Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-21 / 67. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK többek között a következő nagy jelentőségű nyilatkozatot telte: — Magyarország külpolitikája egyetlen kérdésre összpontosul, mert ez a legsürgősebb és ez ezúttal minden probléma megoldása. Ez a kérdés a kisebbségi kérdés. A kisebbségi kérdés rendezése nélkül Magyarország és a kisantantállamok között semmiféle komoly tárgyalás nem képzelhető el. A gyakorlati megoldásra nézve Kánya külügyminiszter a következőket mondotta:- A kisantant államoknak elsősorban szigorúan be kellene tartamok és végrehajtaniok azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kisebbségi szerződésben vállallak és amelyeket a nagyhatalmak a háború után ellen]egyeztek. A következő lépés az, hogy a népszövetség. amely garanciát vállalt a szerződések betartásának ellenőrzésére, hatásosan teljesítse föladatát. A népszövetség tanácsának nem szabadna a panaszokat politikai megvitatás tárgyává tennie, hanem csupán a panaszok törvényes és jogi vonatkozását vizsgálni. A magyar-olasz és magyar-német barátságról is nyilatkozott a magyar külügyminiszter a következőkben: — Szó sincs arról, mintha Magyarország bármilyen pángermán politikát folytatna. A helyzet az, hogy Olaszország és Németország mutatta a legnagyobb érdeklődést a magyar ügy iránt. Természetes, hogy így a magyar közvélemény rokonszenvvel fordult e két ország felé és kedvező befolyást vár a két nagyhatalomtól a Dunamedence politikai szervezése terén. Majd Magyarország egyenjogúsításáról és a fegyverkezésről szólt a külügyminiszter: — Az Európaszerte mindenütt tapasztalható általános és fokozatos fegyverkezés — mondotta Kánya — Magyarországot, melyet a békeszerződés lefegyverzett, oly helyzetbe hozta, amit nem lehet a biztonság elemi követelményeivel sem összeegyeztetni. Magyarország nem nyugodhatik meg ebben a helyzetben vitális érdekeinek veszélyeztetése nélkül. Ebből következik, hogy ragaszkodni fogunk egyenjogúságunk megvalósításához, amit elvben 1932-ben ki is mondottak. A kisantant államokkal szemben sohasem csináltunk titkot ezen álláspontunkból. Az újságíró megkérdezte a magyar külügyminisztert, hogy miért nem jelenti be Magyarország felfegyverkezését. — Azért nem — folytatta Kánya külügyminiszter, — mert a magyar külpolitika vezérelve a béke ügyének szolgálata. Ilyen körülmények közölt nem akarjuk az úgyis feszült politikai helyzetet még súlyosabbá tenni olyan lépéssel, amely további komplikációkat okozna. Nyelvi kisebbségi jogaink (Folytatás) A saját szabályrendelettel biró városok (Kassa, Pozsony, Ungvár) polgármesteréül és ennek helyetteséül csak olyan egyén alkalmazható, aki bírja az államnyelvet. A legalább 3000 lakossal biró községek kötelesek oly hivatalos erőt alkalmazni, aki bírja az államnyelvet. 3000-nél kevesebb lakosú községek, ha legalább 20«/o államnyelvül lakosuk van, kötelesek az állam nyelvű beadványoknak ugyanezen nyelven való elintézéséről kellően gondoskodni. Az olyan községek, melyek nem kötelesek a fentiek szerint államnyelvet biró alkalmazottal tartani, ha államnyelvű beadványt kell elintézniük, vagy ha államnyelven kell határoz-A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fülöp Zsigmond. VIII. Palkovich Viktor könyvtár-hagyatéka. — Kulturcst a SZMKE megalakulás < alkalmával. — Kisfaludy Károly centennáriuma. — A Pozsonyi Toldi) Kör vendégszereplése. — Jankovics Marcell székfoglalója. — A Szinnyei Mrrse Társulat kiállítása a Kulturházban.