Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-18 / 75. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. szeptember 18. órában felváltja egymást. A prágai várban a katonaságon kívül a légionáriusok is őrt állanak és díszőrséget adnak a harmadik kerületi szokol egyesületek tagjai is. Temetés szeptember 21-én, kedden Masaryk alapító elnök temetésének időpontját végérvényesen megállapították. A temetés szeptember 21-én, kedden délelőtt 10 órakor kezdődik a prágai vár első udvarán, ahol Benes Ede dr. köztársasági elnök mondja a gyászbeszédet. Megállapították, hogy a temetési menet a Wilson pályaudvarnál ér véget. A Wilson pályaudvar előtt megállítják a koporsót s a prágai és a berauni helyőrségből álló fél hadtestnyi katonaság díszmenettel adja meg a végső tisztelgést a csehszlovák haderők egykori és első főparancsnokának. A lezárt koporsót ezután külön vonat szállítja el Lanába, ahol a temetőben fogják a megboldogult első elnök neje mellett koporsóját elhantolni. Boldog Nyilra! Van hát olyan város is, amely kevéssé süllyedezik az adósság tengerében s amely arra is gondolhat, hogy beszerez, épít, fejleszt... Lehet, hogy Nyitrának is sok az adóssága s a keserves kérdése, mégis nem csekély irigységgel olvassuk a nyitrai városháza terveit, amelyek, minden lioszszabb kommentár nélkül a következőképen festenek: Egy régi török őrtorony kijavítására WOO Ke, ________ Mindennemű elsőrendű nemesített gyümölcsfák, díszbokrok, rózsák, jutányos árban, kisebb vagy nagyobb mennyiségben kaphatók Tóth Ernő kertészeiében Nagyiéi f Állomás Cs. Aranyos vagy Ekel. Nem lehet megfeledkezni az 500.000 magyar katolikusról a modus vivendi végrehajtásánál. Giller János dr. nagyhatású beszéde az egyesült párt gyűlésén. t — szeptember 17. Lelkes lefolyású gyűlést tartott vasárnap Lévárton az Egyesült Párt. Az ülésen megjelent Giller János dr. tartománygyűlési képviselő is, aki nagy beszédet mondott. Beszédében beszámolt az általános politikai helyzetről, majd a szlovenszkói magyar katolikusság helyzetével foglalkozott érdemlegesen. Beszédében többek között kijelentette, hogy a Vatikán és Prága között létrejött modus, vivendit mindenki csak örömmel üdvözölheti, de ezzel kapcsolatban szükséges, hogy a magyar katolikusság leszögezze álláspontját. Rá kell mutatni az illetékes egyházi és világi tényezők előtt arra, hogy a nagyszombati, a nyitrai, a kassai, a rozsnyói és a besztercebányai püspök1 ségek, illetőleg apostoli adminisztraturák területén 500 ezer magyar katolikus hívő él, akikről a modus vivendi végrehaftásánál nem lehet megfeledkezni. — Mi, magyar katolikusok — folytatta — soha nem akartuk és nem akarjuk a jövőben sem előtérbe helyezni katolikusságunkat vagy nemzetiségünket mások rovására, de ugyanakkor kijelenthetjük, hogy ezt más nemzetiségűek! számára sem tartjuk megengedhetőnek. Szlovenszkó mai római katolikus püspökei mind szlovák nemzetiségűek s ezért a modus vivendi kapcsán joggal számíthatunk arra, hogy a szlovák nemzetiségű püspökök mellett a tekintélyes számú magyar hívekre való tekintettel magyar nemzetiségű helynökök is legyenek s ugyancsak foggal remélhetjük azt is, hogy végre a magyar papnevelésről is megfelelő gondoskodás történik. Minden tiszteletünk püspökeinké s ezért bízunk is abban, hogy főpapi méltóságukban — felülemelkedve az emberi gyengeségeken — krisztusi igazságossággal gondoskodnak arról, hogy az ittélö magyar katolikusság minden. kor és minden vonatkozásban szabadon kiélhesse hitéletét s nemzetisége miatt semmiben ne károsodjon. Mi, magyar katolikusok élünk és halunk hitünkért, de ugyanúgy élünk és halunk magyarságunkért is. Mi, magyar katolikusok mindenkor tiszteltük s tisztelni fogjuk is mindenkinek hitét, nemzetiségét s ezért joggal követelhetjük azt, hogy mindenki tisztelje a mi hitünket és nemzetiségünket is. Szűnni nem akaró hatalmas taps fogadta Giller János dr. beszédét. Újabb szemétgyűjtő bödönök vásárlására 250.000, Második locsoló-autó vásárlására 81.000, Iskolák építésére és sportegyesületek fejlesztésére Í80.000, Munkanélkülieknek produktiv segély 150.000 (figyeljük meg a tételt: