Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-09-18 / 75. szám

6. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. szeptember 18 ható szeretettel s jó kedvvel, boldog­ságtól sugárzó arccal vett részt, hogy az igazgatóság s rendezőség bizton reméli, hogy az idei műsoros est is hasonló siker jegyében fog lefolyni. Ez évben a Diákmenzára több új be­ruházás vár, amely újabb súlyos ez­reket jelent a kiadások rovatában, a nehéz feladatot csak úgy tudja a Menza megoldani, ha a nemesszívű közönség, a kedves szülők s figyelmes hatóságok a tavalyihoz hasonló meg­értéssel s szeretettel veszik pártfogá­sukba a Diákmenzát megjelenésük­kel s adományaikkal. Amikor erre a nagyjelentőségű szo­ciális és kultúreseményre már most felhívjuk a közönség figyelmét, kér­jük, vegye, fokozott pártfogásába a szegény tanulók boldog otthonát, a Diákmenzát, mert ezt az arra rászo­ruló, jobb jövőjüket váró s érte szor­galmasan küzdő mosolygó arcú, szi­­várványos lelkű szegény diákjaink va­lóban megérdemlik. Hiába szépül Komárom Szépülünk, csinosodunk, igaz, de ha a város bejáratainál nem csinosodunk Lapunk hasábjain gyakori téma, hogy Komárom erősen a csinosodás útjára lépett. Feladatokkal látjuk el a város szépészeti egyletét, amelyek megoldását ettől az egyesülettől vár­juk. Hogy Komárom városa szépen épül, az örvendetes tény. Hol itt, hol ott építenek csinos, modern palotát, épü­letet, amelyek határozottan előnyé­re válnak városunk külső képének. Komárom legszélesebb és Lalán leg­szebb uccája, a Deák Ferenc ucca már csaknem teljesen ujjú épült. Csak nemrég épült föl a Szénatéren egy új ház, majd a Népbank mellett a bank nyugdíjalapjának csinos és stí­lusos épülete nagyon emeli az ucca szépségét. Ebben az uccában már csak bárom ház várja a lebontást és újraépítést és akkor Komáromnak lesz olyan uccája, amelyet végtől­­végig új épületek szegélyeznek. A tör­vényszéki fogház és a katonai kórház kőfalai, kőkerítései ugyan rontják kissé a hatást, de ezen egyelőre nem lehel segíteni, bár a kórház kertjé­ből még kifutna egy házsorra való telek. A Masaryk (Nádor) ucca elején két szép épület, a két »komáromi felhő­karcoló« teszi szebbé az uccát és a sétáló közönség nem győz bennük gyönyörködni. Állítólag az Otthon­­kávéházzal szemben is épül majd a közel jövőben egy új bérpalota, amely csak díszére válik az uccának. A mellékuccákban is épülnek a há­zak, ha szórványosan is, azért mégis csak emelkednek a régiek helyén az új épületek. Sokszor az első benyomás a dön­tő. Sajnos, városunkról, nem nagyon mondhatjuk el, hogy a Komáromba érkező idegen kellemes »első benyo­mást« kap városunkról. Aki Érsekújvár vagy Dunaszerda­­hely felől vonaton érkezik hozzánk, azt a Kisér ingoványaiba épített egészségtelen házsor fogadja. A Vág­­dtma hídon érkezőket a rossz, düle­­dező kerítések köszöntik barátságta­lanul. A pozsonyi kapun hozzánk igyekvőt a Kúria nevű városrészünk omladozó házai lepik meg, nem va­lami kellemesen. Aki a nagydunai hidon jön hozzánk, amikor a kis hí­don áthalad, jobbról-balról hatalmas kavicstömegeket lát, meg néhány, erő­A legnagyobb igényeket kielégítő, modern villany­gépekkel felszereli m kozmetikai intézet B azonnal eladó. A cím megtudható a kiadóhivatalban. sen megrakott kocsit, amelynek sze­gény lovait kegyetlenül püföli a ko­csis. Ez a rész városunk egyik főbejá­rata, hát talán a kavicsbányát más­hova kellene elhelyezni. Valamikor olt jobbról-balrói az úgynevezett Da­rányi-liget ékeskedett, virult és az érkezőt kellemes benyomással gazda­gította. Nem értjük, hogy ezt az iga­zán kellemes ligetet mért kellett le­tarolni és kavics-sivataggá változtat­ni. A vandálok jórégen szerepeltek a világtörténelemben, de ez a liget­eltüntetés és a terület mostanivá való átváltoztatása igazán közel áll a van­dalizmushoz. Legutóbb kivágták az út melletti platánokat is. Sivár kavicsbánya nem a város be­járatához illő, hanem valahová hát­ra, kevésbbé forgalmasabb helyre. Az idegenforgalom, különösen az autó­zás mind élénkebb lesz és az erre járók lelkében miért rögzítünk meg mindjárt a hozzánk való belépésnél ilyen kellemetlen benyomásokat. A dolgon