Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-28 / 69. szám
4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937, augusztus 281 Képeslap helyett Idegenforgalmi tapasztalatok A TÁTRA kissé ködös, amikor első nap liozzáédesedne az ember. Ez a köd oly nyúlós és nyirkos, bogy fogni, markolni lehet, beleeszi magái ruhánkba, az ágyneműbe, a szekrénybe, az ujságpapirosba s a szalvétába. A Tátra Szlovenszkó leggyönyörűbb, legfensegesebb s legbarátságosabb hegysége, ha süt a nap. Ha azonban, olyankor találja cl az ember, amikor rosszkedvében van, amikor a vén csúcsok derekán vastag gomolyokban hidegen s füstösen libeg, száll, kanyarodik a köd, akkor az ember legszívesebben otthagyná. De ki lenne ilyen pesszimista? Az idén ilyen beteg, ködös, förtelmes állapotban fogtuk el. Hetek óta rossz idő járta a Tátrában, per'szc a vendéglősök s egyéb tulajdonosok kereken tagadják a rossz időt s mindenkit ezzel fogadnak: Ma fordult rosszra az időjárás, de holnapután megjavul. Persze, nem javult holnapután sem. Azután sem. Egyáltalán nem. A Tátrának az idén rossz kedve van. S csodálatos: az egész Tátra tömött. Vannak napok, amikor egy üres ágyat, egyetlen férő-szobát nem lehet kapni a Tátrában. Pestiek s bécsiek, szlovenszkóiak s belgák, hollandok s angolok, lengyelek és románok és jugoszlávok ülnek a Tátrában. Hatalmas holland autóbuszok öntik Németalföld vastag fiait, fürge belgák róják az utakat, angol diákok ülnek elnyúlva a hotel halijában. Tele van a Tátra) s a Tálra ezt kihasználja alaposan. A Tátra drága. Ezt meg kell egyszer mondani, ennek hangol kell adni, — mert valami furcsa tapintat, a Tátra iránti kegyelet sokak kezében lefogja a tollal, amikor erről írnának, vagy bclapaszlja a szájat, amikor erről panaszkodna valaki. A Tátra csak a hátizsákos turistának, vagy a minden tapasztalattal megkent utazórókának nem drága. Aki azonban nem ismeri a beszerzési forrásokat, aki illetlennek tartja az alkudozást, aki hiszékeny: az ráfizet. Vannak 80—90 koronás panzióárak s egy ismerősöm egyszerű, kis ebédért 30 koronát fizetett Csorbatón. Ez persze nem általános. Tíz koronás feketekávé a lomnici Palócéban természetes: hisz »világ «-hely, gazdag külföldiekkel, de kevesbbé mondain helyek is leszedik a tejfölt, Valami igazuk lehel, — mondják ők — a szezon kéthónapos s tízhónapig ölhetett kézzel kell ülniük. Nem illik a drágaságról beszélni, — mondja egy ismerősöm, újságíró, — én már megégettem a kezem. Kanosszát jártam, mert meg mertem mondani. Poprádon, az Európa-szálló portása ezt mondta hidegen: — Valahogy be kell hozni önökön a rezsit! Elvégre szezon van. Nyíltan bevallják. Szép a Tátra, gyönyörű és megrendítő és virágos és patakos, de nem szlovenszkói kisembernek való! S addig, amíg gondolkodásmódjukat meg nem változtatják a vállalkozó szállodások és szanatóriumtulajdonosok, addig a Tátra kiváltságosak helye lesz. Pedig az Úristen nem vállalkozóknak s nem gazdagoknak teremtette a hegyeket s a napsütéses patakpartokat, hanem mindenkinek, pi. henő gazdagnak s szegény betegnek egyaránt. Kisajátítani Isten templo. mát nem szabad. GYEREK NY YRALTATÁS. Irigylésreméltó azoknak a prágai,- brünni és máhrisch-ostraui gyermc- kéknek sorsa, akiket a sors szünidei i nyarálótélepekre sodor. Az ember elj bámul’ s elismeréssel néz, ha üdülő: telepek felé viszi az útja., Hogy tud- nafe- iiyarainr?: fürdeni, labdázni, hogy . tu diiak: utazni, jönntrineuni. ezek a * gyérek ék t. _ .. ...::. , Akciók és szülői szövetségek,, iskolák s egy esade tejeli küldik vézna és szegény gyermekeiket nyaralni: a hegyi levegő ózonéban fürdőnek, testük erősödik, szellemük pihen, szemük lát: — miért nem lehet ugyanezt meglenni a mi gyermekeinkkel is? Vannak nyaraltató akcióink: ezeket ki kell rángatni gyermekcipőiből! Képessé tenni ezeket az akciókat arra, hogy a gyermekek hegyvidéken erősödjenek általuk, hogy tejet és vajat, levegőt s vizet, homokot s labdát kapjanak, hogy gondtalanul éljenek néhány hétig más éghajlati viszonyok s körülmények között, mint ami számukra megszokott. A Járási Fiatalsággondozónak akciója jó, de kevés! A magyar asszonyok lelkes akciója pompás, de kevés! Az alföldi gyerekekéi fel, fel a hegyvidékre! Minden városnak, minden