Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-07-10 / 54-55. szám

1937. július 10. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. Tanoncmunka-kiáílítás az iparfejlesztés szolgálatában A június hó 27-én megnyílt járási tanoncmunka-kiáílítás f. hó 6-án zárult be. A kiállítást rendezőket dicséri az, hogy a kiállítás minden tekintetben el­érte célját, megismertette a látogatók tömegeivel a mai szakipariskola fejlő­­döttségét, a tanulóknak a gyakorlati ipari és kereskedelmi pályákra, a mai kor kívánalmainak szellemében való elő­készítő munkáját, a közönség kifinomult ízléséhez alkalmazkodni tudó kéziipar létjogosultságát, megbecsülését és a to­vábbi erőteljes fejlődésre hivatottságát és végül a hivatalos tényezőkben meg­érlelte egy modern műhelyekkel beren­dezett kerületi tanonciskola mielőbbi fel­építésének szükségességét, melyben az ipari- és kereskedelmi továbbképzés esz­közei biztosítva lehetnének. A tanoncmunka-kiáílítás abban tért el a sablonos iskolai kiállításoktól, hogy az egyszersmind az iparfejlesztés szolgá­latában is állt. Június 27-én délután az összes szakértők és érdeklődők jelenlé­tében a legügyesebb fodrászlányok és fiúk mutatták be a női és férfi fejeken a legszebb kivitelben készített hajmun­kákat. június 29-én pedig az összes helybeli és. nagyrészben a környékbeli fodrászmesterek, segédek és tanoncok jelenlétében a legmodernebb fodrászipa­ri technikai gépek és chemiai szerek bemutatása folyt le szakszerű magyará­zat és gyakorlati munkák kíséretében. A kiváló szakemberek bemutatásai sok új eljárással ismertették meg a jelenlévőket és útmutatásaik az állandóan fejlődő fodrászipart sok új oldaláról világítot­ták meg. A jelenlévő szakemberek élénk érdeklődése igazolta a demonstráció szükségességét és eredményességét. A bemutatókat a pozsonyi Káldi és Mayer cégek rendezték meg saját költségei­ken. A kiállító tanoncok kiváló szakkép­zettségét igazolja az, hogy a közel 250 kiállított munka közül több mint 150-et találtak a bíráló szakemberek jutalma­zásra érdemesnek. A kiállítás céljaira adakozók nagylelkűségének köszönhető pedig az, hogy a kiállítást rendező bi­zottság az összes jutalomra érdemesített kiállító munkáját pénzbeli jutalommal díjazhatta és j utalomdíj címén közel 11 ezer koronát oszthatott szét a megjutal­­mazottak között, postatakarékpénztári betétkönyv formájában. A jutalomdíjakat június hó 29-én dél­előtt, az iskola udvarán lefolyt ünnep­ség keretében osztotta ki a kiállítást rendező bizottság, melyen az elsőfokú iparhatóság képviseletében Parassin Sándor járásfőnök, az ipartársulat nevé­ben Czibor Géza elnök, a kereskedelmi grémium megbízásából Taub Márk alel­­nök, a felügyelőbizottság megbízásából Dosztál Gyula iparkamarai képviselő és a tantestület nevében Telkes Mihály igazgató beszéltek a kitüntetettekhez. A kiállítást rendező bizottság július 4-én délután több mint 1000 korona ér­tékű kiállítási tárgyat sorsolt ki a láto­gatók között. A sorsolással a kiállítók is részben hozzájárultak a kiállítási tár­gyakba dolgozott nyersanyagok árához, a látogatók szerencsésebb csoportja pe­dig az egykoronás sorsolási jegyek el­lenében értékes ipari készítményekhez jutott. A jól sikerült kiállítást, annak meg­nyitásától, a bezárásig az érdeklődők tö­megei, több mint ötezren látogatták. A nyolc teremben szakmánként elrendezett munkák nemcsak a laikusok, hanem a szakemberek tetszését és elismerését is ki­váltották. Különösen újszerűek voltak és nagyban emelték a kiállítás értékét a kereskedők ízléses és ötletes kirakatter­vei, melyek megrendezése és kivitele­zése Bakonyi István