Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-11 / 73. szám
I 1 fJ37. szeptember 11. KOMÁROMI LAPOK 7. oldal. — Gyakorlat kézigránátokkal. Úgy ■értesülünk, hogy folyó évi szeptember 10-en és 21-én, október 8-áu és 22-én é,s végül november 5-én és 10-én reggelenként 7 órától délután 13 óráig a 12. gyalogezred az V. sz. várerőd mögötti katonai gyakorlótéren éles kézigránáttal gyakorlatot fog tartani. A gyakorló tér veszélyeztetelt része a feliti naapokon és időben biztonsági okokból katonai őrökkel körül lesz zárva. A közönség figyelmét ázzál hívjuk fel erre a gyakorlatra, hogy a fenfjelzett napokon és időben a vesaélyeztetett területen való tartózkodási, valamint az oda való belépést a hatóság megtiltotta, mert életveszélyes s ezért az ott álló őrök figyelmeztetése saját érdekében mindenben betartandó. — Polgári iskolai tanfolyam felnőttek részére. A Járási Magyar Közművelődési Testület polgári iskolai fanfolyamot szándékszik rendezni október 1-től az iskolaév végéig. A tanfolyam célja a polg. isk. 3 osztályának elvégzése és végbizonyítvány megszerzése. Esti órákban, csekély tandíjjal rendeznék ezt a kurzust, melyen szakemberek tanítanák a megfelelő tárgyakat. Az érdeklődők jelentkezzenek a JMKT eblökénél, eb*. Borit a Gézánál, szeptember 15-ig M asaryk ucca 58 szám alatt, délután 3—5-ig. Nincs igaza? A határon elfogtak egy sibert, akit tetőt öl-talpig levetkőztettek és tényleg a cipője talpában találtait: bevarrva egy százdollárost. — Na mi ez? — kérdezte tőle a Vámhivatalnok. — Nem tudom. — Hogy-liogy nem tudja? — Hát kérem. Ha ön bemegy egy üzletbe cipőt venni, meg szokta nézni, bogy be van-c varrva a talpába egy százdolláros? IRODALOM Féjtr Gáza: A régi magyarság { Tátra-kiadás, Poison;/, 1937. 900 oldj A Viharsarok írójának könyvével kezdte el működéséi a Tátra«-könyvík'iiadót, s (ez a kezdés, — meg kell állatiunk —■ minden tekintetben szerencsés volt. Féja Géza a tavaszihozó új magyar nemzedékhez tartozik, s három kötetre tervezett irodalomtörténetének első kötete tökéletes kezdés. A középkor, a humanizmus, a katolikus ellenreformáció, a nemzeti küzdelmek s az utánuk következő átmeneti évek színes, jellemző, találó ismeretségével Féja szintén új műfajt teremteti meg: a tuclákosság nélküli, de a mindenkor élő irodalom korszakformáló erejét megmutató irodalomtörténetet. Nem az adatok halmozása, hanem a művek jelentőségének megmutatása a célja, s míg r/.l leszi, ezalall egészen új és eddig gondosan rejtegetett horizontjait mutatja meg a magyar múltnak. Uj szempontjai és zengő, ízes magyar nyelve élvezetes és izgalmas olvasmánnyá avatják a Régi magyarság-ot. A szellem és az élet igazságát többre becsültem a rendszer merevségénél írja egy helyütt Féja. s ezzel mintegy sajátmaga jellemezte művét, amelyből az új. népi magyar érzés erőteljes hangja szól az olvasóhoz. fm.gj — Rendelje meg még ma a Magyar Minerva 384 oldalas 1937-es évfolyamát és a folyóirat kiadóhivatala azonnal postára adja az eddig megjelent és Nyírcsi-Tichy Kálmán rendkívül érdekes, szatirikus regényét is tartalmazó számokat s ezenkívül ingyen és ajánlva juttatja cJ címére a következő könyvek — Pearl S. Buck Az édes anyu föld vagy a Három fiú , Földes Jolán A halászó macska ideája«, Móricz Zsigmond »A boldog ember , Zilahy Lajos A kél fogoly . Eckharl Ferenc .