Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-18 / 66. szám

KOMÁROMI LAPOK Az épülő és szépülő Komárom IIL Kél új pavilonnal bővül ii várost közkórház 2. oldal. rútságot annak idején a szükség dik­tálta. Csehszlovákia külpolitikájának ugyanis ki kellett egészíteni védelmi frontját akkor, amikor Németország fegyverkezésével rendkívül erősödött cs nem titkolta el ama eszméit, ame­lyek Csehszlovákia létezése és bizton­sága szempontjából nem lehetnek kö­zömbösek. Ez a lépés — írja a lap — a közvélemény köreiben eleinte ro­­konszenvet váltott ki, igen sok em­bernek megnyugvást hozott. Voltak, akik ebben szláv politikát láttak. Va­gyis az optimizmus magával ragadta a csehszlovák szíveket. Az utóbbi idő­ben azonban Csehszlovákiában reáli­sabban kezdik megítélni Szovjetorosz­­■országot és háttérbe szorul az a gon­dola«, hogy Nagyoroszország örökre garanciát és biztosítékot képez. A lap szerint ezt az Oroszországban az utób­bi időben lejátszódott események okoz­ták, melyekkel Stalin meglepte a vi­lágot, mert a politikai gyilkosságok sorozata nem szolgálhat alapul az Oroszországról alakítandó jóvéle­ménynek és Moszkva urai maguk bal­nak oda, hogy a jószívű csehszlovák fölfigyeljen, elgondolkozzék és azt te­gye, amit természetes szokása diktál: realisztikusan és rózsás illúziók nél­kül. .ió lesz, — írja a Slovensky Den­­nik — ha Szovjetoroszországgal való szövetségünkéi annak tekintjük, ami: egynek védelmi eszközeink közül, de nem mindenható védelemnek, egy írj kiadású napnak. A szovjet napnak is megvannak a maga foltjai és azokról tudni kell. A hosszú cikket ezekkel a szavakkal fejezi be a Slovensky Dennik: — Ha még teljesen egyetér­tünk is a Szovjetoroszországgai való szövetségünkkel, amely valóban szük­séges, senki sem kívánhatja tőlünk, hogy égi magasságokba túlértékeljük. Halálos végű verekedés (Saját tudósítónktól.) Komjáti csendélet A közeli Romját községben történi az alábbi megrázó eset. Az egyik komjáti kocsmában a töb­bi ivókkal együtt borozgatott Krammi József és Juricsák Mátyás. Kezdetben csendesen beszélgettek. Arról volt szó, hogy ki látta az üstököst, amely a napokban közel kóválygott Földünk­höz. Az egyik erősen állította, hogy ő egészen jól látta. — Hál nem igen láthatta kend va­lami jól, meri a csillagjósok is csak nehezen vették észre — felelte vissza a másik. A bór már kezdett forrni az agyak­ban, hát egyik se hagyta a maga igaz­ságát. Mind hangosabban vitatkoztak. Szinte kiabáltak egymásra. Hamaro­san verekedésre került a sor, amelyJ nek hevében Juricsák felkapott egy .nehéz fa­­husángot és azzal borzalmas csa­pást mért Ivrainmi fejére. Nyom­ban eszméletlenül esett össze a sze­rencsétlen ember. Kórházba vitték, de ott hamarosan kiszenvedett. Támadóját letartóztatták. Kiváncsi a komáromi múzeumra? Minden vasárnap délelőtt 1/2IO— 1/2I között csekély belé­pődíjért megtekint­heti a Jókai Egye­sület múzeumának gyűjteményeit Komárom, augusztus 17. Komárom város közkórházának év­­ről-évre emelkedő forgalma oly nagy méreteket ért el, hogy a kórház mai állapotában nem tud megfelelni annak a megterhelésnek, amely elé a mind szélesebb környékről Komáromba özönlő betegek állítják. Hogy milyen arányú ez a hihetetlen gyors növekvés, azt mi sem mutatja jobban, mintha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy míg 1922-ben csak 1464 beteget ápoltak a komáromi közkórházban, addig ez a szám az elmúlt év során már majdnem négyszeresére emel­kedett, 4259 volt és ez ívben még több lesz, amennyiben az első félév során mar 2317 beleg nyert gyó­gyulást ottan. A műtétek száma is hasonló arányban növekedett. Míg 1922-ben 309 műtétet végeztek a kezkórházban, addig 1936-ban már 1481-et és ez év első felében arány­lag még többet: 778 ízben. A forgalom ily rohamos emelkedé­sével természetes, hogy a kórház át­építése, új pavilonok építése vált szük­ségessé. Évekkkel ezelőtt emelték föl a tüdőbajosok számára épült teljesen különálló modern épületet, de ez egyál­talában nem jelentette az ideiglenes megoldást