kereskedelmi to­vábbképző iskolai előadó érdeme. A kiállítást rendező bizottság, a szak­­bizottságok bírálatai alapján a követ­kező jutalomdíjakat osztotak ki: Jancsó József, Rédler László, Szabados Péter, Hugyecz Lajos, Salgovics József, Pir­­stitz Zoltán, Ivicsics András, Pataky Já­nos, Káldy Géza, Tóth Ferenc, Keitner An­tal, Mészáros József, Freund Gyula, Csepy Sándor, Vasicsek János, Csonka László, Berta András, Fekete Erzsi, Hanzsér Mária, Póló Berta, Hegedűs Júlia, Pataky Erzsi, Bartalos Teréz, Thomschitz Mária, Szoko­­lóczy Iza, Rehák Ödön, Jaross Ferenc, Kocsis András, Daniss Dezső, Tóth Lajos, Jakab Béla, Gaál Sándor, Czibor István, Pócs Mária, Krepsz Margit, Borbély Erzsi, Pinke István, Farkas Margit, Horváth Fe­renc, Mészáros László, Szabadka Ferenc, Egyeg József, Czédula István, Fekete La­jos, Horváth Árpád, Nagy László, Dallos Árpád, Gergely Lajos, Prodovszky Kál­mán és Schlésinger László 100—100 Ivó; Er­délyi Lajos, Bertók Béla, Nagy József, Ju­hász János, Peringer Sándor, Szoboszlay Antal, Ivicsics József, Beke Lajos, Mészá­ros László, Egyházy Ottó, Vitálos Antal, Vida Károly, Mráz László, Horváth Pál, Hegedűs Ferenc, Csölle Imre, Bábi István, Vincze József, Grolmusz Károly, Angyi Já­nos, Macik Kálmán, Krakovszky János, Ba­­horecz Lajos, Németh István, Nagy Ferenc, Haincz József, Kosik Ferenc, Brückner Fe­renc, Szabó Ferenc, Rozbroj József, Liszák Tibor, Jakubek János, Csík János, Dévai Béla, Zsirkó Ernő, Molnár Imre, Inczédi István, Jakab Gáspár, Tóth Mihály, Szalay Lajos, Szabó László, Hajdúk Ferenc, Csil­lag Rudolf, Kósa József, Berta László, Né­meth Ferenc, Nagy Zsigmond, Szokolóczy Olga, Domonkos Ilona, Csizmazia Alojza, Kósa Katalin, Hanzsér Ibolya, Tóth Hona, Balogh Kató, Varga Mária, Fekete Júlia, Zsentek Sándor, Kiss Jenő, Lapos István, Vasas András, Krampolyák Géza, Fülöp Ist­ván, Godovszky Ferenc, Dudás Mihály, Re­­horeg János, Bartalos Anna, Fehér Erzsi, Semsey Erzsi, Rózsa Ilona, Droszt Mi­hály, Kánay László, Tóth Irén, Kovács Mária, Nagy Lidia, Varga József, Juhász Lajos, Welboffer Margit, Mudry Géza, Len­cse László, Lovász Endre, Dácz Róbert, Molnár Imre, Popluhár Ferenc, Raáb Imre, Szabó Gyula, Rausch János, Domonkos Im­re, Cserepes József, Nagy Sándor, Tóth Imre, Horváth Zoltán, Knapp Gyula, Psentsik Alajos, Nagy Ferenc, Kiss János, Mórocz Lajos, Rózsa András, Spirk Sándor, Thomschitz Rudolf és Tóth László 50—5U Kö kiállítási jutalomdíjban részesültek. A bi­zottság a kiváló szorgalom és példás maga­viselet jutalmazására még az alábbi ösz­töndíjakat osztotta lei: Kimle Vilmos, Fe­­renczi Dénes, Tóth László, Marosy Dezső, Horváth Ferenc, Farkas László, Kiss Jenő, Zsilinszky Zoltán, Pirstitz Zoltán, Csukás Dénes, Csepy Sándor, Szalay Lajos, Dácz Róbert, Földes Ferenc, Jaross Ferenc, Kri­­zsán János, Jakubek János, Bogner Ma­­tild, Valek Antonia, Balogh Katalin 20—20; Hiema László, Uttó Imre, Nagy F'erenc, Tóth János, Daniss Dezső, Csík János, He­gedűs Ferenc, Molnár Imre, Mészáros Jó­zsef, Csémy Lajos, Szabadka Ferenc, Nagy Ferenc, Grolmus Vencel, Pataky János, Mayer Judit, Szokolóczy Olga, Borbély Erzsi 15—15; Sebők Sándor, Farkas Béla, Zubcsák Ferenc, Szakács Ferenc, nehoreg János, Fülöp István, Nagy Ferenc, Tóth Ferenc, Balogh József, Kelemen István, Szalay János, Viberál Antal, Frnda János, Dobiás Mihály, Lukás István, Bódis Irma és Dudás Mihály 10—10 KC-t. A kiállítást rendező bizottság, az is­kola tantestülete és igazgatósága ez­úton is hálásan köszöni mindazok támo­gatását, akik akár pénzbeli adománya­ikkal, akár kölcsönzött dekorációs anya­gokkal, akár pedig egyéb munkáikkal a