produktiv -segély«., tehát nem a szokásos blokk, — amit elvár ugyan a munkanélküli, de aminek ellenszolgáltatásaképen jottányit sem hajlandó dolgozni!) Patkányirtásra 25.000 (Néhányezer koronát kölcsönadhatna Nyitra Komáromnak ebből a tételből is, hála fejében néhányezer patkánnyal kedveskednénk. Mert nekünk is vagyon!), Kápolnák javítására 60.000, Személyautó vásárlására 60.000, Ültetvényekre 300.000, Városi hivatalok kibővítése, világítási berendezések stb. 210.000, További iskolákra 1,500.000, Illemhely és játéktér 150.000, Múzeum, könyvtár, olvasóterem 2,000.000, Gyalogjárók s kövezés 3,500.000, Váosszabályozó tervért 150.000, A város idegenforgalma emeléséhez 100.000. Aztán egy csomó építkezés, lizenkétmilliós és nyolcmilliós kaszárnyaépítés, ravatalozó, vashíd, vízvezetéki bővítés, úrvaház, gyepmesteri telep, vámház, csatornázás körülbelül negyvenmillió korona értékben. Az ember elliül s izzadtan veszi le a sapkáját. Álom ez, vagy valósáig? Nyitrán vagyunk vagy meseországban? Meg kell őrülni: Nyitrán csak illemhelyekre 150.000 koronát szánnak, minálunk még az is megrozsdásodott, ami megvolt. »E reformok s befektetések költségeit részben államsegélyből, részben kölcsönökből fedezik«, — jelenti nyitrai laptársunk. Ötvenmilliós terv! Úgy dobálóznak vele Nyitrán, mint nálunk a szél a lerepesztelt plakátdarabokkal. Őrület! Idegenf orgalomra 100.000 korona! Nálunk még a város-magyarázó táblát sem tudtuk magyarra lefordíthatni s odahelyezni a meglévő mellé. Szemétgyűjtő bődön negyedmillióért! Gyorsan egy komáromi bödönt, tartsuk oda a nyitrai bődön mellé, hátha elfoghatunk vagy egy százezrécskét ebben a nagy pénz-röpködésben! ... — Letartóztatott tűzkárosult. Bény községben, Molnár Rudolf házában tűz pusztított, amely ötezer korona kárt okozott. A tűzvizsgálatnál a csendőrség olyan nyomokra akadt, amelyek azt látszanak bizonyítani, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. Erre Molnárt bekísérték a párkányi járásbírósághoz, kihallgatás végett. Molnár erősen tagad. A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fülöp Zsiymond. Az 1934. évi közgyűlés különösen nevezetes volt az egyesület történetében. Nevezetes volt egyrészt azért, mert azon Szlovenszkó számottevő kultúregyesületeinek képviselői találkoztak és e találkozón kifejezésre juttatták a magyar kulturális élet vezetői minél gyakrabban való találkozásának szükségességét. Ezt a találkozást a Jókai Egyesület vezetősége kezdeményezte, abból az igazságból indulva ki, hogy csak az egységesen irányított kultúrmozgalomnak van jogosultsága és eredménye. Másik nevezetessége pedig az volt a közgyűlési napnak, hogy az esti társasvacsorán avatták fel a Jókai-serleget. Az egyesület elnökségi ülésén merült fel az a gondolat, hogy a Jókai-kultusz fokozására felemelő szolgálatot tenne egy serleg beszerzése, amelyet a halhatatlan költőfejedelem halálának évfordulója havában tartandó közgyűlésen ürítenének az ő emlékezetére. Az elnöki tanács örömmel tette magáévá az ügyvezető elnök eme indítványát és elhatározta a serleg közadakozásból leendő beszerzését. De az elnöki tanács meg sem indíthatta a gyűjtést, mert városunk egyik nemeslelkű úrasszonya: Bartos Frigyesné valósággá varázsolta a szép gondolatot: egy remekmívű, impozáns ezüst serleget ajándékozott az egyesületnek, amely a legnagyobb hálával fogadta el a gyönyörű ajándékot. A serlegre Jókai következő örökbecsű szavait vésette az elnökség: »Mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogók veled állani«, s ünnepélyes felavatása a május 6-án tartott közgyűlési vacsorán ment végbe. A közgyűlésen, mely egybeesett Jókai testszerinti halálának harmincadik évfordulójával, a nagy számban egybegyült t agokon kívül megjelentek Kassa, Léva, Dunaszerdahely és Somorja kultúrvezetői is, valamint Komárom valamennyi magyar kulturális és társadalmi egyesületének képviselői. A Kassai Kazinczy Társaságot Gömöry János dr. ny. főgimn. igazgató, a Lévai Kaszinót dr. Boleman Jánosné, a Dunaszerdahelyi Műkedvelőgárdát Szeiff Géza dr. elnök, Dobler Kálmán és Tölgyessy János, a Csallóközi Múzeumot (komorja) Khin