-Magyarország története , Szabó Zoltán A lardi helyzet« — valamelyikét. A 33.G0 korona beküldésére a kiadóhivatal (Pozsony, Seguer-utca 3.) készséggel küld csekklapot. Száz évre nyúlik vissza a most kitört kínai-lupán háború oka Évszámok, szamok, amelyek megöli biztosan fejlődői! iel az a küzdelem, amely mos! a kéi sárga nemzetet szembetalálta Egyszerű katonai séta? Japán háborús akciója Észak- és Északkelel-Kínában ma, tizenkettedik hetében, sokkal több ennél. A tehetetlen óriás, az ázsiai »beteg ember« — Kína — ébredni látszik és Japán dolga nem olyan könnyű mos! már, mint volt Mandzsúriában. Nem séta, de komoly hadjárat, melynek vége valószínűleg messzire lesz. A hosszú háborúhoz pedig pénz kell, nagyon is sok pénz, Tokió 500 millió yent irányzott eddig már elő az északkínai kalandra. De meddig bírhatja Japán ezt az új megterhelést? Tudni kell, hogy az »ezer sziget országának« költségvetése már eddig is egymilliárdnyi yen deficit terhet visel. A számításba valahol hiba csúszhatott Tokióban és ez most izgalmat fakaszl. Mert ha Japán nem tudja gyorsan »megjavítani« .sárganővérét és akciója elnyúlik, könnyen baj lehet belőle... Egy kapui ki keli nyitni A Távolkeleten most pergő véres események, a Lukucsiaoban elvetett magból kerekedett vihar csak egy szakasza annak a már évszázados küzdelemnek, amely Kína ellen folyik a »nyitott kapuért«. A jelszót csak később vetette Amerika a köztudatba. Kezdetben volt az ópium. Ezúttal mellékes, miéri hogy népe egészségét óvja, vagy hogy a gyűlölt idegenen üssön, s ez valószínűbb, —* a Mennyei Birodalom császára 1820-ban eltiltotta a kábítószereknek országába való bevitelét. Az ütés Nagvbritanniának volt szánva, de a magabiztos Anglia rá se hederítell. ő, aki mint egy szürke hétnek végén néhánynapos kalandra, úgy rándult el egy kicsit meghódítani a világot, nem vette komolyan a Peiping falai közt székelő sárga császár merész önérzetét. És az angol kereskedők, az ópium nagyszülő lói, mintha semmi sem történt volna, folytatták üzleteiket a lázadásra kész Kínában... De jött Kantonban egy kínai megsemmisített 20 ezer láda csempészópiumot, brit kereskedők áruját. Ez már több voll a rendeletnél, tényről volt szó, nagy összegekről: jelentékeny angol vagyonról. Mig a peipingí sárga császár tilalommal szórakozott, addig még leheteti nevelni, de a játék most már komoly ügy, fontokra» megy, nagy angol pénzre, s a keleti brit tengeri erő parancsnoka, Elliot kapitány sietett is haladék nélkül a gyakorlatban megmutatni, hogy Európa ágyúi erősebbek, hatékonyabbak az ázsiai görbe kardnál. Erős hajóraj élén megjelent Sir Henry Pöttinger lengcrnagy is s Nanldngig küldte tengerészeit. Az eredmény: Kína 300 ezer font kártérítési fizetett az ópiumkereskedőknek, 1 és félmilliót a büntető hadjárat költségeinek megtérítésére, 5 kikötőjét megnyitotta az idegenek elölt s ráadásul helyei adott nekik szárazföldi ügyleteik céljaira. Ezen az áron tanulták meg a Menny fiai, hogy szent a fehér ember joga a világkereskedelemhez. Megtanulták, de elfeledték s újabb leckék jöttek