Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-08 / 72. szám
Öivennyolcndik évfolyam 72« szám Szerda, 1937 szeptember 8. KOMAROMI LAPO Alapította: néhai TUBA JANOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA OR. Előfizetés: egész évre 89 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 28 Ké. IfilMIdAn 120 Ké. • Egyesszám ára 1 K6. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Pápai bulla a szlovenszkói római katolikus és a kárpátaljai görögkatolikus érsekségek felállításáról. Harc a buvárhajókkal Komárom, szeptember 7. Azt már senki sem vitaija, hogy a spanyol testvérháború a nemzeti csapatok győzelmével fog végződni s ha talán még néhány hélig elhúzódnak is a csatározások, ebben a háborúban már semmi kilátásuk sincsen a vörös csapatoknak, illetve a köztársasági parinak a felüikerekedésre. Franco Spanyolország területélnék kétharmad részét kezében tartja, napról-napra jobban csúszik ki a talaj a valenciai kormány lába alól, nagyobb összecsapásra már nem kerülhet sor, mert hiszen Santander ölésiével megpecsételődött a köztársaságiak sorsa. Egyelőre még nehezen veszik fel a küzdő felek a tárgyalást a béke megkötésére, de már nem sok időbe kerül, hogy likvidálják a több mint egy év óla dúló kegyetlen spanyol háborúi. Ennek eléréséi szolgálja az az erőfeszítés is, amelyet Anglia és Franciaország lesz a Föl/lközí tengeren kalózkodő ismeretlen búvárliajök gyilkos akciója megakadályozására, amelyek nemcsak a harcban álló feleknek, de a tengeri forgalomban résztvevő kereskedelmi és más célokat szolgáló hajóknak is igen nagy károkat okoznak, sőt azok elsüllyesztésére törnek. Hosszas előmunkálatok után Anglia szükségesnek tarija a földközi konferencia cgybehívását, hogy a Földközi tengeren érdekeit valamennyi állam együttesen állapítson meg olyan rendszabályokat, amelyeknek végrehajtásával lehetetlenné tennék az eddig még ismeretlen tengeralattjáróknak garázdálkodását, melyeknek fellépése következtében az ellenőrzésben résztvevő hajók sincsenek többé biztonságban. Tizenkét hatalmai hívnak meg erre a konferenciára, melynek feladata radikális módon intézkedni a szükséges lépések megtételére. A tanácskozó államok: Anglia, Franciaország, Olaszország, Görögország, Jugoszlávia, Törökország, Egyiptom, Albánia, Szovjetoroszország, Románia, Bulgária és Németország valamenynyien érdekeltek a Földközi tengeren, részben mert haláruk a Földközi tengernél van, részben mert hajózásuk révén a veszélyeztetett tengeri zónán még kereskedelmi hajóiknak is korlátozott a mozgási szabadsága, részben pedig mint a Fekete tenger mellett fekvő államoknak közvetlen kapcsolatuk van a Földközi tengerrel. Bizonyos francia részről aggodalmakat kelt az a körülmény, hogy a konferenciára hivatalos Olaszország, Oroszország és Németország is, mert attól tartanak, hogy a gyors megoldás nem lesz keresztül vihető eme államok egymással szemben elfoglalt s mindenki elölt ismeretes álláspontja miatt. — szeptember 7. A hivatalos Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: A Vatikán hivatalos lapjában megjelent az a pápai bulla, amely a csehszlovákiai egyházmegyék belső elhatárolásáról szól, s amelyet a csehszlovák kormánnyal egyetértőén adtak ki és szeptember 2-án írlak alá Rómában. A pápa ibulla végrehajtja a< modus vivendi első cikkelyét s ennek értelmében az egyházmegyék határait az államhatárral egybeesőén állapította meg, kivéve a köztársaság északkeleti határát, a