Antal igazgató és Bozó Sándor képviselték. A SZMKE és a Masaryk Akadémia komáromi tagjaival képviseltette magát. Szijj Ferenc dr. elnök meleghangú és szivekhez szóló megnyitójában emlékezett meg Jókairól, rámutatva arra, hogy halálának harmincéves évfordulója teszi kegyeletessé a róla való emlékezést. A nagy Jókai halhatatlan dicsőségét maga osztotta meg Komárommal, az ő szülőföldjével, amelynek mindenkoron örök büszkesége fog maradni. Majd Hajdú Lukács dr. főtitkár számolt be az elmúlt egyesületi év eseményeiről s jelentését ez emelkedett szellemű, megragadó szavakkal zárta be: »Jókai szellemében dolgoztunk mindig s e szellem nemcsak szülővárosa nevét tette aranyossá, hanem minden kövét is. Szivünkben sohasem temettük el Jókait s mondjuk: Mi téged eltemetni nem fogunk soha!« A közgyűlés napirendjének befejezése után Gömöry János dr., a Kazinczy Társaság főtitkára a kulturegyesületek közös tanácskozása eszméjének megvalósítása mellett emelt szót s a közgyűlés indítványára kimondotta, hogy ezentúl is megtartják Komáromban a kulturszervek kiküldötteinek közös munkálkodásra irányuló tanácskozását. Végül Borka Géza dr. irodalmi osztályelnök tartott nagy figyelmet keltő, fordulatos előadást a Jókairól szóló kritika reveziójáról. Ismertette Jókai bírálóinak különböző szempontjait, Gyulay Pálnak és Péterfy Jenőnek kritikai módszerét és szólt Beöthy Zsoltnak módszeréről. Jókaii — úgymond — csakis romantikus szempontból lehet megbírálni, így azonban Jókai a legelsők között is az elsők közé tartozik. Az este tartott százteritékes vacsorán a magyar társadalom képviselői nagy számban vettek részt és számos hölgy is megjelent a fehér asztalnál. A vacsora kiemelkedő mozzanatát a Jókai-serleg f elavatása képezte. A felavató beszédet az egyesület érdemes elnöke, Szijj Ferenc dr. mondotta, aki költői lendületű szép beszédében többek között a következőkben emlékezett meg Jókairól: — Szimbólum a serleg, jelképezi a Jókai Egyesület léiét, életét, tagjainak összetartozását és jelképezi szélesebb körben mindazoknak testvériségét, akik a magyar kultúrát szeretik és ápolják. — Ezután köszönetét mondva azoknak, akik a serleg megalapításában fáradoztak, arra kérte a vendégeket, hogy Komárommal együtt áldozzanak a halhatatlan Jókai élő emlékének. Nagy tetszéssel fogadott beszédét így fejezte be: — Komárom nagy fia, Jókai Mór, most rólad emlékezem s Te itt állsz arccal szemközt velünk, miként te mondottad! Nézz reánk tekinteteddel, szellemeddel, ihlesd meg szivünket, hogy úgy tudjuk szeretni magyar lelkünket, szellemi kincseinket, magyar kultúránkat, mint ahogy Te szeretted. Mi fogadjuk, hogy a Te hiteddel hiszünk a magyar kultúra értékében s a Te reménységeddel reméljük a magyar kultúra fenmaradását és örök virágzását.. És fogadjuk, hogy ezt a serleget mindig híven őrizzük és kegyelettel fogjuk emelni évenként, mint ahogy kegyelettel emelem most első Ízben Jókai Mór halhatatlan emlékére. A résztvevők lelkesedő örömmel koccintottak a serleggel, mely Jókai örök dicsőségét hirdeti. Fülöp Zsigmond ügyv. elnök a megjelent hölgyekre, mint a Jókai Egyesület áldozatkész s nemes pártfogóira ürítette poharát, Alapy Gyula dr. muzeumigazgató a vendégeket köszöntötte fel, Gömöry János dr. a Jókai Egyesületet üdvözölte magasröptű beszédben, Szleiff Géza dr. a dunaszerdahelyiek és Khin Antal a somorjaiak nevében mondott meleghangú felköszöntőt. Az őszi évadot Madách-emlékünnepéllyel nyitotta meg az egyesület, melyet november 11.-én rendezett a halhatatlan költő halálának hetvenedik évfordulója alkalmából. A nagy érdeklődés mellett lefolyt emlékünnepélyt, mely minden mozzanatában méltó volt »Az ember tragédiája« nagy költőjének világszerte tisztelt nevéhez, Szijj Ferenc dr. elnök nyitotta meg, Hajdú Lukács dr. főtitkár méltatta a költőt nagyszerű előadásban, Szombathy Viktor titkár Az ember tragédiájának bécsi, Borka Géza dr. Írod. osztályelnök pedig a szegedi Fogadalmi Templom előtt megtartott szabadtéri előadásokat ismertette nagyszerű előadásban. Bazilidesz Ábris a hatalmas drámai költemény egyik megragadó jelenetéből szavalt egy részletet.
