Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-18 / 66. szám
KOMÁROMI LAPOK Az épülő és szépülő Komárom IIL Kél új pavilonnal bővül ii várost közkórház 2. oldal. rútságot annak idején a szükség diktálta. Csehszlovákia külpolitikájának ugyanis ki kellett egészíteni védelmi frontját akkor, amikor Németország fegyverkezésével rendkívül erősödött cs nem titkolta el ama eszméit, amelyek Csehszlovákia létezése és biztonsága szempontjából nem lehetnek közömbösek. Ez a lépés — írja a lap — a közvélemény köreiben eleinte rokonszenvet váltott ki, igen sok embernek megnyugvást hozott. Voltak, akik ebben szláv politikát láttak. Vagyis az optimizmus magával ragadta a csehszlovák szíveket. Az utóbbi időben azonban Csehszlovákiában reálisabban kezdik megítélni Szovjetorosz■országot és háttérbe szorul az a gondola«, hogy Nagyoroszország örökre garanciát és biztosítékot képez. A lap szerint ezt az Oroszországban az utóbbi időben lejátszódott események okozták, melyekkel Stalin meglepte a világot, mert a politikai gyilkosságok sorozata nem szolgálhat alapul az Oroszországról alakítandó jóvéleménynek és Moszkva urai maguk balnak oda, hogy a jószívű csehszlovák fölfigyeljen, elgondolkozzék és azt tegye, amit természetes szokása diktál: realisztikusan és rózsás illúziók nélkül. .ió lesz, — írja a Slovensky Dennik — ha Szovjetoroszországgal való szövetségünkéi annak tekintjük, ami: egynek védelmi eszközeink közül, de nem mindenható védelemnek, egy írj kiadású napnak. A szovjet napnak is megvannak a maga foltjai és azokról tudni kell. A hosszú cikket ezekkel a szavakkal fejezi be a Slovensky Dennik: — Ha még teljesen egyetértünk is a Szovjetoroszországgai való szövetségünkkel, amely valóban szükséges, senki sem kívánhatja tőlünk, hogy égi magasságokba túlértékeljük. Halálos végű verekedés (Saját tudósítónktól.) Komjáti csendélet A közeli Romját községben történi az alábbi megrázó eset. Az egyik komjáti kocsmában a többi ivókkal együtt borozgatott Krammi József és Juricsák Mátyás. Kezdetben csendesen beszélgettek. Arról volt szó, hogy ki látta az üstököst, amely a napokban közel kóválygott Földünkhöz. Az egyik erősen állította, hogy ő egészen jól látta. — Hál nem igen láthatta kend valami jól, meri a csillagjósok is csak nehezen vették észre — felelte vissza a másik. A bór már kezdett forrni az agyakban, hát egyik se hagyta a maga igazságát. Mind hangosabban vitatkoztak. Szinte kiabáltak egymásra. Hamarosan verekedésre került a sor, amelyJ nek hevében Juricsák felkapott egy .nehéz fahusángot és azzal borzalmas csapást mért Ivrainmi fejére. Nyomban eszméletlenül esett össze a szerencsétlen ember. Kórházba vitték, de ott hamarosan kiszenvedett. Támadóját letartóztatták. Kiváncsi a komáromi múzeumra? Minden vasárnap délelőtt 1/2IO— 1/2I között csekély belépődíjért megtekintheti a Jókai Egyesület múzeumának gyűjteményeit Komárom, augusztus 17. Komárom város közkórházának évről-évre emelkedő forgalma oly nagy méreteket ért el, hogy a kórház mai állapotában nem tud megfelelni annak a megterhelésnek, amely elé a mind szélesebb környékről Komáromba özönlő betegek állítják. Hogy milyen arányú ez a hihetetlen gyors növekvés, azt mi sem mutatja jobban, mintha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy míg 1922-ben csak 1464 beteget ápoltak a komáromi közkórházban, addig ez a szám az elmúlt év során már majdnem négyszeresére emelkedett, 4259 volt és ez ívben még több lesz, amennyiben az első félév során mar 2317 beleg nyert gyógyulást ottan. A műtétek száma is hasonló arányban növekedett. Míg 1922-ben 309 műtétet végeztek a kezkórházban, addig 1936-ban már 1481-et és ez év első felében aránylag még többet: 778 ízben. A forgalom ily rohamos emelkedésével természetes, hogy a kórház átépítése, új pavilonok építése vált szükségessé. Évekkkel ezelőtt emelték föl a tüdőbajosok számára épült teljesen különálló modern épületet, de ez egyáltalában nem jelentette az ideiglenes