nagyobb községnek, minden járásnak nyári üdülőtelepet kellene berendeznie: mindenütt akadnak erre a célra kiadó vagy eladó villák a nyaralótelepeken. Minél több olyan házra, táborra volna szükség, mint a komáromi bencés cserkészeké — (akik különben a legegészségesebben s legeredményesebben fogták meg ezt a dolgot!) —hogy a gyermekek testben, lélekben megerősödve kerüljenek vissza az iskolába ősszel. Erőteljes, egészséges ifjú nemzedéket kell a gyermekekből nevelni. S ezt csak áldozatkészség, sok és nehéz munka árán lehet! Sok-sok munka árán! Látva az üdülőtáborok nagy sikerét: — (jugoszláv fiúk nyaraltak Árvában!) — be kell vallanunk,hogy milyen sok munkára van még szükség a szlovenszkói magyarság részéről, amíg ott tartunk majd, hogy egy üdülőtábort minden rendű s rangú magyar gyermek részére s magunk erejéből fel tudunk állítani. Ez az igazi nemzetmentés! Szoinbathy Y7iktor. Párizsi levelek Írja: Donra Ervin. Hát, — mit tehetek róla — velem is megtörtént, hogy kijutottam Párizsba. a modern Bábelbe, vagy ahogy mondani szokás: az írástudók Mekkájába. Nem tagadom, szörnyen drukkoltam, hatalmas adag lámpalázam volt, amikor Nürnbergen, Stuttgarton, Strassbourgon és Nancyn keresztül robogott velem a gyorsvonat és vad tempóval közeledtünk Párizs felé, ahol egy új világ várt ránk. Mikor feltűnt a messze opálos ködben az Eifel-torony magányos, büszke képe, elfogott engem is az a furcsa, kifejczhetetlen érzés,, amely Középeurópa emberét kerülgeti. ha a világ fővárosába utazik. Párizs... Bűvös szó. varázs és ábránd volt eddig — most valóság lett belőle egyszerre, amikor a vasparipa megállt a Gare de l’Est virágos kupolái alatt. Párizs... Több, mint négymillió lakosával, utolérhetetlen fölénnyel terpeszkedik a Szajna két partjára. Más világ ez, nekünk új. mi bámulunk és csudálko-. zunk csak rajta. Valami rejtelmes van 1 itt a levegőben és az emberekben is. Nem hétköznapi, nem szürke, valami mindig ünneplő és felemelő. Talán ezért tör olyan meredeken a magasba az Eifel-torony is. talán ezért olyan rejtelmes maga a Szajna is. A Champs Elysées pompája is ezért hivalkodik a forró nyári napsugárban, az Arc de Triumph monumentalitása is ezt szolgálja. A világkiállítás, a Louvre, az Invalides, a Placc de la Concorde, a Palais Royal, a Tuileries, a Notre Dame, az Opera, a Quai d' Orsay, a Magic City, a Montparnasse és a többi sok száz és száz nevezetesség évente rengeteg külföldi vándort hoz Párizsba, ide, amely talán az egyetlen város, ahol' annyi sok ellentét találkozik. Párizs... Mintha gyermekkori álmunk válna valóra a meseországról, mescpalotákról. Emlék és szépség, romantika van minden épületben, minden kőben; minden tér és minden látványos palota vagj^ boulevard egy csodás világot mulat. A Szajna bársonysíma habjai méltóságteljesen hömpölyögve végtelen nagyszerűséggel fogják meg az idegent. A Szajna az egyik legnagyobb élmény. Franciaország összetartó kincse, ezüstsugara. Csodálatos változatosság, bangulalszinesség. Probléma, szépség, tradíció: múlt és jövő. Hiába minden szó: Párizs, az Párizs. Azt látni kell. 1 férfi imaszék ülés, I 1 bőrkötésű mirjaro imakönyv | majdnem^ e|a<|á. I Cím a kiadóban! Káposztahernyók inváziója az érsekujvári strandon Különös eset tartja izgalomban pár napja az érsekujvári strandotokat A fürdő-teleppel szomszédos bolgár kertészet káposztaföldjeit betek óta kártékonj" hernyók, papmacskák árasztották el s valósággal megették az egész káposztatermést. A káposztaföldekről a papmacskák végeláthatatlan tömege hódító útra indult s ijesztő tömegekben lepte el a Nj’itra-parti strandot. A strand vezetősége és a strandolok kétségbeesetten látták, hogy az utálatos élősdiek feltarthatallauul, megszámlálhatatlan tömegben árasztották el a kabinokat, az öltözőket, a ruhatárat, befészkelték magukat a kabinba felaggatotl ruhákba, ráhullottak a kabin mennyezetéről a hölgyek ápolt hajába, a padokon és fűben belemásztak a fürdőzők fürdőruhája alá s végigvándoroltak az illető testén, mindent elárasztottak s undort és idegességei terjesztettek. A fürdőmesternek lakása künn a strandon szintén áldozatává lett a papmácskamváziónak s megfelelő tisztogatás után a további elárasztástól csak úgy volt képes megmenekülni, hogy