kiáHítás erkölcsi és anyagi sikeréhez hozzájárulni szívesek voltak. Köszöni to­vábbá az érdeklődők látogatását, mely elismerése volt a jól végzett munkának és egyben bíztatás a jövőre. (—es) Ernst Hack el dr. tanár nyelvpedagó­gus módszere! TANULJUNK KÖNNYEN GYORSAN ANGOLUL Az angol nyelv alapos elsajátításá­nak könnyű és gyors módszere min­denki számára. Irta: Szenczi Miklós dr., az aberdeeni egyetem (Nagybri­­tannia) Magisztere, a br. Eötvös Jó­zsef Collegium tanára. A helyes kiejtés pontos megjelölé­sével, szójegyzék és a feladványok megfejtésével, Ernst Hackel dr. ta­nár már ismert és közkedvelt mód­szere szerint feldolgozva és össze­állítva. A kiváló szerző neve és a Háckel­­módszer világsikere biztosítékai az angol nyelvtan újszerűsége, kiváló ér­tékei és rendkívül használható vol­tának. Kapható az UNIO-ban, Masaryk u. Két testvér máglyahalála Sárgult belük a város levéltárából. Az Ür 1612. évének karácsonyest­jén nagy hóvihar vonult cl Komárom felett. A templomi harangok hívogató szavát el-elkapta, csak egy-egy fosz­lánya jutoLt a hívő lelkekhez, hogy szent estjének megérkezését hirdesse nekik. így jutott el a Bikaakól ucca egy kis nádfedeles házába is nemzetes Nagy Márton uramhoz, a nemes csiz­madia céh remekes mesteréhez, ki megértvén szavát, Istenbe vetett hit­tel, buzgó áhítattal indult ifjú nejé­vel és Miska inasával annak ünneplé­sére. Uccakapujában a hóban nyöször­gést hallott. Körülnézett és pgy taka­róba beburkolt valami, apró kis élő­lény cérnaszál-hangja üli meg a fülét. Megdöbbent, majd felvette a csoma­got, a házába visszament, ahol a szo­bában egy síró-rívó újszülött lányka reszkető testecskéjét bontotta ki be­lőle. Nagy volt az ámulat, de az öröm is a családban, mert Nagy uram bár Isten jóvoltából ötödik éve élt akko­ron házaséletet jámbor hitestársával, gyermekkel nem áldatott mieg s így a kis jövevényt karácsonyi adomány­nak tekintve, azt az ég különös aján­dékának vette. Mely felfogást a ma­gistrate is magáévá téve, a gyer­meket náluk hagyta, meghagyván egy­ben a találó szülőknek annak erköl­csös, buzgó vallásos hitben való ne­velését. Nemzetes Nagyné asszonyom gon­dos anyai szeretettől vezetett keze mégis felelt annak és gyönyörű, su­dár virágszállá nevelte a leánykát fel. Gyermekkorában Miska inas játszó társa volt, együtt töltötték a szaladó éveket, féltő gonddal őrizték egymást, a serdülőkor is együtt érte őket és mikor Miska mint kislegény vándor­díjáról vissza jött és nagylegénnyé lett, szerelem fakadt szívükben s a mesterremek letétele után házastár­sakká váltak. Boldogan élt az ifjú pár, mig éltük egét sötét felhő nem borította el. A Yörösökör ucca házából húzódott fe­léjük. Ott haldoklott egy szegény asszony, aki gyötrelmek közt, sírva vallotta be a körülállóinak özvegyi állapotában ért sötét nagy bűnét, melynek élő bizonyságát karácsony szent ünnep estjén dobta el magától, újszülött gyermekét nemzetes Nagy Márton uramék kapuja elé téve, azon gondolattal, hogy hites házasságából származott Miska fia úgyis Nagy uramék szolgálatában áll, kerüljön egy helyre a két testvér. Az ördöggel cimboráit, ki im, incselkedésére há­zastársakká hozta össze őket. A dolog kitudódott s bonyolult nagy per lett belőle. Iratai ott sárgulnak ma is a városi levéltár porlepte áll­ványain, szomorú akkordját pedig a hóhér keze tette rá. A vizsgálat során tett tanúvallomá­sok, valamint Nagy Márton vallomá­sa kétségtelenül beigazolta a házas­társak testvéri viszonyát s annak vér­szerinti kapcsolatát, miértis az egy­ház házasságukat semmisnek, együtt­élésüket paráznaságnak mondotta ki, őket romlásban élőknek, házasságu­kat