dollárért . . . . 28-50 Mennyit fizetünk a valutákért? Kő 100 pengőért . . . . . . 549-50 100 schillingért . . . . . . 529 50 100 lengyel zlotyért . . . . 520 — 100 román lejért . . . . . 17-15 100 német márkáért . . . . 672 — 100 ezüstmárkáért . . . . . 750 — 100 dinárért .... . . . 61-45 100 olasz liráért . . . . . 125 60 100 svájci frankért . . . . 658.50 100 francia frankért . . . . 97 80 100 Belgáért .... . . . 482 — 100 holland forintért . . . . 1581"— 1 angol fontért . . . . . 142 — 1 amer. dollárért . . . . 28 70 llllBiJ 1