sem. Nagy Jenő kormánybiztos vezetése alatt álló város belátva a kórházban uralkodó helyzet nagy fontosságát, igyekezett a lehető legrövidebb időn belül hozzáfogni a kórház kibővítésé­hez, hogy az ágyak számának növelé­sével megszűnjön az a helyzet, hogy egy ágyba a nagy torlódás miatt két lábadozó beteget is kellett egyszerre belefektetni. Természetesen ez a közel 6 millió koronába kerülő átépítés egy­szerre nem oldható meg és így fokoza­tosan fog megszűnni a városi közkór­­ház túltömöttsége, hogy végül is Szlo­­venszkó egyik legmodernebb, leghigi­­enikusabb, legtágasabb kórháza legyen a Komárom városi közkórház. A kórház átépítése már ez év ele­jén megkezdődött. Először is rendbehozták a régi épüle­teket, kifestették azokat, majd új kony­hát építettek. A régi épületek padlózia­fel&dni levelet. Komárom, augusztus 17. A komáromi posta tengerikígyóvá nőtt áthelyezésére évek múlva sem ke­rül sor. A posta mai csúf és kényelmet­len külseje és belseje évek bosszú sorá­ig még ott fog »díszelegni« a Jókai - uccában, városunk nagyobb dicsőségé­re. A posta új épületéről mi nem áb­rándozunk.. Évek óta húzzák, halaszt­ják ezt a kérdést és jó egypár év bele­telik még abba, amikorra kőmolyan fognak gondolni a komáromi posta áthelyezésére. Nem erről akarunk most írni. Sokkal fontosabb és sokkal súlyo­sabb sérelem az, hogy Komáromban csak egy posta van. Jó tíz évvel ez­előtt Komáromnak még volt két pos­tája. A főposta mellett volt egy máso­dik postája is, a város közepén, a Kiscsapó-uccában. Ezt a postát, még máig sem tudni milyen okból, meg­szüntették. Egy 20 ezernél több lakossal bíró város számára kevés egy posta. Ezt mindenkinek be kell látnia, különö­sen, ha Komáromról van szó, amely a maga földszintes házaival hatalmas területen fekszik. Lehetetlen azt kívánni egy polgártól, hogy a Nádorvonalsorról, vagy még tát fokozatosan cserélik át gumipadló­vá. Még ez óv őszén hozzáfognak az új sebészeti pavilon építésihez. A város a kórház közvetlen közelében, a Megyercsi utcában és a Kisérsoron fekvő szomszédos és határos területeket részben felvásárolja, részben kisajátítja. A telektulajdonosokkal e hó 26-án vég­legesítik a telekvásárlást. így a kórház területe 3200 négyszögméterrel na­gyobbodik. Erre az új területre építik majd fel az új sebészeti pavillont* amelynek építéséhez már ez év őszén hozzá is kezdenek. Az új sebészeti pavilonban 100 ágy lesz és íermészeíe'jen ide kerül át régi helyéről a műtő is. Ezenkívül egy gennyes műtő Málnására is sor kerül. A sebészeti osztály mostani helyére a belgyógyászati osztály bővül és ide kerül majd a nőgyógyászat és szemé­szei is. A másik új pavilon építésére a se­bészeti pavilon befejezése Után kerül majd sor, természetesen ehhez még a felettes hatóságok hozzájárulása szük­séges. Ebbe a második új épületbe az elmebajosok lesznek majd elhelyezve. A telekvásárlással természetesen a kórház kertje is bővülni fog és így a lábadozó betegek kényelme még job­ban biztosítva lesz. Az új épületeket a lehető legmot­­dernebbül szerelik fel és ugyanak­kor a régi épületek is a lehetőségek szerint modernizálva lesznek. A víz­szolgáltatás modernizálása már meg­történt, éppúgy elkészült a kórház kis telefonközpontja is. A mostani sebészeti pavilion helyén rendesik be a már oly régóta szüksé­ges kórházi laboratóriumot. A kórház ilyen arányú kibővítése, amellyel tovább várni már igazán nem lehetett, meg fogja oldani a túltömő­­döttség kérdését, amennyiben az eddigi 300 ágy helyett a két új épület felépítésével 550—600 ágy fog a gyógykezelésre Komáromba jövő betegek rendelkezésére állni és Komárom város egyik büszkesége lesz az új, modern közkórház. messzebbről jó félórás utat tegyen meg azért, mert egy ajánlott levelet kell feladnia. Ezen segíteni kell. Vissza kell állítani a fiókpostát és pedig a város másik felében, vala­hol a Nádor-ucca végére. Ez azonban csak az egyik panaszunk. A másik a levelek kiszedése. Komáromban délután 3 óra előtt kell a levelet bledobniok a főposta közvetlen közeiét