könnyen lehet segíteni és a közönség szeretné, ha minél előbb zöldelő parkot látna a kavics-A kínai nyelvtan dióhéjban Újabban az újságok ismét tele van­nak a legkülönbözőbb kínai helység­nevekkel s hacsak az egyszerit olvasó nem túlságosan járatos a földrajzban, bizony nehezen tud eligazodni a ne7 veken. A kínai nevek legnagyobbrésze különböző szótagok kombinációiból s variációiból tevődik össze. Ezeknek a szótagoknak mindegyike külön je­lentéssel bír s ez tesz) lehetővé a közöttük való tájékozódást. A hely­ségneveknél különösen nagy szerepeli játszanak az égtájak. Pe vagy Pej' kínaiul északot, Si nyugatot, Nana délt és Tong keletet jelent. A városok meg­nevezésére is külön szótagok szolgál­nak. így például King jelenti a fő­várost, Hsin egy kerület székhelyét, míg a Csin rendszerint egy jelentékte­lenebb hely neve. így tehát Pe-King az északi fővárost, Nan-King a déli fő­várost jelenti, Fu-Pej az északi tarto­mány fővárosát. Fontos továbbá a megnevezés szempontjából a vizek, er­dők, hegységek elnevezése is. Hai je­lenti a tengert, Hu a tavat, Iviang a folyamot, Ho a folyót, Ku a kikötőt, Tau a szigetet, Ling a hegyet, Sen a hegyszorost. Ha most még ehhez meg­jegyezzük, hogy Sang’ annyit jeleni, mint felül és a Hai jelentése még az is, hogy alul, akkor, — ha nem is tudunk kínaiul, — de annyit már meg­tanultunk, hogy Saug-Hai azt jelenti, hogy a Tengereken Felül, Nan-Tau pedig: Sziget Északon. A leggyakrab­ban előforduló színek nevei: Hoang: sárga, Hung: vörös, Csing; zöld és Pej: fehér. Ebből következik tehát, hogy a Hoang-Ho: Sárga folyó, Csing- Tau: Zöld sziget. Ha tehát a japánok bevonulnak Kiang-Sibc, akkor tudjuk azt is, hogy a folyamtól nyugatra tar­tózkodnak. Üzletáthelyezés 131 Értesítem a n. é. közönséget, hogy üveg- és porcellánkereskedésemeí Baross-u. 12. szám alá (Schwartz ruhakereskedés mellé) helyeztem át. Szives támogatást kérve, vagyok tisztelettel: Sárkány Üvegcsiszolást, képkeretezést, üve­gezést szakszerűen és nagyon előnyös árban elvállalok. uveg-és porcellánkereskedő hegyek helyén. A Duna mentén végig haladó vasúti vágányokra is nagyobb gondot kellene fordítani. A vágányok között sok a gaz és a dudva, ami is­mét nem emeli városunk szépségét. Minden évben* kétszer-háromszor ki kellene azt a sok gyomot irtani, hogy az arra járók szépérzékét ne sértse. A szépészeti egyletnek ime, megint adtunk föl föladatot, amelyet bizo­nyára meg tud és fog oldani; ami nagy örömet okoz majd a város szép­ségét szívén viselő közönségünknek. Tengeri kalózok Francis Drake és Sir William Rale­igh, Angliai Erzsébet két leghíresebb tengerésze, akiknek munkája Anglia és gyarmati erejének alapja volt: be kell vallanunk, bizony kalózkodtak. Híres kalóz volt mindkettő. Egészen egyszerűen tengeri rablók voltaié és a spanyolok délamerikai hatalmát el­sősorban a kalózok törték meg, az an­gol kalózok, akik több, mint kétszáz esztendőn keresztül garázdálkodtak, kegyetlenkedtek s ami legfontosabb: harácsoltak a nyugatindiai és karibi tengeren. Az egykorú angol tőkének is igen nagy szerepe volt a katózhajók felszerelésében s az angol tőke rneg­­sokszorosodott a kalózok munkájával. A franciáknak is ugyanilyen híres ka­lózhőseik vannak. Jean de Bart híres kalóz volt s a breton partok népe is nehezen tudta abbahagyni a kalózko­dást, amelynek hasznából szépen gya­rapodott a francia tőke. Az olaszok, akiket többé-kevésbbé gyanúba vesz­nek az idei kalózkodással kapcsolat­ban, most talán ártatlanok a tenger­alattjárók munkájában, de bizonyos az, hogy a híres velencei és génuai ha-1 jósok voltak az első igazi kalózok s a dalmáciai szigetek, partok sokszor szenvedték meg ezeknek a vitéz kaló­zoknak támadásait, akik városközlár­­saságaik javára nagyszerű rablásokkal gazdagították a génuai s velencei kal­márok pénzesládáit. A kalózkodás modernizált formája a tengeralattjáró támadás csak töké­letesítése annak a régi formának, amellyé] valaha angol, olasz, francia, holland, spanyol, portugál kalózok szereztek dicsőséget, hatalmát s nem utolsó sorban pénzt országaiknak. Min­den tengerjáró népnek meg volt a maga kalózkorszaka s minden tengeri hatalom