megoldást sem. Nagy Jenő kormánybiztos vezetése alatt álló város belátva a kórházban uralkodó helyzet nagy fontosságát, igyekezett a lehető legrövidebb időn belül hozzáfogni a kórház kibővítéséhez, hogy az ágyak számának növelésével megszűnjön az a helyzet, hogy egy ágyba a nagy torlódás miatt két lábadozó beteget is kellett egyszerre belefektetni. Természetesen ez a közel 6 millió koronába kerülő átépítés egyszerre nem oldható meg és így fokozatosan fog megszűnni a városi közkórház túltömöttsége, hogy végül is Szlovenszkó egyik legmodernebb, leghigienikusabb, legtágasabb kórháza legyen a Komárom városi közkórház. A kórház átépítése már ez év elején megkezdődött. Először is rendbehozták a régi épületeket, kifestették azokat, majd új konyhát építettek. A régi épületek padlóziafel&dni levelet. Komárom, augusztus 17. A komáromi posta tengerikígyóvá nőtt áthelyezésére évek múlva sem kerül sor. A posta mai csúf és kényelmetlen külseje és belseje évek bosszú soráig még ott fog »díszelegni« a Jókai - uccában, városunk nagyobb dicsőségére. A posta új épületéről mi nem ábrándozunk.. Évek óta húzzák, halasztják ezt a kérdést és jó egypár év beletelik még abba, amikorra kőmolyan fognak gondolni a komáromi posta áthelyezésére. Nem erről akarunk most írni. Sokkal fontosabb és sokkal súlyosabb sérelem az, hogy Komáromban csak egy posta van. Jó tíz évvel ezelőtt Komáromnak még volt két postája. A főposta mellett volt egy második postája is, a város közepén, a Kiscsapó-uccában. Ezt a postát, még máig sem tudni milyen okból, megszüntették. Egy 20 ezernél több lakossal bíró város számára kevés egy posta. Ezt mindenkinek be kell látnia, különösen, ha Komáromról van szó, amely a maga földszintes házaival hatalmas területen fekszik. Lehetetlen azt kívánni egy polgártól, hogy a Nádorvonalsorról, vagy még tát fokozatosan cserélik át gumipadlóvá. Még ez óv őszén hozzáfognak az új sebészeti pavilon építésihez. A város a kórház közvetlen közelében, a Megyercsi utcában és a Kisérsoron fekvő szomszédos és határos területeket részben felvásárolja, részben kisajátítja. A telektulajdonosokkal e hó 26-án véglegesítik a telekvásárlást. így a kórház területe 3200 négyszögméterrel nagyobbodik. Erre az új területre építik majd fel az új sebészeti pavillont* amelynek építéséhez már ez év őszén hozzá is kezdenek. Az új sebészeti pavilonban 100 ágy lesz és íermészeíe'jen ide kerül át régi helyéről a műtő is. Ezenkívül egy gennyes műtő Málnására is sor kerül. A sebészeti osztály mostani helyére a belgyógyászati osztály bővül és ide kerül majd a nőgyógyászat és szemészei is. A másik új pavilon építésére a sebészeti pavilon befejezése Után kerül majd sor, természetesen ehhez még a felettes hatóságok hozzájárulása szükséges. Ebbe a második új épületbe az elmebajosok lesznek majd elhelyezve. A telekvásárlással természetesen a kórház kertje is bővülni fog és így a lábadozó betegek kényelme még jobban biztosítva lesz. Az új épületeket a lehető legmotdernebbül szerelik fel és ugyanakkor a régi épületek is a lehetőségek szerint modernizálva lesznek. A vízszolgáltatás modernizálása már megtörtént, éppúgy elkészült a kórház kis telefonközpontja is. A mostani sebészeti pavilion helyén rendesik be a már oly régóta szükséges kórházi laboratóriumot. A kórház ilyen arányú kibővítése, amellyel tovább várni már igazán nem lehetett, meg fogja oldani a túltömődöttség kérdését, amennyiben az eddigi 300 ágy helyett a két új épület felépítésével 550—600 ágy fog a gyógykezelésre Komáromba jövő betegek rendelkezésére állni és Komárom város egyik büszkesége lesz az új, modern közkórház. messzebbről jó félórás utat tegyen meg azért, mert egy ajánlott levelet kell feladnia. Ezen segíteni kell. Vissza kell állítani a fiókpostát és pedig a város másik felében, valahol a Nádor-ucca végére. Ez azonban csak az egyik panaszunk. A másik a levelek kiszedése. Komáromban délután 3 óra előtt kell a levelet bledobniok a főposta közvetlen