— Lázár Béla előadása. — Kazinczy-emlékünnepély. — Előadások, hangversenyek, szerzői estek. — Értékes relikviák a múzeumban.--A Jókai Egyesület húsz éve. — Alapig Gyula dr. főtitkár lemondása. — Uj tisztikar. — Szijj Ferenc dr. elnök. — Jókai szobrának leleplezése Pápán. Igen értékes hagyományhoz jutott a Jókai Egyesület az 1930. évben. Palkovich Viktor, volt gútai esperes-plébános, nemzetgyűlési képviselő, a magyarság ez áldozatos szivű nagylelkű vezéralakja, aki negyven évi ittműködés dacára sem nyerhette el az állampolgárságot s ezért élete alkonyán Magyarországba költözött, április 24-én egyik győri kolostorban elhunyt. Végrendeletében akként intézkedett, hogy ezer kötetes, igen ' értékes teológiai munkákból álló könyvtára a Jókai Egyesület tulajdonába kerüljön. A május 21-én tartott igazgatótanács-ülésen emlékezett meg Szijj Ferenc dr. ügyvezető elnök kegyelettel a nemesszivű emberbarátról és becses hagyományáról. A könyvtárat júliusban szállították ót Magvaroszágból Komáromba s az niok, illetve okiratokat (illetőségi bizonyítvány, határátlépési igazolván}’ slb.) kiállítaniok, és a képviselőtestületben senki sincs, aki az államnyelvet bírná, a községi staroszta utján 21 órán belül a közvetlen fölötles állami közigazgatási hatósághoz fordulnak, hogy ez gondoskodjék kellő fordításról. Ez a fölöttes hatóság lehetőleg 2 napon belül köteles a fordításról gondoskodni és azt az eredeti szöveggel együtt a községnek megküldeni. Ugyanez az eljárás akkor, ha a legalább 20o/o-ban magyar lakosú községnek nincs magyarul tudó tisztviselője vagy képviselőtestületi tagja és magyar nyelvű beadványt kell elintézniük. Ez esetben tehát a egyesület könyvtárhelyiségében helyezték el. ahol minden időkben hirdetni fogja hagyományozójának tiszteletreméltó nevét. Ugyanezen az ülésen jelentette a főtitkár, hogy a Kullurház tatarozási munkálatai teljes befejezést nyertek a tavasz folyamán. Az igazgatótanács elrendelte a végzett munka felülvizsgálatát. Nagy kulturünnepélynek volt szinhelye Komárom szeptember végén. Tiz évig tarló előmunkálatok és próbálkozások után végre megalakult a Szloveuszkói Magyar Kultur Egylet, melynek alakuló közgyűlésén Szlovenszkó nemzeti kisebbségi és magyar kulturéletének legjelesebb tényezői képviseltették magukat. Ennek a nagyhorderejű célkitűzéssel kapcsolatos kulturális összefogásnak előestélyén, szeptember 27-én magas nívójú kulturest keretében mutatta be a Jókai Egyesület Komárom kulturális életének keresztmetszetét. Az estélyen közreműködött a Komáromi Dalegyesület férfikarából. a Hóm. Kát. Egyházi Énekkarból, az Egyetértés Munkásdalárda és a Zsidó Egyházi Énekkar működő tagjaiból alakult 150 énekesből álló összkar, amely Molecz Tivadar dalegyesületi karnagy, országos alkarnagy vezényletével Beethoven: Isten dicsősége c. klasszikus karát adta elő hatalmas sikerrel. Weisz Emma zongoraművésznő Chopin Prelude-jét és Liszt Ferenc III. rapszódiáját adta elő fölényes technikával és művészi megértéssel. Majd Alapy Gyula dr. főtitkár olvasta fel »A török rab szerencséje c., a régi török világból vett s izes magyarsággal megírt kedves elfelettes hatóság a magyarnyelvű beadványt az ügyviteli nyelvre lefordítja és elintézés céljából a községnek visszaküldi. Abban az esetben, ha a község az előadottak értelmében nem köteles az államnyelvű beadványt államnyelven elintézni (mert