a kalózkodásból nőtt ki. Színházi ígéretek Elkövetkezett a színházi idény, a nyugaíszlovenszkói színház, — mint ír­ni szokás: »megnyitja kapuit«. A ka­pukat Ujvárott nyitogatják s később majd Komáromban is megcsikordulnak az ajtók. Az ajtócsikorgásoknái azon­ban nagyobb zajt csapnak az ígéretek,, amelyek közül némelyiknek valóságos búgó-harang szava van, hogy a búgás­­oal s a nagy harangszóval elkábítsa a színházi közönséget s fülébe a rossz szerepmondások helyett e búgások ke­rüljenek be. A nyugtatsz!ovenszkói színház ismét »igér«. Minden szezon elején Ígéri az összes klasszikusokat, Ígéri Madáchot és Rostand-t, ígéri az operákat s a csinos szereplőket, igér nagyszámú sze­replő-személyzetet, disztetet s zenekart. Mire aztán a szezonnak vége van, is­mét arra ébredünk, hogy a nagy Ígé­retből kicsi blöfföcskék maradtak, nem jött el Komáromba a primadonna, mert »Ujvárott rosszul viselkedett s fel kel­lett neki mondani«, — nincsenek gör­ei A mélyen tisztelt vásárló közönség saját érdekében keresse íei csemege üzletemet: DELICATES" SOMOHJAI, Kinpkatér S. (Telelőn 215.) ^Naponta frissen főzött prágai „Chmel“ sonka, füstölt húsok, felvágottak, sajt, vaj, hűs- és halkonzerv, cukorka, csoko­ládé, déligyümölcs különle­gességek Bel és külföldi borok és likőrök nagy válasz- Htékban. Asztali bor Ki 6-tól Szolid árak, pontos kiszolgálás! Friss vadai veszek és eladok 1 lök, »mert nem jelentkezett jobb anyag«, nincsenek díszletek, »mert nem lehet behozni a komáromi színpadra«. Olvassátok, mi az idei Ígéret: . A társulat idén a legjobb, »ilyen jó társulatunk még sosem volt!« Bemuta­­|tásra kerüL a Fehér Kór, (ezt elhisszük, hiszen az opporturátás ezt megköveteli), aztán az Ember Tragédiája, Moliére, a Peer Gynt, aztán Molnár Ferenc és Zi­­íahy, Édes Anna, Hódítás, A mosoly országa, Szulamith, Lengyelvér, aztán a Névtelen asszony, Vihar az egyenlí­tőn, Jöjjön elsején, Illatszertár, Csoda­tükör, Marika hadnagya, Sárgapitykés. közlegény, Hulló falevél, Gólyaszanató­rium ... És még rengeteg minden, Klasszikus darabok, mint »Urilány szobát keres« és egyéb örökbecsű remekművek, mint »Eső után köpönyeg«. . Tetszik észrevenni azt a finom, csú­szó átmenetet? Madách-csal kezdődik és a Gólyaszanatóriummal végződik... Elején a nagy Ígéretek: minden év­ben a Madách, Moliiére s Ibsen. Utána csendben, feltűnés nélkül, de amiál biz­tosabban a folyó évi silány operettiro dalom s vígjátéki irodalom minden ti­szavirág életű műve. Madách: ígéret marad. A »romanti­kus asszony« azonban színpadra kerül, ha addig élünk is. így lesz a rossz álomból valóság, de az igazi színház: idén is álom, elérhetetlen álom marad. A kölcsön. Skóíné a szakácsnőjének ajándékoz­ta régi blúzát. Nemsokára aztán fel­mondott a szakácsnénak és visszakö­vetelte a blúzt. — Jól van, — mondta a szakácsnő — a blúzl visszaadom, de akkor a nagysága is adja vissza a kézesókot, amit adtam érte. HANGOS MOZI Camille a Végzet asszonya Ivaniéliás hölgy, Alexander Du­mas örökszép regénye. Grela Garbo és Robert Taylor A kritika az elragadtatás hangján irta a nagy és csodálatos filmről, hogy utána nehéz beülni ismét a moziba és megnézni más filmet, mert a mű­vészi élmény szépségét, melyet Camil­le, a Végzet asszonya nyújt, a maga tisztaságában meg kell őrizni. A film visszatükrözi Dumas halhatatlan re­gényének minden értékét. A címsze­repben Greta Garbo megeleveníti a Kaméliás hölgy« legendás alakját, ahogy a nagy író gazdag képzeleté­ben megálmodta. Sokan lesznek, akik a csodálatos filmet többször is meg­nézik. A bemutató szombat és vasár­nap a Modern mozi kivételes film­eseménye. Port Arthur Adolf Wohlbrück és Karín Hard?. Hatalmas dráma a japán—orosz háborúból. Port Artur a japán—kínai háború idején újból aktuális. Hétfőn, csak 1 napig mutatja be a Modern mozi. Kedden, szeplcmber 22-én inoziszüucl! Sivatagon keresztül May Károly híres regénye. Bemutató szerdán és csütörtökön, szeptember 23-án és 24-én. Mindkét napon 4 előadás: 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel. A 3 és 5 órai előadás fia­­talkorúaknak engedélyezett! — Pót­film: színes Micky egér.

Next

/
Thumbnails
Contents