boroszlói egyházmegyét, ahol az eddigi állapot marad fönn tovább. A bulla kiveszi a szlovenszkói és kár patai jeti róm. katolikus és görögkatolikus püspököket az esztergomi és az egri érsek eggházjogi főhatósága alól és a Szlovenszkó és Kárpátalján létesítendő két önálló érsekség alakításáig átmenetileg {egyenesen a Szentszék hatásköre alá helyezi őket. Krofta dr. külügyminiszter elnöklete mellett hétfőn a prágai küliigyminisztériumban összeült a csehszlovák egyházmegyék elhatárolásán és ellátásán munkálkodó kormánybizottság és megelégedéssel vette tudomásul a külügyminiszter által fölolvasott pápai bullát. A pápai bulla első részében kimondja, hogy néhaiig, a csehszlovák köztársaság határa mentén lévő egyházmegye területe újból megállápíttatik s belőlük a Szentszék utasítása szerint néhány apostoli adminisztratura létesül. Néhány egyházmegye, amely az egri és az esztergomi egyházi tartományokhoz tartozott eddig, ezentúl az apostoli szék közvetlen fennhatósága alá tartozónak nyilvánít- 1 Viszont feltűnik, hogy a legközelebbről érdekelleket nem Hívják meg a konferenciára, a spanyolországi háborúban szemben álló felek közül egyik sem hivatalos, sem a valenciai, sem a sulainankai kormány, dacára annak, hogy a konferencia kizárólag csak spanyol kérdésekkel foglalkozik. Ez a mellőzés — ha ugyan mellőzésnek lehet tekinteni, — azt akarja jelenteni, hogy a hatalmak egyenlő rangú feleknek ismerik el úgy a valenciai, mint a salamankai kormányt. Noha nem is lesznek öli a spanyol kormányok képviselői, azért a hatalmak remélhetőleg megtalálják az egyöntetű határozatot, amely a kalózkodő tengeralattjárók akcióinak megsemmisítésére megfelelő intézkedéseket fog megállapítani. Mik lesznek ezek az intézkedések, ma még nem tudhatok, többféle megoldási módszert is emlegetnek, ezek tátik, a csehszlovák állam területén levő görögkatolikus szertartásií régiók pedig a munkácsi egyházmegye fennhatósága alá utaltatnak.«, A pápai bulla szabályozza az osztrák főpapok fennhatósága alá eső cseh- és morvaországi területek hovatartozandóságát, majd a rozsnyói és kassai püspökségek magyarországi területeit elkülöníti és külön apostoli adminisztratura alá helyezi. Viszont az esztergomi érsekségnek a mostani nagyszombati apostoli adminisztratura fennhatósága alá tartozó csehszlovákiai területeit elcsatolja és a Szentszék közvetlen fennhatósága alá helyezi. Ugyancsak a szatmári püspökség csehszlovákiai területét is különválasztja. A kassai, rozsnyói ós szepesi püspökséget, amelyek eddig az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartoztak, a bulla elcsatolja Esztergomtól és azokat ideiglenesen közvetlenül az apostoli Szentszék fennhatósága alá rendeli. Ugyanígy rendelkezik,a besztercebányai, nyltrai, munkácsi és eperjesi egyházmegyékről, melyek szintén az esztergomi érsekség alá tartoztak. Mihelyt arra alkalom nyílik, az apostoli Szentszék Szlovenszkón és Kárpátalján két új érsekséget állít föl. A további teendők elvégzésével Ritter Xavér prágai nunciust bízza meg a Szentszék, a nunciusnak munkálatairól fél év alalt kötelessége jelentést lenni Rómában. A köztársaságban élő magyarság egyik legszembetűnőbb sérelme a polgári iskolák szervezése terén érezhető. A magyarságnak sem az államhoz, sem az egyes országrészekhez valóviazonban csak afelé jámbor tanácsok, amelyeket nagy buzgalommal ajánlanak a különböző lapokban. Annyi bizonyos, hogy a hatalmaknak végre meg kell találni a