soron: csak miután az angol csapatok szétlőtték a császár nyári palotáját s Kína újabb 3 milliós hadisarcol voll kénytelen fizetni, csak akkor jöll rá Peiping véglegesen, hogy a Nyugattal való kereskedelem számára elkerülhetetlen szükség. Rendcsinálás és eredményei a figyelmet Kína felé terelték, A XIX. század második felében az angol ipar érdeklődése .csaknem teljesen a megfélemlített Mennyei Birodalom felé fordult. Egyoldalori Manchester és Liverpool árui, a másikon egy 350 millió lakosú ország, kereskedelmi szempontból szűztalaj. A csábítás erős volt. S elkezdődött az ipari termékek szállítása Kína felé. sokkal nagyobi) tömegben, semhogy a kínaiak a maguk termékeivel képesek lettek volna megfizetni: 1860-ban Anglia 0 millió, értékű árut exportált Kínába, ahonnan mindössze 3 millió értékben importált a maga számára; 1913-ban pedig a Kína felé irányuló angol export már 15 millió fontra emelkedett, inig a kínai áruk angol importja az 5 milliót sem érte el. A kínai kuli kék zubbonya A fa- és papírházakban lakó kuli nem sok hasznot hozott az angol fémiparnak, ezzel szemben a brit szövőiparnak annál nagyobb nyereséget jelentett. A kuli századokon át magaszőtle kék zubbonyának lenjei, gyapotját; most angol ügynökök a legszebb kék gyapotokat potomáron kínállak fel neki. Miért kínlódjék hát napokon át primitív szövőszéke előtt görnyedezve? Hasznosabb, ha a mezőn dolgozik S munkája gyümölcséi valódi angol »blue gown«-ra váltja. Igv lett s így volt, — azlán jöttek amerikaiak s ugyanazt az árut még csábítóbb feltételekkel kínálták a kulinak. Angolok s amerikaiak között elkeseredett verseny indult. Az árak estek: a kuli örült! S az idegeneket! mindig rossz szemmel néző kínai ifjúság legádázabb gyűlölködői Is kezdték már hinni, hogy nem gonosz ördög a fehér ember, hiszen ahelyett, hogy mint eddig tette, ópiummal mérgezné a kulit, ruhát ad neki potom áron... A nagy háborúig nem is voll semmi baj, de hogy Európa lángba borult, az angol s amerikai szövőipar kifizetődőbb, bőkezűbb piacol talált. Fölösleges ezt magyarázni... Ekkor jelentkeztek Kínában a japánok az áruikkal s meri a kuli — akiben éli a gyűlölet a nagyon is mohó testvér iráni — nem akarta Nippon szöveteit, a japánok elhatározták, hogy magában Kínában fogják felállítani üzemeiket. A gordiusi csomót így megoldották s távolabbi hasznuk is volt belőle. Kezükügyében volt a nyersanyag s ennek Japánba, a kész árunak pedig Kínába való visszaszállítását is megtakarították. Ezenfelül a kínai munkás még az otthoni, japáni munkásnál is sokkal olcsóbb. így történt, hogy mig Európa égett, Keiden változott a helyzet: kínai ég alatt, japánok által vezeteti erős szövőipar nőit hirtelen. Mikor a háború illán Ang- . lia vissza akart térni a kínai piacra, ilt már ezt az időközben változott helyzetet találta. Nem állottak előtte zárt kapuk, sem vámhatárok, rendőrbiztosok, mini volt száz év előtt: egyszerűen nem volt szükség az angol szövetekre. Súlyos válság következett a lancashirci szövőiparra. 1924-ben a Kínába szállított angol szövőipari termék csak alig egyharniáda volt az 1913 évinek, ma pedig már csak századrésze a háború előtti exportnak. Amerika még rosszabbul járt: Kína felé irányuló exportja csaknem teljesén megszűnt. * + A japángv.