közeiét kivéve azoknak, akik azt óhajtják, hogy a levél még az nap továbbítva is legyen. Nem tudjuk megérteni, -kinek a zseniális ötlete volt az, hogy a külvárosi levélszekrényeket nem kell este kiüríteni. A logikus épp az ellenkezője volna, hogy a külvárosok lakói rendelkezésére álló levélszekrényeket ürítsék ki este, hiszen nekik sokkal fáradságosabb a postára begyalogolniok, mint a posta közelében lakóknak. A posta szerint különben Komárom külső része a Főtrafiknál kezdődik. Azt sem tudjuk megérteni, hogy az utolsó esti postaszekrény-kiürítés miért van már este 7 órakor. Ezen is változtatni kellene. Legalább esti 8 óráig ki kellene tolni ezt az időt. Falusi jellegű postánk csudabogara azonban az, hogy az állomáson nem lehét levelet feladni. Illetőleg lehet. Va* ott egy levélszekrény (soha sincs kiírva rá, hogy a leveleket mikor szedik ki belőle), amelybe azonban, ha bedobod a levelet, azt épp egy nappal később kapja meg a címzett, mint a városban bedobottakat. Miért? Egyszerű a megfejtés: a postavonatokra zsákokat vivő kocsi postása hazafelé indulva üríti kj az állomás postaládáját és a leveleket behozza a főpostára (bár néha elszórja ehelyett az uccán!!!). Innen, föltéve, hogy a leve’ek valóban nem vesztek el az úton, nem hullottak ki a postakocsiból, másnap továbbítják azokat. Ennél falusibb elgondolást kiagyalni sem lehet. Éjjel fél 12-kor robog át a Prága felé menő gyors, amely mindéit állomáson, ahol megáll, vesz fel postát, csak épp Komáromban nem. Egy olyan nagy városnak, mini Kojmáremnak, annak polgárainak igazán szüksége volna arra, hogy este fél 9 után is tudjon még levelet feladni ügy, hogy az reggelre Prágában legyen. Ha ezt akarod tenni, akkor ki kell gyalogolnod az éjféli gyorshoz és annak postakocsijába személyesen ■ bedobnod. Mért ne lehetne bevezetni azt, hogy az állomáson lévő levélszekrényt ar éjjeli gyors érkezíe e’őit kiürítsék? Minden más állomáson így van ez, csak Komáromban nem! A posta ez év tavaszán felemelte a viteldíjat, úgyhogy sikerült a csehszlovák postának Európa legdrágább postájává lennie. De ha paár drágábba kerül a levelek, a pénz küldése, akkor legalább lehetőleg gyorsan történjék az! 1937. augusztus 18, Siopog a puska künn a ftmiá&bsm, megkezdődött a várva-várt vadászidény. Már tudniillik csak a vadászok, az Ínyencek várták nagyon, mert a mezők, határok és az erdők vadjai rettegtek a szezon kezdetétől. Még bele kell szokni szegény foglyoknak, majd a nyulaknak, hogy milyen távolságról tanácsos felröppenni, vagy fölugrani és elszaladni? Kezdetben a gyakorlation vadállománya sok tagjának életébe kerül, amíg ki nem tanulták a vadászat fortélyait és a puskák hordképességét. Ä vadász-idény vége felé már olyan éber a vad, hogy nagyon nehéz lelőni. Az is bizonyos, hogy ötven évvel ezelőtt, amikor a lőfegyverek nem vittek ei olyan messzire, mint most, a vadállomány is tovább bevárta a vadász közeledő lépteit. A vadászfegyverek lőtávolságának növekedtével a vadak is éberebbek lettek és hamarabb kezdik á menekülést, mint azelőtt. Szóval ropog a puska künn a határban. Most még csak a szegény foglyok a célpontok, de hamarosan a nyulak is a puskacső élé kerülnek, már ha nem szaladnak el. Talán túlzottak voltak azok a hírek, hogy a nyulak között föllépett a tulerámia, a nyúlbetegség és az ember nagy étvággyal fogyasztja el a pácolt, a sült nyulakat és a nyúl pörkölteket, amelyek az ínyencek világában igen nagy népszerűségre tettek szert. Szóval ropog a puska és a fűszeres boltok ajtaja mellett megjelennek a szegény foglyok és nyulak, persze agyonlőve és kilógatva... Uj menetrendek (1937. május 22-töi) Cedok Kursbuch . 12-50 Vilimkur Jízdní rád 12'50 Ürední . . . . . 10 80 Kosch-féle.... 4 — Turista..................... 3 — Kaphatók az UNIÓ könyvesboltban Komárno, Masaryk u. 29. Mégegyszer <a komaromi postáról... Állítsák vissza a fiókpostát 1 Ä külvárosi levélszekrényeket is ürítsék ki minden este. —- Lehessen esz állomáson is
