Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-14 / 65. szám
1937. augusztus^ 14. KOMAROMI LAPOK 9. oldal I ASSZONYOKNAK. A bolero 'Azt állítják, hogy a divat jóslások ritkán valósulnak meg s az a divat, amit szándékosan készítenek elő és népszerűsítenek, sokszor a vízbe fül; lehet, hogy így van, de mindenesetre akadnak kivételek, amelyek ezt a szabályt megerősítik. • Ilyen kivétel a bolero is, amelynek visszatéréséről annyit beszéltek a nagy divatszalonokban, hogy a fenti elv alapján azt kellett gondolnunk, hogy sosem fogjuk viszontlátni az uccán. fis ime, másként történt, a jóslat ezúttal kivételesen bevált. Mintha a földből varázsolták volna elő, egyszerre csak itt volt az első bolbro, azután a második, harmadik és így tovább, s most már ott tartunk, hogy a bolero csaknem uralja a divatot. Ha különböző formákban és változatokban is, egyszer rövidebb, másszor hosszabb szabással, mindenütt felbukkan, ahol jólöltözött nők vannak. A boleró rendszerint csak része az ^öltözéknek, vagyis a ruha anyagából -szabják, amelyet szerencsésen egészít ki; gyakran készítik azonban önálló ruhadarabként is, a ruha anyagától elütő sziliben s- ezzel a kontraszt hatásával még díszesebbé válik. Ismét máskor a holero-vonalat összekapcsoljuk a modell alapszabásával s így igen-érdekes divathatást érünk el. Bizonyos, hogy a bolero fiatalos jellegű, ami rövid kabátkánál nem is lehet máskép; ebben rejlik a nagy népszerűsége, mert hiszen egyetlen liő sem haragszik azért, ha az öltözéke minél fiatalosabb és előnyösebb külsőben tünteti fel. Hogy miért éppen napjainkban lett népszerű a bolero, azt nem nehéz kitalálni, ma úgyszólván az egész világ Spanyolországról beszél, a szomorú sorsú országról, amelyben a bolero a [népviselet. Erre már a múltban is több példát találunk, hogy a politikai események befolyásolják a divatot, amely pedig mentes minden politikától. A XIV. vagy XVI. Lajos idejében egészen más volt a divat, nemcsak Franciaországban, hanem egész Európában, mint a francia forradalom, vagy később Napoleon uralmának idejében. És hogy ne menjünk vissza olyan messzire: a közelmúltban lezajlóit ölasz-abesszin háború erősen éreztette hatását a női divatban (abesszin sapkák) és felkeltette az érdeklődést a keleti selymek és szőnyegek iránt. így érthető a bolero-divat is, amelyet az idő, a spanyol polgárháború szinte szükségszerűen hozott magával. A divattervezők szerencsére mindig értettek ahhoz, hogy a népviseleti mintákat ne vegyék át szolgalelkűen, hanem csak a főbb motívumait tartsák meg, amelyekét azután a maguk Ízlése szerint formálnak át. Takarékos öltözködés Egy hölgyolvasónk kérésére leírjuk, milyen legyen a fiatal, csekélyfizetésű, dolgozó nő ruhatára. Tekintettel arra, hogy nálunk a tél illetve a hűvös időjárás meglehetősen hosszú, a melegebb ruhadarabokra1 nagyobb súlyt kell helyezni, mint az álmenetire, vagy a nyárira. Az egyszerű angol télikabát, vagy olcsóbbfajta bunda késő ősztől kora tavaszig viselhető. Ha a kabát szőrméjét külön készíttetjük cl, akkor adott esetben azt levehetjük és a kabát az átmeneti hűvösebb időben is megfelel. A dolgozó nőnek szükséges, hogy egy csinos nappali ruhával rendelkezzen, amelyben munkahelyén megjelenik. Emellett szükséges még egy erős szoknya, amelyhez felváltva más blúzt vagy pullover! visel. A ruha is célszerűbb, ha külön szoknyából és külön derékból áll, mert akkor az egyes darabok összeállításával nagyobb változatosságot érhet el. Ebből a célból helyes, ha több övvel és gallérral rendelkezünk, nemcsak környezetűnknek, nekünk magunknak is szükségünk van arra a felfrissülésre, amelyet öltözékünk változatossága nyújt. Egy sötét alkalmi ruha, hosszú, vagy félhosszú ujjakkal, szükséges a szórakozásra. Délutáni teára, vacsorázni, moziba, sőt színházba is alkalmas, tekintettel arra, hogy a dolgozó nő nem szokott az első sorokban ülni, sem premierre, se gálaelőadásra nem igen jár. A délutáni ruha azért is célszerű, meri nem szükséges hozzá alkalmi táska, cipő és kesztyű. Mindössze