radikális módját annak, hogy a tenger szabadságát biztosítsák. Akár a háború alatt a német búvárhajók ellen jól bevált »kísérési rendszert« léptetik életbe, akár pedig a Földközi tengeren lévő tengeralattjárók összeírását fogják elrendelni, szigorúan megszabva azokat a helyeket, ahol ezeknek a hajóknak nem szabad inulatkoziiiok, — mindenesetre oly intézkedésekre lesz szükség, amelyek a lengeri szabadság biztosítás;: mellett elő fogják segíteni a spanyol polgárháború megszűnését is. Csak az ilyen rendelkezések kecsegtetnek eredménnyel s ezért ennek a fontos és nagyhorderejű szempontnak kell érvényesülnie a legújabb konferencián. Tízmilliárdos költségvetés 1938. évre Már megindullak az 1938. évi állami költségvetés megállapítására a tárgyalások, amelyek egyrészt a pénzügyminisztériumban, másrészt a miniszterelnökségen folynak. Az első tanácskozások során az az álláspont jutott érvényre, hogy a költségvetési kiadások összegét az idei költségvetésben megállapított összegnél nagyobb összegben irányozzák elő, de ez az emelkedés nem lépheti túl a másfélmilliárd koronát. Az egyes tárcák által összeállított kiadási igények azonban ennél magasabbak. A benyújtott előzetes terv szerint az újabb kiadások két milliárdra rúgnának s ezért a kormány utasítást ad valamenynvi minisztériumnak, hogy igényeiket mérsékeljék. A héten folyó kormánytárgyalások első sorban ezekre az igényredukálásokra irányulnak. Összehasonlítva az 1937. évi költségvetést a most készülő jövő évi költségvetés tervezetével, meg lehet állapítani, hogy a folyó évre előirányzott állami kiadások 8.456,499.080 koronára rúgtak. Ha jövőre másfél milliárddal emelik a kiadási tételeket, ez azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetési kiadások inog fogják közelíteni a tízmilliárdot. Az emelés ezek szerint mintegy 17—18 százalékot fog kitenni. Kérdés még, hogy ezzel párhuzamosan miként fogják megállapítani az állami üzemek és monopóliumok kiadásait. Erre nézve meg semmit sem árulnak el az illetékes körök. A folyó évben az állami üzemek kiadásait 7.452,199.500 koronában irányozták elő, a rendes állami költségvetés és az állami üzemek kiadásai teliát ez évben összesen 15.908,698.580 koronában leltek megállapítva. szonyban nincs annyi polgári iskolája, amennyi számaránya szerint megilletné, sőt ahhoz képest feltűnően kevés. De szinmagyar járásokban csehszlovák tannyelvű iskolákat állítanak fel, önálló magyart nem s így az elnemzetietlenítés célja igazolható be. A körzeti polgári iskolákról szóló 1935. évi 233. sz. törvény még 1936. január 1-én életbe lépett, de az eddig eltelt másfél év alatt sehol sem állítottak fel magyar polgári iskolát. A szlovenszkói országos képviselőtestület 1937. április 27-én és 28-án tartott ülésén 121 polgári iskolai körzetet állított össze és ezek között csak kettő a magyar Ez az arány magában véve is sérelmes, de növeli a sérelmet az, hogy a 119 csehszlovák polgári iskolai körzetbe magyar községeket is beosztottak és magyar járások területén levő körzeti iskoláknál nem állapították meg világosan a tannyelvet, úgy, hogy már most is kifogásolni kell azt, hogy a körzeti polgári iskolákat a szlovenszkói országos képviselőtestület által elfogadott keretekben állítsák fel. E sérelmek orvoslása céljából Járass Andor nemzetgy. képviselő, az egyesült párt elnöke számos magyar város és községre nézve hátrányos in-Jnross Andor interpellációja a magyar polgári iskolák érdekében