kivéve azoknak, akik azt óhajtják, hogy a levél még az nap továbbítva is legyen. Nem tudjuk megérteni, -kinek a zseniá­lis ötlete volt az, hogy a külvárosi le­vélszekrényeket nem kell este kiürí­teni. A logikus épp az ellenkezője vol­na, hogy a külvárosok lakói rendelke­zésére álló levélszekrényeket ürítsék ki este, hiszen nekik sokkal fáradságo­sabb a postára begyalogolniok, mint a posta közelében lakóknak. A posta szerint különben Komárom külső része a Főtrafiknál kezdődik. Azt sem tudjuk megérteni, hogy az utolsó esti postaszekrény-kiürítés mi­ért van már este 7 órakor. Ezen is változtatni kellene. Legalább esti 8 óráig ki kellene tolni ezt az időt. Falusi jellegű postánk csudabogara azonban az, hogy az állomáson nem le­hét levelet feladni. Illetőleg lehet. Va* ott egy levélszekrény (soha sincs kiírva rá, hogy a leveleket mikor szedik ki belőle), amelybe azonban, ha bedobod a levelet, azt épp egy nappal később kapja meg a címzett, mint a városban bedobottakat. Miért? Egyszerű a meg­fejtés: a postavonatokra zsákokat vivő ko­csi postása hazafelé indulva üríti kj az állomás postaládáját és a levele­ket behozza a főpostára (bár néha elszórja ehelyett az uccán!!!). Innen, föltéve, hogy a leve’ek valóban nem vesztek el az úton, nem hullottak ki a postakocsiból, másnap továb­bítják azokat. Ennél falusibb elgondolást kiagyal­ni sem lehet. Éjjel fél 12-kor robog át a Prága felé menő gyors, amely mindéit állo­máson, ahol megáll, vesz fel postát, csak épp Komáromban nem. Egy olyan nagy városnak, mini Koj­­máremnak, annak polgárainak iga­zán szüksége volna arra, hogy este fél 9 után is tudjon még levelet fel­adni ügy, hogy az reggelre Prágában legyen. Ha ezt akarod tenni, akkor ki kell gyalogolnod az éjféli gyorshoz és an­nak postakocsijába személyesen ■ be­dobnod. Mért ne lehetne bevezetni azt, hogy az állomáson lévő levélszekrényt ar éjjeli gyors érkezíe e’őit kiürítsék? Minden más állomáson így van ez, csak Komáromban nem! A posta ez év tavaszán felemelte a viteldíjat, úgyhogy sikerült a csehszlo­vák postának Európa legdrágább pos­tájává lennie. De ha paár drágábba kerül a levelek, a pénz küldése, akkor legalább lehetőleg gyorsan történjék az! 1937. augusztus 18, Siopog a puska künn a ftmiá&bsm, megkezdődött a várva-várt vadász­­idény. Már tudniillik csak a vadászok, az Ínyencek várták nagyon, mert a mezők, határok és az erdők vadjai rettegtek a szezon kezdetétől. Még be­le kell szokni szegény foglyoknak, majd a nyulaknak, hogy milyen távolságról tanácsos felröppenni, vagy fölugrani és elszaladni? Kezdetben a gyakorlat­ion vadállománya sok tagjának életébe kerül, amíg ki nem tanulták a vadászat fortélyait és a puskák hordképességét. Ä vadász-idény vége felé már olyan éber a vad, hogy nagyon nehéz lelőni. Az is bizonyos, hogy ötven évvel ezelőtt, amikor a lőfegyverek nem vittek ei olyan messzire, mint most, a vadál­lomány is tovább bevárta a vadász kö­zeledő lépteit. A vadászfegyverek lő­­távolságának növekedtével a vadak is éberebbek lettek és hamarabb kezdik á menekülést, mint azelőtt. Szóval ro­pog a puska künn a határban. Most még csak a szegény foglyok a célpon­tok, de hamarosan a nyulak is a pus­kacső élé kerülnek, már ha nem sza­ladnak el. Talán túlzottak voltak azok a hírek, hogy a nyulak között föllépett a tulerámia, a nyúlbetegség és az em­ber nagy étvággyal fogyasztja el a pá­colt, a sült nyulakat és a nyúl pörköl­teket, amelyek az ínyencek világában igen nagy népszerűségre tettek szert. Szóval ropog a puska és a fűszeres boltok ajtaja mellett megjelennek a szegény foglyok és nyulak, persze agyonlőve és kilógatva... Uj menetrendek (1937. május 22-töi) Cedok Kursbuch . 12-50 Vilimkur Jízdní rád 12'50 Ürední . . . . . 10 80 Kosch-féle.... 4 — Turista..................... 3 — Kaphatók az UNIÓ könyvesboltban Komárno, Masaryk u. 29. Mégegyszer <a komaromi postáról... Állítsák vissza a fiókpostát 1 Ä külvárosi levélszekrényeket is ürítsék ki minden este. —- Lehessen esz állomáson is

Next

/
Thumbnails
Contents