egy kalapra és egy sapkára kell még szert tenni, hogy téli ruhatárunk teljes legyen. Természetesen ahhoz, hogy ilyen kevés ruhadarabbal is elegánsak lehessünk, egyetlen színre kell herendezkednünk. Fekete-szürkére, sötétkékre, vagy barnára és drappra. Ezeket hozzáillő színnel variálhatjuk ugyan, de a kalap, cipő és kesztyű ebben az évadban már nem változhat. Mivel az időjárás nálunk többnyire úgy alakul, hogy az átmeneti idő elmarad, legcélszerűbb tavasszal és őszszel uccára az angol kosztüm. Amint az idő hűvösebb, kötött blúzzal viseljük, később két-három különböző derékkal, egy díszesebbel és két angolszabásúval elegánciánk minden alkalomra biztosítva van. A színházi évad végeidé, tavasszal, még színházba is elmehetünk benne. A kosztüm mellett legyen egy esőköpenyünk, vagy viharkabátunk, kirándulásra, csúnya időre, evvel kíméljük a jobb ruhát. Később, ha a kosztüm lekerül rólunk, legkedvesebb toalettünk lesz bizonyára a mintás selyemruha, mosható műselyemből, sötét alapon, világos rajzokkal, esetleg pettyel, vagy csíkkal, a divatnak mcgfclelőleg. Kiegészíthetjük egy 'kis kabáttal, vagy képpel, ha a színt ügy választjuk, akkor ezt a kabátot á kosztümszoknyával is hordhatjuk. A nyári hónapokban rendelkeznünk kell még két-három mosóruhával. Egy elegánsabb vászonruha vagy kosztüm, egy kartonruha és egv liroli elegendő a meleg napokra. Ugyanez a három ruha megfelel a nyaralásra is. * * A címeres ruha a legújabb divatötlét, amelynél a ruha egyetlen díszéül a monogram szolgál. Á halás megosztott ruhánál még nagyobb, mint egyszínűnél s ezért —• a világos színű ruha felsőrésze és öve légyen sóiét. * Az új hálóiugék már a nagyobb nőiesség jegyében készülnek, mert a napidivatnak ez a jellege átterjedt már a fehérneműre is. Az egészen'sima hálóingek már nem divatosak, helyettük a Princesse-hálóingek kedveltek most, blúzszerű felsőrésszel, úgyhogy adott esetben, melegebb időben, reggeli ruhaként is nyugodtan viselhetők. aNBMMVMNHai A hercegkisasszony koronája Egy kicsi falu kicsike házában éldegélt egy kislány. Mondhatom, különös kisleány volt. Okos szemű és finom vonású, de sápadl. soványka, hallgatag... Óraszám ült csöndben s figyelt, figyelt... Isten tudná, mire. Sok mindent látott, amit mi nem látunk és sok mindent hallott, amit mi nem hallunk. Neki nem "kellett fölemelnie a fedőt a konyhában, hogy megtudja, mii főz ma ebédre anyuskája. Most azt látta, hogy jön Szabó néni a szomszédból... Rengő a csípője, piros az orcája. Azért jön, hogy megkérdezze Iluska anyját, kora reggel indulnak-e a vásárba? De anyuska nincs itthon, elment a boltba, szétnéz, senkii sem lát, de aztán felkiált: — Jaj, te bolondos lány, de megijesztettél! Azl hittem, hogy rabló. Mit kuksolsz ott az ágy alatt, Iluska? Igen, így is történt. De azért Iluska nem hagyta magát zavartatni. Szabó néni közelebb jött és megállt előtte: — Ugyan mi van ott a padló alatt, hogy úgy el tudod nézni? A többi gyerek a réten labdázik, menj te is közéjük, ráférne az arcocskádra egy kis víg pirosság. Ilonka felnézel! és úgy mondta: — Én is el voltam, de épp ebben a percben hazaszöktem... Ha nincs itthon senki és csönd van, akkor jobban látom... — Nem tudom, mit látsz ott, ahol én semmit se látok... — Nézze Zuzsa riéném, ott a padló alatt van a hercegkisasszony koronája. Maga olyan kövér, néni, hogy amikor az imént átlépett rajta, már megijedtem, hogy eltapossa. — Ugyan... hát merre volna? — Ott van, arra jobbkézt, a szoba közepe táján... — A deszka alatt? — Még lejebb. A föld alatt. Nagyon szép, csak az egyik ágáról tört le egy szál gyémántos rózsa. — Hát ez csak annyi, mintha álmodnál, - felelt Zsuzsa néni. — Éln is leltem már álmomban kincset, de hát ebből az embernek nincs haszna... Éli nem álmodom, néni, ez itt van a föld alatt, — mondta l!onka( szelíden, de határozottan. — Már kértem apuskát, hogy bontsák fel a deszkát s ássák fel a földet. De csak kinevettek. Hát ez drága mulatság is volna. Amit a Töld alatt lelnek odakint, szántáskor, az is mind