űlőíet Kínában, ezek mind súlyosabban érezhető térhódításával arányban s cgyidőben növekedett és a japán áruk teljes bojkottját eredményezte. Ami a szövőipart illeti, nem sokat használt ez a bojkott. A japánoknak beim Kínában voltak üzemeik, melyekben kínai munkások verejtékezték a gyűlölt testvér hasznát. A japánoknál mégis megfeszített küzdelmet követelt a sok-sok akadály: sorozatos kínai rendszabályok, intézkedések, melyek lálszólag egylőlegyig célba is értek. De csak látszólag. 1929-ben a japánoknak 43 szövőgyáruk voll Kína terülelén; kínaiaknak 71. 1936-ig a japánok csak egyet1820 1839 1850 1914 1918 len újabb gyárat szereztek, míg a kínaiak mintegy húszat. Kínai siker? Valójában csak félsiker, mert időközben a japánok fokozatosan egyre növelték meglévő üzemeiket, melyekben most már kétannyi munkást foglalkoztattak, mint az elmúlt hét év alatt. Ez a nagy japán lendület, ez a mohó előretörés és eredményei végleg elkeserítették a kínaiakat. A rengeteg erőfeszítés, gazdasági függetlenségük, kis tőkéik hasznos egyesítése, szakmunkások kiképzése érdekében, mind hasztalan, hiábavaló küzködés volt?! Még mindig győzhetetlennek tűnő, fölényes erők állanak szembe velük!... Kína számot vetett vele, hogy ez a fölényes erő fokozatos 'élnyeléssel fenyegeti, ha nem vigyáz. Gyűlöletét s ellenállását titkolt, de nyilván meglevő külső támogatások mellett ez a felismerés fűlötle olyan lendületes-hevesre, hogy vele szemben Tokió idegesen kapja magasra könnyű sikerre számító fejét. II. J. A Komáromi Football Club igazgatói választmánya pályázatot hirdet a Ráckerti pályán levő klubszolgai állásra. írásbeli ajánlatok f. hó 20-ig a klub igazgatójához, Lórdnd Mihályhoz adandók be, ugyanott a feltételek is megtudhatók. Az állás azonnal elfoglalható. *29 Mennyit kapunk a valutákért? n 100 pengőért .................. . 546 50 100 schillingért . . . 526-50 100 lengyel zlotyért . . . . 515 50 100 román tejért .... . 1720 100 német márkáért . . . . 688 — 100 ezüstmárkáért .... . 730 — 100 dinárért . . . . 6192 100 olasz líráért .... . 130 90 100 svájci frankért . . . . 655 50 100 francia frankért . . . . 99-70 100 Belgáért.................. J OC 100 holland forintért . . . . 1575'— 1 angol fontért .... . 14L25 1 ainer. dollárért . , . . 28*55 Mennyit fizetünk a valutákért? Kő 100 pengőért . . . 549 50 100 schillingért . . . 529 50 100 lengyel zlotyért . . . . 518 50 100 román lejért .... . 17.50 100 német márkáért . . . . 687'— 100 ezüstmárkáért .... . 740 — 100 dinárért.................. . 62 32 100 olasz liráérl .... . 13210 100 svájci frankért . . . . 658.50 100 francia frankért . . . . 100 30 100 Belgáért .... . 483 — 100 holland forintért . . . . 1581 — 1 angol fontért .... *. 142 25 1 am cr. dollárért . . . . 28*75 Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóbarátoknak és ismerősöknek, kik felejthetetlen drága, jó férjem Horváth Istváa temetésén megjelen'ek, virágok küldésével és egyéb utón részvétüket kifejezni szívesek voltak, valamint a Kér. Munkásbiztosító Tisztviselő karának, ezúton mondok hálás köszönetét. Komárom, 1937 szept. 11. őz. Horváth Istvánná.