a sátán sötét munkájának tudta be. Csak testüket találta bűnbeesett­nek, lelkűket — mivel egymáshoz való vonzalmukat szívükben támadt tiszta érzelem hozta létre — a bűn­től felmentette, s azt Isten különös kegyelmébe ajánlotta. A közerkölcsök hűséges őrizője, a magistrátus vérfertőzést, paráznasá­­got, züllést és a fennálló erkölcsrend súlyos megsértését látta a dologban, s mert a vádlottak együttes szökést kíséreltek meg s ezzel bűnös élet­­közösségüket fentartani s ezáltal azt súlyosbítani akarták, szégyenpadra ál­líttatta őket. Kétnapi ottlétei után cé­da testük megkorbácsol tatván, lelkű­ket Istennek ajánlva, testüket máglya halálra ítélte. A város hóhéra égette el őket a nemes magistrátus jelen­létében és hamvukat a hozott ítélet értelmében a város akasztófájának tö­vében ásta el. így szól a szomorú írás, a megsár­gult lapokról... Farkas Péter. 293 Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. 2ilina, Stefánik-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové-Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél! Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia Még ma sem érkezett meg a KSE regatta­engedélye: 0 akadályozva van a komáromi vizisport A Komáromi Sport Egyesület most tartotta választmányi ülését Geöbel Károly dr. elnöklete mellett. Argay Lajos, az egyesület igazgatója terjesz­tette be jelentését az elmúlt esztendő teljesítményeire s az idei tervekre vo­natkozólag. Jelentést tett a tavalyi tenniszverseny ek s Viziversenyek ered-} ményeiről s megállapította, hogy idén a tenniszsportot újból igen sokan mű­velik s remény van az utánpótlásra is. Az egyesület klubházát nagyará­nyú tatarozásnak vetették alá. Nagy megütközéssel tárgyalta a vá­lasztmány azt, hogy az idei csónak­­engedélyek még most sem érkeztek vissza a pozsonyi vezérpénzügy­­igazgatóságlól, noha az évenkint beadni szokott kérvényeket még a tavaszon elküldte az egyesület Po­zsonyba. A pénzügyigazgatóság ha­logatása folytán az egyesület regat­tacsónakjai még most, júliusban sem futhattak ki s így az evezős­sport teljesen meg van bénítva, holott az úgynevezett kajakok s szan­­dolinok javában futkároznak a vizen s számos külföldi, valamint pozsonyi csónakos evez a Nagydunán. Az egye­sület választmánya elhatározta, hogy újból megsürgeti a csónakengedélye­ket, nehogy hivatalos késedelem foly­tán egész nyáron egyetlenegy csónak se futhasson ki a vízre. Néhány új tagot vett föl a választmány, majd Széles István pénztári jelentését ter­jesztette be. Megállapították a köz­gyűlés idejét. Titokzatos merénylet az éjszakában Megmagyarázhatatlan, rejtélyes me­rénylet történt Udvard községben az egyik éjszaka. Risnyovszky Lajos 19 éves udvardi legény gyanútlanul tért haza az egyik este a határból, ahol későig kellett maradnia a sok munka miatt. Amikor a falu szélén haladt, az árokból egy sötét alak ugrott elő s anélkül, hogy egy szót szólt volna, egy hosszú késsel a hasába döfött. A sötétben Risnyovszky nem ismerte föl támadóját, különben se lett vol­na erre alkalma, mert nyomban elvesztette eszméletét, a földre bukott és csak később talál­tak rá. Beszállították az érsekujvári kórház­ba, ahol megállapították, hogy rend­kívül súlyos sérüléseket szenvedett. Kihallgatásakor elmondta, hogy még csak nem is sejti, hogy ki lehetett a támadója. Senkivel sincs haragban és a legjobb meggyőződéssel mond­hatja, hogy senkise haragszik rá. A legnagyobb valószínűség szerint a tá­madója összetévesztette mással és más helyett kell szenvednie. A csendőrség megindította a nyomozást a titokza­tos támadó után. T

Next

/
Thumbnails
Contents