lim-lom. — Ez szép ám, Zsuzsa néni, ha maga. is látná... De Zsuzsi néni nem hagyta sokáig képzelődni, kézenfogta és kivitte magával a domboldalra, a többi gyerek közé játszani, napozni, levegőzni. S mi lett a vége? A többi gyerek is abbahagyta a hancúrozást. — Iluska, mit látsz? — tolongtak körülötte. Mert ők olyan keveset láttak. Látták a gilisztát, a vakondot, de csak ha szerencséjük volt s épp akkor pillanthatták meg, amikor kidugta a fejét a föld alól... Ők csak akkor lelték meg a madárfészket, ha-összevissza kutatták érte a bokrot. Iluska messziről is fölfedezte. Persze, hozzátette: De nem arra való, hogy bántsátok. He feldúljátok, sohase mulatom meg nektek többet. Iluska előre megmutatta, hol fog kibújni a rögök közül a hóvirág és az ibolya. S amelyik gyerek vele ment eprészni, annak tele lett a csuporja... De ő maga alig, hogy megkóstolta. Olyan kevéssel beérte ez az Iluska. Egyszer a doktor bácsi meg is látogatta: — Mutasd csak a nyelvedet, babuska... S mikor eltávozott, azt mondta odakint a kislány anyjának: —r Sok pénzt kereshetne a gyereke, jő asszony. Nagyon különös 1sten teremtése. El tudja olvasni a lezárt borítékban levő levelet, meg tudja lelni az elrejtett tárgyakat. Még azt is ki tudja találni, hogy más mire gondol... Nem cirkuszba való az én kislányom —- mondta sértődötten az egyszerű asszony, mert azt hitte, az orvos úr ilyesmit javasol. Ám este a sötétben elgondol La, hogy talán mégis meg kellene bolygatni a szoba padlóját. De csak telt az idő, egyre halogatták. Addig halaszlgatták, mig egy szép napon ki kelleti költözni a ’kincses házból Vasutat építettek arrafelé, a házat megvették s lerombolták... Iluskáék más házat kaptak és abba költözködtek. A réginek még a földjét is feltúrták. Jó magas pályái építettek a vonatnak s ebhez sok föld kelleti. így került aztán napvilágra a hercegkisasszony koronája. A munkások csákánya, egy napon beleakadt valamibe. Kiemelték: egy vasdoboz voll. S a vasdobozban sok egyéb drágaság között, égkék bársonyon piheni egy aranylemezből vert szép kis korona. Köröskörül gyémánttal kirakva. Csak egv ága hiányzott, egyetlen ágacskája... Olyan bájos, volt, hogy mindenki hozzáképzelte a szép kis hercegnőt, aki valaha a fején hordta... Iluska csak azl kérte, hogy a koronát megcsókolhassa. Persze, most még nagyobb híre kelt a kislánynak. Mindenki ismerni akarta, mindenki látni akarta. Tudós orvos bácsik vizsgálgatták. Ezeket az Iluska anyja így kérlelte: Drága doktor urak. gyógyítsák meg az én kislányomat. Hogy csak annyit lásson, mint a többi gyerek, hogy csak annyit tudjon, mint ezek, de jókedvű legyen, kacagós. piros, jóétvágyú... — Hát te mit akarsz, Iluska? — kérdezték a nagyszakállú bácsik. — Én csak azt szeretném, hogy édesanyám örülne, — felelte csöndesen Iluska. Boldog volt. hogy megtalálta a hercegkisasszony koronáját, hogy a kezébe fogta, hogy megcsókolhatta, — többé nem akart már semmit sem lelni, semmi láthatatlant felfedezni. A becsapott róka Róka koma nagyon éhes volt és kénytelen volt ételem után nézni. Fogott is egy szalonkát és vígan igyekezett hazafelé zsákmányával. Már előre örült annak, hogy felesége milyen pompás lakomát készít, menynyire izlik majd mindkettőjüknek a finom pecsenye. Mert már napok óta csak maradékot ettek és az is kevés volt. No meg nem is éppen kedvükre való. Ment hál róka koma nagy sietve, mikor egyszerre csak megszólal a szájában a szalonka: j g{ Meg kell köszönnöm a jó Istennek, hogy nemsokára elhagyom a földet, hol gonosz ellenségeim annyit üldöztek. Meg is köszönöm neki, hogy nemsokára a Paradicsomba jutok. De le róka, meg se köszönöd, hogy zsákmányhoz segített? Hallgass rám és mondj te is pár hálás szót. — Én ugyan nem szoktam imádkozni, felelte a róka, — de talán igazad van, illene az ilyen szerencsés vadászatot megköszönni. De. mirie a róka ezt kimondta, a szalonka már egy fáról hallgatta szavait, mert amint a róka kinyitottá a szájál, a rab szépen elrepült. A KOMÁROMI LAPOK hirdetései mindig eredménnyel járnak!