pld. nincs a községben 20o/o államnyelvű lakos, vágj7 nincs a községnek jegyzője vagy államnyelvet biró képviselőtestületi tagja) és így az államnyelvhez tartozó egyén államnyelvű beadványa nem ezen a nyelven, hanem más ügyviteli nyelven nyer elintézést, az érdekelt fél jogosult ezt az elintézést 3 nap alatt a község közvetlen felettes hatóságához lefordítás céljából felküldeni. Szóbeli érintkezésnél az általános szabályok azonosak az írásbeli beadványokra vonatkozó most említett rendelkezésekkel. Mindazonáltal a községi hivataloknak meg kell könynyiteniök a hivatalos érintkezést az olyan ügyfél részére, aki az ügyviteli nyelvet nem bírja. Ez annyit jelent, hogy az ilyen ügyféllel a községi hivatal úgy értetheti meg magát, ahogy tudja, tehát igénybe vehet bármily kisegítő nyelvet is. ____ 1937. augusztus 21. Hatóságokkal való érintkezés. A bíróságokkal, állami hivatalokkal és szervekkel való érintkezésnél a községek ugyanoly helyzetben vannak, mint a magánfelek, vagyis ha a község ügyviteli nyelve magyar, úgy tekintetik, mint a magyar anyanyelvű magánfél. Ezek szerint tehát az olyan bíróságoknál, hivataloknál és szerveknél, mely az I. részben foglalt rendelkezések szerint jogosultak magyar nyelvű beadványokat elfogadni és kötelesek ugyanazon nyelven elintézni, a magyar ügyviteli nyelvű község használhatja a magyar nyelvet és követelheti a magyar nyelvű elintézést. Téves és törvényellenes tehát az az eddig már számtalanszor megnyilvánult felfogás, hogy városok és községek csak államnyelven perelhetnek és csak e nyelven tárgyalhatnak. Ez csak abban az esetben áll meg, ha az illetékes bíróság vagy hivatal nem jogosult magyar nyelven tárgyalni és határozni, vagyis abban a járásban nincs 20o/0 magyar lakos. Ismételjük tehát, hogy a magyar ügyvitelt nyelvű községeket minden tekintetben ugyanazon jogok illetik, mint a magyar anyanyelvű magánszemélyeket. Ezért is nagyon fontos kötelessége a magyar többségű községeknek, hogy a képviselőtestület megalakításakor a magyar nyelvet állapítsák meg ügyviteli nyelvként. De kötelessége a magyar képviselőtestületi tagoknak az is, hogy az elöljáróságot a magyar nyelv használatára szorítsák és működését e tekintetben állandóan ellenőrizzék s ne engedjék, hogy a gyáva vagy megalkuvó, Vagy esetleg más nyelvhez tartozó sztaroszla kezén a község nyelvi jogai elsikkadjanak. IV. A tárgyalás és a jegyzőkönyv nyelve Úgy a községi képviselőtestületben, mint a tanácsban és a bizottságokban a tárgyalás a község ügyviteli nyelvén folyik, de az államnyelvet mindig lehet használni és az e nyelven benyújtott indítványok és javaslatok mindig tárgyalás alá veendők, inig a magyar nyelvet ez a kiváltság csak akkor illeti meg, ha a községben legalább 2í)o/0 magyar anyanyelvű lakos van. Az ilyen községekben tehát a magyar nyelv akkor is használható, ha az ügyviteli nyelv nem magyar. Ahol azonban az ügyviteli nyelv magyar, ott a tárgyalás is magyar nyelven folyik. A községi képviselőtestület, tanács és bizottságok ülései ugyancsak az ügyviteli nyelven vezetendők. Ahol tehát magyar az ügyviteli nyelv, ott magyarul. Ha nem az ügyviteli nvclbeszélését nagy tetszés mellett. Farkas Márta hegedűmüvésznő, a Jókai Egyesület tiszteleti tagjának stílusos előadása a hallgatóságot ismét magával ragadta és úgy Bach örökszép »Air«jének. mint Bimsky Korsakov »Dongó -ja és Schubert »Méh« c. bájos művének mesteri előadásával maradandó sikert aratott. Borka Géza