a fürdőmester árkot ásott lakása körül s azt állandóan vízzel töltötte nicíj s a hernyók ezen a »stratégiai töltésen« nem voltak képesek áttörni. A fürdőzők közölt természetesen nagy izgalmat okozott ez az egyiptomi csapás és csak a strand bérlőjének energikus és fárasztó intézkedései folytán szabadult fel ma már teljesen az clösdiek nagy seregétől a strand. Üzletünket átépítjük. ideiglenesen a mellettünk lévő új helyiségben árusítunk mélyen leszállított árakon KINCS MÓR FIA üveg* és porzellán nagykereskedő Figyelje árainkat! A tyuk ! Vacsora utáni hangulat, sétálgatáisr kacarászás a fürdő kivilágított parkjában. Magamban üldögélek a lombsátor jótékony árnyékában. A járókelők nem igen vesznek rólam tudomást, fesztelenül diskurálnak. Akaratlanul is hallom a csevegésüket, amely leginkább üres, mindennapos közhelyekből áll. Üzlet, gondok, aggodalmak az idősebbek szájából, léhaság, tréfa a fiatalokéból. Két csinos, stílszerűen kifindrált nő húz cl előttem, velük szemben uggancsak két ifjú szeladon. Elhaladnak egymás mellett. A nők nevetgélve viszszapislognak, a két 'if jú megáll és hosszasan néz a két kacagó vadgalamb után. Végre az egyik megszólal: — Jó két tyúk! Aztán lm ábh mennek, otthagynak az észrevétlenség homályában ezzel az elejtett három szóval:- ló két tyúk. Vájjon ki télidéit az a gyarló tökkelütőit, aki a kőnnyüvérü nőt tyúknak keresztelte? Ki találhatott ki ekkora sületlenséget és ily bántó igazságtalanságot azokra a jóravaló tyúkokra? Mert az elfogulatlan összehasonlítás mindenképpen a tyúk javára billenti a mérleget. Nézzük csak! A tyúk szerelmi életében egyike a legigénytelenebb élő lényeknek. Az ő házassági törvényük a töhbnejűséget írja elő. Egy férjre 8—10. sőt solcszor több feleség jut s a közös férj csókján osztozkodni kénytelenek. Csak úgy, csórdul-csöppen nekik a földi örömökből. Es mégis megható, miig hűséggel és odaadással ragaszkodik az a sok feleség ahhoz az egy basához. Ezzel szemben a jámbor emberi férj jogai csak az egyetlen esküdt feleségre szorítkoznak. És ez az egyetlen, a drága nem ritkán csak abban merül ki, hogy a mindenféle, rafinéria árún megfogott egyetlen, saját férjét egy életen keresztül boszantsa, szekírozza, felszarvazza. íInnen származik az a tréfás közmondás, hogy az esküdt feleség esküdt ellenség.') De ez még nem elég! Mennyi gondba, fáradságba, pénzbe kerül manapság az embérférjnek az egyetlen feleség eltartása és főként ruházása? A tyúk ellenben mindezzel nem terheli a közös férjet, maga megkeresi a kosztját tojásával és majdan húsával, ruhát pedig a természet szab neki a legújabb divat szerint. De gyerünk tovább! A tyúk. ha rájön az anyaság vágya, vagyis közönségesen: amikor kotlik, ellentmondás nélkül töri, hogy tojásokat rakjanak atáija, nem válogat, hogy a saját tojásai-e azok, csodálatos önzetlenséggel burkolja őket teste melegébe, s ilyenkor nem eszik, nem iszik, egészen átadja magát az anyai kötelesség teljesítésének. S mikor kipattan a tojásból az új élet, a legpéldásabb anyai gonddal és szeretettel istápolja, vezeti, neveli a más tyúkfeleségek tojásaiból életrehívptt sárga csöppségeket, mint a saját gyermekeit, ha kell életét kockáztatja értük, aggódik, idegeskedik, harcol. A kakas-férj azonban feléjük se néz, tudomást sem vesz róluk, nem törődik velük, a kicsinyek minden gondját az anyára bízza, pedig 'npki valószínűleg több köze van az apasághoz, mint a tyúknak az anyasághoz. A kakas csak úr. Ezzel szemben a kőnnyüvérü nőember fázik az anyaságtól, minden mcg-> engedett és meg nem engedett módon védekezik ellene, pedig ö biztos az anyaságában. A római törvény is azt mondja, hogy az anya mindig biztos. Az apáról már nem meri ezt mondani, megelégszik annyival, hogy apa az, aki az anyával házasságban él. Az apaság tehát nem biztos, csak külső jelek után indul a hipotézis. Ezért sokszor, —< ha minden erőlködés ellenére is világrajön a kis emberpalánta, — a tyúk szerepét a férj veszi át, az emberfeleség raffinériája elhiteti vele apaságát és kakukfiákáta pázaroltatja vele apai szeret étét, munkáját, a neveltetés gondját, egész élete célját. Tehát ki leheteti az a tökkel ütött, aki az ilyen nőt tyúknak kércstteltef Nem más, csak á tyűkml M^tittiább férfi. j,\