dr. tanár, irodalmi szakosztályi titkár Komárom fiatal költőnemzedékéről tartott szellemes előadást, akiknek verseiből Garai Anna, Nagy Jenő, Zoltán György és Pfeiffer László főgimn. tanulók szavallak. Kiemelkedő száma volt a kulturestnek Molecz Margit operanövendéknek énekszáma, aki Löwe egyik hires balladáját (A csaplárosné lánya) énekelte el, utána pedig Griegnek egyik leheletfinom dalát (Szeretlek) és Massenet »Elégiájá«-t adta elő. Művészi előadása szépen kulturált hangján igen nagy sikert váltott ki, amit az egyes számok után felviharzó tetszésnyilvánítás bizonyított. A közönség, melynek soraiban a magyar kisebbségi közélet számos vezetőtagja is megjelent, a legjobb benyomásokkal távozott a sikerült estről. Ebben az évben tartotta meg az egyesület Kisfaludy Károly centennáriumát. December 14-én a Dalegyesület újraszervezett férfikarának és a főgimnázium zenekarának közreműködése mellett emlékünnepet rendezett, amelyen valamennyi helybeli kulturegyesület képviseltette magát. A hangversenytermet zsúfolásig megtöltő közönség jelenlétében lezajlott emlékünnepet a Dalegyesület 46 tagból átló, újraszervezett férfikara vezette be, amely Schmidt Viktor karnagy vezeven nyújtottak be indítványt, de azt az előbbi bekezdés értelmében tárgyalni kell, mert pld. államnyelven, vagy 2()o/o-os nyelven nyújtották be, úgy azt az ügyviteli nyelvre le kell fordítani. Viszont az ügyviteli nyelven beadott indítványokat is le kell fordítani azon nyelvekre, melyeket a község lakóinak legalább 2()o/0-a vall anyanyelvének. Ha azonban a képviselőtestület, tanács vagy bizottság minden tagja beleegyezik, úgy e fordítástól el lehet tekinteni. Az olyan községekben, melyeknek ügyviteli nyelve nem az államnyelv, az e nyelven előterjesztett indítványok tárgyalás alá veendők és ezért az ügyviteli nyelvre lefordítandók. Az ügyviteli nyelven beadott indítványok azonban csak akkor fordítandók le államnyelvre, ha a községben lésével Eötvös József Szlára József: Végrendelet c. művét adta elő nagy precizitással, utána Kővári/ Mariska szavalta el Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa c. örökbecsű költeményét ügyesen, melyei a főgimnázium 32 tagú ifjúsági zenekarának előadása követett, mely Krizsán József zenetanár vezetésével Brahms Magyar táncok c. rendkívül megkapó zeneművéből adott elő egy kedves sorozatot egybevágó, fegyelmezett betanulással, nagy tetszés mellett. Az ünnepély kiemelkedő mozzanata Császár Elemér budapesti egyetemi tanárnak, a Kisfaludy Társaság rendes tagjának előadása volt, amelyben az illusztris szerző Kisfaludy irói pályáját ismertette, művészi összefoglalásban adván a költő irói jellemzését. A művészi összefoglalást, mivel a kiváló szerző akadályozva volt a megjelenésben, Szombatin/ Viktor, a SZMKE titkára olvasta fel. Még a Dalegyesület férfikara adott elő több Kisfaludy-népdalt s végül a főgimnázium zenekara Krizsán Józsefnek »Hódoló induló« c. zeneművét játszotta el frenetikus hatással. Kiemelkedő kulturdélután folyt le 1931. március 1-én, amikor a Pozsonyi Toldy Kör vendégszerepeit nálunk. Alapy Gyula dr. főtitkár bevezető és. üdvözl őszavai után Rajt er Lajos, a nagy reményekre jogosító fiatal zeneművész és jeles karvezető mutatkozott be a komáromi közönségnek. Csellójátéka, mellyel Bach és Beethoven műveiből tolmácsolt két klasszikus számot, rendkívül nagy hatást keltett, hasonlóképen Bartók Béla néhány népdalának művészi interpretálása fe.
